Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-08 / 185. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. AUGUSZTUS 8. IA tudomány világa A REPÜLÉS BIZTONSÁGÁÉRT Mi van a fekete dobozban? Képünkön a repülési üzemmódnak a különböző elektromos jeleit megfelelő optikai rendszerek segítségével fénypontokká alakítják át, így azok a filmszalagon exponálási nyomot hagynak — Köztudomású, hogy minden repülőgép belsejében van egy úgynevezett ,feket doboz” — olyan készülék, amely a repülés minden fontosabb mozzanatát rögzíti, felveszi a pilóták által és a rádiókészüléken át folytatott beszélgetéseket. Ütés- és tűzálló, valamint vízhatlan acéldobozokban tárolják ezeket az információkat. Számtalan esetben segített már ez a találmány, hogy a szerencsétlenül járt gépek katasztrófájának okát utólag kideríthessék és azokat a jövőben megelőzhessék. Az adatrögzítő műszereknek több típusa is dolgozik. Van olyan, amely papírra rajzolja az információkat; van olyan, ami filmszalagra. magnószalagra rögzít; illetve olyan, ahol a mágnesen jel rögzítés huzalos hanghordozóra történik. Mindegyiknek az a közös vonása, hogy a repülés utolsó 60 percéiben kapott információk megőrzésére szolgál. Többek között a TU—134-es utasszállító repülőgépen a repülés üzemmódját, valamint a hajtóművek és a repülőgép rendszereinek működését jellemző adatokat mágneses szalagra rögzítik, amely egy szalagtfeszítő szerkezet speciális kazettáira van feltekercselve. A „magnó” automatikusan lép működésbe a felszállás során bizonyos sebesség elérésekor, illetve az onrkerék megemelésekor egy véghelyzetkapcsoló segítségével. A ferromágneses szalag folyamatosan „veszi” a repülőgép barometrikus magasságát, a műszer szerinti sebességet, a belső füb kenyomás és a külső atmoszférikus nyomás közti különbséget, a hajtóművek fordulatszámút és az olaj- rendszer nyomását, vízszintes és függőleges irányú túlterheléseket, a repülőgép hossztengelyéhez viszonyított szögsebességet, a csűrő- konmónv, a magassági és az oldallkormány kitéréseit, és a hajtómű automatika különböző paramétereit, valamint az időt. — A külső összeköttetés levelezéseinek és a belső fedélzeti telefonon folytatott beszélgetések felvételére szintén egy fedélzeti magnetofon van rendszeresítve. Ebben az esetben a folyamatos jelrögzítés huzalos hanghordozása történik. A felvételt 'készítő berendezés speciális páncéliburkolatban van elhe- lyezve. Az előbbiekből is látható, hogy a repülőgépeken általában két „fekete doboz” van. az egyik a repülési a másik pedig a beszélgetések jeleit tartalmazza. Értelemszerűen a fekete dobozok el sősorban a műszaki jellegű hibák, katasztrófák kiszűrésére alkalmasaik. Amennyi - ben erre nincs utalás a vizsgálat során, valószínűsít egy terrorakciót, esetleg váratlan külső hatást — amely a repülőgépeknél esetleg felderítetlen is maradhat. Még valami. a fekete doboz elnevezés valójában hamis, hiszen nem fekete sizínű, hanem narancssárga a köny- nyebfo megtalálhatóság miatt (csak a sivatagi repüléseknél más sizínű, illetve nem is doboz, hanem gömb). Kiss Lajos 4 Gazdaságos gabonaszárítás Energiatakarékosság A learatott gabona gyakran nedves, és ezért kevés kivételtől, eltekintve szárítás nélkül a környezeti levegő hőmérsékletén nem raktározható. A szárítóberendezésekben a gabonát meleg levegővel felmelegítik, így csökkentik a szemcsék nedvességtartalmát. A szárítóik általában olajtüzelésűek. Svájci kutatók szerint a raktározás energiaigénye jelentősen csökkenthető, ha a gabonát lehűtik, vagy hidegen tárolják. A lehűtött gabonának ugyanis lényegesen nagyobb lehet a nedvességtartalma, de gyébként is, lehűtve a nedvességtartalom csökken. A kísérleti berendezésben a gabonát plusz 10 Celsius-fokra, vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre hűtötték le Előnye az oner- giamegfcarkarítás mellett a 80—90 százalékkal kisebb raktározási veszteség, a biztosítható minőségfenntartás, a feleslegessé váló átrakodá- si és gondozási tevékenység, továbbá a gabona védelme a rovaroktól, a mikrobáktól, a gombás kártevőktől! és az önfelmelegedéstöl. Szovjet tudósok is kidolgoztak egy új, energiatakarékos