Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

1985. AUGUSZTUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Politikai intézményeink a Érdekképviseleti szervek, egyesületek A korábbiakban bemu­tatott társadalmi szerve­zetek közül jó néhánynak lényegi funkciója az ér­dekvédelem és az érdek- képviselet. A dolgozók, a lakosság különféle cso­portjainak érdekeit kife­jezi és képviseli a szak- szervezeti mozgalom, a KISZ, az MTESZ, a nép­front egyes szervei, az országos nőtanács, a nem­zetiségi szövetségek. Mel­lettük további egyéb érdek- képviseleti szervek is mű­ködnek országunkban. Ilyenek a szakmai-érdek­képviseleti szervek, me­lyek aszóban forgó terület dolgozóinak szakmai tevé­kenységével kapcsolatos érdekképviseletét látják el. Ezek közé tartozik pél­dául a Kisiparosok Orszá­gos Szervezete (KIOSZ), és a Kiskereskedők Orszá­gos Szervezete (KISOSZ), amelyek a kisiparosok, il­letve a magánkiskeres­kedők érdekeit képviselik az állami és társadalmi szervek előtt, tagjaik ré­szére különféle szolgálta­tásokat nyújtanak, részt vesznek továbbképzésük­ben közreműködnek a társadalombiztosítási, szo- cáilpolitikai. munkavédel­mi, adózási feladatok ellá­tásában. Hasonló jellegű az Országos Ügyvédi Ta­nács és az általa felügyelt ügyvédi kamarák, ame­lyek az e foglalkozási ág­hoz tartozók önkormány­zati és érdekképviseleti szervei. Fontos tényezői társa­dalmunk életének a szö­vetkezetek területi és or­szágos érdekképviseleti szervei. Rendeltetésük, hogy segítsék a társada­lom és a szövetkezetek érdekeinek egyeztetését, a szövetkezetek gazdálkodá­sának és belső életük de­mokratizmusának folya­matos fejlesztését. A me­zőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa (TOT), az Ipari Szövetke­zetek Országos Tanácsa (OKISZ), és a Fogyasztási Szövetkezetek Orsaágos Tanácsa (SZÖVOSZ). Tag­jaikat az országos szövet­kezeti kongresszusokon vá­lasztják meg. Az orszá­gos tanácsok irányelveket és ajánlásokat dolgoznak ki, kötelező határozatokat azonban nem hozhatnak a szövetkezetekre és azok területi szövetségeire. A szövetkezetek számára kü­lönféléé szolgáltatásokat nyújtanak, kezelik az or­szágos közös pénzalapokat, kapcsolatot tartanak más országok hasonló jellegű szerveivel, és a nemzetkö­zi szövetkezeti szerveze­tekkel. Közös társadalmi tanácskozó testületük az Országos Szövetkezeti Ta­nács, amely egyéb felada­tok megoldása mellett előzetesen véleményt nyil­vánít a törvényhozás és a kormányzat elé kerülő szövetkezeti ügyekben, s maga is kezdeményezheti jogszabályok meghozata­lát. A Magyar Kereske­delmi Kamara az állami vállalatok társadalmi ér­dekképviseleti szerve. Ellátnak érdekképvisele­ti feladatokat az alkotó- művészek — például az írók, a képzőművészek, az építőművészek szakmai szövetségei is. Ezek a de­mokratikus alapokon álló társadalmi szervezetek egyúttal a maguk eszkö­zeivel hozzájárulnak mű­vészeti águk fejlődéséhez, az alkotók és a társada­lom kapcsolatainak erősí­téséhez. Talán nem sze­rénytelenség, ha külön is említést teszünk a sajtó és a tömegkommunikáció dolgozóinak társadalmi és érdekképviseleti szerve­zetéről, a Magyar Újság­írók Országos Szövetségé­ről. A MUOSZ szervezi és elősegíti az újsáírók köz­életi és társadalmi tevé­kenységét- foglalkozik szakmai képzésükkel és továbbképzésükkel,' jogi és erkölcsi védelmet nyújt tagjainak az őket ért igaz­talan támadásokkal szem­ben, ugyanakkor fellép a szocialista újságírás etikai normáit megsértők ellen. Az illetékes szakszerve­zettel közösen figyelem­mel kíséri az újságírók élet- és munkakörülmé­nyeit, egészségügyi és szo­ciális ellátását, művelődé­si és sportolási lehetősé­geit. A szövetség kereté­ben különféle klubok, szakosztályok és tagoza­tok működnek, melyek elősegítik az újságírók tá­jékozódását, szakmai problémáik megvitatását tapasztalataik kicserélését. A különböző tudomány­ágak művelőinek társasá­gai ugyancsak jelentős fó­rumai a hazai közéletnek, tudományos életünknek. Az azonos szakterületen dolgozók önkéntes társa­dalmi tömörülései társa­dalmi eszközökkel moz­dítják elő a tudomány­águk fejlődését: vitákat, konferenciákat és más ha­sonló rendezvényeket szer­veznek, folyóiratokat, la­pokat és egyéb kiadványo­kat jelentetnek meg, pá­lyázatokat írnak ki, köz­reműködnek tagjaik tudo­mányos továbbképzésében. A rokon szakterületeken működők esetenként szö­vetségbe tömörülnek, mint amilyen az MTESZ vagy a Magyar Orvostudo­mányi Társaságok és Egye­sületek Szövetsége, a MO- TESZ. Az említetteken kívül még igen sok egyesület működik országunkban. Ezek célja tagjaik vala­milyen irányú szükségle­teinek. igényeinek, érdek­lődési körének kielégítése, az ehhez szükséges feltéte­lek biztosítása. Működ­nek tudományos, szakmai, közművelődési, sportegye­sületek, azonos hobbival rendelkezők (bélyeggyűj­tők, horgászok, kisállatte­nyésztők) egyesületei, és így tovább. Közvetett vagy közvetlen módon olykor egyes állami feladatok megoldásában is részt vesznek, vagy fontos tár­sadalmi célok teljesülését segítik (gondoljunk^ pél­dául az önkéntes tűzoltó vagy a városszépítő egye­sületekre). Egyesület ala­pítását bármely állampol­gár kezdeményezheti, de a szervezés megkezdésé­hez, majd az egyesület létrehozásához a törvé­nyességi felügyeletet gya­korló állami szerv enge­délye szükséges. Az egyesület legfőbb szerve a valamennyi tagot magában foglaló közgyű­lés, amelynek az egyesü­letet érintő kérdésekben döntési joga van. Az MSZMP XIII. kong­resszusa hangsúlyozta, hogy a párt támogat min­den közhasznú egyesületet, mozgalmat, amely szocia­lista alapon, törvényeink­kel összhangban társadal­munk javára tevékenyke­dik. Ezzel is fejleszteni kívánja a feltételeket ah­hoz, hogy az állampolgá­rok közvetlenül vagy az őket képviselő társadalmi szervek, testületek, egye­sületek útján részt vegye­nek közös ügyek intézésé­ben. Gyenes László Vége Ellenőrzés, tájékozódás, véleménynyilvánítás Beszámol az igazgató Vállalati, szövetkezeti kölcsön Kamatláb­csökkentés A Magyar Nemzeti Bank mától egy százalékkal mér­sékli a gazdálkodó szerveze­tek (vállalatok, szövetkeze­tek) bankkölcsönéinek ka­matlábát. Ennek megfelelő­en a rövidlejáratú bankköl­csönök kamatlába 12 száza­lék, a közép- és hosszúlejá- ratúaké pedig 13 százalék lesz. Nem változik az álla­mi kölcsönök és egyes spe­ciális — jelenleg is alacsony kamatozású — bankkölcsö­nök kamatlába. A gazdálko­dó szervezetek betéte után fizetett kamatok mértéke változatlan. A bankkölcsönök kamatlá­bának csökkentése követi a nemzetközi pénzpiacokon az utóbbi időben bekövetkezett kamatlábváltozás irányát. A kamatcsökkentés végre­hajtásáról a Pénzügyi Köz­löny augusztusi számában jelenik meg részletes tájé­koztatás. Három napon át Nemzetközi meliorációs tanácskozás A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület, a Nemzetközi öntözési és Vízrendezési Szövetség és a Magyar Hid­rológiai Társaság rendezésé­ben tegnap a Kertészeti Egyetemen háromnapos nemzetközi tudományos ta­nácskozás kezdődött a me­liorációnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében be­töltött szerepéről. A tudományos tanácskozá­son hazai és külföldi szak­emberek ismertetik a melio­rációs munkák módszereit és eredményeit z igazgató beszá­moltatása a vá­lasztott párttes­tület munkájá­nak jelentős eseménye, le­hetőség az ellenőrzésre, a kölcsönös tájékozódásra, vé­leménynyilvánításra, állás­foglalásra; a feladattervek, cselekvési programok meg­határozására. Az eszmecsere hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdasági építőmunka egy- egy fontos helyi frontszaka­szán erősödjön a párttagok közös gondolkodása, cselek­vése. Az igazgató beszámoltatá­sa lehet előre megtervezett, és lehet soron kívüli. Ter­vezhető a vállalat gazdasági helyzetével, a tervteljesítés alakulásával, vagy egy^egy szakterület (például káder- munka-fejlesztés) kérdés­köreivel foglalkozó beszá­moló. De napjainkban a gazdálkodás házi és nemzet­közi feltételeinek módosulá­sa. a szabályozórendszer szo­rító hatása, s általában a változó körülményekhez va­ló alkalmazkodás feszítő kö­vetelménye indokolhatja so­ron kívül is az igazgató be­számoltatását. A bajt jó időben elkerülni, vagy ke­letkezését még csírájában elfojtani, de ha netán a csőd szélére sodródik, tartósan fizetésképtelenné válik a vállalat, akkor is meg kell találni az együttgondolko­dás fórumait, a közös cse­lekvés módozatait. Minden érdemi vitafórum, így az első számú gazdasági vezető beszámoltatása is kü­lönböző nézőpontok, véle­mények. érdekek ütközteté­sének és közös nevezőre ho­zásának színtere. Ahhoz, hogy a tanácskozás tartal­mas, eredményes legyen, mindenekelőtt nélkülözhe­tetlen a bizalom és a kölcsö­nös nyitottság. A nyitottsá­gon, ezen a gyakran hasz­nált fogalmon az őszinte szókimondást, a lényeges kérdések egyértelmű, szinte sarkos megfogalmazását ép­pen úgy értjük, mint a má­sok véleménye iránti szen­vedélyes érdeklődést és ér­zékenységet. A közös hul­lámhosszra való ráhangoló­dás kiindulópontja, hogy őszinteséggel őszinteséget „provokálunk”. Az emberi érintkezés KRESZ-szabá- lyai szerint persze nem úgy, hogy mindenki mondja a magáét. Hanem kellő tole­ranciával. a saját vélemény megformálásánál átgondol­va, a szó kimondásánál át­érezve a vitapartner hely­zetét. Jelenleg nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vál­lalatok nagyobb részénél az igazgató státusza gyökeresen megváltozott. Többségüket ugyanis nem kinevezik, ha­nem választják, s az első számú gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltató jo­gokat (a fizetés és a prémi­um megállapítását, a külföl­di utazás engedélyezését) a dolgozók választott képvise­lőik útján gyakorolják. A státüiszváltozás hatására, főként a választás előtt, né­hol azt követően is tapasz­talható elbizonytalanodás, a kockázatvállalástól, a hatá­rozott intézkedésektől való húzódozás. Ezért az igazga­tó és a pártszervezet kap­csolatát, a pártirányítás módszereit úgy kell alakíta­ni. hogy az operatív dönté­sek körében átmenetileg se gyengüljön, ha lehet, inkább erősödjék az igazgató vállal­kozód kedve, bátorsága, ön­állósága, és egyszemélyi fe­lelőssége. A beszámoltatás alkalmával is azt kell hogy érzékelje: a politika teljes súlyával segítik a szervezett­ség, a rend, a fegyelem megteremtésében, az esetleg szükséges népszerűtlen in­tézkedések, vagy netán az el­kerülhetetlen kényszerlé­pések megértetésében, elfo­gadtatásában is. Ha valóban beleképzeljük magunkat az igazgató hely­zetébe, rájöhetünk, hogy je­lentési, beszámolási kötele­zettségeinek száma egyre csak növekszik. Az irányító hatóságnak, a területi szer­veknek továbbra is lesznek ilyen igényei, miközben a vállalati tanács vagy a vá­lasztott vezetőség, mint új partner, törvényes jogaival élve rendszeres időközön­ként ugyancsak „szerepelte­ti” az igazgatót. Mivel a munkaidő véges, jól át kell' gondolni, és összehangolni általában az értekezletek, köztük az igazgatói fellépé­sek számát, témáját, idő­pontját. Ebben az igazgatói­nak is, más tisztségviselő­nek is sokat segíthet a párt- szervezet. Chinoin gyár vezérigazgatója a Pártélet júliusi számában töb­bek között ezeket írja: „A demokrácia természetesen feltételezi az eszmecserét, de nem a szószátyárkodást, az önmutogatást, az állandó nulláról indulást, hanem csakis a célratörő, érdemi, és az előrehaladást eredmé­nyező vitát. E nélkül szük­ségszerűen a formalitás ke­rül előtérbe, és a „viták” szenvedő alanyai csak fá­radtabban, de nem a több­let érzésével hagyják el a helyszínt”. Nem ártana valamennyi értekezlet létjogosultságát, időtartamát a mind féltet­tebb szabad idő értéké­vel mérni. Az ilyen gyakor­lat segítené a felesleges ér­tekezletek kiszorítását, a megmaradók igényes előké­szítését feszes lefolyását, és mellesleg azt is. hogv ne le­gyünk mindenáron értekez­letpártiak. Kovács József Küszöbön a 70. OMÉK Előkészületek a vásárvárosban Szélesebb körben Támogatás átképzéshez Beállítják a gépeket — Tehénszállítmányok teherautón GITR-ú jdonságo k Az idén több mint ötven­ezer hektárral nagyobb te­rületen rendezik meg a 70. Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállítást, mint öt évvel ezelőtt. Mégis, a több kiállító miatt, a seregszem­lén a mezőgazdasági és a mezőgazdazdasággal kap­csolatban álló üzemeknek gondot jelent, hogy a ren­delkezésükre álló területen hogyan mutassák be válla­latuk termelésének fejlődé­sét. A szolnoki Mezőgép szak­emberei is „behatárolt” te­rületen most rendezik, il- lesztgetik azt a huszonhat gépet és berendezést, amely­nek mintegy fele új termék. Olyan újdonsággal is jelent­keznek a vásáron, amely hi­ányt pótolhat majd a mező- gazdasági nagyüzemekben. Most szerepel először a vál­lalat a Claas licenc alapján gyártott bálázóval és a zöldtakarmányt betakarító kocsival, amely egy menetben levágja, aprítja és ugyanaz­zal a berendezéssel az álla­tok elé juttatja a takar­mányt. A Mezőgép bemutat­ja a kiállításon azt a trak­tortípusát is, amellyel Ke­nyában már dolgoznak az ottani szakemberek. A Héká Állami Gazdaság szabadtéri standjára teher­gépkocsikkal szállították fel a gazdaság szarvasmarha-te­nyészetét reprezentáló tehe­neket és hízóbikákat. Az ál­lami gazdaság tejtermlélése meghaladta az évi 5500 li­tert tehenenként, és a nagy­üzemben alkalmazott hús- marha-keresztezések is jól beváltak. Ez természetes is, hiszen a gazdaság gesztora az Alcsired szarvasmarha­tenyésztéssel foglalkozó rendszernek is, amely tabló­rendszeren tájékoztatja te­vékenységéről a vásárra lá­togatókat. Jól megfontolt előkészítő munka előzte meg a Gabo­na- és Iparinövények Ter­melési Rendszerének stand­jának berendezését is. A GITR-nek több mint 30 gépet, illetve berende­zést kellett felszállítani ahhoz, hogy bemutathassa legújabb technológiáit. Ezek köaött szerepel a homokta­lajok termőképességét növe­lői technológia, amelynek munkagépei között a jól is­mert Rigol ekén kívül meg­található Magyarországon még nem dolgosó Men- gele komposzt-, illetve trá­gyaszóró kocsi is. A rend­szer profilját túllépve, gon­dolva a szőlőtermesztő gaz­daságokra is. egy komplett szőlőművelő gépsort is kiál­lít, amelynek alkalmazható­ságát és a berendezésekhez megfelelő technológiát a rendszer szakemberei és az osztrák Steyer cég konstruk­tőrei dolgoztak ki. Folyamatosán érkeznek a bemutatásra szánt gépújdonsá­gok a vásárváros szabadtéri kiállítási területére Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke a munkaerő hatékony foglal­koztatásának elősegítése ér­dekében módosította az át­képzési támogatásról szóló korábbi rendelkezését. Esze­rint az új szakma elsajátítá­sának idejére az eddiginél szélesebb körben igényelhe­tő az átképzési támogatás, amelyet a jövőben a pálya­kezdők és a bedolgozók szá­mára is kérhetnek a mun­káltatók. Az átképzési támogatást a vállalatok továbbra is arra használhatják fel, hogy el­lensúlyozzák dolgozóiknak azt a keresetkiesését, amennyivel kevesebb bért kapnak korábbi fizetésüknél az új szakma elsajátításának ideje alatt. A támogatás vál­tozatlanul 12 hónapig folyó­sítható a betanítás esetében, illetve 30 hónapig a szak­képzésben résztvevők számá­ra. A munkáltatók ezután is igényelhetik az átképzési tá­mogatást azoknak a dolgo­zóknak, akiknek a munkavi­szonya, illetve munkaköre azért szűnik meg, mert a te­vékenységet, amelyben ad­dig foglalkoztatták őket, felszámolták a vállalatnál. Így a vállalaton belüli mun­kaerő átcsoportosításhoz ez­után is kérhető a támogatás, sőt az eddigiektől eltérően nem korlátozzák ezt a lét­számot. A rendelkezés új eleme az isi, hogy azok a pályakezdők, akik a munkaközvetítő szer­vek igazolása alapján há­rom hónapon belül nem tud­nak elhelyezkedni tanult szakmájukban, de van olyan munkáltató, amely más szakmában alkalmazni tudná őket, az ehhez szükséges át­képzés időtartamára támo­gatásban részesülhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents