Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-08 / 185. szám
19#5. AUGUSZTUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Politikai intézményeink o Az igazságszolgáltatás Igazságszolgáltatási szerveknek azokat a jogalkalmazó intézményeket tekintjük. amelyek a jogszabályok megvalósítását biztosítják; a törvényesség megszilárdításában, az állam és polgárai jogos érdekeinek védelmében, és bizonyos erkölcsi 'magatartás támogatásában vesznék részt. Az igazságszolgáltatás legfőbb meghatározója az, hogy ennek során általában egyedi jogvitás ügyek, jogszabályok alapján történő eldöntése folyik. Ez megvalósulhat büntető. polgári, államigazgatási és munkajogi területen egyaránt. Az igazságszolgáltatás feladata a jogszerű állapot helyreállítása, illetve a jogsérelem és a joghátrány megszüntetése. Az igazságszolgáltatás bírói jogköreit hazánkban a Magyar Népköztársaság Legfélsőbb Bírósága, a megyei bíróságok, a helyi bíróságok (városi, fővárosi kerületi bíróságok), a katonai bíróságok és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. A bíróságok büntető (a fegyveres erők, fegyveres testületek, és rendészeti szervek tagjai ügyeiben), a munkaügyi bíróságok munkajogi jogvitás ügyekben járnak el. A bíróságok általában testületben, bírósági tanácsokban ítélkeznek. Kisebb súlyú ügyekben- azonban egyesbíróság (egy bíró), míg nagyobb jelentőségű, bonyolult tényállás esetén háromnál is több tagból álló tanács hozza meg a döntést. Az első fokon eljáró — rendszerint — háromtagú tanács egy hivatásos bíróból és két, a helyi tanácsok által választott népi ülnökből áll. A hivatásos bírákat az. Elnöki Tanács választ ja és menti fel, ugyanígy a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit is. Hivatásos bíróvá büntetlen előéletű, feddhetetlen, szavazati joggal rendelkező, egyetemi végzettségű, szakvizsgával rendelkező magyar állampolgár választható. A megyei bíróság összes hivatásos bírája, aszerint, hogy milyen ügyekben ítélkezik: polgári-, büntetőt- vagy gazdasági kollégiumba tartozik. A Legfelsőbb Bíróságon a bírák hasonló alapokon; büntet-, polgári-, gazdasági-, munkaügyi- és katonai kollégiumba tömörülnék. amelyeknek az ítélkezés kérdéseiben való elvi jellegű állásfoglalás a feladata. A Legfelsőbb Bíróságon működő kollégiumok állásfoglalásokat adnak ki, amelyek nem kötelező erejűek, de a kibocsátó testület szakmai hozzáértése, tekintélye folytán befolyást gyakorolnak a bíróságok munkájára. A Legf elsőbb Bíróság teljes ülése a Legfelsőbb Bíróság elnökéből és valamennyi hivatásos tárájából áll. A teljes ülés meghallgatja a ’kollégiumok bepzáimolóift, irányítást gyakorol az ítélkezés tekintetében, elvi döntéseiket és irányelveket hoz. A Legfelsőbb Bíróság elvi döntése és irányelve — amely a törvényességet és a jogalkalmazás egységességét biztosítja — minden bíróságra kötelező. A hivatásos bírákat és a népi ülnököket függetlenségük biztosítása végett a jbgszabály különleges védelemben részesíti. Őket csak a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hozzájárulásával lehet büntető úton felelősségre vonni, amit a legfelsőbb ügyésznek kell indítványoznia. Hasonlóiképpen védelmet jelent a bírák minden más köztiszts'égvisetötől eltérő fegyelmi eljárása. A bírói kötelezettség megszegése miatti fegyelmi ügyeikben a bírák közül választott fegyelmi tanácsok járnak eh A helyi bíróságokon működnek a közjegyzők, akiket az igzságügyi miniszter nevez ki. A közjegyzők feladata a hagyatéki- és a jogszabályokkal hatáskörükbe utaiit egyéb nem peres eljárások intézése, közokiratok készítése, másolatok hitelesítése, okiratok