Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚLIUS 31. Ünnepélyesen megnyílt a külügyminiszterek találkozója (Folytatás a 2. oldalon.) — A helsinki Záróokmány életerejét mindm-ekelőtt az adjá, ho,gy ez a dokumentum a különböző társadalmi, gaz­dasági és politikai berendez­kedésű országok közötti bé­kés egymás mellett élésre épül — állapította meg be­vezetőben' a szovjet külügy­miniszter. Nem véletlen — mondotta —. hogy éppen Európa vált az államok bé­kés együttműködésének pró­baterepévé. A kontinensen élő népek gazdasági, kultu ralis és történelmi hagyomá­nyainak szoros összefonódá­sa magyarázza ezt. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy ezen a földrészen áll egymással szemben a két legerősébb katonai-politikai szövetség, békeidőben pél­dátlan erejű hadseregek ál­lanak szemben egymással, s szünet nélkül halmozódnak az újabb fegyverek. A Szovjetunió — mondot­ta a külügyminiszter —, a nukleáris fegyverek megje­lenésétől kezdve következe­tesen síknaszállt azok betil­tása mellett. Fontos lépésnek tekintette ebben az irányban a légiköri, világűrben és víz alatti nukleáris kísérletek betiltását. Ennek a tilalom­nak azonban általánosnak kell lennie. A kérdés átfogó megoldásához az összes nuk­leáris kísérletek moratöriu - mára volna szükség. A Szov­jetunió több ízben javasolta a nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak, hogy állapodjanak meg egy ilyen moratóriumban, de ezekre a javaslataira nem kapott kedvező választ. Űjabb merész lépést'tett eb­ben az irányban a Szovjet­unió azzal az elhatározásá­val. hogy augusztus 6-tól egyoldalúan felfüggeszt min ■ dennémű nukleáris robban­tást. 1 A Mihail Gorbacsov által hétfőn bejelentett morató­riumról Sevardnadze megje­gyezte: A szovjet ajánlat 1986. január 1-ig szól ugyan, de ezen a határidőn túl is ér­vényben marad, ha az Egye­sült Államok a maga részé­ről szintén tartózkodik a nukleáris robbantások vég­rehajtásától. Készség és kölcsönösség Még mindig a záróokmány megvalósulásának útjában álló akadályokról szólva, a szovjet külügyminiszter részletesen- kitért az ame­rikai elsőcsapás-mérő nuk­leáris eszközök európai te­lepítésének kérdésére, s bí­rálta a NATO más katonai lépéseit. Ezután szólt arról ,hogy a népek nagy várakozásokat fűznek a nukleáris és a kozmikus fegyverekről szó­ló szovjet—amerikai meg­beszélésekhez állapította meg a külügyminiszter —, ám ezekben a kérdésekben nem mutatkozik tényleges haladás. Szovjet részről több ízben kifejezésre jut­tatták a készséget a hadá­szati, illetve a közepes ha­tótávolságú rakéták számá­nak lényeges csökkentésére, csak a kölcsönösség hiány­zott! ahhoz, hogy ez a szán­dék realizálódjék. A bécsi tárgyalásokon az amerikai féli szüntelenül számokat követel a szocialista orszá­goktól. Azok rendelkezésre is bocsátják a szükséges ada­tokat. de a másik félnek az sem tetszik. így aztán vilá­gos, hogy nem számokon múlik a dolog, hanem a partnerekből hiányzik a készség a megállapodásra. A Szovjetunió más országok­hoz hasonlóan úgy véli. hogy Stockholmban is gyorsabban lehetne haladni. Eduard Sevardnadze a két­oldalú kapcsolatok határain messze túlmutató! esemé­nyeként jellemezte Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkámak Mitterrand francia államfővel és Rea­gan amerikai elnökkel ter­vezett találkozóit. A szovjet vezetés abból indul ki — mondotta1 —, hogy a talál­kozók eredményeként csök­kennie kell a jelenlegi ve­szélyes feszültségnek, s ked­vező fordulatnak kell bekö­vetkezni az európai és a vi­lághelyzetben. Sevardnadze foglalkozott a „harmadik kosár” problé­máival is, megállapítva, hogy a Szovjetunió mög- győzödéses híye a humanitá­rius problémák megoldású" nak, érdekelt a kulturális és okjtattási kapcsolatok kiszé­lesítésében' de úgy véli, hogy a kapcsolatoknak és cse­réknek az emberi személyi­ség kiteljesedését- a népek közötti megértést és barát­ságot kell szolgálniuk. 