Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

XXXVI. évf. 201. sz., 1985. aug., 28., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Gorbacsov üzenete a konferencia résztvevőihez Hz atomsorompó-szerződés bebizonyította életképességét Tegnap délután Genfben nemzetközi tanácskozás kez­dődött, amelyen megvizsgál­ják az atomsorompó-szerző­dés végrehajtását. A résztve- vökhöz Mihail Gorbacsov, az SZKP KP főtitkára üze­netet intézett. Az államok által közösen kidolgozott atomsorompó- szerzodés gyakorlatilag be­bizonyította életképességét, hiszen megkötése óta egyet- len-eggyel sem növekedett az atomfegyverekkel rendel­kező államok száma. A részt­vevők tekintetében ez a leg­tágabb értelemben vett me°- állapodás a fegyverzetkorlá­tozás terén. E szerződés alap­ján alakult ki az atomfegy­verek elterjedését gátló nem­zetközi rendvzer, ame'y a bé­ke hatékony eszközévé vált. Az üzenet a továbbiakban rámutat: a szerződés meg­teremtette a kedvező felté­teleket az atomenergia bé­kés felihasználásában tör­ténő széles körű nemzetközi együttműködéshez s a Szov­jetunió határozott híve an­nak. hogy ez az együttmű­ködés tovább szélesedjék. Minden tőle telhetőt elkövet, hogy ne csak meggátolja az atomfegyverek terjedését, hanem az atomfegyverkezési hajszát is leállítsa. Vállalta, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. Az atomfegy­verkezési hajsza lassítására irányuló törekvés újabb bi­zonyítéka, hogy a Szovjet­unió moratóriumot jelentett be minden atomrobbantásra — hangsúlyozta Gorbacsov, majd így folytatta: Kétségtelen, hogy égy köl­csönös szovjet—amerikai atomrobbantási moratórium kedvező feltételeket terem­tene az atomfegyverkísérle­tek általános és teljes be­tiltásét kimondó nemzetkö­zi szerződés megkötéséihez, s előmozdítaná az atomso- riompó-szerződés minél telje­sebb valóraváltását. A koz­mikus és atomkorban az atomfegyverkezési hajsza megfékezése — folytatódik az üzenet — elválaszthatatla­nul összefügg azzal, hogy elejét kell venni a világűr militarizálásának. Ha a vi­lágűrt a háború szolgálatá­ba állítják, akkor ez jelen­tősen növeli a nukleáris fe­nyegetettséget. Ha a világűr békés lesz és a katonai ver­sengés területén kívül ma­rad, akkor továbbjuthatunk az atomfegyver-készletek korlátozása és csökkentese egész kérdéskörének megol­dásában. Egyidejűleg nagy- lehetőségek kínálkoznának a sokoldalú nemzetközi együt:- működésre, a legkülönbözőbb földi és világűrben emberi tevékenység területén. Ezek az elképzelések ve­zették a Szovjetuniót — mu­tatott rá Gorbacsov —, ami­kor az ENSZ-közgyűlés 4P. •ülésszakának javaslatot tett a kozmikus térség békés, nem katonai célú felhaszná­lásában kifejtendő nemzet­közi együttműködésre. A (Folytatás a 2. oldalon.) MA: Oz élet szemléletváltoztatásra kényszerít Pártmunka a Kőolajkutató Vállalatnál 3. oldalon Fulladás ellen legjobb a víz 4. oldalon Négy évtizedes együttműködés Jubileumi ünnepség a KKM-ben Jubileumi ünnepséget tar­tottak tegnap a Külkereske­delmi Minisztériumiban az első magyar—szovjet keras- ked'elmi egyezmény aláírá­sának 40. évfordulója alkal­mából. A Paksi Atomerőmű mintegy 30 kilométeres sugarú környezetében 22 telepített állo­másról, rendszeres gyakorisággal gyűjtik a különböző — levegő, talaj, fű — mintákat. Az évi 3 ezer elemzés része a megfelelő erőművi környezetvédelemnek Veress Péter külkereske­delmi miniszter ünnepi be­szédében emlékeztetett ar­ra, hogy az első ma^ar - szovjet árucsere-egyezmény­nek közvetlen politikai tar­talma és hatása volt. Azál­tal, hogy Magyarorszá • és a Szovjetunió gazdasági part­nerekké váltak, a magyar külgazdasági kapcsolatok új orientációja kezdődött el, el­ső jelentős lépésként a nyu­gati tőkés érdekektől való függetlenedés útján. Ezt követően Borisz Sztu- kalin, Szovjetunió magyar- országi nagykövete méltatta a két ország közötti külke­reskedelmi kapcsolatok je­lentőségét. Hangsúlyozta töb­bek között, hogy a négy év­tizedes együttműködés meg­felelt a két ország érdekei­nek és jól szolgálja a békés egymás mellett élés, a társa­dalmi, haladás ügyét. Veress Péter az évforduló alkalmából Szocialista Kül­kereskedelemért Emi ékpla­kettet nyújtott át magyar és szovjet szakembereknek, akik kiemelkedő részt vál­laltak a felszabadulás utáni külkereskedelem megterem­tésében. Az ipari szövetkezetek első féléve Javuló eredmények, növekvő export a jászsági építők már megtermelték az idei nyereségüket Dinamikus volt a fejlődés a gépi berendezéseket gyártó, valamint a cipőipari és a textilruházati ágazatban. Ugyanakkor a legjelentősebb visszaesés a bútoriparban ta­pasztalható. Általában kriti­kus a népművészeti-háziipa­ri szövetkezetek helyzete, csak ott nincsenek gondok, ahol konfekcionálási tevé­kenységet is végeznek. Az építőipari szövetkezetek eredményei javultak, mivel a szerződéssel lekötött ren­delések nagyságrendje jelen­tősen növekedett. A lakossági szolgáltatások értéke megközelítően azonos szinten maradt. Dinamikus növekedés tapasztalható vi­szont a gépkocsi, a motorke­rékpár és az elektromos ház­tartási gépek javításában. A szolgáltatásokról általá­ban elmondható, hogy ezek gazdaságossága, nyereség­tartalma csökken, mivel a szövetkezetek a növekvő költségeket nem tudják — nem merik — áremeléssel el­lensúlyozni, félve attól, hogy ezzel csökkenne a szolgálta­tások iránti igény. Ez pedig pozícióvesztéssel járna a megrendelésekért folyó ver­senyben. Az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége elkészítette értékelését a megye szövetkezeti iparának el­ső félévi eredményeiről. A szektor árbevétele meghaladta az 1,6 milliárd forintot,ami a tervezettnél 1,3 százalékkal magasabb. Természetesen — az új gazdasági szabályozók által még jobban differenciálva — az egyes szövetkezetek gazdálkodása igen eltérő képet mutat. Néhány helyen — Kunszöv, Karcagi Cipőipari Szövetkezet, Törökszentmik­lósi Háziipari Szövetkezet — az egész évi árbevételi terv­nek már több, mint 65 százalékát teljesítették. Más helye­ken viszont jelentős az elmaradás. (Túrkevei Háziipari Szövetkezet, Karcagi Nagykunsági Építőipari Szövetkezet, Kunhegy esi Vegyesipari Szövetkezet.) Az első félévben megter­melt összes nyereség 181,5 millió forint volt, ami az elő­ző év hasonló időszakához képest 17,2 százalékos előre­lépés, a tervezett értékhez képest viszont némi lemara­dás mutatkozik. Két szövetkezet már az el­ső félévben megtermelte egész évre tervezett nyeresé­gét — a Jászsági Építőipari Szövetkezet és a Karcagi Ci­pőipari Szövetkezet. Tisza- földvárom viszont 547 ezer forint veszteség keletkezett az Építő, Vasipari és Szol­gáltató Szövetkezetnél. El­gondolkoztató ugyanakkor, hogy a keresietszínvonal, amely a bérszínvonal helyé­be lépett az idén, éppen a földváriaknál a legmaga­sabb, csaknem 33 ezer fo­rint. A kétségtelen hiányos­ságok — termelési, haté­konysági gondok, laza mun­kafegyelem — megszünteté­sére a szövetkezet vezetése intézkedési tervet dolgozott ki, amelyben gazdálkodásuk rendezését tűzték ki célul. Ipari szövetkezeteink je­lentős exportforgalmat is le­bonyolítottak. A külkereske­delmi értékesítés teljes nagysága megközelítette a 300 millió forintot, aminek több mint 40 százaléka nem rubel elszámolású. Ebben az évben 24 ipari szövetkezet exportált a megyéből tőkés piacra, közülük kiemelkedő a Szolnoki Építő és a Karca­gi Népművészeti Háziipari Szövetkezet exporteredmé­nye. Nemcsak a szövetkezetek, hanem a különböző ágaza­tok is differenciáltan gaz­dálkodtak az év első felében. A Szolnoki Húsipari Vállalat részére gyárt víztisztító beren­dezést a kunhegyest Vízgépészeti Vállalat. A víztisztítót. — amely elektrolízis útján szabadítja meg a zsírsZennyeződés- től a Tiszába folyó elhasznált vizet — még az idén üzembe helyezik Eső a kukoricára Még jókor jött a csapadék A nagy meleg után bekö­szöntött hidegfront bőséges csapadékot hozott a megyé­re, egy olyan időszakban, amikor az eső még jótékony hatással lehet a kdmtlévő nö­vényi kultúrákra. A gabona­félék már a magtárakban vannak, így főként a kuko­rica és a cukorrépa miatt fontos a lehulló csapadék. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának tájékoz­tatása szerint kedd reggel 6 órakor, az alcSiszigeti állo­máson már 13 mm csapadé­kot mértek. A kukorica szemtelítődését minden bi­zonnyal előnyösen befolyá­solja az esőzés. Különösen azokon a területeken, ahol az alsó levelek leszáradósa még nem indult meg. A nap­raforgó érése már olyan stá­diumban van, hogy termés- növelő hatást nem várha­tunk a hirtelen jött csapa­déktól. Nem így viszont a cukorrépa esetében. Az eső jelentősen növelheti a termés nagyságát, viszont a cukor- tartalom már nem emelke­dik ezzel párhuzamosan. A répa levélzete ugyanis, me­gyeszer te megsínylette a kánikulai forróságot, s most várhatóan egy második le­vélképződés indul meg. Ez pedig csökkenti a gyökér cukortartalmát A rizsre nincs különösebb hatása a csapadéknak, viszont a hu­zamosabb bűvös idő kedve­zőtlenül befolyásolhatja a termést. Társadalombiztosításról számokban Kisebb családok Csökkent á táppénzes arány Több a nyugdíjas Az évi összegezésből meg­állapítható, hogy fokozódik a társadalmi gondoskodás, s a juttatások köre olyan széles, hogy Szolnok megye szinte valamennyi lakóját érinti. A Megyei Társadalombiztosicá- sd Igazgatóság 1984. évi je­lentésének statisztikai ada­taiból kitűnik, hogy 1984 -ben a társadalombiztosítási össz­kiadás megyénkben 4,2 mil­liárd forint volt, amely 12,3 százalékkal több az 1983. éviméi. A megyei bevétel a kiadósok 93 százalékát fe­dezte, kereken 3,9 milliárd forint volt. Ez az arány az előző évben még csak 73 szá­zalékot eredményezett. A be­vételek jelentős növekedése elsősorban a társadalombiz­tosítási járulékok és a nyug­díjjárulék növekedésének következménye. Országos szinten a társa­dalombiztosítás kiadása 120,8 milliárd forint volt. A bevé­telek alakulásában bekövet­kezett jelentős változás eredményeként az állami hozzájárulás mértéke csök­kent, mindössze a bevételek 0,7 százalékát jelentette. Az országos helyzettel megegyezően az összkiadáson belül megyénkben is a leg­nagyobb hányadot — 67 szá­zalékot — a nyugdíjakra és járulékokra fordított összeg képezte. Ezt követően sor­rendiben a családi pótlék 17,3 —, a táppénz 6,3 —. gyer­mekgondozási segély pedig 6,1 százalék volt. A megye lakosságának szá­madataiból is kitűnik, hogy 1983-hoz viszonyítva a tár­sadalombiztosítási ellátásra saját jogon jogosultak száma 0,3 százalékkal csökkent. Ezen belül az ipari-, a mező- gazdasági termelőszövetkeze­ti tagok számánál követke­zett be érzékelhető csökke­nés. A táppénzre, gyermek­ágyi segélyre jogosultak szá­mánál országosan csökkenés, megyénkben viszont 0,5 szá­zalékos növekedés figyelhető meg. A megye lakosainak számában bekövetkezett 1984 évi csökkenés az állampol­gári jogon járó egészségügyi ellátásokra jogosultak 0.5 százalékos csökkenését ered­ményezte. Az összehasonlító adatok­nál meghatározó a táppén­zes arányszám alakulása. Szolnok megyében a táppén­zes helyzet kedvezően ala­kult Az országos 6 százalék­kal szemben a táppénzesek aránya az előző évi- 5,6-ról 5,3 százalékra fogyott. Meg­jegyezzük, hogy a kisiparo­sok, magánkereskedők és a háttérgazdasági dolgozók táppénzes napjainak száma jelentősen — 37,2 százalék­kal — nőtt Ebben nyilván­valóan az új szabályok, ren­deletek adta kedvező lehető­ségek játszottak szerepet. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents