Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám
1985. JÚLIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hetente kétszer e tévében Az Európai Kulturális Fórum filmjei A tévéprogramokban böngészve már hetek óta szemünkbe ötlik egy ismétlődő ,.kopf”: Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, Kulturális Fói*um, Budapest. 1985. Alatta pedig az aznapi műsor címe. Az első így hangzott: A zene szava Magyarországon. Az előzmények a következők: 1975-ben a helsinki értekezlet úgy határozott, hogy a közős okmányt aláíró 35 ország képviselői további összejöveteleket tartanak. Ilyen volt a belgrádi 1978- ban, a madridi 1981-ben, ahol úgy döntöttek, hogy a résztvevő államok biztonság- és bizalomerősítő, illetve leszerelési kérdésekkel foglalkozó tanácskozását 1984-ben Stockholmban hívják össze (most is tart), továbbá, hogy 1985-ben üljön össze az Európai Kulturális Fórum. Nagy megtiszteltetés yhogy színhelyül Budapestet jelölték meg. Hazánkban megalakult a kulturális fórumot előkészítő magyar nemzeti bizottság. A múlt év őszén Budapesten a résztvevő államok képviselői megtartották konzultatív megbeszélésüket, amelynek témája a fórum szervezeti kérdéseinek, ügyrendjének és lefolyásának megjelölése volt. Ott határozták el, hogy a Magyar Televízió a fórumot megelőző hónapokban a résztvevő országok televízióinak különböző műfajú filmjeit sugározza. Ez vette kezdetét július elején. Október elsejéig, a készítő országok magyar ábécé szerinti sorrendjében jelentkeznek ezek a filmek. A zene szava Magyarországon című műsor — mint a fogadó ország bemutatkozása — nyitotta meg július 3- án. Ezt követte az Amerikai Egyesült Államok filmje, a Nyári zenei fesztiválok, majd Belgium és Bulgária következett. A Szent Istvántól Szent Istvánig című osztrák filmből Mutatóban néhány cím a következő programokból: Ausztria a Szent Istvántól Szent Istvánig című filmjével az ország nevezetes templomait mutatja be, és a segítőkészséget bizonyítandó Bécsben elkészítették a magyar szövegű alámondást is. A török iszlám művészetről szóló rövidfilm reprezentálja Törökországot. Finnország különböző népi együtteseinek műsoraiból készült filmjét küldte el. Az NSZK Dieter Rams forma- tervezőt és munkáit mutatja be, Nagy-Britannia Henry Moore világhírű szobrász- művészről készített portré- filmet. A műfaji változatosságot mutatja, hogy Kanada érdekes animációs filmmel szerepel, címe: Hintaszék. Spanyolország a Sevillai szimfónia című zenés filmmel mutatja be a várost. Érdemes tehát figyelni a televízió 2-es programját. A délutáni órákban, hetente két alkalommal láthatjuk a fenti és a többi produkciókat, a kulturális fórum jegyében. Augusztus 5-töS 10-ig Szolnokon TIT Tisza nyári egyetem Augusztus 5-érti hétfőn délelőtt nyílik meg a KISZ Szolnok megyei Bizottsága tiszaligeti képzési központjában a TIT Tisza nyári egyeteme. A rendezvény támogatói között van a Honvédelmi Minisztérium. a megyei tanács, a KISZ megyei Bizottsága és az MHSZ megyed szervezete is. Az ötnap során érdekesnek ígérkező előadások hangzanak el. A nyitó előadást dr. Szabó Egon vezérőrnagy tarjta Társaida- ilpm, hadsereg, nemzettudat címmel. Dr. Szentesi üyörgy mérnök-ezredes a hadászati erőviszonyokról, az űrhald viselésről, dr. Zá- goni Ernő, a történelemtudományok kandidátusa a magyar néphadsereg fejlődéséről. mai helyzetéről tart előadást. A nyári egyetem hallgatói ellátogatnak a szolnoki helyőrségi művelődési otthonba is, ahol kiállítás nyílik Elődeink zászlói. fegyverei címmel. A szolnoki városi tanácsnál Pénteken megkezdődött a Szegedi Ifjúsági Napok sorozata, amelyet a KISZ városi bizottsága és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda az idei nyáron tizenkilencedik alkalommal rendez a Tisza-parti városban, Az ország különböző vtiriókejiről’ / autóbuszokkal és más járművekkel érkező miihtegy 10000 fiatal 20 Lengyel Boldizsár elnökhelyettes Szolnokról készült filmek segítségével bemutatja a várost. A következő napokon előadás hangzik el a NATO katonapolitikájáról, annak az európai katonai biztonságra gyakorolt hatásáról, a hadügy új jelenségeiről, a leszerelés technikai ellenőrzésének kérdéseiről, a honvédelmi nevelés időszerű tartalmi és módszertani feladatairól. Az elődások témáit szekcióülések keretében dolgozzák fel a résztvevők. Augusztus 6-án. A nép és a fegyveres erők, testületek kapcsolata címmel fórumot tartanak, amelyen feltett kérdésekre válaszolnak a Honvédelmi Minisztérium, a BM Határőrség. a Polgárvédelem és az MHSZ képviselői. Augusztus 10-én, szombaton Nagy Lajos alezredes, a TIT Szolnok megyei hadtudományi szakosztálya elnökének vezetésével összegzik a nyári egyetem tapasztalatait, a következő évek terveit. helyszínen seregnyi kulturális és szórakoztató program közül választhat kedvére valót. Chilei fiatalok könnyűzenjei .együttese, osztrák rockegyüttes. Szeged testvérvárosából a finn- ia|rseági Turkuból érkező néptánccsoport, szabadkai néptáncosok és discotán- cosok adnak műsort sok ismert: magyar együttes mellett. A tiszaligeti KISZ- iskola áj színfolttal gazdagodik A KISZ Szolnok Megyei Bizottsága kezdeményezésére köztéri plasztika felállítása kezdődött meg a tiszaligeci KISZ Politikai Képzési Központban, melyet Finta Sándor túrkevei szobrászművész késizít. A szobor és a körülötte épülő dísztér munkálataiban eddig jelentős segítséget nyújtottak a KÉV-Metró Vállalat, a Köti vízig, a Közúti Igazgatóság, a Szolnok- terv, a Víz- és Csatornamű Vállalat, a túrkevei Autójavító és a Vörös Csillag Tsz. a GMV, valamint a mezőtúri főiskola dolgozói. A köztéri alkotást szeptember végén avatják fel. Politika és kultúra A nemzetközi ifjúsági klub programján Félidejéhez érkezett az Országos Béketanács nemzetközi ifjúsági klubjának munkája. A klub július 1- én kezdte meg működését, és augusztus 20-ig tart nyitva Budapest belvárosában, az Eötvös Klubban. Létrehozásának fő célja az volt, hogy olyan politizáló fórumot teremtsenek, ahol a külföldről — szocialista és nyugati országokból — hazánkba látogató fiatalok megismerhetik Magyarország társadalmi, gazdasági és kulturális életéinek aktuális kérdéseit, a magyar békemozgalom tevékenységét. Ifjúsági napok Szegeden A tudományos kutatások helyzete Szolnok megyében B megyei tudománypolitikai munkaközösség tervei „Ha egyszer a tudomány nem, akkor ki felel arra a kérdésre, hogy mit tegyünk és hogyan rendezzük be az életünket?” A kérdést annak idején Tolsztoj tette fel, s benne egyiben zseniálisan megfogalmazta a tudomány célját, lényegét is. Ma már aligha vitatja bárki a tudomány illetékességét abban, hogy mit tegyünk és hogyan éljünk. Sőt a tapasztalat éppen azt bioznyít- ja. hogy azok az országok, amelyekben gyorsan és rugalmasan kiaknázták a tudomány eredményeit könnyebben vészelték át a kedvezőtlen világgazdasági helyzeteket. Hazánkban soha nem látott mértékben bontakozott ki az utóbbi évtizedben a tudományos-technikai haladás. A „hivatásos” tudósok mellett, vállalatok, intézmények, iskolák százai kapcsolódtak be a tudományos kutatásokba. Se szeri se száma a kutatóhelyeknek, a kutatóknak, a kutatási területéknek. A rossznyel.vek szerint még az Akadémiának sincs megbízható statisztikája arról, hogy hol, mit kutatnak. Ez valószínűleg így igaz, hiszen a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága mellett működő Tudománypolitikai Munkaközösségnél is hiába kérdezősködtünk szűkebb hazánk tudományos életéről, nem kaptunk teljes képet. Noiha a íjiiunkaközös- séget azzal a céllal hozták létre két évvel ezelőtt, hogy többek között — „elősegítse a megyében folyó tudományos kutatást, a feltárt eredmények elterjesztését és alkalmazását”. Am hogyan végezhetné el mindezt kellő információk nélkül? A huszonegy kandidátus, kutatóból, főiskolai, középiskolai tanárból, mérnökből, agrár- szalkemibenből álló testület a megalakulást követően levélben kérte meg a m.egye üzemeit, intézményeit, hogy jelöljék meg, azokat a kutatási területeket, amelyekkel foglalkoznak, A levélre 29 vállalat, intézmény válaszolt, de csak tizenheten adtak érdemi feleletet. A kudarc nem véletlen. A munkaközösség csak kérhet, mint a végrehajtó bizottság mellett működő testület csupán javaslattevő, véleményező, koordináló funkciót tölt be, azt is elsősorban a végrehajtó bizottság beszámolóival, anyagaival kapcsolatban. Mi több. bélyegzőjük sincs, így akár a leveleiket nem is tekintették hivatalosnak a címzett munkahelyek. Ettől függetlenül azért persze illett volna válaszolni a nem csekély feladatot társadalmi munkában végző munkaközösségnek. Még ákikor is, ha az üzemeknek, intézményeknek nincs bejelentési kötelezettségük. A megye kutatóhelyeinek térképe ezért erősen hiányos, holott valójában sokkal gazdagabb, színesebb szőkébb hazánk tudományos élete. A három kutatóintézet — a karcagi agrártudományi, a szolnoki cukortenmelési és a kőolajipari —, valamint a Hűtőgépgyár, a TVM, a Mezőgép és a Tisza Cipőgyár mellett jelentős tudományos eredmények születtek az elmúlt években a megye főiskolái, múzeumai, könyvtárai, a levértár; a Hetényi Séza Kórház-Rendelőintézet, a Jászberényi Városi Kórház és a Köjál szakmai kollektíváiban is. A kutatások egy része az országos főirányokhoz kapcsolódik, jelentős része pedig tárcaszintű, vagy a trösztök kezdeményezésére kezdődött meg. Néni csekély emellett természetesen a helyi kutatások száma sem. A Debreceni Akadémiai Bizottság pályázati kiírásában a régió három megyéjéből Szolnok megye üzemei, vállalatai, intézményei jelölték meg a legtöbb — összesen huszonnégy — kutatási témát, jelentős összeget ajánlva a díjazásira. Ez egyben •azt is jelenti, hogy a témákat megjelölő gyárakban, intézményekben fontos szerepet szánnak a tudománynak. A munkaközösség térképe szerint 71 egyéni kutató és 22 csoport dolgozik valamilyen tudományos munkán. A hiányos adat inkább csak rontja _a megye szellemi életéről alkotott benyomást. Hiszen a valóságban ennek a többszöröse is elképzelhető. Nincsenek benne például a kutató, kísérletező általános és középiskolák, a szolnoki Tallinn Általános Iskola vagy a Varga Katalin Gimnázium, amelyben nem is országos hanem immár nemzetközi, UNESCO-kísérletet végeznek évek óta. Ugyancsak nem szerepelnek a munkaközösség listáján a tudósok tanárok, országos hírű fiziika és történelemsza- kos nevelőik, s számtalan magányos kutató, mint például a helytörténészek, honismereti kutatók. Igaz az iskolák tudományos munkáját a Megyei Pedagógiai Intézet segíti, a helytörténészeket pedig a népfront, a múzeum, s a levéltár. Am ezekről megbízható ismeretekkel kellene rendelkeznie a megyei tudománypolitikai munkaközösségnek is. S ez nem a testület érdeke, hanem elsősorban valamennyi kutatóhelyé. hiszen így megszűnhetnének a párhuzamos kutatások, illetve az intézmények koncentrálhatnák anyagi és szellemi erejüket, közösen végezhetnék el a tudományos munkájukat. Nem beszélve arról, hogy az eredmények elterjesztése — amely a tudomány és a gyakorlat egyik legnagyobb gondja — is csak így volna •lehetséges. A megye tudományos életének jobb szervezése érdekében nagyobb hatáskörrel kellene illetni a munkaközösséget, nagyobb költségvetést — évente 200 ezer forinttal gazdálkodhat — érdemelne, de emellett fontos a kutatóhelyek nyitottabbá válása is. Hiszen, bár nagy öröm számunkra egy-egy országos hírű, vagy regionális szinten elismert tudományos eredmény, a megye kutatóitól mégis elsősorban azt várják, el, hogy segítsenek abban .,mit tegyünk és hogyan. rendezzük be az életünket” itt, szűkebb hazánkban. A munkaközösség tagjai a gondok ellenére is bizakodóak, s terveznek. Szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot a Debreceni Akadémiai Bizottsággal, a TIT megyei szervezetével és az MTESZ- szetl. Sőt a DAE mintájára a jövőben munkacsoportokat alakítanak ki. Azt remélik ettől, hogy a csoportok jobban figyelemmel! tudják majd kísérni egy-egy terület tudományos kutatásait. Remélik továbbá;, hogy akad majd talán egy helyiség a leendő tudomány és technika házában a munkaközösségnek is, ahol könyvtárat rendeznének be, s lehetőséget adnának a kutatóknak arra, hogy találkozzanak, tapasztalatokat cseréljenek egymással. Terveznek ciikkibiibliográfiát, amely tájékoztatást nyújtana arról, hogy milyen témákat dolgoztak már fel megyénkben, s információs szolgálatot is tartanának. Megfelelő anyagi helyzetiben ösztöndíjjal támogatnának kutatókat, szeretnék időszaki kiadványban közzé tenni a megyében született kutatási eredményeket. S természetesen a jövőben is rendezői, társrendezői lesznek különböző tudományos fórumoknak, re n dezve n yék nek. A munkaközösség lelkiismeretes szakemberei, de sokkal inkább a megye tudományos élete megérdemelné, hogy valóra váljanak ezek a tervek. tTál Gizella Szolnokon a Milléri Vízügyi Múzeum az ország minden tájáról, sót külföldről is vonz látogatókat. A kiállítás az időszámításunk előtti ötezertől napjainkig követi nyomon a Tisza szabályozásának történetéé, és bemutatja a folyó mentén élők munkáját, eszközeit
