Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-07 / 184. szám
1985. AUGUSZTUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Politikai intézményeink A tanácsok o A tanácsok területileg, és egy területi szinten egyaránt tagolt szervezetek. Amikor „tanácsokról” beszélünk, bele kell értenünk a helyi — a községi, nagyközségi, városi, fővárosi, kerületi — és a területi — a fővárosi és megyei — tanácsokat. Éspedig a tanácstestületeket, a tanácsi bizottságokat, a végnehaj - tó bizottságokat, a tisztség- viselőket, valamint a szak- igazgatási szerveket is. Ha viszont csupán .,tanácsot” említünk, kizárólag a ta- n ács testületre, vagy egy konkrét tanácsi szervezetre gondolunk. A tanácsokkal kapcsolatba kerülő, ügyes-baj os dolgaikat intéző állampolgárok szóhasználatában ezek a fogalmak természetesen nem mindig ilyen tartalommal ielennek meg, hanem a tanácshoz fordulnak kérelemmel, a tanácstól kémek felvilágosítást. Miután közvetlenül valamelyik tanácsi dolgozóval érintkeznek Legtöbbször, nem is kutatják, hogy ügyeiket a tanácsi apparátus melyik szervezeti egysége, szakigazgatási szerve intézi. A köztudat- ban a „szakigazgatási szerv” kifejezés nem is igen honosodott meg, inkább az ezzel lényegében azonos tártál mű „osz tál y” megjelölés az ismertebb, de méginkábib a gyámhatóság, építésügyi hatóság, a lakásügy, ügyfélszolgálat elnevezés használatos. Nézzük meg, valójában hogyan épül fel a magyar tanácsrendszer: mi a viszony az egyes tanácsszintek és a különböző tanácsi szervek között. Elöljáróban felhívjuk a figyelmet arra, hogy különbség van a települések közigazgatása jogállása és a településeken működő tanácsi szervezet jogi helyzete között. A településeknek három csoportja különböztethető meg, Vannak: községek, számuk: 2955, a városok száma 108: és végül a főváros. A városok egyik alcsoportját képezi az öt megyei város: Győr, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged. A városok számából következik a városi! tanácsok nagyságrendje, azzal, hogy a 108 városi tanács közül 5 a városi tanácskohoz képest többletjogosítványokkal rendelkező megyei városi tanács. ■? A községi településeken 1377 községi tanács működik. A községi tanácsok • nak a tanácstörvény értelmében több fajtája van: — önálló községit vagy nagyközségi tanács, amikor a tanács egy települést fog át, számuk összesen: 674; — a közös községi vagy nagyközségi tanács, ami - kor a tanácshoz több település tartozik; ilyen tanácsból 703 van; — a választások után a közös községi tanácsok nem székhely társközségeiben (1578 településen) pedig még elöljáróságok is működnek, mint a közös tanács és az adott település szervei; — a 325 önálló nagyközségi köaös tanács között sajátos helyzetben van 34 városi jogú nagyközségi tanács, mert jogállásuk mindenben megegyezik a városokéval, csupán az a különbség, hogy az a település. ahol működnek, még nem város. Említést kell még tenni a tanácsok városkörnyéki beosztásáról A járások 1984. január 1-1 megszűnésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 139 települést jelölt ki városkörnyék székhelyeiként. Ebből 105 városkörnyék, központja város, hamuin cnégyé pedig olyan teleoülés. ahol városi jogú nagyközség.' tanács dolgozik. E központi szerepkörű településekhez sorolták be a községi tanácsokat, amelyek együttesen alkotják a városkörnyéki rendszert. A városkörnyék székhelye, és a hozzájuk tartozó községi tanácsok nem