Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. AUGUSZTUS 14. Gyakorlati intézkedésekre van szükség fl Boeing 747 katasztrófája után Négy túlélőt találtak Elszállítják a japán légiszerencsétlenség egyik túlélőjét (Folytatás az 1. oldalról) gedheti maginak a lélegzetvételnyi szünetet. Ez igaz? Az atomrobbantások egyoldalú beszüntetéséről hozott döntés előtt a szovjet vezetés gondosan, behatóan megvizsgálta ezt a kérdést. Nem volt egyszerű elszánni magunkat. Azért, hogy kimondjuk az egyoldalú moratóriumot, meg kellett szakítani a kísérletek programját, s a programot nem fejeztük be. Az év folyamán a moratórium bejelentéséig a Szovjetunióban gyakorlatilag ugyanannyi atomrobbantás történt, mint az Egyesült Államokban. Amennyiben viszont a mostanáig végrehajtott összes atomkísérletekről beszélünk, úgy az Egyesült Államokban jóval több volt belőlük, mint a Szovjetunióban. Ezt a Fehér Ház is nagyon jól tudja. A Szovjetunió az egyoldalú moratóriumról döntve, nem matematikai mérlegelésekből indult ki, hanem elvi politikai elképzelésekből, arra törekedve, hogy előmozdítsa a atomfegyverkezési hajsza beszüntetését, ugyanerre buzdítsa az Egyesült Államokat és az atom- fepvverrel rendelkező többi országot. Célunk nem valamiféle lélegzetvétel a robbantások között, hanem az atomfegyver-kísérletek- általános és teljes beszüntetése. Olyan vélemények is hallhatók, hogy az atomrobbantások moratóriuma nem felel meg az Egyesült Államok érdekeinek. Márpedig a moratórium fontos lépés a ha- lálthozó atomfegyverek további tökéletesítésének beszüntetéséhez vezető úton. Minél tovább szünetelnek a kísérletek, annál gyorsabban avulnak el a felhalmozott fegyverek. Végül pedig a moratórium a lehető legkedvezőbb feltételeket teremti ahhoz, hogy megállapodhassunk az atomkísérletek beszüntetésében. ahhoz. hogy további lépést tehessünk az atomfegyverek általános felszámolása felé. Felvetődik a kérdés: mi az. ami itt nem felel meg az Egyesült Államok, az amerikai nép érdekeinek? Ez az út csak azoknak nem alkalmas, akik az erőszakra építenek, akik terveket szövögetnek újabb és újabb atomfegyverfajták létrehozására, akik célul tűzték ki a fegyverkezési hajsza kiterjesztését a világűrre. De mit érnek akkor a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáról tett többszöri Wa- shnigtoni kijelentések? A Egyesült Államok az atomfegyverkezésben való lemaradásával próbálja magyarázni, hogy miért nem kívánja az atomkísérletek beszüntetését. Ez csupán kibúvó. Annak idején is arról beszélt, hogy „lemaradt” a bombázó repülőgépek, később pedig a rakéták kifejlesztésében. Ez minden esetben tudatos megtévesztés volt, s ezt később Washington is beismerte. Más szóval, az állítólagos lemaradást rendszerint akkor veszik elő, amikor a katonai fölény megszerzésére törnek, s egyáltalán nem törekednek fegyverzetkorkátozásra. Pedig éppen ezek azok a kérdések, amelyekben a politikai vezetésnek nem a szovjet veszélyt ecsetelő legendák alapján, hanem a reális helyzetből kiindulva, a saját biztonság, * a nemzetközi biztonság érdekeinek szem előtt tartásával kell döntést hoznia. Hogyan látja az ellenőrzés problémáját az atomrobbantások beszüntetésére tett javaslat összefüggésében? A nálunk, az Egyesült Államokban és más országokban meglévő tudományosműszaki lehetőségek kellő biztonságot kínálnak ahhoz, hogy még a csekélyebb erejű atomrobbantás is észlelhető legyen. Aki az ellenkezőjét állítja, az is nagyon jól tudja, hogy így van. Az atomrobbantások beszüntetésével kapcsolatos egyoldalú lépések önmagukban nem vezetnek az atomfegyverkísérletek általános és teljes beszüntetéséhez. Ahhoz, hogy ez a probléma egyszer s mindenkorra megoldódjék, nemzetközi megállapodásra van szükség. A kötelezettségeken kívül az ilyen megállapodás tartalmazná mind a nemzeti, mind pedig a nemzetközi ellenőrzés megfelelő rendszerét is. Röviden: mi az atomrobbantások beszüntetésének ellenőrzése mellett vagyunk, de ellenezzük, hogy a kísérletek beszüntetése helyett megfigyelők jelenlétében folytassák azokat. Mellesleg, az atomfegyverkísérletek általános és teljes beszüntetésének problémája egyáltalán nem új keletű. A kérdést néhány évvel ezelőtt részletesen áttekin-) tették a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia között folyó háromoldalú tárgyalásokon. Ezeken részletekbe menően megvitatták az ellenőrzés kérdéseit is. A felek sok tekintetben közel álltak a kölcsönös megértéshez. Az Egyesült Államok azonban megszakította a tárgyalásokat, mégpedig azért, mert a felvázolt korlátozások zavarták a Pentagon terveit. Töbször javasoltuk az Egyesült Államoknak a tárgyalások felújítását, és most is az atomfegyverkísérletek teljes beszüntetését sürgetjük. Sokkal könnyebb lenne tárgyalni és eredményeket elérni olyan körülmények között, amikor sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült Államokban nem folynak atomkísérletek. Az Egyesült Államok azonban nem akar visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Ez nem jelenthet mást, mint azt, hogy az Egyesült Államok nem óhajtja sem az atomkísérletek beszüntetését, sem a megbízható ellenőrzési rendszert. Más következtetés nem vonható le. Vannak, akik azt mondják, hogy az atomfegyverkísérletek beszüntetésének kérdését a genfi leszerelési konferencián kell megvizsgálni. Nos, mi erre ott is készen állunk. Genfben azonban az Egyesült Államok és más nyugati országok már hosszú ideje szabotálják az ilyen tárgyalásokat. a kérdés tehát nem az, hogy hol vizsgáljuk meg az atomfegyverkísérletek beszüntetését. A lényeg az, hogy komolyan és halogatás nélkül lássunk hozzá a kérdés megvizsgálásához, egyebek között tekintetbe véve a közelgő szovjet—amerikai találkozót is. Véleménye szerint számíthatunk-e arra■ hogy végül is kedvező döntés születik az atomkísérletek kérdésében? Gondolom, igen. Az Egyesült Államoknak a javaslatunkkal kapcsolatos jelenlegi magatartása nem ad ugyan okot a derűlátsára, a reményt mégsem szabad feladni. A következőkről van szó: túl nagy a Szovjetunió és az Egyesült Államok felelőssége ahhoz, hogy elzárkózzanak a biztonság lényegi kérdéseinek megoldása elől. Amit javaslunk, az reális lehetőségeket kínál a nukleáris fegyverkészletek növekedésének leállításához, ahhoz, hogy végre hozzáláthassunk az atomfegyverek korlátozásához, és végsősoron megsemmisítéséhez. Bmerikai atomfegyverek lapánban Az Egyesült Államok 1950 és 1957 között atomfegyvert tárolt Japánban, megsértve ezzel a két ország között fennálló „biztonsági szerződést” és a szigetország anti- nukleáris alapelveit — tárta fel legújabb számában a The Nation című amerikai havi magazin. A The Nation szerint Oki- naván, az Ogaszavara- (Bonin) szigeteken, valamint Guam szigetén — amely 1950 óta önkormányzattal rendelkező, az Egyesült Államokhoz tartozó terület — az említett időszakban az amerikaiak atomfegyvereket tároltak. Nicaragua-Tiltakozás a békeharcosok elrablása miatt A nicaraguai kormány hétfőn tiltakozott az Egyesült Államoknál amiatt, hogy a Washington'által támogatott ellenforradalmárok elhurcolták és egy ideig fogva tartották a Costa Rica és Nicaragua közötti San Juan határfolyón hajózó amerikai békeharcosok és újságírók csoportját. A George Shultz amerikai külügyminiszterhez eljuttatott tiltakozó jegyzék rámutat: az amerikai állampolgárok elrablásáért a felelősség az amerikai Köziponti Hírszerző Hivatalt (CIA) terheli. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége megvizsgálta a lakásellátás és lakásfelújítás helyzetét az irkutszki területen. Mint az ülésen elfogadott határozat rámutat, a feltárt komoly hiányosságok jellemzőek az orítzág sok más körzetére. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége kötelezte az irkutszki területi, városi, járási és kerületi tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket a határozatban is feltárt hiányosságok felszámolásáért. A testület által elfogadott határozat intézkedik arról is, hogy a jövőben növekedjék a lakások átvételével foglalkozó állami bizottságok felelőssége. A Mentőosztagok tegnap estig csak négy olyan személyt találtak, akik túlélték a hétfői japán légikatasztrófát. A nehéz terepen folytatott mentést a zuhogó eső és a sötétség miatt az éjszakai órákra felfüggesztették. A súlyosan. sebesült négy személy — egy anya s a lánya, egy másik kislány, valamint az egyik légikisasz- szony — a gép hátsó részén egymás mellett ült, s a mentőosztag még mindig az Ülésekbe beszíjazva bukkantak rójuk A mentőalakulatok több mint 4500 tagja helikopteren vagy gyalog jutott el a távoli hegyvidékre, ahol a gép égő roncsai ötkilométeres TRIPOLI Tripoliban hétfőn este folytatódtak Radovan Vlaj- kovics, a JSZSZK elnökségéne elnöke és Moamer el- Kadhafi, a líbiai forradalom vezetőjének tárgyalásai. A tárgyalás fő témaköre a jugoszláv—líbiai kapcsolatok mellett az el nem kötelezettek mozgalmának helyzete volt NEW YORK Az Egyesült Államokban jelenleg 9,6 millió munka- nélküli van, 14 százalékkal tooo mint amennyiről a kormány hivatalos jelentései körzetben szóródtak szét az erdőben. Közben a Tokióból Oszaka felé tartó óriásgép útvonalán, a szerencsétlenség színhelyétől 160 kilométerre délkeletre a tengerben megtalálták a Boeing 747 függőleges vezérsíkjának egy részét. A japán Kyodo hírügynökség á tokiói rendőrség információi alapján közölte: két névtelen, magát „radikálisnak” nevező telefonáló azt állította, hogy ők robbantották fel hétfőn a Boeing 747 utasszállító gépet. Az ügyben nyomozó rendőrség egyelőre blöffnek tekinti a telefonhívásokat, amelyek körülbelül egy órával az után érkeztek, hogy az óriásgép eltűnt a tokiói irányító- torony radar képernyőjéről. szólnak. — közölte hétfőn a AFL—CIO News szakszervezeti lap. A kormány statisztikai jelentéseiből hiányzik az az 1,1 millió munkanélküli, aki nem jegyezteti be magát a munkát keresők közé. Az említett adatokon túl még mintegy 5,5 millió személy tartozik a részfoglalkoztatottak közé, és csökkentett fizetést kap. WASHINGTON Ronald Reagan amerikai elnök háromhetes szabadságra Kaliforniában levő Santa Barbara-i birtokára utazott — jelentette be hivatalosan tegnap a Fehér Ház. Larry Speakes szóvivő újságírókkal közölte, hogy erre az időszakra nem várható semmilyen fontosabb elnöki intézkedési. Terrorizmus — Kiirtbatatlan métely? 2. Burjánzás Gyerekkocsiba rejtett bombaszerkezetet vizsgálnak a szakértők az NSZK-beli Stuttgartban Dél-IIrika Folytatódtak az összecsapások Argentína hazarendelte a Dél-afrikai Köztársaságban akkreditált ügyvivőjét. A kedden kiadott külügymi- nisztériumi nyilatkozat szerint Argentína ezzel a lépéssel kíván tiltakozni a pre. toriai rendszer apartheid politikája és az orsizágban bevezetett rendkívüli állapot ellen. Kedden az ügyvezető brazil külügyminiszter, Paulo Tarso tiltakozott a brazíliai dél-afrikai nagykövet korábbi kijelentése miatt. A diplomata bírálta Brazília legutóbbi lépését, amellyel betiltotta korábbi kőolaj- és fegyvereladásait a fajüldöző rendszernek. Dél-Afrikában a fajüldöző rendszer elleni tüntetéseknek újabb halálos áldozatai vannak. Hétfőn a hatóságok és a tüntetők közötti leghevesebb összecsapások Durban városban és az Indiai- óceán partján lévő East London feketék lakta negyedeiben