Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

1985. JULIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Népszerű a kiállítás Segítség az ópitkezttknek Kevés érdeklődőt vonzott a fórum Harmincegy cég termékeiből ren­dezett építőanyag- kiállítást a Kelet­magyarországi Tüizép Vállalat Szolnokon, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban. A júni­us 28-án nyílt egy­hetes kiállítás ideje alatt szak­mai napot és fó­rumot rendeztek. A fórum tegnap volt a művelődé­si központ egyik termében a Ke­let-magyarországi Tüzép Vállalat, a Volán 7. sz. Vál­lalat, az Építés­ügyi Tájékoztatási Központ, a megyei tanács építési­vízügyi osztálya, az OTP, a szolno­ki Városi Tanács műszáki osztálya, és a Kiosiz megyei szerveze­tének képviselője várta az érdeklődőket. Bemek alka­lom az építkezőknek, az épí­teni szándékozóiknak arra, hogy kérdéseikre egy helyen, várakozás nélkül kapjanak választ. A várt érdeklődés mégis elmaradt, kisebb volt. mint amire számítottak. — Amikor a hivatali szo­bámban ülök, nagyon sok ügyfél keres föl — mondta Polónyi Szűcs Lajosné, vá­rosrendezési csoportvezető, aki a tanács műszaki osztá­lyának asztalánál várta a fó­rumra érkezőket. — Talán nem hitték az emberek, hogy itt is komoly válaszokat kap­nak... Egyébként, a telekellá- tástól a használatbavételig sok mindenre tudunk vála­szolni, arra, hogy a város­iban hol alakítunk ki telke­ket, mennyit kell értük fizet­ni, hogyan kell megszerezni az építési engedélyt, milyen feltételekhez szabjuk a hasz­nálatbavételi engedélyt. — Délelőtt egy érdeklődő jött hozzánk, — mondja az OTP asztalánál ülő Munká­csy Lászlóné megbízott cso­portvezető. — öt a hitelfel­tételek érdekelték. Épp most ment el egy másik ügyfe­lünk, 'akii arra volt kíváncsi, hogy ha a tartós használat­ba vett telekre van hitele, kaphat-e építési kölcsönt? Igenlő válasszaL térhetett haza. A Kiosz képviselője szak­emberéket, mestereket aján­lott az építkezéshez a Kelet­magyarországi Tüzép Válla­lat ügyfélfogadója pedig arról tájékoztatott, melyik építőanyagot hol lehet besze­rezni és milyen áron. Az Építésügyi Tájét-Jjztatási Központ asztalánál terveket választhatott ki elképzelései­hez az érdeklődő, a Volán 7. sz. Vállalat osztályvezetője pedig arra válaszolt, honnan, milyen építőanyagot tudnak házihoz szállítani. Igaz, a fórum adta lehető­séggel kevésbé éltek a szol- nolkiak, de a kiállításra an­nál többen voltak kíváncsi­ak. Az egyik nézelődő házas­párt szólítottam meg, mi a véleményük a látottakról. — Üdülőt építünk, és sze­rettük volna látni, mit ajánl a kiállítás — mondta a szolnoki Dezsényi Ernő. — Nagyon sok dolog elnyerte a tetszésünket, például a pad­ló-fűtésrendszer. Szépek a műanyag ajtók, persze lehet,-hogy nem tartósabbak, mint a fából készültek. — Két órája nézelődünk már. — veszi át a szót a fe­lesége. — Többnyire isme­rős dolgokkal, anyagokkal, megoldásokkal találkoztunk. — Van olyan! s, amit fel fognak használni az építke­zéshez? — kérdezem. — Az az igazság — mond­ja a férj, hogy már szinte mindenük megvan hozzá. Nagyon tetszenek a hagyo­mányos tüzelésű kandallók, de most nincs pénzünk rá... Az A libafala t fogjuk alkal­mazni mert praktikus, esz­tétikus, elég stabilnak lát­szik különösebb felületmeg- munkálás nélkül tapétázható. A kiállításon gyakran lát­tam tollal, füzettel .fölszerel­kezett embereket: jegyzetel­tek; gyártó cégeket, termé­keket, árakat írtak föl. A fórumra kevesen menteik be közülük. Vagy ott már fölös­leges információk voltak? Sajnos a fórumon érdeklődés híján mindez nem derülhe­tett ki. — P t— A tíz százalék sem ösztönöz Előszállítás — de kinek? Értékelték az akció eredményeit Ki ne ismerné a televízióból a MÁV előszállítási rek­lámját? Több más tévéreklámmal egyetemben, lassan már a könyökünkön jön ki. Nem így a fuvaroztató vállalatok­nak. A Központi Szállítási Tanács titkára ugyanis a na­pokban a megyei szállítási bizottság ülésén katasztrofá­lisnak minősítette az előszállítási kampány idei eredmé­nyeit. Az utóbbi két szezonban egy-egy millió tonnával csökkent az előszállított áru mennyisége, ami minden­képpen elgondolkodtató. Köztudott, hogy az őszi betakarítás ideje nagy erő­próba a szállítási vállala­tok, különösen a MÁV szá­mára. A vasút ezért, a te­hermentesítés érdekében, már évek óta arra ösztönzi fuvaroztatott, hogy az év el­ső negyedében szállítsák az úgynevezíett tömegáruk mi­nél nagyobb részét (murva, kő, homok stb). Az elmúlt évig előszállítási szerződést kötöttek velük, míg 1985- től új szabályok szerint ösztönzik a vállalatokat az első negyedévi szállításra. Már nem szükséges írásbeli megállapodás, bármelyik vállalat, amelyik meghatá­rozott ömlesztett tömegárut az év első három hónapjá­ban szállít,. tíz százalékos fuvardíjkedvezményben ré­szesül. Az utolsó negyedév­ben viszont ugyanennvivel emelkedik ezen áruk fuva_ roztatásj díja. A MÁV Szolnoki Körzeti Üzeme elkészítette az 1985 évi előszállítási kampány mérlegét. Eszerint az év első három hónapjában csaknem százezer tonnával kevesebb volt az előszállí­tott áru, mint a múlt esz­tendőben. Mintegy hatvan százalékos a csökkenés. Buránszki Andrással, a szolnoki állomás kereske­delmi főnökével próbáltunk a számok mögé nézni. — Hogyan érintette önö­ket ez a nagy visszaesés? Számítottak rá? — Ennek az egész rend­szernek az az értelme, a célja, hogy az őszi szezonból hozzunk át szállítást az év első részébe, amikor szatíad kapacitásunk van. Mindenki jól jár, úgy a fuvaroztatók, mint a MÁV. Nem számí­tottunk az érdeklődés visz- szaesésére. és elég kellemet­lenül érint bennünket. A MÁV számára ugyanis nem az a cél, hogy majd ősszel beseperje a tíz százalékkal megemelt fuvardíjat, hanem az, hogy a betakarításhoz kapcsolódó szállítási igénye­ket minél jobban ki tudjuk elégíteni. A dolgunk most jelentősen nehezebb lesz. ^ — Van_e valami elképze­lésük, hogy mi okozhatta az előszállítások visszaesését? — Pontos felmérést ter­mészetesen nem készítet­tünk, nem is készíthetünk. Annyit azonban látunk, hogy a vállalatok ebben az első pár hónapban igen óvatosan, visszafogottan gazdálkodtak. Valószínű, hogy nem akar­tak nagy raktárkészletet felhalmozni, ezért csökken­tették az előszállítás mér­tékét. Ez a gazdálkodásbéli óvatosság hozhatta magá­val azt, hogy az előző' évi mennyiségnek alig több mint az egyharmadát szál­lították csak ilyen formá­ban velünk. Az ősz tehát nehéz lesz, fuvarozónak és fuvarozta­tónak egyaránt. A megyei szállítási bizottság már idé­zett ülésén elhangzott, hogy az őszi betakarítás ideje alatt a MÁV a vagonigé­nyek 60 százalékát tudja csak kielégíteni, az elosztást tehát központilag megadott keretszámok alapján végzik maid. Egy sikeresebb elő­szállítási kampány esetén több vagonból lehetett vol­na. — s talán lehet, jövőre! — gazdálkodni. M.L. A hiba nem a gépben van Igazgatói kinevezés Tegnap hivatalosan beik­tatták munkakörébe Nánai Tibort, a Szolnok Megyei Lapkiadó Vállalat új igazga.- tóját, akit a július 1-el nyu­galomba vonult Virágh Iván utódául neveztek ki. A be­iktatáson részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára is. Mezőgazdasági kemizálási konferencia Mezőgazdasági kemizá­lási konferencia kezdődött tegnap Keszthelyen a Ne­hézvegyipart Kutatóintézet, a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem és a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központ rendezésében. A háromnapos tanácskozáson a vegyipari vállalatok és mezőgazdasági nagyüzemek mintegy lezer szakembere vesz részt. A konferenciának ötven külföldi vendége van Angliából, Bulgáriából, Len­gyelországból és Svájcból. A tanácskozás fő témája a mezőgazdasági hozamok nö­velése a talaj termékenysé­gének fokozásával. Ehhez kapcsolódott az első napon Szabó Imre ipari miniszté­riumi államtitkár előadása arról, hogy milyen szerepet tölt be az ipar a mezőgaz­daság kemizálásában és milyen feladatai vannak az agrárgazdaság ‘ fejlesztésé­ben. Villányi Miklós mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszttériumí ' államtiitkár az élelmiszergazdaság fel­adatainak megoldásával kapcsolatos kemizálási te­endőkről, Láng István a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára a korszerű tápanyag visszapótlás prob­lémáiról tartott előadást. Propolisz külföldre A Pharmatrade Külke­reskedelmi • Vállalat meg­kezdte a Propolisz gyógy- kozmetikum termékcsalád egyik tagjának, a Propur krémnek tengerentúli érté­kesítését. A Finomvegyszer Szövetkézét termékéből — amely a reumás fájdalma­kat enyhíti, gyógyítja — a külkereskedelmi vállalat eddig már mintegy 10 ezer darabot szállított az Egye­sült Államokba. A Pharmatrade képvise­lői az első exportszerződést a termék USA-beli forgal­mazójával még a múlt év őszén a Budapesti Nemzet­közi Vásáron írták alá. A technika századában, a technika bű­völetében élünk. Az elektro­nika megannyi csodája, Síva istennő karjaiként befon és a pénztárcánk után kutat. Eközben lépten-nyomon mé­gis arra kell rádöbbennünk, hogy megoldottnak vélt. a kétszer-kettőnél is kezdetle­gesebb gondokon sem tu­dunk úrrá lenni, a XX. szá­zad utolsó előtti évtizedében! Mi végre akkor az a nagy hetvenkedés az űrrobotok­kal, az űrbéli hegesztéssel? — kérdezem magam is. Lám csak. Hasztalanul próbálko­zom például öreg Calor- kályhám megjavításával. Gyönyörű, míves darab, nincs más baja, mint hogy ajtajának csücske lepattant, s ezért csak féloldalasán nyitható. Mutatom a szakinak, a fe­jét csóválja: „Ezt nem lehet ímegjavíltoni — jelenti, lát­tán ki, megfellebbezhetetle­nül. — Az öntvény törött le, azt nem lehet vásszahegesz- teni. Vagy kicseréli az egész ajtót, vagy úgy használja, ahogy van,”. Nem kontár állítja ezt, ha­nem képzett lakatos, ügyes­kezű mester. Azt mondja: nem lehet. Sző sincs arról, hogy ő nem tud ja megcsinál­ni hanem, hogy ez a hegesz­tés objektív' lehetetlenség. Bizonytalanul előhozakodom vele, hogy ma már a víz alatt és a világűrben is si­kerrel hegesZtenek össze fé­meket. Ezt csak itt a földön kellene, normális légköri vi­szonyok között.... A válasz elnéző mosoly és rövid nyi­latkozat a szakértelmemről. Elegáns bútorokkal szeret­ne berendezkedni a hivatal. A belsőépítész fantáziája meglódul, ontja az ötleteket, s keze alól, extra szépséggel kecsegtető ibútor-rajzoik ke­rülnek elő. A beruházó lel­kesedik, és megkezdődik a .^bonyolítás”; lekötik a ka­pacitást, megkötik a szerző­dést, kikötik az első határ­időt. Azután a másodikat. És a harmadikat, majd a negye­diket, végre elkezdi a szállí­tást a cég, „apró” szépséghi­bákkal: az asztalok lába több mint egy centivel vékonyabb a tervezettnél. (Magyarázat: az alvállalkozónak csak ilyen gépe volt). Az asztalok lába ferde, a lapja hólyagosod ik. (Magyarázat: Sajnos, olyan munkaerővel kell dolgoz­nunk, amilyen van. És olyan fával amilyet kapunk). A szekrényeik ajtaja két hó­nap múlva ívben kifelé haj­lik, nem záródik. Csodálatos módon, a sokkal kezdetlege­sebb gépekkel dolgozó aszta­los gyártmányai nem görbül­nek. nem a használat köz­ben száradnak ki, nem hiá­nyoznak róluk ékek és csa­varok. Vajon törvényszerű-e, hogy a sorozatgyártás átka üljön még az egyedi terve­zésű bútorokon is? Ugyanebben az épületben, ahová a bútorok kerültek, a fűtéscsöveket úgy szerelték be, hogy a próbafűtés alkal­mával öt-tíz centimétert nyúlnak meg a csövek, falat szakítva, tartóbilincset gör­bítve. Hogy van hő tágulás is a világon? Ezt a „mesterek” a huszadik század végére még nem tanulták meg. De sorolhatnám tovább a példákat: az OTP a számító- gépes feldolgozás bevezetésé­iig minden hónap első heté­ben elküldte az átutalásos betétszámla egyenlegét. Ma­napság jó. ha a második hét végén megérkezik a „kor­szerűen feldolgozott” számla- kivonat. Ám korántsem az OTP az egyetlen, amely a megnyúlt határidőt a számí­tógépes feldolgozással indo­kolja. Legutóbb az Autóklub egyik irodájában közölték velem, hogy be kell érnem egy ideiglenes igazolvánnyal. A véglegeset majd három hó­nap múlva, postán küldik el, addig tort ugyanis, amíg a befizetés „átfut” a számító­gépen. „Kőből van az a szá­mítógép, vagy fából? — pró­bálkoznék szellemesikedni, de a téma egyáltalán nem ad okot a derültségre. Valóban! Mi végre is a számítógép, ha az ügyfélnek késedelmet, a hivatalnak pedig többlet pos­taköltséget eredményez. S egyáltalán: mire valók a mind újabb és újabb gépcso­dák, ha lassúbbak és tökélet­lenebbek, mint az emberi kéz, ha nem könnyítik, de nehezítik az ember minden­napi. életét? Megéri-e a be­fektetett milliókat, ha mind­untalan kompromisszumot 'kell kötni az ízléssel, a minő­séggel a sorozatgyártásban készülő termékek kapcsán? Aligha ez a megoldás. Okosabban kel­lene használni a gépeket, vagy okosabb gépeket készí­teni. Végtére is a gép van az emberért, és nem fordítva. Ez a logika bicsaklik meg akkor, amikor belenyugszunk abba, hogy vékonyabb az asztalláb, mert csak ilyet tud fabrikálni a gép... Havasi János Dezsényi Ernő és felesége (középen) a színes erkélyüvegek vitriné előtt A csépai Tiszamcnti Tsz-ben is megkezdő dött az őszi árpa aratása. A gazdaságban 140 hektárnyi vár betakarításra

Next

/
Thumbnails
Contents