jelentenek állami területbeosztási szintet. Csupán a községi tanácsok irányítása és a különböző szervezetek (például bíróságok, ügyészségek rendőrség, OTP) illetékességi területének körülhatárolása szempontjából van szerepük. Minden tanácsnál, legyen az községi, kerületi, vagy rnegyei. a szervezet élén a tanácstagokból álló testület: a tanács áll. A tanácstagokat — a megyei tanácstagok kivételével —az állampolgárok közvetlenül választják. A megyei tanácstagokat a községi és városi tanácstestületek, többségükben saját tagjaik közül választják és delegálják, tehát ők közvetett választással kerülnek a megyei tanácsba. A tanácstestület főszerepe abban jut kifejezésre, hogy alá van rendelve mindegyik tanácsi szerv. Döntései a legfontosabb kérdéseket érintik. Így a testület 'határoz a terület- és településfejlesztés irányairól; létrehozza a lakosság ellátását szolgáló intézményeket (óvodát, iskolát, egészségügyi hálózatot) figyelemmel kíséri és koordinálja a területén működő nem tanácsi szervek beruházási, szolgáltató, a különböző lakossági igényeket kielégítő tevékenységét; szabályozza a helyi életviszonyokat. Rendeletéi illetékességi területén mindenkire kötelezőek. A különböző szintű ta- nácstasitüietek önállóak, nincsenek egymással alá ■ rendeltségi viszonyban. A községi tanácsnak nem felettese a 1 városi tanács, mindkettőre érvényes viszont, hogy a megyét érintő tevékenységük fő irányát a megyei tanács határozza meg. A tanácstestület tagjai - bői választja meg a végrehajtó bizottságot. A végrehajtó bizottság feladata a jogszabályok és az ágazati célkitűzések érvényesítése, az országos és helyi érdekek egybehangolá - sa. a tanács üléseinek előkészítése és rendelkezései végrehajtásának szervezése, a .szakigazgatási szervezet irányítása, a tanácsi vállalatok felügyelete, az intézmények irányítása. A végrehajtó bizottság az egyetlen olyan tanácsi szerv, amelyik kettős — a tanácstestület és a felsőbb fokú végrehajtó : bizottság — alárendeltségében van. Fontos szabály azonban, hogy a községi tanácsi v. b.nk nem a városi végrehajtó bizottságokkal, hanem ugyanúgy, mint a városok, a megyei tanács v. b.-vel vannak irányítási viszonyban. A tanács a tisztségviselők közül az elnököt és a tanács elnökhelyetteseit megbízatása ideiére, tehát öt évre tagjai közül választja, míg a végrehajtó bizottság titkárát határozatlan időre kinevezi. A tisztségviselők kapcsán fel kell hívni a figyelmet, ar - ra a kevésbé ismert tényre. hogy az elnökhelyettesek — bár egyik feladatuk adott esetben az elnök helyettesítése — nem az elnök helyettesei, hanem a tanócsitestület elnökhelyettesei. vagyis a tanács önálló tisztségviselői. A tanácselnökök döntő többséeükben főállásban töltik be funkcióikat, községekben azonban kivételesen előfordul, hogy a tanácselnök társadalmi megbízatásban tevékenykedik. Főállású elnökhelyettesek csak a megyei és városi szintű tanácsoknál vannak, községekben a társadalmi megbízatás az általános: A tanácsi bizottságok tanácstagokból és nem tanácstag szakemberekből állnak. A bizottságokat a tanácstestület hozza létre. Funkciójuk a tanács irányító és ellenőrző1 munkájának segítése. Javaslatte- . vő, véleményező, előkészítő, összehangoló szervek, amelyek tes tületként mű - ködnek. A szakigazgatási szervek a tanácsok hivatali aptvará- tusát alkotják. Feladatuk az igazgatási munka folyamatos operatív vitele. Intézik az állampolgárok ügyeit, irányítják az intézményeket, ellenőrzéseket végeznek. A szakigazgatási szervek a végrehajtó bizottságnak vannak alárendelve. Tevékenységük irányításában azonban a felsőbb fokú szakigazgatási szervek is részt vesznek. Dr. Bálint Tibor Következik: Az igazságszolgáltatás szervezete A Berekfürdői (Ive« gyárban évente 1500 tonna üveget olvasztanak. Ebből a mennyiségből (különböző műszaki üvegtermékeket és dísztárgyakat gyártanak A Tiszamenti Vegyiművei at elmúlt, évhez képest az idén több mosóport szállít belföld megrendelőinek, á. hazai igények jobfc kielégítését szolgálja a közkedvelt Tom: mosóporcsalát legújabb tagja, az energiatakarékos Tomi Gála mosópor. Képünkön a dobozokat készítik elő töltésre Kis ország mamutvállalata Húszéves a Hungarocamion A hazai és a külföldi utakon gyakran találkozhatunk zöld-sárga kamionokkal. A húszesztendős Hungaroca- miont is a nagyfuvarozók között jegyzik. Ma már nem az egyetlen magyar cég, amely külföldre fuvarozza a hazai termékeket, s onnan importárut hoz. Ám ma is a legnagyobb, s állja a ver— Rég bezúzták —, mondja Pető Ernő, a Hungaroca- miom üzletpolitikai osztályának helyettes vezetője. — Ma már 1600 járművünk járja a világot, s mindent saját erőből vásároltuk. Persze olyan tőkeerősek nem vagyunk, hogy nem sízarul- tunk volna hitelre, de mindig pontosan törlesztettünk. A kocsttáhományunk több rríint húsz százaléka hűtőberendezésű. A többi jármű se mind hagyományos, ponyvás kamion. Egyire több a speciális, konténer, konfekció és élőállat-szállító kamion, valamint vegyi: és élelmisizer- szállító tartálykocsi. A járműpark fele Rába, míg a többi Mercedes, Volvo és Renault. A hűtőszerélvé- nyeink java Mercedes, nagyon kedvező az üzemeltetése. Sajnos a kamionjaink öregebbek az ideális kornál, márpedig ez nemcsak a költségek miatt hátrányos. A nemzetközi fuvarozásnak ugyanis nagyon szigorúak a szabályai, így például hétévesnél idősebb hűtő járműEgyébként a Hungarocamion meglehetősen speciális helyzetiben van a magyar vállalatok között. Az országhatárokon túl kell boldogulnunk, hiszen például egy 4,5 ezer kilométeres közel-keleti útból mindössze 200 kilométer fut hazai tájakon. Szocialista nagy vái LaLatkénit kapitalista környezetben kell helytállnunk. Még a magyar termékeket is gyakran tőkés speditőrök, vállalatok megbízásából fuvarozzuk. És természetesen sok külföldi fuvant is vállalunk, így rendszeresen szállítunk Nyugat- Európából a Közel-Keletre. Az ottani magas fuvardíj lehetővé tette, hogy itthon évekig nem emeltük az árainkat. Ma már sajnos kevesebb a megbízás, a háborúk miatt új fuvarozók léptek be. Egyre több török, lengyel és bolgár kamionnal találkozunk. — Az utóbbi esztendőkben olyan híreket is hallani, hogy a Hungarocamion több senyt a konkurenciával. Amikor 1966-ban a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium megalapította, már eleve a nemzetközi fuvarozásra szerveződtek. Azóta viszont sokat változott a világ, s hol van már az a 300, jórészt korszerűtlen teherautó, amit a Tefutól örököltek... vek nem is kapnak szállítási engedélyt. Egy kívülállónak talán úgy tűnhet, hogy a Hungarocamion kényelmes helyzetben van, hiszen a megalakulásától máig főleg a magyar külkereskedelem szolgálatára áll. Tehát nem maradhat munka nélkül. Ámbár a tavalyi adatok azt mutatják, hogy a megbízások negyven százalékát külföldi cégektől kapták. — A magyar cégek ás válogathatnak a fuvarozók között, s még az sem