Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-08 / 158. szám

1985. JÚLIUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Családsegítő központ Jászberényben Feladataikat az élet diktálja Négy hónappal ezelőtt új intézmény alakult Jászberényben. A városi tanács hatósági osztályának önálló intézménye,, a családsegítő központ, része egy országos kísérletnek. Létrehozásánál az Egészségügyi, a Művelődésügyi és az Igazságügyi Minisztérium bábás­kodott. a szakmai, tudományos koordináció a HNF családvédelmi tanácsának és az MTA Szociológiai Ku­tató Intézetének a í'eladata. A kísérlet az év végéig tart, é;s azután az eredményektől függően bővítik, mó­dosítják, és terjesztik ki máshová is ezen intézmények működését. A kísérlet valamennyi résztvevője jó ideig pontosan nem is tudta, hogy mit kell tenni, mert a feladatok most, munka közben körvonalazódnak. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az élet alakítja, for­málja ki az új intézmény működésének a tartalmi és formai kereteit. A nemzetközi szövetkezet! napon Jubileumi nagygyűlés és kiállítás Törökszentmikléson Megalakulásának 40. évfordulóját ünnepli az áfész A nemzetközi szövetkezeti napon az áfész négy évtizedes fej­lődését és termékeit bemutató kiállítás nyílt a városi műve'- lődési központban Három megyében (Szolnok, Szabolcs-Szatmár Bács-Kis- kun) és a főváros két kerü­letében megalakított tíz csa­ládsegítő központ feladata összetett. A kormány népe­sedéspolitikai határozatainak megvalsósításában hivatot­tak úttörő szerepet betölteni. Jelenleg ugyanis számos, egymástól független hálózat működik, amelyek közvetve és közvetlenül családgondo­zása feladatokat is ellátnak, egy-egy jelentős "területnek az Egésszégügyi Miniszté­rium a gazdája, mások a Művelődésügyi Minisztérium irányításával dolgoznak. Az új intézmény lényege az egységes családgondozás. A csecsemőkortól az öreg korig jelentkező egészség­ügyi, kulturális, jogi, anyagi és lelki gondok orvoslása azonban nem könnyű fel­adat, így nem is várható a problémák maradéktalan megoldása. A jászberényi családalapító központ sem ezt tűzte ki céljául. Inkább a konfliktushelyzetek fel- oldásjábani, a kiegyensúlyo­zott életvitelben és a hátrá­nyok mérséklésében kíván közreműködni és segíteni. A központnak négy főállá­sú (két pedagógus, védőnő, ügyviteli alkalmazott) és négy részfoglalkozású dolgo­zója van. A vezető. Szívós Jánosné a Gyógypedagógiai Főiskola szociális szervező szakán szerezte a” diplomá­ját. Szocjiá.lpoli tikai ügyek­Pénzintézet lesz az Interinvest Pénzintézetként folytatja tevékenységét az Interinvest Küikiereskediellmi Fejlesztési Társulás. Az Interinvestet 43 külkereskedelmi vállalat, valamint a Magyar Külke­reskedelmi Bank 1981-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a külkereskedelemben képződő szabad fejlesztési források egy részének fel- használásával exportfejlesztő vállalkozásokat finanszíroz­zon. A sikeres tevékenység alapján a tulajdonosok az idén februárban megújítot­ták a társulási szerződést. A pénzügyminiszter pedig a közelmúltban 1985. január elsejei hatállyal engedélyez­te, hogy a társulás a továb­biakban szakosított pénzin­tézetként — Interinvest Kül­kereskedelmi Fejlesztési Hi­telintézet néven — folytas­sa működését. A hitelintézet most lehe­tőséget kapott arra is, hogy bekapcsolódjon az értékpapí­rok kibocsátásába, célbetéte­ket gyűjtsön, áruszállításból, szolgáltatásból származó kö­veteléseket vásároljon, váltó­kat számítoljon le. vagyon­kezelői szolgáltatásokat vé­gezzen, kezességet vállaljon, üzleti tevékenységével ösz- szefüggő számlákat vezessen. Arról, hogy a különböző új üzletágak közül melyikben vállalnak jelentősebb szere­pet, a hitelintézet tulajdono­sai döntenek. Jelenleg első­sorban a külkereskedelmi vállalatok forgóeszköz-finan- szírozsában kívánnak aktí­vabban bekapcsolódni, hogy jobb lehetőséget teremtsenek a magyar termékek külföldi értékesítéséhez, a sajátszám­lás forgalom bővítéséhez a külkereskedelmi vállalatok­nál, kel hét éve foglalkozik, ko­rábban a járási hivatalban, majd a városi tanácsnál dol­gozott. A részfoglalkozásúak között pszichológus, jogász, gyógypedagógus és védőnő található. Bár az intézmény március elején alakult, a tényleges munka májusban kezdődött. Addig a személyi és tárgyi feltételeket alakí­tották ki, a városi tanács is tulajdonképpen az áprilisi ülésén hagyta jóvá a központ megalakulását és tevékenysé­gi körét. A városi tanács 2-es számú (volt rendőrségi) épületében kedvező feltételeket terem­tettek a munkájukhoz. A központ még az idén kiegé­szül egy helyiséggel, ahol egyéni elbeszélgetéseket, cso­portterápiás foglalkozásokat is tarthatnak. — Az elmúlt 2 hónap alatt több. mint százan kerestek fel bennünket, 30 esetben ad­tunk tanácsot és hatvanon vették igénybe szolgáltatá­sainkat — sorolja Szívós Já­nosné a statisztikát. — Bár különböző ügyekkel kopog­tatnak be, igyekszünk még­sem ügyfélként kezelni a kórdező-kel, rászorultakat. Tisztában vagyunk azzal, hogy valami újat csinálunk, feladatainkat végső soron az élet diktálja. Sok olyan problémával találkozunk, aminek a büroklatikus út­vesztőkben nem volt gazdá­ja. vagy az intézése bonyo­lult, hosszadalmas volt. Pél­dául egy fiatalember jött A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a mezőgazdasági üzemek ara­tási munkájának segítésére mától az aratási munkák ide­jére rendkívüli ügyeleti szol­gálatot szervei A MÉM ügyelete munka­hozzánk segítségért, mert a veszélyeztetett terhes felesé­ge kórházban fekszik, a 2 és fél éves gyerekkel pedig nem maradhat otthon, (gon­dozónőt kerestünk a számá­ra. Közvetítünk fiatalok és idősek között eltartási szer­ződések kötésében, tüzelővá­sárlásban segítünk, felkutat­juk a gondozást, ápolást igénylőket és vállalókat. Kapcsolatot tartunk a moz­gássérültek klubjával, és a látásfogyatékosok számára hangos könyvtár megszerve­zésén fáradozunk. Az idős korúakról nemrégiben ké­szült fettmérés hasznosítása is a mi feladatunk. Bárki keresheti őket. és ha 'illetékességüknél, lehetősé­geiknél fogva közvetlenül in­tézkedni nem is tudnak, út­baigazítással, tanáccsal szol­gálnak. — Egy nem hivatalos sze­mélynek beszélgetés köz­ben szívesebben kinyílnak az emberek — mondja Klaba- csek Istvánné pedagógus, aki, az iskolák ifjúságvédel­mi felelőseivel tart kapcso­latot. — Az ügyfélnek nem kell 3—4 helyen kopogtatnia, mert sok esetben mi közve­títünk az intézmények, ható­ságok között is. Dézsi Zoltánná védőnő a város gyermekorvosaivál. vé­dőnőivel karöltve dolgozik. — Nagyon örülök, hogy eredményét látom a mun­kámnak. Segítettem gyesen levő özvegyen, elhagyott lányanyán, árván, csonka, sérült családokon. Ezt tar­tom a legfontosabb Jelada­tomnak a továbbiakban is. A munkájukra tehát szük­ség van. Ezt igazolja a sta­tisztika és a dolgozóknak az — jobb szó híján — ügyfe­lekkel egybehangzó véle­ménye. A folyamatos munka mellett az új intézmények közös konzultációkon cseré­lik ki tapasztalataikat. Ha­marosan Bács-Kiskun me­gyéből érkeznék vendégek Berénybe, hogy a munkáju­kat. módszereiket tanulmá­nyozzák. — IP — napokon 7 órától 19 óráig, szombati napokon 7 órától 17 óráig, vasárnapokon pedig 7 órától 13 óráig áll a segítség- nyújtást igénylő üzemek ren­delkezésére. A minisztériumi ügyelet közvetlenül hívható az 532-828-as telefonszámon. Hatvanhárom esztendő óta július első vasárnapján szer­te a világon ünnepelnek a különböző szövetkezetek tag­jai, dolgozói. A 63. nemzet­közi szövetkezeti napról va­ló megemlékezést megalaku­lása 40. évfordulójának megünneplésével kötötte ösz- sze a Törökszentmiklós és Vidéke Áfész. A szombati, egésznapos jubileumi prog­ram már kora délelőtt meg­kezdődött, a városi művelő­dési központ udvarán meg­rendezett vásárral. Néhány óra leforgása alatt több mint százezer forint érték­ben vásároltak a miklósiak az áfész varrodájának és bőrdíszmű üzemének, vala­mint a városban működó ipari szövetkezeteknek a termékeiből, amelyeket ez­úttal húsz—ötven százalékos kedvezménnyel árusítottak. Délután a művelődési köz­pont pincegalériájában meg­nyitották a körzeti fogyasz­tási és értékesítő szövetke­zet négy évtizedes fejlődését, termékeit bemutató kiállí­tást. Az ezt követő nagygyűlé­sen együtt ünnepeltek a negyven éves áfész tagjai­val a helyi mezőgazdasági és ipari szövetkezeték. vala­mint a környékbeli telepü­léseken működő áfészek kép­viselői is. Ünnepi beszédében Szeke­res Sándor, a jubiláló áfész elnöke a nemzetközi szö­vetkezeti nap kapcsán elő­ször méltatta a mintegy 3 millió tagot és dolgozót tö­mörítő, az ország nemzeti Birgés Béláné szűcs szak­munkás éppen egy bőrdara­bot szab a kívánt méretre a munkapadon. Néhány pilla­natig zavarom. — A nyári szabadság ér­dekli? Nem én tervezek, ha­nem a körülmények, hiszen a legidősebb lányom iskolás, a fiam óvodás, a legkisebb meg bölcsődés. — Mennyi az évi szabad­sága? — Huszonkilenc nap, és eddig öt fogyott el belőle. Most újabb tizenöt napot kell kivennem, mivel bezár a bölcsőde, és a legkisebbik lá­nyomat nem bírom kire hagyni. Ami a programjain­kat illeti, elvégzem a nagyta­karítást, meg építjük, tata­rozzuk a férjemmel az alsó­épületet. — Szórakozás? — Ugyan már, három tíz év alatti gyerek mellett? Té­vé, rádió, ennyi az egész. A nagyszülők közül már csak az anyósom él, néhányszor hozzá is elmegyünk. Minden bizonnyal Dávid Károlyné életében rendkívüli esztendőnek számít 1985, hi­szen június 15-én volt az es­küvője. — Egy hetet vettem ki, mi­vel már korábban is csipe­gettem a szabadságból, így idénre mindössze nyolc na­pom maradt. —• Nászút? — Nem mentünk sehová: bútorvásárlással, rendezke- déssel telt el ez a hét. Vásá­roltunk egy házat, és azóta is hol itt, hol ott csinosítgat- juk az otthonunkat, meg a környezetünket. — És a maradék nyolc nap? — Kell télre: az ünnepek körül rokonlátogatásra indu­lunk, meg tapasztalatból tu­dom, hogy apránként is elko­pik az, akár a tavalyi hó. Egy jövedelmének 24 százalékát produkáló, a- mezőgazdasági termékek 61, az ipari ter­mékek 17 százalékát előállí­tó, és 250 ezer lakos fenn­tartásáról gondoskodó ma­gyar mezőgazdasági, fogyasz­tási és ipari szövetkezetek gazdasági, társadalmi jelen­tőségét. Ezután ismertette a körzeti áfész negyedszázados fejlődését, az 1945. július 15-én megalakult földmű- »vesszövetkezet tevékenysé­gétől a csaknem 100 milliós saját vagyonnal rendelkező és évente már a 700 millió forint árbevételt is elérő mai fogyasztási szövetkeze­tig. A nemzetközi szövetke­zeti napról és a jubileumról való megemlékezést kitünte­bizonyos, az idén nagy, közös nyaralást sehová nem terve­zünk. — És jövőre? Nevet. — Nézze, én huszonötéves vagyok, a férjem meg három­mal több. Szeretnénk csalá­dot, ez mindennél sürgősebb, fontosabb ... Lovrovics Erzsébet két­gyermekes édesanya, aki már tíz éve a gyárban dolgozik. A fiai tizenhárom és tizen­négy évesek, és van egy élet­társa is. Gépésznő, havonta három és fél, négyezer forin­tot visz haza. — Amióta megszülettek a gyerekek, sehová sem men­tem nyaralni, mert valamire mindig nagyon kellett az a párezer forint. Az idén még­is úgy döntöttem: lesz, ahogy lesz, de ennyi robot után én is megérdemlem egyszer, hogy elém tegyék a reggelit, vagy a vacsorát. A szakszer­vezettől június elejére kap­tam egy kéthetes budapesti beutalót a Szabadság Szállo­dába. — Drága volt? — Az üdülőjegy nem, hi­szen a két fiamnak, meg ne­kem mindössze ezerhétszázba került, és ebből is megtérí­tett a szakszervezet hétszá­zat. Igaz, elvittem még 3 és félezret, és elmondhatom ju­tott is, maradt is belőle. Úgy érzem, megérte, mert végre én is üdülhettem egyszer . . . A kép azért úgy teljes, ha tések átadása követte. A fogyasztási szövetkezeti moz­galomban több évtizede vég­zett eredményes munkássá­gáért a Szövosz Kiváló Szö­vetkezeti Munkáért kitün­tetését adta Tóth József, a Mészöv elnökhelyettese Var­ga Jánosnak, az újszászi áfész elnökének és Gráfik Jánosnak, a törökszentmik­lósi áfész most nyugdíjba vonult felvásárlási osztály- vezetőjének. Hárman a Szövosz, tizenegyen pedig az áfész jubileumi emlékpla­kettjét vették át Szekeres Sándortól. A szövetkezeti napi prog­ramot a Miklós népi tánc együttes műsora zárta. az üzemi, vállalati üdülési lehetőségekről sem feledke­zünk el. Ami á szakszerve­zetet illeti, elég kevés a be­utaló a nyolcszázhetvenöt személyt foglalkoztató gyár­ban. Ez évre a házaspárok­nak tizenegyet, a családosok­nak hetet, az egyedülállók­nak hatot, külföldre négyet kaptak. (Igaz, a gyár Fonyó­don is bérel egy villát, itt egyszerre akár öt család is üdülhet.) Persze a fő baj nem is az, hogy kevés a választék, inkább az, hogy ami érkezik, sem fogy el. Hogy miért, er­ről Vas Antalné, a gyári szakszervezeti bizottság tit­kára tájékoztat. — A beutalóink zöme elő- és utószezonra szól, azaz vagy májusra, vagy augusz­tusra, illetve őszre. Nincs jelentkező, hiszen a dolgozó­ink többsége harminc év kö­rüli, egy-kétgyerekes nő. Kérdezem: hová tegyék a gyerekeket, ha tételezzük fel májusban, vagy augusztus­ban is szívesen üdülnének? Hiszen az óvodák, meg a böl­csődék általában június vége és július vége között zárnak be, és törvényszerű, hogy az anyukáknak az éves szabad­ságukat is ehhez az időpont­hoz kell igazítaniuk. Azért, hogy az említett beutalók ne menjenek kárba, a nyugdíja­sainkat agitáljuk, és küldjük el. Sőt, még azt is elárulom: az összeg egy részét, eseten­ként az egészet kifizetjük ne­kik, csakhogy ne maradjon a beutaló a nyakunkon. Befejezéséhez közeledik Tiszafüreden a kiosztásra váró üdülőtelkek közművesítése. A vízhálózat már kiépült^ je­lenleg a szennyvízcsatorna lefektetésén munkálkodnak az építők Mit tehet mindehhez az újságíró? Annyit mindenkép­pen, hogy ez a kunszentmártoni gyár különleges helyzet­ben van, mivel a dolgozók átlagéletkora 30 év körüli és közöttük nagyon sóik a kisgyermekes édesanya. Éppen azért, ha az üdülőjegyek túl koránra, esetleg 'későbbi idő­pontra szólnak, ezek a családok a gyermekeikkel nem tudnak mit kezdeni. Talán az üzemi szakszervezeti bi­zottság és a beutalókat elosztó illetékesek közös párbeszé­de valamit javíthatna ezen a helyzeten. Elvégre nem egy és nem is két családról lenne szó. D. Szabó {Miklós Aratási ügyelet a MÉM-ben T. F. Oh, nyári szabadság! PÉLDÁUL A PANNÓNIÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents