Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. AUGUSZTUS 2. Befejeződött a külügyminiszterek találkozója Helsinkiben iFolytatás az 1. tildáiról.) dés folytatására törekszik, amely az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a közös érdekek figyelembevé­telével folyik, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése irányá­ba hat, elősegíti a gazdasá­gi, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsola­tokban rejlő lehetőségek ki­aknázását. Emlékeztetett a magyar kormány 1976 második felé­ben, majd 1979-ben tett kez­deményezésére, amelynek keretében 17 nyugat-európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormá­nyainak diplomáciai úton ja­vaslatokat nyújtott át a zá­róokmány kétoldalú alapo­kon való végrehajtásának előmozdítására valamennyi együttműködési területen. Az azóta eltelt időszakban — bár országonként különbö­ző mértékben — számos ja­vaslat megvalósult, és "két­oldalú kapcsolataink szer­ves részévé vált. A továbbiakban hangsú­lyozta: fontos feladat annak biztosítása, hogy a záróok­mány elvei kiegyensúlyozott módon érvényesüljenek a kapcsolatok különböző terü­letein. Ez csak elősegítheti a kölcsönösen előnyös együtt­működés kibontakozását. Habár például az emberi jo­gok értelmezése eltérő a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országokban, a kölcsönös tisztelet és a belügyekbe va­ló be nem avatkozás alap­ján ilyen kérdésekben is van lehetőség a párbeszédre, az együttműködésre — mondta. — A magyar közvélemény most megkülönböztetett ér­deklődéssel fordul a kultu­rális együttműködés területe felé. Ez természetes, hiszen ez év októberében kezdődik Budapesten a kulturális fó­rum. Történelmi tapasztala­tok szerint a kultúra az egyik legfontosabb összekötő ka­pocs az emberek, a népek, és az államok között. Az elő­készítő tanácskozás eredmé­nyeire építve házigazdaként is gondosan készülünk a kulturális fórumra. Mindent elkövetünk azért, hogy a fó­rum érdemi eredményekkel záruljon, megfelelően hoz­zájáruljon az európai poli­tikai légkör javításához, a helsinki folyamat egészének erősödéséhez. Az Európa jövője szem­pontjából is döntő, jelentő­ségű szovjet—amerikai kap­csolatokat érintve hangsú­lyozta, hogy a kéit ország között ez év novemberében sorra kerülő csúcstalálkozót a Magyar Népköztársaság üdvözli, és úgy véli, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok normalizálása jótékony hatással lenne az európai és világhelyzetre. Majd így folytatta: — Nagy jelentőségű kez­deményezésnek és követen­dő példának tartjuk azt a szovjet bejelentést, misze­rint a Szovjetunió augusztus 6-Hjólt a hirosimai tragédia évfordulójától egyoldalúan beszünteti valamennyi nuk­leáris robbantását. Az elmúlt tíz év legfőbb eredménye számunkra az, hogy az európai együttmű­ködés és biztonság folyamata visszaesésekkel és konfliktu­sokkal bár, de átvészelte az európai és világhelyzet fe­szültségeit, és fennmaradt Meggyőződésünk, hogy az elkövetkező években is nél­külözhetetlen és hasznos csatornája lesz a kelet—nyu­gati párbeszédnek és együtt­működésnek. — Nukleáris korunk újfaj­ta felelősséget ruházott a nemzetek közösségének tag­jaira. összefűzi őket egy olyan mindenekfelertt álló fe­lelősség, amely felülmúlja ideológiai és politikai el­lentéteiket és partikuláris érdekeiket. A Magyar Népköz- társaság lehetőségeihez mér­ten a jövőben is következete­sen törekedni fog arra, hogy vállalja e felelősséget, foly­tatni fogja az európai biz­tonság és együttműködés fo­lyamata továbbvitelére, a helsinki záróokmány végre­hajtására irányuló erőfeszí­téseit, és megbízható partne­re kíván lenni mindazoknak, akik őszintén munkálkodnak e folyamat elmélyítésén, a párbeszéd, az európai együtt­működés lehetőségeinek szé- lesiítésén, a részitvevő álla­mok közötti bizalom, az eu­rópai és a világbéke erősí­tésén. Várkonyi Péter után a tegnap délelőtti plenáris ülésen az elnöklő Genscher a svájci Pierre Aubert-nak adott szót. Aubent egyrészt arra helyezte a hangsúlyt, hogy „nincs biztonság sza­badság nélkül” másrészt azonban tartózkodott a név­re szóló vádaktól. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere kijelen­tette: „Európában sikerült megőrizni a békét, elháríta­ni a közvetlen konfrontációt. Mi több, az európai államok közötti kapcsolatok, különö­sen a 70-es évek második íe­Óvatos bizakodás a no­vemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó várható ered­ményeit illetően, új impul­zus az európai biztonsági együttműködési folyamat, ezen belül a budapesti kul­turális fórum sikeréhez — ezeknek a gondolatoknak a jegyében zárult tegnap Hel­sinkiben 33 1 európai és 2 észak-ameri kai ország kül­ügyminisztereinek találkozó­ja savele párhuzamos diplo­máciai nagyhét. Az MTI kiküldött tudósí­tója tegnap két vezető szov­jet diplomatát kért fel a kétoldalú és a többoldalú eszmecserék értékelésére. A novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetséges eredményeivel feltett kér - désre Vlagyimir Lomejko, a szovjet hivatalos szóvivői ki­jelentette: nem táplálunk il­lúziókat. Tudjuk, hogy ami­kor Mihail Gorbacsov és Ro - nald Reagan leül egymással Szemben, nem azonos felha­talmazás birtokaiban tárgyal­nak majd. Köztudott, hogy az amerikai elnök keze köt­ve van. Nehéz elképzelni például, hogy azok az. ame- rikaii monopóliumok, ame­lyek évekre, évtizedekre elő­re felvették vagy fel akar ják venni a megrendeléseket az úgynevezett - kozmikus vé­delmi programra, csak úgy beleegyezzenek abba, hogy a kormány megállapodjon a program' leállításáról. A szovjet fél — mondotta Lo­mejko — mindemellett hasz­nosnak és szükségesnek tart ■ ja a szovjet—amerikai dia­lógus új rafelivé telét, s hosz- szú távra tekint előre, ami­kor a novemberi csúcstalál­kozóra készül. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter tegnap Helsinkiben találkozott Ge­offrey Howe bri külügymi­niszterrel. A tárgyszerű megbeszélésen általános­ságban megvitatták a kétol­dalú politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok állapotát és fejlesztésének távlatait. Sevardnadze 'hang­súlyozta az újább fontos szovjet békekezdeményezés, az atomfegyver-kísérletekre meghirdetett moratórium rendkívüli jelentőségét, és reményét fejezte ki, hogy atomfegyverekkel rendelke­ző más államok is pozitívan reagálnak erre a kezdemé­nyezésre, s beszüntetik atomfegyver-kísérleteiket Sevardnadze a nap folya­mán találkozott Joe Clark kanadai külügyminiszterrel- akivel megvitatta a kétolda­lú kapcsolatok kérdéseit, valamint a nemzetközi hely­zet néhány időszerű problé­máját. Ugyancsak tegnap Sevardnadze találkozott és megbeszélést folytatott Ge- orgiosz Jakovu ciprusi, Raif Dizdarevics jugoszláv, lében, az egész világ szá­mára annak jelképévé vál­tak, hogy lehetséges a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok között jó együtt­működés az enyhülés alap­ján”. Tegnap délelőtt a Bolgár Népköztársaság nevében Ma_ rij Ivanov első külügymi- hjszterhelyettes tiltakozott a helsipki megállapodások szelektív alkalmazása, az ál­talános együttműködésnek a humanitárius együttműkö­déstől való mesterséges el­választása ellen. Ivanov el­marasztalta. az ottawai kon­ferencián tapasztalt ama ten­denciát, hogy az alapvető emberi jogokat egyesek „ön­ző célokat szolgáló politikai eszközként” használják fel. Vahit Halefoglu török kül­ügyminiszter, aki közvetle­nül bolgár kollégája után szólalt fel, a török kisebb­ségek helyzetével kapcsola­tos kifogásait beszédének központi témájává tette, s ezen a címen támadást inté­zett Bulgária ellen. Anatolij Dobrinyin a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vete, aki szintén elkísérte Sevardnadze külügyminisz­tert Helsinkibe pozitív ér tékelést adott a 35 külügy­miniszter találkozójáról. A szovjet diplomata szerint a találkozó elérte a célját, amennyiben a cél biztonsá­gos és az együttműködés szellemének ébrentartása volt. A Szovjetunió azt sze­rette volna, ha a találkozó nyilatkozat aláírásával feje­ződik be, s támogatta az er­re vonatkozó finn előterjesz­tést. „Nem rajtunk múlt, hogy ez nem sikerült” — mondta Dobrinyin. Helsinki értesülések sze­rint a mindössze hat bekez­désből álló nyilatkozat ki­adását csupán az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellenezte kategorikusan. Né­hány más ország, köztük Svájc, azon a véleményen volt, hogy jobb tartózkodni olyan okmány aláírásától, amelyet később a felek kü­lönféleképpen értelmezhet­nének, s ebben az értelem­ben a záróokmány elmara­dása nem ok aggodalomra. Paavo Väyrynen finn kül­ügyminiszter, aki a vendég­látó ország nevében mondott tegnap beszédet a Finnlan- dia palotában, szavait igen gondosan annak a tervezet­nek a szellemében fogalmaz­ta, amelynek hivatalosan rögzítenie kellett volna a jubileumi összejövetel ered­ményeit. Väyrynen kijelen­tette, hogy a találkozó a hel­sinki országok folytatódó el­kötelezettségének demonst­rációja volt. Jacques Poos luxemburgi és Francisco Fernandez Ordo- vez spanyol külügyminisz­terrel ás. Sevardnadze és Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszter tegnapi hel­sinki találkozóján kifejtette: elévülhetetlen jelentősége van az 1970. augusztus 12-i szovjet—nyugatnémet szer­ződésnek, amely rögzítette a kétoldalú kapcsolatok fejlő­dését, s. azóta is szolgálja az •európai béke és biztonság ' megszilárdításának ügyét. Tegnap Vánkonyi Péter külügyminiszter folytatta kétoldalú tanácskozásainak sorozatát Helsinkiben. Még a délelőtti plenáris ülés kezdete előtt megbeszélést folytatott Paavo Väyrynen finn külügyminiszterrel, a későbbiekben pedig Stefan Andrei román külügymi- .níszterrel találkozott. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter tegnap Helsinkiből hazautazott Moszkvába. A szovjet kül­ügyminisztert a repülőtéren több hivatalos finn szemé­lyiség búcsúztatta. Óvatos derűlátás Kétoldalú tanácskozások, elutazás I moszkvai YIT eseményeiből Nagy érdeklődés kíséri a magyar kulturális programokat Tegnap délben a moszkvai VIT nemzetközi sajtóköz­pontjában Ernőd Péter, a KISZ KB titkára tájékoztat­ta a sajtó képviselőit a ma­gyar küldöttség feladatairól, eddigi munkájáról. Beszámolt arról, hogy a 650 tagú delegációban jelen vannak a magyar ifjúság va­lamennyi rétegének képvise­lői. A küldöttség tagjai nem turistaként jöttek a szovjet fővárosba, vaLamennyiüknek megvan a maga feladata. A tematikus vitaközpon­tokban tegnap reggelig 49 magyar felszólalás hangzott el, küldöttségünk kisebb-na- gyobb csoportjai 12 kétolda­lú baráti találkozón vettek részt, s a záróünnepségig még ugyancsak tucatnyi or­szág fiataljaival vesznek részt közös programokon. Nagy érdeklődés kíséri a magyar nemzeti klubban zajló eseményeket: a sza­badtéri színpadok, környékén naponta öt-tízezer ember fordul meg, az épület helyi­ségeiben rendezett műsorokat pedig naponta tízezernél többen látogatják. Rendkívül sikeresek voltak a szovjet főváros különböző helyszí­nein. rendezett magyar kul­turális programok,_ amelye­ket összesen csaknem száz­ezer néző tekintett meg. A VIT-bazár magyar pavilon­jának forgalma eléri naponta a négyezer rubelt. A szovjet fővárosban Sajtótájékoztató a moratóriumjavaslatról Szovjet - magyar konzuli egyezmény Moszkvában tegnap alá­írták a határ menti telepü­lésieken lakó állampolgárok egyszerűsített határátlépé­sének rendjéről szóló szov­jet—magyar egyezményt. Az egyezményt a magyar kor­mány részéről Rajnai Sán­dor' hazánk moszkvai nagy* követe, a szovjet kormány részéről Viktor Malcev, a Szovjetunió külügyminisz­terének első helyettese írta alá. HONOLULU Tíznapos egyesült álla­mokbeli látogatását befejez­ve tegnap hazautazott Li- Hszien nien kínai államfő. A körút négy állomása Wa­shington, Chicago, Los An­geles és végül a hawaii-szi­geteki Honolulu volt. A kí­nai államfő kíséretében lévő Li Peng alelriök számos két­oldalú megállapodást irt alá. LONDON Laurent Fabius francia miniszterelnök • tegnap né­hány órás látogatásra Lon­donba érkezett. A francia politikust Margaret Thatcer brit miniszterelnök munka­ebéden látta vendégül. A 'brit kormányfői hivatal szó­vivőjének közlése szerint a találkozónak nincs előre ki­dolgozott napirendje. PÁRIZS Szomália területén tegnap tíznapos amerikai hadgya­korlat kezdődött. A „Bright Star” fedőnevű hadgyakorla­ton a Szomáliái fegyveres erők egységei is részt vesz­nek. A manőverbe bevont csapatok létszámát és a h ad - gyakorlat pontos helyét — mint azt az AFP közölte — nem hozták nyilvánosságra. Bízunk benne, hogy az Egyesült Államok kormánya még nem mondta ki az utol­só szót az általunk tett ja­vaslatról, s a Szovjetunió­hoz hasonlóan szintén mo­ratóriumot hirdet minden­fajta nukleáris robbantásra. Ha a Szovjetunió után az Egyesült Államok is meg­tenné ezt, akkor ez a lépés példaként szolgálna más, nukleáris fegyverrel rendel­kező országok számára — jelentette ki tegnap Moszk­vában Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminisz­terének első helyettese. Kornyijenko Leonyid Zam- jatyinnak, az SZKP KB Nemzetközi Tájékoztatási Osztálya vezetőjének és Nyi- kolaj Cservov vezérezredes­nek, a fegyveres erők ve­zérkara csoportfőnökének társaságában azon a sajtó- tájékoztatón szólalt fel, amelynek témája az e hé­ten Mihail Gorbacsov által mindenfajta nukleáris rob­bantásra előterjesztett mo­ratóriumjavaslat volt. A külügyminiszter-helyet­tes az indítvány és a Szov­jetunió által augusztus 6-tól kezdődően egyoldalúan vál­lalt moratórium jelentősé­gét méltatva kifejtette: nem is kell katonai szakértőnek lenni annak megértéséhez, hogy az atomrobbuntások a fegyverkezési hajsza gyorsi- tójának szerepét töltik be. E kísérletek segítségével dol­gozzák ki a tömegpusztító fegyverek új fajtáit, s ezen az úton tökéletesítik a' már meglevő rendszeréket. A fegyverkísérletek beszünte­tése ezt a folyamatot jelen­tősen lelassítaná. Az. atom­robbantások abbahagyása esetén a fegyverkezési haj­sza folytatása idővel lehetet­lenné válna ezen a téren, mert megszűnne a fegyverek tökéletesítésének lehetősége; ez elősegítené a már megle­vő atomfegyver-készletek felszámolását is. mivel a tén a meglevő eszközök idő­vel elveszítenék hatékony­ságukat, s egyszerűen ha­szontalanná válnának. Leonyid Zamjatyin a szov­jet javaslat amerikai fogad­tatásáról szólva közölte, hogy az Egyesült Államok még nem adott hivatalos választ az indítványra. Ve­zető amerikai politikusok azonban már tettek olyan kijelentéseket a nyilvános­ság előtt, amelyeket