Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-04 / 155. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚLIUS 4. A relativitás elmélete marad Nem gyorsabbak, mint a fény Nem dőlt meg a relativitáselmélet, nem találtak a fénynél gyorsabban mozgó részecskéket — ezúttal ez jelenti a szenzációt. Három évvel ezelőtt ugyanis szovjet és külföldi tudósok a kvazárok (csillagszerű rádióforrások) megfigyelése során a fénynél gyorsabban mozgó, nagy energiájú részecskékből álló felhőket figyeltek meg. Amikor a számítógép kiadta ezeket az adatokat, a tudósok nem hittek a szemüknek; az adatok a számukra legszentebbet, a relativitás elméletét vonták kétségbe. Az elmélet szerint ugyanis a természetben nem fordulhat elő a fénynél nagyobb sebesség. A „szenzáció” akkor nem került az újságok első oldalára, a tudósok úgy döntöttek, hogy újra mindent ellenőriznek. E célból létrehozták a föld legnagyobb rádióteleszkópját, amely Ausztráliában, Ázsiában, Afrikában, Amerikában és Európában elhelyezett érzékelők egybekapcsolt rendszere. Ennek a nemzetközi rádióteleszkópnak a felbontóképessége ezerszerese a legjobb optikai berendezéseknek. Segítségével például fel lehet fedezni a Holdon az ottjárt emt),er nyomait. Csaknem három éven át figyelték a kvazárokat a tudósok. Ezenközben a másodperc milliomod részéig pontosan ugyanabban az időben álltak vételre az Egyesült Államok, Hollandia, Nagy- Britannia, az NSZK, Svédország, a Szovjetunió és más országok a rendszerbe bekapcsolt rádióteleszkópjai. A mérések pontosságát különleges atomórák biztosították. A Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézete egyik laboratóriumának vezetője elmondta, hogy a megfigyelt kvazár időközönként olyan mennyiségű anyagot dob ki magából, amely ezerszerese a mi napunk tömegének. A kidobott részecskék sugárzását a centiméteres hullámsávban vizsgálták. A sugárzás néhány perctől néhány hónapig tart. A részecskefelhők hosszú láncot alkotnak, amelyeket a rádióteleszkópon keresztül figyelnek. Kiderült: a számítógép nem tévedett. A felhők látható mozgása fantasztikusan gyors volt, meghaladta a fény sebességét. A jelenség magyarázatán azonban hosz- szan kellett töprengeni. Olyan volt ez, mint amikor a bűvészt figyeli az ember a cirkuszban; tudja, hogy becsapják, de nem tudja hogyan. A fénysebességnél nagyobb sebesség jelenségének megmagyarázása érdekében bonyolult matematikai számításokat végeztek, olyanokat, amely a szakértők csak nagyon szűk körének számára érthetőek. Ezek a számítások bizonyították a relativitáselmélet helyességét és a számított sebesség alacsonyabbnak bizonyult a fény sebességénél. A tudományos szenzáció helyett egy nagyon fontos tudományos felfedezés birtokába jutottak a világ tudósai. A tanulmányozott folyamatok segítenek a tejútrendszerek központjában lejátszódó folyamatok megértésében. Kozmetika lézerrel Szépítő áram Hőforrás a tengerfenéken A Glomar Challenger kutatóhajó forró vizet fúrt meg a kaliforniai öbölben. A fúrás, amelyet 3000 méterrel a tenger szintje alá mélyítettek, 134 méteres üledékes kőzeten és 47 méter mély bazalton haladt át. A hőmérséklet ebben a mélységben nem lépte túl a 90—110 Cel- sius-fokot. Utána a fúrólyukat vízzel árasztották el, és műszereket juttattak bele. Néhány órával később a fúrólyuk fenekén a víz már 78 fokon hevült, majd 42 nap után a hőmérséklet 155 fok fölé emelkedett. Föltehetően a fúrólyukba a vízáteresztő bazalton keresztül forró víz nyomult fel. Rendes körülmények között ezt a vizet az üledékes kőzetek visszatartják. Ha e magyarázat helyes, akkor ez az első emberi tevékenységgel létrehozott forróvíz-forrás a tengerfenéken. Hordozható hűtőgép Skóciai kutatók a fejlődő országok számára olyan — kisméretű, könnyen kezelhető — hűtőgépet készítettek, amelyben oltóanyagok távoli falvakban is elszállíthatok, az előírt 0—10 Celsius-fok közötti hőmérsékleten, tehát annak veszélye nélkül, hogy megromolnának. A készülék működése Faraday 1824. évi felfedezésén alapszik: cseppfolyós ammóniát készít ammóniagőzből ezüstnitráton végbemenő abszorpcióval. Az abszorbeált cseppfolyós ammónia enyhe melegítésre hevesen forrni kezd, s párolgása közben hőt von el környezetétől, azaz hűt, majd újra abszorbeáló- dik az ezüstnitráton. A leírt elv alapján — az úgynevezett megszakított abszorpció elvén — működő hordozható készülék 1 kg jeget két és fél óra alatt készít. Fa- vagy faszénkályhával, esetleg parafinégővel fűthető, s ami különösen fontos, kezeléséhez nincs szükség szakértelemre. A modern arc- és testápolásban egyre inkább helyet kapnak az elektromos gépek is. E korszerű masinákkal fogyasztani, tornázni lehet, de sok más célra is alkalmazható a „szépítő áram”. Az áram munkára készteti az izmokat. Ha a másodpercenkénti frekvenciaszám 50 és 100 Hertz között van, pihentet, nyugtat. Alacsonyabb értéknél vibrálást vált ki, öt és tíz Hertz között lüktető ösz- szehúzódást érez, aki fogyni kíván. Ha a másodpercenkénti frekvenciaszám mindössze nulla és öt között van, gyúró- és masszírozó érzetet idéz elő az izmokban, növekszik az izomtónus, a szövetek telítődnek vérrel és nyiroknedvekkel. A gyógyászat és a kozmetika jóformán egyszerre kezdte el használni a jótékony elektromos kezelést. Elektromosság működteti az utóbbi időben a kozmetika szolgálatába állított lézersugaras készülékeket is. A lézerkozmetika kezelés a fáradt, ráncos, öregedő bőrt megfiatalítja, kisimítja, fel. jf üdíti, puhává és rugalmassá teszi. A változás — néhány kezelés után a szem, a nyak, a homlok és száj körüli ráncok halványodásával — szemmel látható. A biológiai hatás pedig műszerekkel is kimutatható. A lézer kozmetikai alkalmazása ezzel azonban korántsem merült ki. Kedvező hatást gyakorol például a kéz öregedését mutató foltokra, elhalványítja' a műtéti hegeket, sőt, a friss műtétek utáni 5—6. héten kifejezetten ajánlják alkalmazását a gyorsabb, és szinte nyom nélküli gyógyulás érdekében. A lézer a herpesz gyógyulását is meggyorsítja, az átlagos 10 nap helyett 3 nap alatt eltünteti a száj kellemetlen sebét. A lézer alkalmas a hajhullás, hajzsíro- sodás csökkentésére. Es simára varázsolja a fiatalok pattanásos arcbőrét (persze csak több kezelésből álló kúra esetén.) Képünkön egy hazai gyártmányú — exportra készülő kozmetikai lézert láthatunk szépségszaloni használat közben. A kőzettömeg önállósította magát földrengések? A legutóbbi évtizedek geofizikai kutatásai kiderítették, hogy Földünk felszíne hat nagy, s legalább húsz-harminc kisebb kőzetlemezre bontható, amelyek egymáshoz képest mozgásban vannak. Évi elmozdulásuk csupán néhány centiméternyi, de már ez is elegendő ahhoz, hogy a szilárd kéregben hatalmas feszültségek halmozódjanak fel — elsősorban az egyes lemezek határai mentén —, s ezek hirtelen felszabadulása kelti, az úgynevezett tektonikus (szerkezeti) rengéseket. Az egyes kontinensek esetében meglehetős pontosan megállapítható, hogy mi okozza a nagyobb földrengéseket és tűzhányókitöréseket. Emlékezetes például a St. Helens nevű észak-amerikai vulkán rendkívül heves kitörése 1980-ban. Ezt a tűzhányót olyan kőzetolvadék táplálja. amely a csendes-óceáni kőzetlemez Észak-AmeriHol várhatók ka alá történő benyomulása során képződik. A St. He- lenstől délre pedig egy 432 kilométer hosszú törésvonal húzódik, amely végigvonul az óceánparti sávban. Ezt a törést Szent András-vonalnak nevezzük. Ennek mentén pattant ki 1906-ban az a nagy erejű földrengés, amely óriási pusztítást okozott San Franciscóban. Ez a törésvonal ma is „élő”, s az amerikai geofizikusok véleménye szerint néhány éven — évtizeden — belül Los Angeles közelében az 1906. évihez hasonló erejű földrengés lesz. Általában a Csendes-óceán egész peremvidéke veszélyeztetett övezet, mind a földrengések -és tengerrengések, mind pedig a vulkánkitörések szempontjából. Különösen sok ilyen földtani esemény zajlik le a Kamcsatka —Japán—Mariana-szigetek ívében, valamint Üj-Guineá- ban, a Csendes-óceán délnyugati szigetvilágában, és Üj- Zéland északi szigetén. Az óceán másik oldalán főként Chile és Peru partvonala, továbbá Közép-Amerika területe volt (és lesz is) a színtere nagy földrengéseknek és heves vulkánkitöréseknek. Ázsia déli övezetében, főként a Himalája vonalával párhuzamosan, ismeretes egy erős földrengéses zóna. A Pa- mírtól délre „önállósult” egy kőzettömeg, amely ma 200— 250 kilométer mélységben helyezkedik el. Ebből számos földrengés pattant ki a legutóbbi évszázadban. Indonéziában és Japánban különösképpen gyakoriak az igen heves földrengések, és a rendkívüli méretű vulkánkitörések, ugyanis ott találkozik egymással az eurázsiai és a csendes-óceáni földrengés- övezet. A Csendes-óceán területén Hawaii a földrengésektől és vulkánoktól leginkább veszélyeztetett területek egyike, a másik pedig a Galapagos-szigetcsoport. Afrikában elsősorban a délkeleti részen, a nagy tavakat magukba foglaló árkos törések övezete a leginkább veszélyeztetett terület. Itt vannak a kontinens nagy tűzhányói is. Afrika egyébként — a geofizikusok megállapítása szerint — ketté- szakadóban van: a töréses övezettől keletre lévő vidék lassan elválik a nyugati területtől. A mi kontinensünkön elsősorban a déli és délkeleti területek jönnek számításba, Az Észak-Amerika nyugati partjai mentén húzódó Szent András-vonal egy nagy magasságból készített légifelvételen mint erősebb-gyengébb földrengések színterei, így Olaszország, Jugoszlávia, Albánia, valamint Görögország, Bulgária és Románia. Ez utóbbiról szólva meg kell említeni, hogy amikor a Kárpátok hatalmas láncolata felgyűrő- dött, az ív délkeleti részén sajátságos jelenség játszódott le: a kőzetlemez egy darabja — a mai Vrancea-hegység környékén — önállósult, és süllyedni kezdett. Ez a kőzettömb olyan alakú, mint egy roppant piramis, melynek a csúcsa lefelé, az alaplapja pedig fölfelé tekint. Még ma is mozgásban van a környezetéhez képest. Lassú süllyedése miatt feszültségek keletkeznek benne, s ezeknek feloldásia kelti azokat a földrengéseket, amelyek Romániában már nem egyszer súlyos károkat okoztak. Magyarországon hosszú évmilliók óta nem működnek már tűzhányók, és szerencsére a földrengések is igen ritkák. (A XVIII. század elejétől 10 jelentős földrengés volt hazánkban, ezekből 4 Komáromban; az eddigi legerősebbet 1763-ban észlelték.) K. G. Hatósugara: 15—20 kilométer Hrdei tűzőr Földünkön évente hatalmas területek válnak erdőtűz martalékává. Francia szakemberek olyan optikai eszközt konstruáltak, amellyel szinte keletkezése pillanatában felfedezhető a tűzvész. A készülék a látható és az infravörös hullámtartományban működik, 360 fokos szögben elforgatva a teljes látóhatárt áttekinti. Működése azon alapul, hogy a környezeti sugárzás a meleg gáz- és szilárd részecskékből álló füstoszlopok hatására megváltozik. A sugárzás változásai a látható tartományban nappal, az infravörösben éjjel-nappal megfigyelhetők, nő az észlelés biztonsága, és a hamis riasztás aránya jelentősen csökken. Nappali felderítés esetén a megfigyelő távcső által felfogott sugárzást egy berendezés két nyalábra osztja, majd fotódiákra vetíti. Megfelelő fény- rekeszsorokkal a fotódiák megfigyelési mezője különböző; a nagymezőjű dióda a sugárzás átlagos értékét, a kismezőjű pedig egy keskeny zóna egyedi értékét mutatja. A két érték összehasonlítása révén az esetleges rendellenesség — az erdőtűz — felfedezhető. Az infravörös tartományban végzett megfigyeléshez termisztoros bolomé- tert (sugárzásmérőt) használnak. A termisztor hőmérséklete emelkedik, ha sugárzás éri. A berendezés — teleppel működtetve — önálló, személyzet nélküli állomásként működhet, amely egy központtal áll összeköttetésben. Nagy előnye, hogy állandóan, éjjel-nappal üzemben van, s hogy azonnal észleli a tűz kitörését (a készülék reakciójának maximális idejé 60 másodperc.) Képünkön: az erdei tűzőr prototípusát láthatjuk, amelynek 15—20 km a hatósugara. A végleges berendezés 30—40 km távolságig figyel 120 000 hektáros területet tartván ellenőrzés alatt.