'Beszédének befejezése" ként a szovjet külügyminisz­ter arról szólt, hogy a Szov­jetuniónak nagyszabású ter­vei megvalósításához tartós George Shultz amerikai külügyminiszter a helsinki jubileumi találkozó első i,,munkaü!lésén” éUhangzott beszédében a finn főváros­ban uralkodó általános han­gulattól valamelyeab eltérő szkeptikusabb hangnemben beszélt Európa helyezetéről. Kijelentette- hogy az európai kontinens a történelem fo­lyamán még sosem volt olyan megosztott- mint napjaink­ban, s hogy nemzedékének tagjai „nem is reményked­hetnek” a megosztottság el­tűnésében, a versengő hatal­mak közötti nézeteltérések pedig jvégsősotlon lcibékft- hetetlenek”. Beszédének vé­gén a fentiekkel alig össze­egyeztethető módon Shultz rámutatott: hisz abban, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak van lehetősége a megegyezésre Az Egyesült Államok kül­ügyminisztere, arra helyezte a hangsúlyt, hogy az euró­pai biztonság az egyes embe­rek érdekeinek érvényesülé­sétől- vagyis az emberi jo­gok amerikai felfogás sze­rinti érvényesülésétől függ. Shultz elismerte a „lassú haladás” lehetőségét, s azt, hogy a záróokmány „nem egyszerűen a célok és elvek kifejezése, hanem gyakorlati lépések programja is volt”. Értékelése szerint az eltelt 10 év ,-a korlátozott hala­dás” időszaka volt- ,,a leg­fontosabb ígéretek azonban beváltatlanok maradtak”. Shultz „legfontosabb ígére­tek” címén az emberi jogok megsértéséért próbálta fele­lősségre vonni a Szovjet­uniót és Csehszlovákiát, s beszédének jó harmadrészét a nyugati sajtóból vett szov­jetellenes „esettanulmá­nyok” ismertetésének szen­telte. A kontinens biztonságát közvetlenül érintő kérdések­kel Shultz igen felületesen és röviden foglalkozott. Ki­jelentette- hogy amerikai vé­lemény szerint a stockholmi konferencián lehetőség van a bizalom és a biztonság erősítésére katonai téren. A nyugati résztvevők csomag- tervéből azonban a katonai kérdésedet illető „nagyobb nyíltság” követelését emelte ki. Mint ismeretes, az ame­rikai külügyminiszter hétfőn este lényegében mái elutasí­totta a Szovjetuniónak az általános bizalom és együtt­működés légkörének javítá­sára tett legújabb kezdemé­nyezését. Közvetlenül Helsinkibe ér­kezése után közölte: az Tegnap Helsinkiben Vár- konyi Péter megbeszélést folytatott csehszlovák kol­légájával, Bohuslav Chnou- pekkel. A két külügyminisz­ter a -teljes egyetértés és az elvtársiasság jegyében vé­leményt cserélt az európai biztonsági és együttműködé­si értekezletből adódó fel­adatokról. Délután a Finnlandia pa­lotában magyar—belga kül­békére van szüksége Euró­pában és az egész világon. Ugyanezt igénylik más or­szágok népei is saját kor­mányaikból. Épp ezért mond­ható, hogy Európa alapvető érdekei követelik meg a to­vábbhaladását azon az úton- amelyen az irányt Helsinki jelölte meg. Leopold Gratz osztrák külügyminiszter — aki a tegnapi plenáris ülés felszó­lalója Volt — a budapesti kulturális fórum jelentősé­géről beszélt. Elmondta a tavalyi sikeres előkészítő ta­lálkozót követően Ausztria a budapesti fórum sikeres be­fejezésére számít az idén. Üdvözli mindazokat az erő­feszítéseket, amelyek a* tény­leges kulturális együttműkö­dés kialakítását eredménye­zik a földrészen, s Veszélyes­nek tekint’ minden olyan próbálkozást, amely Európa kulturális vagy gazdasági megosztását célozza. Egyesült Államok nem szán­dékszik -követni a szovjet példát és nem hajlandó le­állítani - nukleáris kísérleti programját. . A szovjet moratórium-in­dítványt a Finlandia palotá­ban elhangzott beszédében Shultz nem is említette. Ehelyett összekapcsolta a biztonsági -kérdések megol­dását „az emigráció fejlesz­tésével”, „emberi jogi akti-_ vistáiknak” nevezett, valójá­ban államellenes bűncselek­ményekkel vádolt szovjet ál­lampolgárok szabadon .bo­csátásának követelésével. Az amerikai fél — mon ■ dotta 'befejezésül Shultz — „kész élni az alkalommal”, hogy a no-vein béri szovjet— amerikai csúcstalálkozón „türelmes és komoly munka kezdődjék” a két nagyhata­lom közötti problémák meg­oldására. Az amerikai* külügyminisz­ter, mint ismeretes, ma több órás megbeszélést tart Se; vardnadze szovjet külügy­miniszterrel. Á helsinki kül­ügyminiszteri találkozó hi­vatalos megnyitása előtt Shultz Doforinyin szovjet nagykövettel folytatott hosz- szú és — a televíziós kame­rák közelképeiből ítélve — meglehetősen barátságos eszmecserét. Roland Dumas francia 'külügyminiszter volt a teg­napi plenáris ülés következő szónoka. Dumas noha minden te­kintetben igyekezett a sajá­tos francia álláspontra he­lyezni a hangsúlyt a bizton­sági kérdésekben, amerikai kollégáját látszott követni abban, hogy megkülönbözte­tett hangsúlyt adott a „har­madik kosár” kérdéseinek. Azt mondotta: nem teljesüli az a helsinki előírás, misze­rint az emberi jogok tiszte­letben tartása „a béke lé­nyeges eleme”. Szinte vá­laszként hangzott erre a megközelítésre a plenáris 'ülés utolsó szónokának, Ste­fan Olszowski lengyel kül­ügyminiszternek a beszéde. Lengyelország viszonya a helsinki záróokmányhoz és áz európai biztonsági folya­mathoz nem váltözott — ál­lapította meg a külügymi­niszter. Az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet eszméjét Lengyelor­szág, más szocialista orszá­gokhoz hasonlóan, külpoliti­kájának egyik alapelvóből, -nevezetesen a békés egymás mellett élés alapelvéből ve­zeti le. ügyminiszteri találkozó volt. Várkonyi Péter és Leo Tin- demans véleményt cserélt a két országot kölcsönösen ér­deklő nemzetközi problé­mákról. A szívélyes légkörű megbeszélésen érintették a magyar—belga kétoldalú kapcsolatok fejlődésének- valamint a budapesti kultu­rális fórum előkészületeinek néhány időszerű kérdését. flz USA nem követi a szovjet példát Várkonyi Péter megbeszélései fl moszkvai VIT programjából Nagygyűlés a fiatalok jogaiért ...szovjet katonai fenyegetés­ről’' szóló koholmányokkal Az amerikai békemozgalom egyik legfontosabb feladata ezért az. hogy megismertesse a valóságot a Szovjetunióról, a szovjet külpolitika békés céljairól, s rákényszerítsék a kormányzatot hogy kedvező választ adjon a szovjet kez­deményezésekre. Hazánk küldöttei a Türkmén SZSZK egy képviselőjével a magyar klub előtt. (Telefotó — KS) Kétoldalú találkozik Az 'ifjúságnak, a diákok­nak jogaikért vívott harcá­ról rendeztek tegnap köz­ponti nagygyűlést a XII. Vi­lágifjúságii Találkozón. A rendezvényen magyar rész­ről Demcsák Lajos, a Ma­gyar Ifjúság- Országos Taná­csának főtitkára szólalt 'fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ifjúságnak minden­nél fontosabb, mindennél alapvetőbb joga a békés élethez való jog. Béke hiá­nyában minden más jog ér­teimét veszíti, minden más jog megvalósulása kilátásta­lanná válik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ifjúság jogainak kérdése elválaszthatatlan a társadalom egészének hely­zetétől. a minden egyes ál­lampolgárt megillető politi­kai, gazdaságii, szociális és kulturális jogok értelmezé­sétől, s az egyes adott orszá­gok gyakorlatától. Demcsák Lajos ezután a magyar fiatalok helyzetéről számolt be a nagygyűlés résztvevőinek. Elmondta, hogy hazánkban az ifjúság és a diákság jogaival való foglalkozás nem kampány- feladat, hanem idestova két évtizede a szocialista de­mokrácia kiteljesítésére, a demokratikus intézmény- rendszer fejlesztésére irá­ny-utó erőfeszítések szerves része, fontos eleme. A min - den egyes állampolgár szá­mára biztosított alkotmá­nyos jogok garanciái a fia­talok. számára is adottak. A Lumumba egyetem előt­ti téren a dél-afrikai front- államok népei iránti szoli­daritás nagygyűlését rendez­ték meg. A gyűlés szónokai, afrikai, európai és amerikai fiatalok felemelték szavukat a dél-afrikai rezsimnek a környező országokat veszé­lyeztető agresszív politikája ellen, támogatásukról bizto- sítottáik a trontállamak küz­delmét szuverenitásuk és te­rületi sérthetetlenségük megvédéséért. A nap folyamán a város több pontján rendeztek még nagygyű lése két, amely eken a fiatalok Palesztina, Namí­bia és Chile népét biztosítot­ták szolidaritásukról. A nemzetközi ifjúsági bé­kemozgalom egységének je­lentőségére mutatott rá teg­nap Moszkvában Angela Davis. A Szovjetunióban is nagy tiszteletnek örvendő amerikai békeharcos a XII. ViJágifjúsági és Diáktalálko­zó díszvendégeként tartózko­dik a szovjet fővárosbaln. Sajtóértekezletén Angela Davis szólt arról, hogy az (Egyesült Államok polgárai­nak többsége békét akar, ám sokukat félrevezették a Üjabb kétoldalú baltái ta­lálkozón vettek részt tegnap a magyar politikai küldött­ség képviselői. Hámori Csaba, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára vezetésével a ma­gyar fiatalok egy csoportját délelőtt a VIT-en résztvevő jugoszláv küldöttség látta vendégül. Déli szomszédunk nemzeti klubjában Szilvája Zsugic Rijavec, a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövet­ség elnöke köszöntötte a magyar delegációt. Délután a magyar fiatalok egy másik csoportja — szintén Hámo­ri Csaba vezetésével — a vietnami nemzeti klubba lá­togatott: el, és baráti megbe­szélést folytatott a vietnami VIT-küldöttekkel akiket Vu Mao, a Ho Si Mi.nh nevét viselő Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkára vezet. Szívélyes légkörű találkozó volt a magyar klub is. ahol delegációnk képviselői a chilei fiatalokat: látták ven­dégül. A francia nemzeti klubban a magyar fiatalok egy csoportja a francia kül­döttség tagjaival, és a nem­zeti klub programjaival is­merkedett. Zsúfolásig teltek a szék­sorok tegnap este a Szta- nyiszlavszkijról és Nyerni vics-Dancsenkóról elnevezett moszkvai zenés színház né­zőterén. A több nemzeti kül­döttség képviselőiből egy­begyűlt közönség felfoko­zott érdeklődéssel várta s Magyar Nemzeti gálaest kéz. detét. A XII. VIT-en résztvevő magyai' nemzeti delegáció kulturális csoportja — e Koltai Gábor rendezte mű­sor első részében — Kodály Zoltán és Bartók Béla alko­tói útját mutatta be. Az előadóművészek, taz éneke­sek és az együttesek a Bar­tóki „csak tiszta forrásból” gondolatot felidézve az ősi népzenei anyagoktól a ma­gyar