semmi­képp sem lehet építő jelle­gűnek tekinteni. Kezd ki­rajzolódni az a törekvés, hogy amerikai részről kitér­jenek a szovjet indítvány el­fogadása elől. Mivel erre a magatartásra Washington nem képes elfogadható ma­gyarázatot találni, megpró­bálja tévútra vinni a szov­jet javaslat vitáját. Ameri­kai részről most ismét azt a hamis állítást hangoztat­ják, hogy az indítvány el­fogadása egyoldalú katonai előnyökhöz juttatná a Szov­jetuniót. Tudósítók kérdéseire vá­laszolva Nyikolaj Cservov vezérezredes közölte, hogy a szovjet moratóriumjavaslat valamennyi, tehát a békés célú nukleáris robbantások­ra is vonatkozik, bár igazi jelentőségét a katonai célú kísérletekre kimondandó ti­lalom adja. Georgij Kornyijenko kér­désekre válaszolva kifejtet­te. hogy az amerikai félhez hasonlóan szovjet részről is hasznosnak, nyíltnak és szük­ségesnek értékelik Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter e heti helsinki megbeszélését. A tárgyalás kapcsán azonban eredmé­nyekről ma még korai lenne beszélni. Ami Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan novemberi genfi találkozóját illeti, annak sikere attól függ. mennyire veszi figye­lembe a realitásokat az ame­rikai fél álláspont ía. korszerűsítés elmaradása ese­Nicaragua partjai előtt MONROVIA Libéria hivatalosan elisr merte a Szaharai Arab De­mokratikus Köztársaságot. Ezt tegnap a Monroviában közzétett külügyimlnisztériu- mi nyilatkozat adta tudtuk A Polisario által kikiáltott szaharai köztársaságot eddig ötven ország ismerte el. A libériái nyilatkozat szerint a diplomáciai lépés nem érinti a Libéria és Marokkó közöt­ti jó kapcsolatokat. Marok­kó igényt tart Nyugat-Sza- hara területére. VARSÓ A lengyel fővárosban teg­nap megemlékeztek a varsói fölkelés kitörésének 41. év­fordulójáról, Ennek 63 nap­ja alatt mintegy 17 ezer fölkelő és 18Ü ezer polgári - lakos vesiztette életét a né­metekkel vívott egyenlőtlen küzdelemben. Varsót a fel­kelés leverése után a néme­tek teljesen elpusztították, a harcok után épen maradt épületeket felrobbantották, hogy a várost eltöröljék a luki színéről. Fenyegető amerikai flottafelvonulás Az Egyesült Államok ha­di ten gjerésizete fenyegető felvonulást tart Nicaragua keleti partjai előtt — jelen • tették be szerdán Managuá- han. A nicaraguai nemzetvé­delmi minisztérium közölte: a nukleáris meghajtású „Eisenhower” repülőgép anyahajó, fedélzetén közel száz harci, repülőgéppel je­lenleg^ 360 Kilometern* *van Furtó Cabtezhs' nicaraguai kikötőt®-. M^sik'öt amerikai hadihaja" a Panama-csatorna térségéből indult a közép- amerikai ország atlanti part­ja felé. Nicaraguai becslések sze­rint mintegy 30 amerikai ha­dihajó tartózkodik a térség­ben. Managuában emlékez­tetnek arra, hogy az. elmúlt napokban több magas rangú amerikai politikus is felve­tette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok „kor­látozott katonai csapásokat” mérhet a közép-amerikai or­szágra az állítólag Nicara­guában működő közép-ame rikai gerillatámaszpohtök íelszámolására. Az amerikai flottáiéi vo­nulás. lényében fenyegető hangsúlyt kap az a San Jó­séban elhangzott, bejelentés, hogy a Costa Rica-i kormány diplomáciai megtorló lépé­sekre készül, mivel szerinti nicaraguai részről fegyvere, támadások érték. Sajtóérte sülősek szerint a Costa Ri­ca-i nemzetbiztonsági tanács a hét. elején a diplomácia' kapcsolatok megszakítását javasolta Luis Alberto Hon­gé államfőnek. Dániel Orte­ga nicaraguai államfő ked­den arra , figyelmezteti ti. hogy egy ilyen Costa Ric. -i. lépés a Nicaragua eile i amerikai agressziót késztíh . ■ti elő.

Next

/
Thumbnails
Contents