Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚLIUS 11. IA tudomány világa 1 Tőkés világ Légipárbaj Iparosított betonelöállítás Ma már nemcsak a rajzasztalokon. láthatók, hanem prototípusként is megszemlélhetek azok a repülőgépújdonságok, amelyek a következő évtized elejétől fokozatosan meghatározzák a tőkés országok légiközlekedési vállalatainak teljesítőképességét, arculatát. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint a legújabb gépek megfelelnek a nemzetközi zaj- ési környezetvédelmi szabványoknak, nagyobb kényelmet biztosítanak az utazóközönségnek, megkönnyítik a személyzet munkáját, s mindenekelőtt energiatakarékosabbak lesznek. E műszaki újdonságok mellett természetesen a vezető cégek speciális újdonságokat, meglepetéseket is tartogatnak. A kiszivárgott hírek szerint a Boeing a közismert 737-es. típus olcsóbb, de javított változatához fűz nagy reményeket. A nagy versenytárs, a Douglas-cég a DC—9-es új változatát ajánlja a vevőknek. Az MD—80- as típusról azonban a szakemberek úgy vélekednek, hogy a következő évtized közepére már nem lesz igazán korszerű. Ezért a cég figyelme egyre inkább egy turb|ínahajtású, légcsavaros típus felé fordul, amely ugyanolyan gyors lesz, mint a sugárhajtású gép, de üzemanyag-fogyasztása lényegesen kevesebb. A nagyok triumvirátusának harmadik tagja, a nyugat-európai kooperációban működő Airbus cég a 150 személyes A—320- as géptől reméli piaci pozícióinak és üzleti partnereinek megtartását. Természetesen az új típusok kifejlesztése, majd sorozatgyártásának megkezdéJelenleg a Föld lakosságának fele teaivó. Ebben annak is szerepe van, hogy a trópusokon és Kelet-Azsiá- ban ivóvízként fogyasztják, hogy elkerüljék a forralat- lan vízzel terjedő trópusi fertőzéseket. A teanövény örökzöld cserje vagy kis termetű fa, de a tealevél nyeréséhez a növényeket rendszeresen nyesik. A teacserje termesztési területén igen sokféle a termesztés és a feldolgozás. Teaültetvény magról vagy hajtásdugványról telepíthető. A magvakat háromtól harminc napig melegen tartott nedves zsákrétegek között előcsíráztatják, majd a csírázó magvakat megfelelően előkészített ágyásokba ültetik. A magoncokat fél- másfél évig itt gondozzák, rendszeresen öntözik és árnyékolják, majd a megerősödött csemetéket a teaülse igen jelentős tőkét igényel. A gyártók számításai szerint a nagy költségek az eladási árakban térülnek majd meg. Az Airbus úgy tervezi, hogy egy új gépért 28—30 millió dollárt kér. A Boeing 50 millió dollárt szeretne bevételezni egy- egy repülőért. A prognózisok készítői igen kedvező jövőt ígérnek a gyártóknak. Egy számítás szerint a tőkés világ légiforgalmi vállalatainak 2000-ig 7800 repülőgépet kell beszerezniük. Ezek értéke az 1983-as árakat figyelembe véve is mintegy 400 milliárd dollár. Kérdéses természetesen, hogy a beruházási kereteket miből, hogyan teremtik elő a légiforgalmi vállalatok. Az amerikai cégek az utóbbi két esztendőben kilábaltak a hullámvölgyből, s nem veszteségesek. A nyugat-európai versenytársak viszont csak jelentős állami támogatással tudnak fennmaradni. Vagyis nagyon törékeny a vállalatok pénzügyi egyensúlya, s az újabb gépek vásárlása csak nagyszabású kölcsönökből, különböző támogatásokból valósítható meg. A légiforgalími társaságoknak bevételeik növelésére kevés lehetőségük van — a díjszabási emelése egyenlő lenne az öngyilkossággal, hiszen a nemzetközi járatokon a repülőjegyárak reálértéken mérve folyamatosan csökkennek. A tőkés lég:társaságok valószínűleg megtalálják majd az útját-módját a szükséges pénzeszközök előteremtésének. így feladhatják rendeléseiket a repülőgépgyártók- nak. Ez annyit jelent, hogy az ágazat a következő tíz esztesdőben megmenekül a csődtől. tetvényen végleges helyükre telepítik. Gondog munkát igényel a hajtásdugványokkal történő szaporítás is. A szaporításra kiválasztott egyedekiet a dugványok elkészítése előtt fél h évvel visszavágják. A dugványokat a fejlődő új hajtásiok fásodott részéből készítik. Egy-egy dugvány egy csomóból, az ott eredő levélből, a hónaljában léve rügyből és az ezekhez tartozó rövid hajtásrészből áll. Az elkészített dugványokat azonnal szaporítóágyásokba helyezik, tápanyagokban szegény, 1 laza, homokos és savanyú talajba. A hajtás^ dugvánnyal