Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

1985. AUGUSZTUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Politikai intózmónyeink Társadalmi szervezetek és mozgalmak A szakszervezeteken, az ifjúsági szervezeten és a népfrontmozgalmon kívül még igen sok társadalmi szervezet és mozgalom mű­ködik hazánkban. Jellegü­ket, funkciójukat, szerve­zeti felépítésüket tekintve sokfélék. Vannak kimon­dottan politikai jellegűek, részben politikai funkció­kat is ellátóak, és politikai jellegűnek nem minősíthe­tők. Vannak szervezett tag­sággal rendelkezők, s olya­nok. melyeknek egyéni tag­jaik nincsenek. Ez utóbbi­ak közt akadnak, melyek­nek kollektív tagjai van­nak : vállalatok. intézmé­nyek, egyesületek. Néme­lyikük bizonyos állami fel­adatot is ellát, amit több­nyire társadalmi eszközök­kel és módszerekkel olda­nak meg. A társadalmi szervezetek tagjai, aktivistái, tisztség- viselői önként, saját elha­tározásuk alapján vesznek részt a szervezeti életben, a mozgalmi munkában. E szervezetek kötelező dön­téseket csak saját tagjaik­ra hozhatnak. A döntések valóra váltásában, a szer­vezeti tevékenységben az alapvető szerepet a tagok, az aktivisták önkéntes mozgalmi munkája játssza, a viszonylag kislétszámú apparátus ennek szervezé­sében, koordinálásában működik közre. Bár 1970 óta a nőmozga­lom immár nem működik önálló szervezeti keretek között, az általa képvisel­tek nagy száma — a lakos­ság mintegy fele — indo­kolja, hogy első helyen te­gyünk említést a nőket kép­viselő országos testületről, a Magyar Nők Országos Tanácsáról. A testület öt­évenként országos nőkon­ferenciát hív egybe, amely állást foglal a nőket, a csa­ládokat érintő legfonto­sabb társadalmi kérdések­ben, s megválasztja a MNOT tagjait. Az országos nőtanács részt vesz a nőket és a családokat érintő jog­szabályok kidolgozásában. Taglétszámát tekintve — a szakszervezeti mozgalom után — a legnagyobb ha­zai társadalmi szervezet a Vöröskereszt. Több mint 13 700 alapszervezetében csaknem egy és negyed millió tagot számlál. A szervezet a demokratikus centralizmus elveire énül, alapszervezeteit a területi" vezető szervek és az orszá­gos vezetőség irányítják. A Vöröskereszt fő feladata, hogy nevelő, felvilágosító munkával közreműködjék a lakosság egészségének vé­delmében. Ebből a célból évente mintegy 55—60 ezer előadást rendez az egészséges életmód kérdé­seiről, továbbá különféle tanfolyamökat szervez, me­lyéknek a legutóbbi öt év­ben egymillió résztvevőjük volt. Fontos akciója a térí­tésmentes véradás szerve­zése (erre évente több mint 600 ezer esetben kerül sor). Segítséget nyújt a hátrá­nyos helyzetű családoknak, a bajba jutott embereknek, közreműködik az idősekről , való társadalmi gondosko­dás szervezésében. Aktív részese a 132 országot tö­mörítő nemzetközi liga munkájának közreműködik a természeti katasztrófák és a háborús konfliktusok áldozatainak támogatásá­ban szerte a világon. Csaknem 300 ezer taggal és pártoló taggal rendelke­zik a Magyar Honvédelmi Szövetség. Mintegy 4100 klubjának és 7000 szakosz­tályának tevékenysége ki­terjed hazánk csaknem va­lamennyi településére és jelentősebb munkahelyére. A tanintézetek 75—80 szá­zalékában megtaláljuk szakosztályait vagy klub­jait. A szervezet fő felada­ta a hazafias, honvédelmi nevelés és felkészítés. Ke­reted között évente mintegy százezren részesülnek hon­védelmi elő- és utóképzés- ben. Sokan foglalkoznak klubjaiban, szakosztályai­ban a rádiós, könnyűbú­vár. repülő, ejtőernyős, mo­dellező, lövész, sport- és szakágakkal. Az MHSZ munkáját minden szinten kinevezett vezetők irányít­ják egyszemélyi felelősség­gel, munkájukat vélemé­nyezési és javaslattevő jog­gal rendelkező tanácsadó testületek segítik. Egészen más módon épül fel a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság. Ennek a po­litikai tömegmozgalomnak nem egyéni, hanem kollek­tív tagjai, úgynevezett tag­csoportjai vannak. Ilyet azok a vállalati, üzemi, szövetkezeti, iskolai, intéz­ményi kollektívák alkot­hatnak, amelyek vállalják a két nép barátságának erősítésében való szerve­zett közreműködést. A tár­saságnak jelenleg közel 1800 tagcsoportja működik (1200 termelőegységekben, 120 intézményekben, 420 tanintézetekben). melyek tevékenységét az országos értekezleten választott Or­szágos elnökség és ügyve­zető elnökség fogja össze. Az ismeretek terjesztésé­ben aktívan közreműködni kívánó értelmiségieket fog­ja össze a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat. Évente mintegy 150 ezer előadást tart a TIT 30 ezer tagja, akik szakosztályok­ba, városi és helyi szerve­zetekbe, csoportokba tömö­rülnek. Sokrétűen szerve­zett a felépítése, amelyben fontos szerepet játszanak a szakmai és módszertani irányítást és segítést végző választmányok és országos bizottságok. A munkát minden szinten a küldöttek által választott elnökség irányítja. Az értelmiség másik fon­tos társadalmi szervezete a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége. Keretein belül 32 mű­szaki. agrár- és természet- tudományi egyesület tár­saság, társulás működik, melyek együttvéve 170 ezer tagot számlálnak. Az MTESZ tagegyesületei, he­lyi szervezetei 1200 intéz­ményben, gazdálkodó egy­ségben tevékenykednek. A szövetség fő feladata a mű­szaki fejlesztés előmozdítá­sába műszaki alkotómun­ka feltételeinek javítására irányuló javaslatok, kezde­ményezések kidolgozása. Ebben a tevékenységi kör­ben bizonyos érdekképvi­seleti, érdekközvetítő sze­repet is betölt. Nem hagyható említés nélkül a hazánk mintegy 300 ezer nemzetiségi lako­sát — délszlávokat, néme­teket, románokat ás szlová­kokat — képviselő négy nemzetiségi szövetség. Ve­zető szervük az országos választmány, amelynek tagjait a szövetségek kong­resszusain választják. Fel­adatuk az anyanyelv és a nemzetiségi kultúra ápolá­sa a nemzetiségek sajátos szükségleteinek, igényeinek képviselete, a nemzetiségi lakosság bevonásának elő­segítése a közös szocialista építőmunkába. A társadalmi szervezetek a maguk területén nélkü­lözhetetlen tényezői a szo­cialista társadalom fejlesz­tésének. Százezrek számá­ra nyújtanak lehetőséget a közéleti cselekvésre, s en­nek révén a szocialista de­mokráciának nagyfontossá­gú kifejezői, megtestesítői. Gyenes László (Következik: Érdekkép­viseleti szervek, egyesüle­tek) Építési piac — SZAÉV-szemüvegen Munka van, de megélni nehezebb Felmentés, kinevezés A pénzügyminiszter Szir­mai Jenőt, az Országos Ta­karékpénztár vezérigazgató­ját, saját kérésére, — érde­meinek elismerésével — nyugállományba vonulása miatt tisztségéből felmen­tette, egyidejűleg Tisza Lász­lót — a Szabölcs-Szatmár Megyei Tanács eddigi elnö­két — kinevezte az OTP ve­zérigazgatójává. Új részvénytársaság alakul ; Építők kisbankja A Minisztertanács hozzá­járult ahhoz, hogy az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, valamint az Ál­lami Fejlesztési Bank közös kisbankja, az Építőipari In­novációs Alap 700 millió fo­rint alaptőkével Építőipari Innovációs Bank RT néven részvénytársasággá alakul­jon. E fejlesztési célú sza­kosított pénzintézet 24 rész­vényesek közül az alapítókon kívül a Pénzügyminisztéri­um, a Kisiparosok Országos Szövetsége, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet és a 31. számú Állami Építőipari Vállalat a főrészvényes. A részvénytársasági forma és a részvényesek vegyes össze­tétele lehetővé teszi, hogy a jövőben az építőiparon, az építőanyagiparon és háttér­iparukon kívül más népgaz­dasági ágakból is jelentkez­hessenek ügyfelek a kis­banknál fejlesztési kölcsö­nért vagy tőkejuttatásért. A részvénytársaság várha­tóan néhány héten belül megtartja alakuló közgyű­lését. Néhány év óta, amióta a beruházások száma alapo­san megcsappant, sokszor hallani arról, hogy az építő­ipari vállalatok versenye erősödni fog, többüknek a megrendelések számának mérséklődésével párhuzamo­san csökkenteni kell terme­lő kapacitásait. Ez az előre­jelzés rendszeresen megis­métlődik, Szolnok megyé­ben azonban eddig (a mély­építési terület kivételével) nem alakult ki az építőcége­ket drasztikus lépésekre kényszerítő piaci helyzet. Az idei év azonban másként kezdődött: mert nem tudott eleget termelni, az első fél­évet 31 millió forintos vesz­teséggel zárta a térség leg­nagyobb építő vállalata, a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. A magyarázat kézenfekvő, igen egyszerű is lehetne: a szabadtéri munkahelyeken az év első heteiben a fagy miatt lehetetlen volt dol­gozni, ahol nem állt le az építkezés, ott viszont az ala­posan megnövekedett ener­giafelhasználás duzzasztot­ta a költségeket, miközben a munka korántsem lehetett olyan intenzív, mint ami­lyen nyereséget hozhat. A közvetlen ok tehát nyilván­való, a veszteség összefüg­géseit kutatva azonban tar- tósabb, régebben kedvezőt­lenül ható jelenségeket is fölfedezhetünk, a nagy hi­deg tulajdonképpen csak a •borotvaélen táncolás” mu­tatványát tette kockázato­sabbá. Hideg és a megrendelések A „borotvaélen táncolás" persze túlságosan hangzatos kifejezés a SZÁÉV helyzeté­nek jellemzésére, ám túlzá­sa ellenére is igen alkal­mas az építőipari piac meg­változásának jellemzésére; Mert — Szabó László, a vál­lalat igazgatója szerint — a tél okozta károkat koráb­ban is ellensúlyozni tudták volna, ha olyan megrendelé­seket, amikre számítottak, korábban megkaptak volna. A szolnoki Széchenyi lakó­telep hetedik ütemének sze­relése vagy 70 karcagi lakás építésének megkezdése azonban nem a hideg miatt késett: az építők nem kap­tak a várt időpontra meg­rendelést. Általában jellem­ző a mai piaci helyzetre, hogy a beruházók (mert pénzügyi lehetőségeik igen gyorsan változhatnak) az utolsó pilanatban döntenek egy-egy tervezett fejlesztés megvalósításáról. Az építő­cégek leterheléséhez ele­gendő munka általában van a megyében, azonban aki dolgozni akar, igen gyorsan kell vállalkoznia. Ahogyan a SZÁÉV-nél megfogalmazták „Még meg sem száradt a terveken a jóváhagyást jelző aláírás, a tervező kezéből ki­kapva máris ' meg kell kez­deni a megvalósításra felké­szülni.” r Mérséklődő veszteség Nem minden pillanatban vannak tehát összhangban az építési lehetőségek az igényekkel és, ebben a hely­zetben még egy váratlan terhet elviselni, a kemény tél kieséseit is pótolni, na­gyon kemény feladat. (A ke­reslet és a kínálat összhang­jának időnkénti megbomlá­sát jól példázza a SZÁÉV polygon üzeme: az év elején itt szinte állt a termelés,' ma pedig annyi a munka, hogy nem is bírnak vele.) A vállalat arra van kény­szerítve, amit csak tud, pó­toljon a termeléskiesésből és a veszteségből. A ko­rábban 31 millió forintos veszteséget augusztus elejé­re 17 millió forintra mérsé­kelte, a vezetők a mai mun­kaellátottság alapján bíznak benne, hogy az év végéig legalább annyi nyereséget tudnak kigazdálkodni, amennyiből a keresetek nö­vekedésének terhei megfi­zethetők és a pénzügyi ala­pok feltölthetők. Ha a „szakmából” ma is meg lehet élni, a ,.megren- delés-elhárító” vállalati taktika kora már régen el­múlt. A SZÁÉV termelése az 1981-es 1 milliárd 170 millió forintról tavalyra pél­dául 1 milliárd 130 millióra csökkent, a lét­szám - viszont ennél gyor­sabban fogyott: 3462-ről 3082-re. összességében még­is elegendő ember van a vállalatnál, csak a szakmai összetétel nincs összhangban az igényekkel. Leginkább a hagyományos építőipari' szakmák mesterei, például a kőművesek hiányoznak. En­nek alapvető oka az egyál­talán vállalható munkák összetételének változása. Az építtetők gyakran ragasz­kodnak a lassúbb, de vala­mivel még mindig kevesebb­be kerülő hagyományos épí­tészeti megoldásokhoz, no és a vállalat termelésében 10 százalékosra növekedett a felújítási feladatok ará­nya (a szolnokiak részt vesz­nek a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem rekonst­rukciós munkálataiban is). Ezeket a feszültségeket igen nehéz feloldani, de minden bevételt, nyereséget hozó feladatot el kell vállalni, ha meg akar élni a vállalat. Fontos kis tételek És természetesen nemcsak a nagy építkezésekre kell koncentrálni. A SZÁÉV-nél ezért tartanak fontosnak olyan bevételi szempontból kis tételeket is, mint a gép- kölcsönzés, a habarcsbeton- és betonvas eladás. A kapa­citások teljesebb kihaszná­lása érdekében mind több úgynevezett külső (más válla­latoktól kapott) munkát vál­lalnak az ipari üzemek is: a villamos üzemben kapcso­ló berendezéseket gyártanak- a csőszerelők Szandaszöllős gázosításában való részvé­telre vállalkoznak. V. Sz. J. Alkotmányunk ünnepére készül a megye (Folytatás az 1. oldalról) lesz az ünnep helyszíne. Munkás-paraszt találkozót, folklónbemutatót, lövész- és úszóversenyt tartalmaz egye­bek között a túrkevei prog­ram. A gyerekek számára külön foglalkozásokat szer­veznek, s Ismét megrendezik az „Aranybogrács” főzőver­senyt, amelyen tájjellegű ételekkel lehet „indulni”. : \Karcagon, a városi park­ban szintén 20-án tíz órakor kezdődik ünnepi nagygyűlés, majd hivatásos művészek föllépésével szórakoztató műsor várja az ünneplőket. Különösen gazdag a nap sporteseményekben, délután 15 órától kézilabda- és lab­darúgó mérkőzések lesznek, a sportcsarnokban, illetve a sporttelepen, s természetesen a tömegsportra alkalmas pá­lyákon is összemérik tudásu­kat az „igazi amatőrök”. A másik nagykun városban, Kisújszálláson augusztus 20- ám délelőtt a ligetben talál­kozhatnak a város lakói, reggeltől késő estig tartó kulturális és sportprogram színesíti az ünnepet, amely­nek keretében — egyebek között — lesz karate- és súlyemelő bemutató, a sza­badtéri színpadon pedig föl­lép a BM Duna Művész- együttesének zenekara és több szólistája. Tiszafüreden, a hagyomá­nyokhoz híven, a Holt-Tisza- part, a közelmúltban felava­tott szabadstrand lesz az ün­nepi események helyszíne — augusztus 20-án. Vetélkedők, sportversenyek, kulturális rendezvények várják a me­gye „legfiatalabb” városának lakóit — reggeltől késő es­tig. Törökszentmiklóson a Tiszatáj Tsz és a Mezőgép Vállalat dolgozói munkás­paraszt találkozó keretében ünnepelnek, a művelődési központ és a városi sport­felügyelőség pedig egészna­pos, pergőnek ígérkező kul­turális és sportprogramról gondoskodott. Természetesen a kisebb települések alkotmánynapi ünnepségei is bővelkednek eseményekben. Kőtelken, a település kisgyermekes szü­leinek nagy örömére, új, száz gyermek befogadására, ellátására alkalmas óvodát avatnak az ünnep napjának délelőttjén. Több faluban Ilona-bált rendeznek, Tisza- derzsen horgászverseny lesz, örményesre a Budapesti Dalszínház művészeit vár­ják, Jászkiséren autós ügyes­ségi versenyt rendeznek, ugyancsak Kisérre Szovjet- Esztóniából várnak vendége­ket az ünnepnapok idejére. V. J. A tiszaföldvári doboz- üzemben jelenleg egy húszezres megrendelés­nek tesznek eleget. A dobozokat a salgótarjáni Afész veszi meg. Ké­pünkön dobozalkatrésze­ket vágnak méretre A Generalimpex közvetítésével Bútorok, alkatrészek exportja A ‘Generalimpex Külke­reskedelmi Vállalat közve­títésével hazai termelők külföldi partnereikkel több olyan együttműködést, ter­melési kooperációt kezdtek meg a közelmúltban, amely számottevően hozzájárul az export növeléséhez. A vál­lalat az utóbbi időben min­den esztendőben jelentősen növelni tudta exportját a tőkés piacra. A múlt évben a kivitelt 20 százalékkal emelték, az idén az export további 10 százalékos növe­kedésével számolnak. Te­vékenységének eredménye­ként a közelmúltban kezdte meg működését a Dentalco- op Kft. magyar—svájci ve­gyesvállalat, amely fog- technikai cikkeket állít élő svájci .eljárás alapján. Az idén kezdte meg tevé­kenységét a Home Art, a Bútoripari Egyesülés válla­latai és Generalimpex kö­zös vállalata. Az együttmű­ködés keretében eddig mint­egy 400 ezer dollár értékű bútort exportáltak, elsősor­ban Nyugat-Európába. A Home Art még ebben az év­ben további 300—400 ezer dollár értékű bútor ex­portjával számol. Az év elején írták alá az angol Black and Decker cég és az ÉVIG képviselői azt az együttműködési megálla­podást, amely alapján a kül­földi partner által szállított alkatrészekből az EVIG-nél különböző kézifúrógépek összeszerelését kezdik meg Magyarországon. i

Next

/
Thumbnails
Contents