zeneművészet két ki­emelkedő egyéniségének népdalfeldolgozásain át a mai hangvételű folklór vilá­gába vezették el produkció­ikkal a hallgatókat. A gálaest elején a mai Magyarország, elsősorban Budapest' arculatát, legszebb műemlékeit, -nevezetessége­it, kulturális élatének egy- iegy mozaikját felvillantó, a színpad hátterébe vetített képsorokat láthatott a kö­zönség. Majd az ősi tiszta magyar folklór — népdalok, parasztzene, eredeti néptán­cok — bemutatásával foly­tatódott a • produkció. A továbbiakban a népze­nei indíttatású, elektronikus hangsziereléisű folk-rock mű­faj reprezentánsaként a Kormoran együttest hallhat­ta a -közönség. A gálaest második — a nap szerettei című — fel­vonásban a Győri Balett társulata tartott nagy sikerű előadást. MOSZKVA A VIT díszvendégeként a Szovjetunióban tartózkodó Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság spanyol elnöke Lenin- grádban tett látogatást. Ezt az alkalmat felhasználva Vlagyimir Hodirjev, a Le- ningrádi Városi ‘ Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke hivatalosan átnyúj­totta városa jelentkezését az 1966-os téli olimpiai játékok megrendezésére. BELGRÁD A JKSZ Központi Bizott­sága tegnapi belgrádi ülésén úgy határozott, hogy a párt *aronköve»l-flezőI. XIII. kong­resszusát. 1986. júniusában tartják meg. A kongresz- szusra minden kétezer párt­tagra egy küldöttet választa­nak. HAVANNA Latin-Amerika drámai el­adósodásának problémáiról kezdődött tegnap este. regio­nális tanácskozás a kubai fővárosban. A kötetlen napi­rendű, a vélemények kölcsö­nös megismerését szolgáló konferenciára több mint hat­száz küldöttet várnak a tér­ség országaiból. WASHINGTON Az amerikai ipari nagy- vállalatok megkötötték első szerződésűiket a pentagonnal a világűrbe telepíthető úgy­nevezett „hipergyors ágyú előállítására. Mindez arról tanúskodik, hogy az Egye­sült Államokban a hadiipari vállalatok egyre tevékenyeb­ben kapcsolódnak be a koz­mikus fegyverkezési prog­ramba. ISZLÁMÁBÁD Négy ember meghalt, több mint harmincán megsebesül­tek a Pakisztán északnyuga­ti vidékén észlelt hétfői földrengés következtében. Az APP pakisztáni hírügy­nökség jelentése szerint a földrengés kiterjedt néhány más ázsiai állam, köztük In­dia és Afganisztán több kör­zetére is. CAPE CANAVERAL Hétfőn, magyar idő szerint késő éjjel, a Cape Canaveral űrrepülőtérről hétfőnyi sze­mélyzettel a fedélzetén fel­bocsátották a Challenger amerikai űrrepülőgépet. A repülési program katonai céüú kísértetek végrehajtá­sát is előírja. MANAGUA A nicaraguai külügymi­nisztérium tegnap tiltakozó jegyzéket küldött George Shultz amerikai külügymi­niszternek, mert Matagalpá- ban a somozista bandák egyike szombaton támadást intézett két, nőket szállító teherautó edlen. A támadás következtében nyolc asszony életét vesztette, húszán pe­dig megsebesültek. Cj-delhi Lövöldözés robbant ki tegnap szikh szélsőségesekés mérsékeltek között a szikhek szent hélyén, az. amritszári Arany Templomban. Az épü­letegyüttesben az összetűzés időpontjában épp*-az Akaii Dal szikh párt vezetői te­kintették át az -új-delhi köz­ponti kormánnyal nemrég megkötött, a pandzsábi vál­ság megoldását célzó egyez­ményt. A moszkvai testnevelés főiskola ad otthont a Világ ifjúsági és Diáktalálkozc sportközpontjának, a sport- események nagy része pedif az izmajlovoi olimpia komplexum területén zajlik A. fesztivál azokat igazolja •akik úgy vélik, hogy az ifjú ság és a sport elválaszthatat­lan.

Next

/
Thumbnails
Contents