és értéktárgyaik megőrzése. Határozatuk a helyi bíróságok határozatával egyenrangú hatályú. Jogvitás ügyek eldöntésével a bíróságokon kívül más szervek is foglalkoznak. A helyi tanácsoknál működő szabálysértési hatóságok például a bűncselekményhez képest alacsonyabb társadalmi ve- szélyességű jogsértéseket bírálják el. A társadalmi bíróságok a szocialista együttélés sza - bányainak megsértése esetén, valamint akkor járnak el, ha a magatartás fegyelmi elbírálást igényelne, de a jogkör gyakorlója az ügyet ideutalja, vagy a nyomozó hatóság, az ügyész; a bíróság, a szabálysértési hatóság valamennyi ügyét részére megküldi. A társadalmi bíróság tagjait a gazdálkodó szervezetek dolgozói öt évre választják a szakszervezeti bizottság, illetve szövetkezet esetében a vezetőség javaslatát*.. A munkaügyi döntőbizottságok a dolgozó és a vállalat között a 1 munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő vita esetén járnak el. Tagjaikat a szakszervezeti bizottság és a vállalat jelöli ki azonos arányban. Elnökét és elnökhelyetteseit a szakszervezet és a vállalat együttes javaslatára a munkaügyi bíróság elnöke bízza meg. Az igazságszolgáltatás speciális szerve a választott bíróság. Ha a feliek így állapodnak meg, vitás Üdékét nem a rendes bíróság elé, hanem a választott bírósághoz terjeszthetik. Ez rendszerint akkor lehetséges, ha az égjük fél külföldi illetőségű. Dr. Bálint Tibor Következik: A Magyar Szocialista Munkáspárt Világpiac/ változások Nyertesek és kárvallottak Egységes termékkódrendszer készül Magyarországon az elkövetkező években bevezetik a fogyasztási cikkek és a beruházási javak egységes kódrendszerét. A beruházási javak jelölésére egységes termékazonosító kódrendszert dolgoztak ki, míg a fogyasztási cikkekre a világ számos országában már alkalmazott nemzetközi termékszámozási és vonal- kódrendszert vezetik be. A két, egymással: kapcsolatban lévő rendszer alkalmazása minden eddiginél pontosabb népgazdasági szintű készletnyilvántartást tesz lehetővé, s nagyban hozzájárul a vállalati készletgazdálkodás hatékonyságának javításához. A munka már megkezdődött, 1986-ig 300 beruházási termékkör azonosító kódrendszere készül el. A hazai termékazonosítási jeleket úgy alakítják ki, hogy azok illeszkedjenek a nemzetközi rendszerhez. Műszaki fejlesztések a Szolnoki Nyomdában Az első félévben: 40 milliós árbevótel Fennállásának egyik legeredményesebb félévét hagyta maga mögött június 30-cal a Szolnoki Nyomda Vállalat. A mintegy negyvenmilliós árbevétele a tervhez képest túlteljesítést hozott, A második félév eredményeinek fokozására és a csökkenő létszám ellensúlyozására elhatározták dolgozói, hogy számottevő műszaki fejlesztést hajtanak végre. Ennek első lépcsőiéként szerepelt a fényszedő rendszer meghonosítása, amelyen ma már a nyomtatványok szedésének nagy hányada készül. Ugyancsak a nyomóformák készítésének minőségét javítja a várhatóan augusztusban üzembe álló új Fotopolimer nyomóforma-készítő berendezés, és az év végén-mun- kába álló Klimsch Color Compact színkivonatkészítő nagyítógép. A két gép beruházási költsége 3,5 millió forint. A jövő gazdaságpolitikájának kialakítása szempontjából mindenütt meghatározó fontosságúak az árpnag- nózisok. an nak becslése, hogy 'bizonyos áron beszerezhető olaj. szén. vagy vasérc felhasználásával mekkora ütemű ipari fejlődés, gazdasági növekedés érhető el a jövőben. Az elmúlt évtized kétszeri nyersanyag- és olajárrobbanása megmutatta, hogy a váratlan árfejlemények milyen mély recessziót okozhatnak a tőkés világban, illetve milyen éles megvilágításiba helyezik a szocialista országok gazdasági alkal - rmazkodóképességénék fogyatékosságait. A hetvenes évek elején gyökeresen' átrendeződtek a nyersanyagok és feldolgozóipari termékek árai, széles re nyílt az „árolló”: az évtized elején másfélszer gyorsabban emelkedtek az úgynevezett primer termékcsoportok árai. Az 1979. évi újabb olajárrobbanáskor — egyik évrőll a másikra 170 százalékra emelkedett a fekete arany ára — ugyanaz, csak tompítottan ismétlődött meg. Az árolló mozgása Hazánk az elmúlt évtizedeikben ezeknék az átrendeződéseknek a hatására szenvedett el a külkereskedelemben 20 százalékos árvesz teséget. -vagyis ennyivel több terméket kényszerült a drágább import ellensúlyozására exportálni. A közgazda- sági elmélet szerint, ha drágábbak más árucsoportokhoz viszonyítva az anyagjellegű termékek, „javul a cserearányuk”, akkor ennék megfelelően gyengül a feldolgozás jövedielmezősége. Kifizetőt)- bé válnak azok a befefcteté- sek, amelyeket az elsődleges. kitermelő szektorokban eszkozöiinek, vagyis a képlet szerint visszaesnek a feldolgozóipari beruházások. Persze csak elméleti „tökéletes szabadpiacot” feltételezve játszódnak le így az események. következik be előbb- uitóbb automatikusan a fordulat. Az anyagjellegű termékek kínálata a fejlesztések révén idővel bővül, az árak így isimét eltolódnak a késztermékek javára. Közgazdászok kimutattak, hogy az elmúlt száz évben többször is lejátszódott ez az átrendeződési folyamat: így az első világháború után az anyagúk felé- tolódtak el az ■árarányok, és ez történt a második világháborút követően is. A kistermelői „boom” 1951->ben tetőződött, ettől kezdve megint a feldolgozóipari áraik emelkedtek gyorsabban. A hetvenes években kezdődött harmadik átrendezési folyamat most is tart, — a nyersanyagok je lenilegü keresettsége annak jele. hogy az alapanyaggyártó ágozaitok még nem futottak föl olyan .mértékben, hogy az letörte volna az árakat — állítják a kutatók —i, akik tartózkodnak attól, hogy megjósolják, visszaszerzi-e és miikor a feldolgozóipar vezető szerepét. A felzárkózás útja A feldolgozóipari termékek alighanem általában .már nem nyerik vissza korábbi árelőnyüket. A hagyományos, viszonylag kevés szellemi tőkét megerősítő, a feldolgozottsága fok alacsonyabb szintjén álló textil - ipari, ' kohászati termékek semmi esetre sem Ami pedig a tudásigényes, nagy hozzáadott értéket megtestesítő, jelentős kutatási, fej - lesztési munka eredményeként gyártott termékeket illeti, ezek helyzetét a viharos árváltozási folyamatok eddig sem érintették, előállítóik jövedellrmezőlsóge árnyeresége tartósan kedvező volt a hetvenes éveikben, is. Néhány vezető tőkés ország és számos^ az ipari fejlődés élvonalában álló vállalat példája azt jelzi, hogy a gazdasági felzárkózás útja csak az igényesebb termékek piacán való helytál - lás lehet — különösen olyan ország esetében, mint a miénk, ahol főként a szellemi kapacitások kihasználásában. rejlenek óriási tartalékok. A nyersanyagpiac] átren dleződJés csak néhány. Olajjal', vagy egy-egy keresett ásványkinccsel rendelkező fejlődő országnak kedvezett, az országok többsége kárvallottja volt az „olló” szétnyílásának. Jellemző, hogy a hetvenes években számos fejlődő ország is a késztermékkereskedelem súlyának növelésével kereste az előrelépés útját. Sikerrel jár például Brazília, amely kivitelében az 1970. évi 20 százalékról a jelenlegi hatvan százalékra futtatta fel a késztermék részarányát. Az újonnan iparosodott országok is kétszeresére, mintegy 8 százalékra növelték a jelzett időszakban részarányukat a nemzetközi iparcilkkíorga- lomlban — igaz. főképp csak a hagyományosnak számító fogyasztási javak, vagy a vezető tőkés crsizágoktól átvett beruházási javak piacán növelték súlyukat. A nyersanyagárak átren - deződésének világméretű költségeit a legkevésbé a Csendes-óceáni térség országai érezték meg: Japán, az Egyesült Államok, egyes Déll-fKalet ázsiai országok gyorsan kezdték háttérbe szorítani a fogyasztásban és a termelésben az energia- és anyagigényes termékeket, és álltaik át a tőke- és munka- igényes gyártmányokra. Csökkentették 1 a fajlagos olaj fogyasztást, jelentős erőfeszítéseket tettek az alternatív energiaforrások, anyagok felkutatására. A csúcstechnológia előretörése A legfejlettebb tőkés országok az árrobbanás következtében 1974-ben .még 8 milliárd! dolláros fizetési mérleghiányt halmoztak föl, 1978-ra ezit mór ledolgozták, 30 milliárd dolláros többletet értek el az említett módszerekkel. Hasonlóan maey végbe most is az átállás, amelyet természetesen, súlyos feszültségeik, nagyarányú munkanélküliség és számos korlátozó intézkedés kísér. A magas feldolgozottsága fokú, ezen beliül' is a piacon keresett, élenjáró gyártmá - nyok értékesítésével élten- súlyozták az árváltozások veszteségeit. Nagyfokú cserearányromlást a fejlődő világ országai és egyes szocialista országok szenvedtek el, s főképp nem az. árarány ár módosulása, hanem az alkalmazkodási fdlyamat elhúzódása. lassúsága következtében, Végül ás nem a nyersanyagok és az energia - féleségeik drágulása fokozta elsősorban gazdasági gondjaikat, azok csak kiélezték a gazdálkodás gyenge pontjait: a merev áruszerkezetet, a piaci igényekre .nem tekintő választékot, a fogyatékos minőséget. Ezen orszáeicso- port tekintélyes árvesz,‘.esése .részben abból adódott, hogy nem tudtak feldolgozott ipari termékeikkel ver- senvtársaáikhoz hasonlóan kedvező árakat elérni. Idarton János Jól zárta az első félévet a Jászberényi Kossuth Tsz húsüzeme. Naponta 50 sertést vágnak, amelynek egy részét tőkehúsként, a többit feldolgozott állapotban értékesítik Szóvá tesszük, hogy szóvá teszik A sajtóban örökzöld téma a közérdekű panaszok, bejelentések intézése. Néhány tanácsnál szinte dicsekednek azzal, hogy a lakosság mennyi mindent szóvá tesz. Az irántuk táplált bizalom megnyilvánulásának tartják azt; másrészt pedig a lakosság tudatának alakulását vélik felfedezni abban, mondván, hogy lám, a senkit sem érdeklő egyéni gondok helyett egy-egy kisebb közösséget bosszantó tényekre hívják fel a figyelmet. Van is ebben valami, ha a hivatal szemszögéből nézzük az eseteket. Pártatlan szemlélőként ■azonban kérdőjelek tucatjai sorakoznak előttünk és a bizalom jelei helyett gyakran a bírálatot érezzük. A közérdekű bejelentések zömét ugyanis olyan mulasztások teszik ki, amelyekben a tanácsi szerveknek régen intézkedni kellett volna. Átereszek eldugulása, omladozó homlokzatok, esőcsatornán himbálod zó cserépsor, veszélyt rejtő kátyú stb. szerepel általában a listán. Sokszor tehát olyan hibák bosszantják a lakosságot, amilyenek megszüntetéséhez nem kell sok pénz. Kézenfekvő, hogy a tanácsok vezetői nem vehetnek észre minden kis szépséghibát. Nem is kéri tőlük senki. A hatósági intézkedésekre feljogosított szervektől viszont joggal várja el a lakosság, hogy jobban ügyeljenek területükre. A lakosság kérése, panasza nélkül is lehet például vitetni egy kocsi homokot a kátyúhoz. Vannak közterületi felügyelőségek; adóval, műszaki feladatokkal, általános igazgatással foglalkozó szakemberekből álló helyszíni ellenőrző csoportok, akika későbbi „ügyeket” okozó visszásságokat fel tudják deríteni, ha nemcsak néznek, hanem látnak is. S. B.
