Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-08 / 185. szám
1985. AUGUSZTUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szekszárd térségében épül fel az új Duna-híd A déli országrész legfőbb csomópontja lesz Mezőgazdasági gépészak számára Továbbképzés Pétervásárán Jó hír a dél-dunántúli, dél-al földi fuvaroztatók nak, autótoknak, minden rendű- rangú közlekedőknek: megszületett a döntés: Szefcszárd térségében épüli meg a rég várt, új, csak közúti forgalomra szénit Duna-híd. A döntést nemcsak hosz - szú, hanem alapos előkészítés — és egyebeik iközt egy meghívásos tervpályázat is megelőzte. Az előkészületek részleteiről] kérdeztük meg a héten dr. Tráeger Henbertet, a Közlekedési Minisztérium főtanácsosát. — A régóta szükséges változásit főleg az teszi szükségessé. hogy a dtumaföldvári és a bajai hidak egyaránt vasúti hidak elsősorban, ra j - tűk a közúti forgalom már eleve korlátozott — mondja a közlekedési szakember. — Az előkészületek során több elképzelés szóba került, többek közit a.z új hídnak a mai bajaiig híd melletti, illetve az ennél* délebbre történő elhelyezése is, sőt,, elvben felmerült a mai 6-os főközlekedési út nyomvonalának a részbeni megváltoztatása is. A legtöbb nyomós érv végül amellett szólt, hogy az új Duna-hidat Szekszárditól néhány kilométerrel északira, Bogyiszló térségében helyezzük el. — Mi szól. emellett? — Tőbbelk közt például az, hogy a gemenci erdőn, való átvezetés nehezen lenne megoldható, vagy az, hoigy a 6-os út vonalát így nem szükséges megváltoztatni. A legfőbb ok azonban az. hogy Szekszárditól északra, Tolna nagyiközitégtől délre olyan fontos út-becsatlakozáisok vannak, a,melyeik révén a legtöbb irányba lehet majd jól kiibasznáilni az új hidat. Itt csatlakozhatnak majd az új csomóponthoz a délre vezető 56-os út, a Tamási és Siófok felé tartó 65-ös. el- óigazássab Dombár felé, a Sárbogárdi Székesfehérvár felé tartó 63-as út, valamint természetesen a 6-os főközlekedési út Pécsre, illetve Budapestre tartó szakasza. Figyelembe vettük azt is, hogy itt a Duna nem kanyarodik, jól belátható, illetve azt. hogy az alföldi oldalon az 51-es útra nyí’lii'k kapcsolat, ami Szegeddel. Kecskeméttel, Szolnokkal teremt jobb összeköttetést. Tágafob értelemben tehát nemcsak Szegednek Péccsel, hanem az egész Dél-Alföldnek Dél- Dunántútlal, tehát Kaposvárral, Nagykanizsáival és a Balatonnal is jelen,tősen javítható így a közlekedése, a közutak átbocsátó-képessége. A munkálatokra egyébként egyelőre csak a fő elképzeléseket tartalmazó tervpályázatok készülitek el. a tanú llmány tervhez és a részletes tervhez ezután még két év 'kell:. A tényleges munkál-; csak a VII. ötéves terv utolsó éveiben, tehát 1989—90- ben kezdődhetnek el. Ettől számítva 3—4 év szükséges mée ahhoz, hogy a híd felépüljön. Varga J. A Pe tervé sári Mezőgazda - sági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézetben, 1974 óta a MÉM ágazatba tartozó üzemek dolgozóinak továbbképzésével is foglalkoznak. Olyan szakembereket igyekeznek féllkészí- tenii. ákiiik az új technikát biztonságosain, és szakszerűen kezelik, a hibákat alkatrészcsere nélkül kijavítják. Az eltelt tíz esztendő alatt hatezer dolgozó végezte el a különböző tanfolyamokat, köztük Szolnok megyeiek is. Ebben az évben is várják a jelentkezőket, akik más- más szakterületen kívánják tudásukat fejleszteni. A betanított munkás tan folyamok általában hat- nyolchetesek,. <1® vannak szakmák, amelyekben öt naposak, vagy tizennégy hetesek. Az intézet a következő területeiken indít tanfolya - mókát: Mezőgazdasági gépszerelő, dízeiladagoló és szabályozó szerelő, jánműelekrotmos berendezés szerelő, hidraulika javító, szervizmester, szálas- takarmány betakarító gépkezelő, kombájn- és traktor- kezelő, diagnosztikai vdzs gáiló, ai'.ikatrészfel ú j ító, ak- kuirniulátorjavító, generátor - vizsgáló, targoncavezető, nehézgépkezelő, ezeken kívül cél,tanfolyam indul E—516-06 Cláas Dominátor hidraulikus vizsgálatából!, fékszerkezetek vizsgálatából és traktongene- rátoriok vizsgál,atából és be- s zabáiyozásáiból. A tanfolyamok általában ősszel kezdődnek, az intézetnél levéllben lehet érdeklődni és jelentkezni. Az Alföld vízi országútján Bronzbarna túrázók a kajakokban, kanukban Megélénkült a múlt pénteken délután a nagykörűi Tisza-part. A gát tövében csehszlovák családok vertek tanyát, lejjebb úttörők sátrai sorakoztak. És ahogy esteledett, telt-múlt az idő,úgy gyarapodott a sátorváros a Tisza-parton. Kinek-kinek ízlése, no meg tehetsége szerint főtt a paprikás krumpli nyílt tűzön vagy a gázfőző lángjánál. A XVIII. Nemzetközi Tisza Túra résztvevői érkeztek meg. Fiatalok és idősebbek, családok és baráti társaságok egytől egyig bronzbarnán, széltől, naptól cserzett arccal. Harminc kilométert tettek meg aznap a Tiszán, de azért videód isco- ba is ellátogattak még az este. — Nem fárasztó három hétig egyfolytában evezni? — faggatom Földvári Katalin budapesti óvónőt. — Dehogynem. Eleinte fárasztó volt rettenetesen. Aztán megszoktuk, meg virtusból is kitartottunk. Tuzsérés Tokaj között például dupla távot tettünk meg éjszaka, viharban. Aludtunk már marhalegelőn, nomád szigeten, kempingben. A legelit- tebb kempinghelyünk Vásá- rosnamény volt, a legnomádabb Benk. Háromévestől nyugdíjasig — Hogyan határozza el egy tizen-, huszonéves fiatal, hogy nekivág a háromhetes vízitúrának, különösebb fizikai felkészülés, edzés nélkül? — Tavaly láttam a televízióban néhány rövid filmkockát a Tisza Túráról és elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, az idén végigcsinálom a túrát — lelkesedik Fuksz Eva, a szegedi Radnóti Gimnázium tanulója. — Mozgósítottam a szegedi fiatalokat, hiszen nem túl nagy propagandát kap ez a nemzetközi túra. Az evezés? Bizony mi is „evező-analfabétaként” kezdtünk, úgy mint a túrázók egy része, hiszen három és féléves gyerektől nyugdíjas bácsiig elég tarka a csoport összetétele. Kiderült, hogy mindenki képes teljesíteni a naponta kiszabott távolságokat. Eleinte kora reggel indultunk neki, most már annyira belejöttünk, hogy ráérünk délelőtt tizenegy óra körül szedelőzködni és napközben is meg- meg állunk, ahol kikötésre alkalmas partot találunk napozunk, fürdünk. Barátságok, szerelmek szövődnek — Melyik a legszebb szakasza a szőke Tiszának? — A felső — esküszik a legelhagyatottabb, legvadre- gényesebb folyószakaszra a társaság. — Ott jóval keskenyebb a folyó, sűrűbben követik egymást a homok- partok. Lónyánál még át is kellett úsznunk, mert elvitte a víz a csónakjainkat. — Mi a Tisza Túra varázsa? — Egyszerűen jól érzik magukat az emberek a természetben. Magunknak főzünk, igaz néha hazatelefonálunk, hogy küldjenek még pénzt, barátságok, szerelmek szövődnek. Két-három hét alatt igazán meg lehet ismerni egymást, én legalább három házaspárról tudok, akik a Tisza Túrán ismerkedtek össze — vallja Kati. Szolnokon, a Tiszaligetben az Ideál Kereskedelmi Vállalat üdülőjében állomásozott a túra a hétvégén. A Tivadarból való elindulástól számítva Tokaj után Szolnok a második legnagyobb állomás. itt ér véget a túra középső szakasza, a régi túrázók búcsúznak, az újak csatlakoznak a vándorokhoz. Heringei Mária, jászberényi ápolónő, Czakó Mária túravezetőtől igyekszik ellesni a tudnivalókat, egyszer ő is szeretne Tisza Túrát vezetni. Tapasztalt vízitúrázó, saját kenuja van, csodálkozom is, hogy jászberényi létére éppen ezt a „sportágat” választotta. — A herényiek sem any- nyira szárazföldiek, hiszen a Zagyván kitűnő túrákat lehet tenni, főleg május végén, június elején, amikor a tavaszi áradás még tart. Sokkal romantikusabb