számít, hogy valutában kell fizetniük — mondja Pető Ernő. Amikor egy magyar vállalat importál tucatnyi engedélyt kell beszereznie, ám amikor külföldi fuvarozót bíz meg, akkor még a 100 ezer márkás megbízáshoz sem kell engedély. Az európai fuvarozók többsége pedig kisvállalat, néhány járművel, s így fölöttébb rugalmasak. Természetesen sem a kapacitásuk, sem a szolgáltatásaik nem hasonlíthatók a magunkfajta maimutfu változókhoz. piacról kiszorult a konkurencia miatt, s ezért kényszerült idén 300 sofőrt kölcsönadni a BKV-nak .. . — Nem szorultunk ki egyetlen piacról sem, de az igaz, hogy kevesebb a fuvar, s több a vállalkozó. Húsz külföldi kirendeltségünk gondoskodik arról, hogy ne maradjunk munka nélkül. Viszont meg kell gondolnunk, Ihogy mit vállalunk el. Áron alul nem fuvarozhatunk, Kirendeltségeink érdeme, hogy kamionjaink, ritkán járnak üresen. A hazafelé tartó járatok 80 százaléka árut hoz. Lehetőségeink persze olykor korlátozottak, hiszen kétoldalú államközi egyezmények szabályozzák, s ezek nem mindig liberálisak. Triesztben közös vállalatot működtetünk a Terim- pexszej Eurocar néven, míg bécsi székhellyel leány- vállalatot alapítottunk Peklar Transport néven. Egyetlen lehetőséget sem hagyunk ki, hogy még jobban megvessük lábunkat a szinte naponta változó piacon. Idén a kereskedelmi szervezetünket is átszerveztük, így például külön osztály foglalkozik a hűtő- és speciális járatokkal, hogy gyorsabban intéződjenek az ügyek. — A magyar külkereskedelmi vállalatok ma már nem egyeduralkodóak az export-import lebonyolításában, hiszen egyre több vállalat kap önálló külkereskedelmi jogot és ez bizonyára az önök piaci munkáját is megváltoztatja. Körzeti irodák — Beláttuk, Ihogy a régi módon már lehetetlen boldogulni. A külkereskedelmi cégek ugyanis a fővárosban vannak, s keveset tudnak a megyékben tevékeny- (kedő termelő vállalatokról akik feladják és fogadják az árut. Számunkra is előnyösebbnek látszott, ha közvetlen kapcsolatot építünk ki. Ugyanakkor az önálló külkereskedelmi jog révén a vállalatok maguk is kénytelenek foglalkozni a nemzetközi fuvarozással, de tapasztalat híján nincs könnyű dolguk. A fontosabb közúti átkelőknél már régóta vannak ki- rendeltségeink, amelynek a forgalomszervezésben és a vámkezeléskor segítik a sofőrjeinket. 1984-ben viszont azt is elhatároztuk, hogy kiépítjük körzeti fuvarvállaló irodák hálózatát. Idén tavasszal nyitottuk meg Győrben az első irodát. Tapasztalataink kedvezőek. További 3—4 iroda felállítását tervezzük a fontosabb piaci centrumokban, előreláthatólag Szegeden, Miskolcon és Pécsen. — A győri iroda csak fuvarszervezéssel foglalkozik? — Nem. A tájékoztatás legalább olyan fontos feladata. A megyékből is gyakran felhívtak bennünket, érdeklődnek, hogyan kell szabályosan szállítani. Tudják, hogy mi ismerjük a külföldi előírásokat, s ez a csomagolásra is vonatkozik. Ha a körzeti irodáink tanácsot adnak, akkor egyúttal ajánlják a sajat szolgáltatásainkat, s ha nem is mindig, de gyakran fuvar is lehet a tájékoztatásból. Többnyire úgy ajánljuk magunkat, hogy próbálják meg. Háztól — házig fuvarozzuk az árut és gyorsan. Nálunk nincs átrakás, mint a vasúton és arra is képesek vagyunk, hogy az árut terítsük, azaz kívánság szerint több he|lyen lerakjuk. Bevezettük az expressz áruszállításit is, amely gyorsaságban csaknem felveszi a versenyt a légi szállítással. D. L, 1600 teherautóval Helytállnak a versenyben