szárítási módszert, amely az úgynevezett haj- szálcsövesség törvényszerűségén alapszik. A gabonát alumínium-szili kát porral keverik amely szomjasan magába szívja a környezetében levő nedvességet, s gyorsan kiszárítja a gabonát. amely így sokkal rövidebb idő alatt éri el a megfelelő állapotot, mint a szokásos szárítási eljárással. A part azután az ismert gabonatisztítási eljárásokkal! könnyen el lehet különíteni a szemektől (ez a módszer egyébként más mezőgazdasági termékek — burgonya, zöldségek, síb. — szárítására is alkalmas). Addig is, amíg a gabona- tárolás kevésbé energiaigényes módszerei elterjednék, a hagyományos berendezésékkel kell ellátni a feladatokat. Képünkön egy gáztüzelésű ikresített szárító építését láthatjuk háttérben az ugyancsak még építés alatt álló faszenkezetes szamester- mény-tárolóval. Vezeték helyett optikai szál Szocialista országok együttműködése a fénytávközlés fejlesztésében A fénytávközléssel kapcsolatos kutatások fejlesztések összehangolásán, az együttműködés mind hatékonyabb formáinak kialakításán dolgoznak nyolc KGST-orsizág — köztük Magyarország—valamint Jugoszlávia szakemberei. Az elektromos jeleken alapuló hagyományos 'távközlést világszerte mind szélesebb ködben váltja fel a korszerűbb fénytávközlés, amelynél már nem az elektromos áram, hanem parányi üvegszálaikon a fény közvetíti az információt. Előnye, hogy a korábbinál lényegesen gyorsabban képes a jelenlegi információmennyiség sokszorosának a továbbítására, emelett biztonságosabb is, hiszen az üvegszál érzéketlen a hőre. a nedvességre a mágneses erőtér vál-- tozásaira és más egyéb, az elektromos távközlést zavaró tényezőkre. Hazánkban — a többi szocialista országhoz hasonlóan — már évek óta napirenden van a fénytávközlés megteremtésének kérdése. Optikai szálon alapuló kísérleti vonalat már például üzemeltet a Magyar Posta, az új rendszer tényleges elterjedését azonban jelentősen nehezíti, hogy — mivel a hagyományostól gyökeresen különböző technológiáról. van. szó — bevezetése alapvetően új infrastruktúrát. számos költséges fejlesztést és beruházást feltételez. Az ilven iellegű nehézségek áthidalását és a helyi erőfeszítések összehangolását célozta az a közelmúltban zárult szakértői értekezlet, amelyen az európai szocialista országok — köztük hazánk — valamint Kuba képviselői Leningrádban meghatározták a fénytávközlés közös fejlesztésének lehetséges területeit. A feladatok számbavételekor különválasztották a kértkét pont (például telefonközpont. vagy város. netán földirész) közötti összeköttetés megteremtésével, illetve egy-egy adott terület komplex ellátásával kapcsolatos teendőket. Az előbhi elsősorban a telefonhálózat fejlesztését célozza, az utóbbi például a területi tv. illetve számítógéphálózatők fény- átvitelű kapcsolatrendszerének kialakítását teszi lehetővé. A szakemberek ezeken túlmenően fontos kérdésnek tekintik a passzív és aktív alkatrészek — például csatlakozók, pol árszűrők, illetve fényforrások és fényvevő berendezések — gyártásának megoldását, valamint a fénnyel kapcsolatos mérőműszerpark és mérés- kultúra kialakítását. (Jelenleg a műszerek az elektromos impulzusok mérésére ■képesek, a fény intenzitásának. összetételének megállapítása alapvetően új feladat. Külön téma a tényleges közvetítésit végző üvegszálak gyártása: a tervek szerint — az igények teljes körű kielégítése érdekében — az országok/ közötti együttműködés a jövőben részint a száikészítő gépek gyártására, résziint az üvegszálon alapuló kábelgyártás megszervezésére irányul majd. Hasonlóan fontos feladat a szabványok rögzítése is: mivel alapvetően új technikáról van szó, így annak jóformán valamennyi elemére kiterjedő egységesítésre van szükség. A legfontosabb közös kutatási, fejlesztési területek megfogalmazása után most az egyes országok részvételének kérdése, az együttműködés ésszerű formáinak a kialakítása van napirenden. Hazánk részéről a fénytávközlési kutatások kapcsán a Távközlési Kutató Intézet, a BHG, a Híradástechnika Szövetkezet és a Műszaki Fizikai Kutató Intézet jelezte részvételét, míg a szükséges műszaki eszközök gyártásába a DIGÉP, a HITEKA és a Kábelgyár kapcsolódna be. Üvegszál gyártás például már folyik a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NDK-ban és Csehszlovákiában; az ezen. alapuló kábelgyártásra a jelek szerint magyar részről is lenne vállalkozó. Mindez, valamint a fénytávközléssel kapcsolatos legközelebbi teendők kérdése lesz a KGST Rádió- technikai és Elektronikai Ipari Állandó Bizottsága soron következő őszi ülésének a témája. Lopott tévéadás Svéd—magyar szabadalom Toronyóriások vasbetonból Az Egyesült Államokban több helyen működnek olyan vezetékes tévérendszereik, amelyek előfizetőiknek az e célra kiépített kábelhálózat (közvetítésével juttatják el a kiválasztott filmet, s különféle tájékoztatást adnak (időjárási helyzet, menetrendi tőzsdei árfolyamok stb.). Ezeket a programokat mesterséges holdról sugározzák egy-egy helyi központba, s onnan jutnak el azok az előfizetőkhöz. Most már nemcsak barkácsolók készítenek olyan 3x5 méteres tányér alakú antennát, amellyel a mesterséges holdról a Föld felé irányított jelek felfoghatók, hanem ilyenek üzletben is kaphatók. Igaz. az antenna és a jelátalakító sókkal töb - be kerül, mint akár a több éven át vállalt előfizetési díj. Ám várható, hogy megjelennek az Egyesült Államok üzleteiben is a berendezések kisebb és olcsóbb japán változatai. Mindenesetre most már a hatóságok is felfigyeltek erre az egyelőre csekély számú vevőberendezésre. Már csak azért is, mert ugyanezzel az eljárással hozzáférhetővé válnak a katonai célú mesterséges holdak híradásai is... A sejt titkai nyomában Kaliforniai tudósok új eljárást fejlesztettek ki a kromoszómáknak, és az élő sejt más parányi szerkezeteinek a lefényképezésére. Űj mikroszkópjuk nehézionokkal működik, és olyan belső sejtszerkezetet is megjelenít, amelyek még a legkorszerűbb elektronmikroszkópok előtt is rejtve maradnak. A nehézionok nyalábjaival tulajdonképpen a vizsgált sejt szilárdan, három dimenziós mását hozzák létre. A részecskegyorsítóval fejlesztett ionnyaláb áthatol a vizsgált sejtmintán, és beleütközik az alatta elhelyezett csillámlapba. Az ionok megváltoztatiák a csillám összetételét a bombázás területén. Oldószerbe merítve a csillámlapot, a besugárzott területek leoldódnak — visszamarad a sejt csillámlapba vésett mása, amei'tytat azután oáisrztiáiaó elektronmikroszkóppal vizsgálnak. Régebben a kulturált életmód elterjedését a szappan fogyasztás jelezte, ma a vízfogyasztás. Az évről évre bővülő vízvezeték-hálózat folyamatos ellátására egyre több víztoronyra van szükség. Az acélszerkezetű víztornyok 50—200 köbméteres tárolókapacitása nem mindig elégítik ki az igényeket. Ilyenkor vasbeton torony- őri ásókat építenek. Ezek napjainkig kialakult szép formája a mind pontosabbá váló zsaluzási technológiák elterjedésének köszönhető. A táblás-, majd a kúszózsaluzás egyaránt alkalmasnak bizonyult a kónikus, illetve a kettős görbüdetű — hiper - boloid — vasbeton szerkezetek építésére. A táblás zsaluzás lényegét a neve is érzékelteti. A kúszózsaluzás ezzel rokoni, de annyival fejlettebb technológia, hogy a zsalutáblákat egy vasszer- kezet tel egységes rendszerbe fogják össze, s ezt a zsalurendszert emelik szakaszosan fokról fokra feljehb, ahogy a vasbetonfalazat megszilárdul. További fejlődést hozott a csúszózsaluzás rendszere. Eleinte csak állandó keresztmetszetű műtárgyak építésénél alkalmazták a csúszó- zsaluzatot, amely centiméterről centiméterre szinte folyamatosan csúszik mind föl - jebb (a csúszás mértékét a beton megszilárdulásának mértéke, üteme szabja meg). Időközben azután kidolgozták a kúpos műtárgyak építőijére alkalmas, gépi mozgatású csúszózsaluzattal működtetett rendszert is. Ezzel már változó keresztmetszetű vasbeton toronyépí tmények is készülhettek. A csúszó- zsaluzatos toronyépítésd mód továbbfejlesztésében jelentős részt vállaltak a magyar szakemberek. Egy tőlük származó svéd—magyar szabadalom lehetővé teszi bármilyen méretű és tetszőleges alakú, profilú vasbeton építmény létrehozását, nagy pontosságú falvezetésseL Képünkön egy gyönyörű formájú hazai víztornyot láthatunk, közvetlenül a befejezés előtti épitési stádiumban.