is a Jászság folyója, mert keskeny, kanyargós, úgyhogy egyre népszerűbbek a Természet- barát Szövetség szervezte Zagyva-túrák — tiszteli meg a Zagyvát Mária. Hét nemzet fiai, lányai — Milyen népes a Tisza Túra mostani serege? — A három hét alatt legalább hatszázan vesznek részt a túrán, vagy az egyes szakaszain, hiszen bárhol lehet csatlakozni. Évről évre egyre többen érdeklődnek a szomszédos országokból is, úgyhogy a magyarok mellett németek, csehek, szlovákok, lengyelek, szerbek, horvátok is túráznak. A végállomás tulajdonképpen Szeged, ám akadnak olyanok is, akik tovább folytatják az utat Jugoszláviába. Hétfőn reggel, a vasárnapi egésznapos pihenő után frissen, meglehetősen korán sze- delőzködnek a csoportok zsákokba, vízhatlan hordókba kerül a felszerelés, és a reggeli napsugarak már a tószegi kanyarban köszöntik a vízi vándorokat. Középiskoláknak Információs központ A középfokú oktatási intézményekben kifejlesztett, az oktatómunkát segítő számítógépes programok elterjesztésének, illetve iskolák közötti cseréjének megköny- nyítésére középiskolai információs központot hozott létre a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa. Az információs központ szeptembertől, az új tanév kezdetétől áll a középiskolás tanulók, illetve tanáraik rendelkezésére: a tervek szerint teljes kiépülése után a központ nyilvántartja és a ten.intézebetonék továbbítja a Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács számítás- technikai pályázataira beküldött, valamint az iskolák szakköreiben újonnan kidolgozott valamennyi program leírását. Az iskolák ezek közül választhatják ki, egyebek között az oktatást segítő szemléltető ábrákat, valamint az önképzést megköny- nvítő, a tananyaghoz kapcsolódó kérdéseket tartalmazó programokat, amelyekből eddig mintegy 100 készült el. Ezekről hamarosan ismertetőket készítenek, s az új tanévben szétküldik a középiskoláknak. Egri Sándor Hobbikiállítás nyílt Jász- apátin a Vágó Pál Hely- történeti Múzeumban A kiállítás anyagát a Váci Kötöttárugyár jászapáti üzemének dolgozói és nyugdíjasai készítették. Mintegy 35 különböző terítő, szett, hímzés látható augusztus 10-ig Nem gyarmakmagőrző Lehet nyaralni a napköziben is Már csak néhány hét van vissza a vakációból. \ diákok, szülők számolgatják a napokat, mi fér még bele a szűnj dőbe. Vannak. akik nagyszülőknél, rokonoknál nyaralnak, mások táborban, vagy családdal töltik el a nyár hátralevő részét, de akadnak olyan „kulcsos.” gyerekek is, akik már szinte unják a vakációt, de napközibe mégsem mennének a világért sem. Az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalata a nyári napköziről azonban úgy tűnik, már a múlté. Az idén az eddigieknél összehasonlíthatatlanul színesebb, érdekesebb program várja az általános iskolás tanulókat, a napközis táborokban, illetve a nyári napközikben. A kétféle gyermekfoglalkoztatás közül a tábor a kedveltebb. Érthető módon, hiszen ez jobban igazodik a diákok életkori sajátosságaihoz, mozgásigényéhez. Szerencsére megyénkben is egyre több a nyári napközis tábor, amelyben a diákok zöldövezetben strandokon töltik el a nap nagy részét, szemben a napközivel, amely csupán egy- egy adott iskolát jelent. Természetesen lehet jó programokat kialakítani az épületben, iskolaudvaron belül is, de kétségtelenül jobban érzik magukat a everekek a szabadban, a természetben, vízközeiben. Megyénkben az idén nyáron — természetesen még nem végleges a statisztika — a csaknem öitvenhatezer általános iskolás tanuló közül mindössze háromezerhat- száz-tizenöten töltenek el hosszabb-rövidebb időt napközis táborban, illetve nyári napköziben. A pedagógusok tapasztalatai czerjnt egyre ritkább az olyan diák, aki egész nyáron a napköziben vakációzik. Sokan mentek tíz napra — két hétre úttörőtáborba. Az idén több mint 13 ezer Szolnok megyei diákot vártak az úttörőtáborok, szerte az országban, a Balatonnál, Csillebércen, vagy külföldön Bulgáriában, az NDK-ban. Mások a családi nyaralás után, vagy előtte vették igénybe a nyári napközit, amely kellemes csalódást okozott számukra. Tanúsítja ezt az a sok-sok levél, amelyet a gyerekek, s a szülők írtak a pedagógusoknak. Egytől-egyig köszönet áll bennük a hasznos foglalkoztatásért, az élménydús programokért. Hogy mi a siker titka? Az idén sikerült megvalósítani a különböző intézmények között olyan együttműködést, amely a korábbi években jobbára csak az óhaj szintjén maradt. Az úttörőházak, a közművelődési intézmények, szervezetek, mozgalmak, de még a vállalatok, üzemek is az iskolákkal közösen alakították ki a nyári napközik foglalkozásait. Négy tábor, a szolnoki Széchenyi lakótelepi, a kisegítő iskolai, a martfűi, és a Karcag városi a Művelődési Minisztérium pályázatán díjat is nyert sokszínű programjával, gazdag pedagógiai tartalmával. Ugyancsak újdonság, hogy az idén a korábbi éveknél ellentétben az iskolák pedagógusai hosszabb időt vállaltak a gyerekek nyári- foglalkoztatásában. Természetesen a városokban, amelyekben több oktatási intézmény is van, felosztották a nyarakat úgy, hogy egyik évben az egyik, a következőben a másik iskola nevelői vezetik a napközis tábor foglalkozásait. Ez kevésbé fárasztó a pedagógusok számára, s lehetővé teszi, hogy átadják egymásnak a jól bevált módszereket, amelyet természetesein kibővítenék egyéni ötleteikkel is. A diákok nyári foglalkoztatása már nem csupán gyermekmegőrzést jelent. Sok-sok játékkal, sportolással, kirándulással töltik el a vakációt a tanulók, a napköziben, miközben észrevétlenül is gyarapodnak újabb ismeretekben, tudásban. A kedvező tapasztalatok persze még nem általánosíthatók. Csupán azt jelzik, hogy jó néhány helyen már sikerült megtalálni azokat a módszereket, foglalkozási formákat, amelyek népszerűvé tehetik a diákok körében a nyári napközis tábort. S talán jövőre a ma még idegenkedő a veszélyekkel teli „szabadságot” választó kulcsos gyerekek nelmcsak ! arrajártuk- ban néznek be kíváncsiskodva a jó hangulatú táborba, hanem hosszabb időre is. T. G. Az alapítástól a máig Munkával, tollal, fegyverrel Négy nyelven a munkásőrségről Szemre is tetszetős kiadványt jelentetett meg négy nyelven [Munkáival, ' tollal, fegyverrel címen a Zrínyi Katonai Kiadó. Ez a kötet alcíme szerint bepillantást nyújt a munkásőrség életébe. Lapjait forgatva aurái győződik meg az ember, hogy nemcsak bepillantást nyert a testület életéibe, hanem átfogó képet kapott arról. Megellievenedinefc az alapítás izzó légkörű, felemelő pillanata. A képeikről az először esküt tevő muinlkásőirök tekintenek ránk. Megismerkedhetünk a testület legfőbb jellemzőivél!, nevelő szerepével. Rövid bevezető után máris a mában vagyunk. A rminlkásőrök termelésben és közéletiben való helytállásáról olvashatunk követendő példákat. Riportfotók, portrék mutatják be a harcászati kiképzés mozzanatait, a testületben szolgálatot teljesítők nemzedékiéit, a szocialista kultúra gazdagítására irányuló törekvéseit és a munkásőrség emlékezetes pillanatait. Az olvasóban — még ab ban is, aki csalládii» vagy baráti kapcsolatok révén az átlagosnál jobban ismeri a testület életét — a korábbinál hitelesebb és árnyaltabb kép alakul ki a munkásőrségről. Annak önzetlenül szolgálatot teljesítő tagjai még inkább emberközelbe kerülnek, hivatásuk megbecsülése szélesebb körűvé válik. Az idegen nyelvű kiadványok a testület iránti tiszteletét fokozzák határainkon túli is. Ennek a kötetnek a megjelentetése jó ötlet, szépen sikerült a megvalósítása is. A kiadásra megbízást a Munkásőrség Országos Parancsnokságának propaganda és sajtóosztálya adott a Zrínyi Katonai Kiadónak.