folytak. Rendőrségi jelentés szerint hatan meghalták, hetvennégy személyt pedig őrizetbe vettek. Az 1972-es müncheni olimpia még csak néhány napja zajlott, amikor durván csapta arcul a világot néhány fanatikus palesztin fiatalember akciója. Azon a szeptemberi napon nem csupán az olimpiai faluba tört be egy csoport mindenre elszánt fegyveres, hanem a világpolitikába is. S az akció célja alighanem épp ez volt: olyan ponton támadni, ahol a legnagyobb figyelmet és megdöbbenést lehet kelteni. Álarcok és fegyverek — az ETA emberei Az a pár szál palesztin egy nép sorsára akarta felhívni a figyelmet. Ám a legrosz- szabb eszközökkel: ártatlan izraeli sportolókra szegeztek fegyvert, s ezeket a fegyvereket el is sütötték. A vétle- nekre, mert ők hozzáférhetők voltak —, szemben a vétkesekkel. A hetvenes évek nagy terrorista áramlatai a világ félelmét és haragját hívták ki, mert vélt, vagy valódi igazságokért küzdve a vétlene- ket sújtották. Még akkor is, ha az akciók jó része a hatalom ilyen, vagy olyan letéteményesei ellen irányul. Fegyveresek szegezik gyilkos eszközeiket fegyvertelenekre — s ezzel a legiga- zabb ügyeket is sárba rántják. A történelemmel indokolják a baszkföldi gerillák harcukat, miközben kíméletlenül lépnek fel a demokratikus spanyol állam rendőrei és hivatalnokai ellen. Hiába hivatkozik az örvény szélsőségesek illegális harcosa a török hatóságok egykori népirtásaira, ha ő maga ma ártatlan, szolgálatot teljesítő diplomatákat végez ki. Hiába érvel az észak-ír ultrák bombaelhelyezője a brit politika kíméletlenségével, ha a robbanás többnyire egyszerű járókelőket tép szét. Ráadásul egyazon meggyőződéssel a baloldali és a jobboldali nézetű terrorista. De a hit és a meggyőződés nem moshatja le a sötét bélyeget: a terrorizmus riasztó címkéje ma joggal sorolja egy kategóriába a legkülönbözőbb célú összeesküvőket. München óta ez a jelenség számtalan változatban fenyegeti békéért esengő világunkat. Burjánzása vitathatatlan tény. A hetvenes években naponta lehetett tanúja a világ egy-egy terrorakciónak. A központ Európa volt, s ott is néhány nagymúltú kapitalista állam. A nemzetiségi, etnikai problémák szülte terrorizmust részben felváltotta az ultra- baloldal szokatlanul kíméletlen és látványos harca a tőkés állam ellen. Az NSZK kormányzásának például liberális irányzatú korszakában támadtak a leghevesebben a szélsőjobboldali „városi” gerillák. A Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevezetű csoport pár éven keresztül valóban rettegést okozott. Bankokat raboltak ki, hogy pénzük legyen a nagyobb akciókhoz. Aztán megrohantak követséget, lemészároltak ügyészeket, bankárokat, elraboltak gyárosokat, merényletet kíséreltek meg az amerikai katonaság európai irányító gócai ellen. Az államhatalom ellenállt, egyre keményebben lépett fel — így a terrorista akciók bukásra ítéltettek. A német szélsőségesek kudarca mégsem tántorította el olasz társaikat. Itáliában Moro miniszterelnök esett áldozatul a terroristák nagy hullámának, több irtózatosan kegyetlen bombamerényletet szerveztek a neofasiszta illegális csoportok. Spanyolország, Franciaország, Belgium, Nagy-Britan- nia ugyancsak gyakori, véres merényletek színhelyei volt pár esztendővel ezelőtt. Az akciók felrázták az érintett államokat: nem a hatalom gyengült, hanem a terrorizmus, hiszen a kormányzatok nagy erővel léptek fel a csekély bázisú földalatti szervezetek ellen. Leginkább az európai terrorizmusnak még azok az osztagai vészelték át a számukra nehéz időket, ahol a valódi nemzetiségi-társadalmi problé-: mák szilárdabb, szélesebb hátországot kínáltak. A többiek már-már megsemmisülni, eltűnni látszottak. A látszat azonban ismét csak csalt. , Avar Károly (Következik: 3. Hálózat)