szaporított teacserjét fél—egyéves korában ültethetik a végleges helyére. A következő feladat az ültetvényekbe kihelyezett növénykék formálása. Sorozatos nyeséssel vagy az Az ellenség felismerése Öröklődhető képesség Nem újkeletű az a megfigyelés, hogy a kisebb testű magevő, illetve rovarevő madarak (mint zsákmányállatok) a ragadozó ellenségeiket (baglyokat, sólyomféléket) akkor is felismerik, és velük szemben akkor is védekező viselkedést mutatnak, ha azokkal életük során még sohasem találkoztak. A zsákmánymadár tehát magával hozza öröklött sajátságként a ragadozómadarat felismerő és vele szemben védekező képességet. A veleszületett védekezésmódok egyike a riasztó hangjelek kibocsátása. Ezt a jelzést a fajtestvérek, de a közelükben élő másfajú egyedek is „megértik". Ez a viselkedésmód egyrészt növeli a madarak biztonságát, túlélési lehetőségeit, másrészt veszélyt is rejt magában, mert magára és fajtársaira tereli a ragadozó állat figyelmét. A védekező reakciókészség fontosságát igazolja viszont az a tény, hogy a zsákmányállatok veszély esetén minden más létfontosságú cselekvést — például a táplálkozást, ivari életet — megszüntetnek. Ennek a különös veleszületett veszélyt ismerő és elhárító képességnek a részleteit vizsgálják a Ruhr Egyetem Biológiai intézetének vi- selkedéstani kutatócsoportjában. Hipotézisük szerint egy olyan tradicionális viselkedésmódról van ez esetben szó, amelynek során az ellenség felismerését és az ellenük való védekezésmódot — ahogy az említett kutatók írják — a „gyűlölet”-et az egyik madártól a többi is el tudja tanulni. ágak vízszintes helyzetbe rögzítésével kialakítják az ún. szedési felületet. Közben a teacserje trágyázást és gondos gyomirtást is igényel. Az így elkészített ültetvényről az első számottevő termés a harmadik évben takarítható be. A termesztési folyamatban a legtöbb munkát a tea szedése igényli, ezért egyes országokban, például a Szovjetunióban és Indiában gépi szedésre alkalmas telepítésekkel és megfelelő szedési asztalok kialakításával gyorsítják ezt a munkafázist. A fejlődő országokban azonban még sokáig a kézi szedés lesz az elterjedtebb, mivel a gépesítés rendkívül költséges, ezenkívül ott ez munkanélküliséghez vezetne. Képünkön azt látjuk, amint a teacserjét hajtásdugványokkal szaporítják: a hajtásdugványok készítését és azok fóliacsövekbe helyezését. Néhány évtizede az építőipar egyre növekvő mennyiségi és minőségi igénye már csak a betonkeverés iparosításával, korszerű betonüzemek működtetésével elégíthető ki. Napjainkban a legfejlettebb országokban az összes felhasznált betonmennyiség 80 százalékát magas szinten automatizált központi betongyárak termelik. A gyárak töltőhídjairól a mixerkocsikba száraz vagy kész (nedves) állapotú betonkeverék kerülhet a kívánt szemszerkezettel, konzisztenciával, szilárdsággal. A komplex betonkeverő telepek fejlődése során a technológiai elrendezés, valamint a mozgathatóság szempontjából többféle típus alakult ki: egy- és kétlépcsős, torony- és parter-rend- szerű, stabil, áttelepíthető és mobil berendezés. Az utóbbi években intenzív fejlesztés folyik a részegységek és az automatizálás tökéletesítéséért. Korábban megszokottnak tekinthető volt a kényszerkeverésnek az a módja, amikor az összes betonösszetevőt egyidejűleg keverték szabadesés, illetve forgólapátok felhasználásával. Bebizonyosodott, hogy ez a módszer nem elég hatékony, hely-, anyag- és energiaigényes. Üjabban már nem tartják elegendőnek azt az eredményt, hogy a beton összetéOltás kézi készülékkel Az oltás tulajdonképpen gyűjtőfogalom, azokat a szaporítási eljárásokat értjük rajta, amelyekkel a szaporítandó növény (a nemes) valamely leválasztott részét egy másik növényen (az alanyon) ejtett sebbe helyezzük, s azzal összenövesztjük. Az alannyal egybeforrt nemes részből kihajtó új növény az oltvány. A növények közül azoknál alkalmaznak oltást, amelyek 'más módon nem, vagy csak nehezen, költségesen szaporíthatok. A különféle oltási módok közül A tejben lévő oldott kalcium tavasszal ugrásszerűen csökken, amikor a teheneket először engedik ki a legelőkre, és táplálékuk megváltozik. Az angliai Agricultural Research Council kutatói szerint a tej kalciumtartalma a zsírszintézissel kapcsolatos. Carl Holt és Donald Muir skóciai kutatók mutatták ki először ezt a jelenséget. Szerintük a tejképző sejtekben egy speciális enzimrendszer szállítja a kalciumot a sejtmembránokba, ahol a fém kazeinhez, proteinhez és cittele minden mintavételi helyen azonos arányú. Kiderült, hogy intenzívebb átke- veréssel, „gyúrással”, a betonok szilárdsága 15—45 százalékkal növelhető. Erre alkalmasak az újabban kifejlesztett kettős tengelyű lapáa legelterjedtebb a szemzés, amellyel a nemes növényről levágott rügyet (a szemet) oltjuk az alanyra. Idejét tekintve beszélünk hajtó- és alvó szemzésiről. Az eredményes munka egyik feltétele a jól kifent, borotvaéles szemzőkés. Nemcsak a szemzés, az át- oltás, a zöld vagy zöldre fás oltás is hozzáértést, gyakorlatot kívánó, idő- és munkaigényes művelet. E munka minden nehézségét megoldja egy magyar találmány, a képünkön látható P—2 jelű univerzális kézi oltókészülék. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy tenyérbe jól illő fogó, amely. lyejl szakképzettség nélkül, gyorsan bárki képes szőlőt, gyümölcsfát, cserjéket, dísznövényeket helyben átoltani. A készülékkel lehetővé válik a zöldoltás, vagy a nem kívánt fajtának korszerű fajtára való átoltása. De megvalósítható az egyszemes oltás is, így kevés nemes anyagból is gyorsan szaporíthatunk. A készülékkel való oltás 6—12 milliméter vastag vesszőknél lehetséges. Fontos tudnivaló, hogy e módon egyforma vastagságú anyag, illetve oltóvessző illeszthető csak össze. A vesszőket, úgy helyezzük a kéziszerszámba, hogy az oltó csúcs középre essen, és a szem alatt 12—15 milliméterrel vágjuk le az oltóágat, illetve a vesszőt. ráthoz kötődve halmozódik fel. A citrát összefügg a zsírképzéssel. Mialatt az állat szervezetében zsír szinte- tizálódik és felhalmozódik, a tejképző sejtekben növekszik a citrát-tartalom, és egyidejűleg a tej kalciumtartalma is magasabb. Az ARC kutatói kísérletekkel igazolták ezt az elméletet. A legelőkön táplált tehenek zsírszintézise lényegesen kisebb, mint az istállókban nevelteké. A probléma nem elhanyagolható, mert a magasabb kalciumtartalmú tej feldolgozási és tárolási tulajdonságai jóval kedvezőbbek. tos, a vibrációs, a spirálos és a gyors fordulatú keverőcsillagos mixerek. Képünkön: egy korszerű keverőkocsiból (mixerkocsiból) való motorizált beton- ürítést láthatunk. Ultraibolya lézerek Az utóbbi két évtizedben hihetetlen mértékben elterjedtek a legkülönbözőbb lézertípusok. Ezek tették lehetővé nemcsak a mesterséges holdak helyzetének néhány deciméteres pontosságú helyzetmeghatározását és a Hold távolságának minden eddiginél pontosabb megállapítását, hanem a kontinensek egymáshoz viszonyított mozgásainak kimutatását is. Ma már geodéziai mérésekhez, sőt atlétikai versenyeken is alkalmaznak lézerrel működő távmérőket, kidolgozták a kutatók a lézer-telefont, számos klinikán és kórházban gyógyászati célokra használják a nagy intenzitású sugarakat. Reményteljesnek látszik a szabályozott termonukleáris magfúziónak lézerek segítségével való beindítása is. Épp ezért nem meglepő, hogy a világ számos laboratóriumában tovább folynak a kísérletek a lézerek továbbfejlesztésére, újabb hullámhossz-tartományok meghódítására. Eleddig a konstruktőrök csak olyan készülékeket tudtak szerkeszteni, amelyek vörös, infravörös, sárga, zöld vagy kék színű lézersugarat bocsátottak ki. Most végre megszülettek az ibolyaszínű és az ibolyántúli lézerforrások is. A göttingeni Lambda Physik cég laboratóriumaiban kifejlesztett két új festéktípus segítségével olyan lézereket állítottak elő, amelyek képesek 320 és ,495 manor méter közötti hullámhosszúságú elektromágneses sugarakat elnyelni. E festéklézerek előnye még, hogy sugárzásuk színe változtatható. A Stílben—1 nevű készítménynyel pl. 390 és 430 manomé- ter közötti hullámhosszúságú lézerfény állítható elő. Az új készítmények előnye még nagy stabilitásuk, ami lehetővé teszi, hogy az impulzuslézerek eddigi szokásos teljesítményét megduplázzák. A Lambda Physik cég új gyártmányaival kiegészülve ma mór teljesnek mondható az optikai lézerek tábora. A felhasználók ugyanis 320-tól 1000 manométerig (infravörös fény) bármilyen hullámhosszra vásárolhatnak már céljaiknak legjobban megfelelő lézerkészüléket. A tea termesztése Változik a tehéntej kalciumtartalma
