Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám
Nemzetközi körkép 1985. JÚLIUS 27. Helsinki 1975 — 1985 Európa biztonságáért Moncada után egy emberöltővel Lausanne-ban nyomtatták. Halványzöld bor borítású, három kilogramm súlyú kötet. A finn állam levéltárában őrzik. Fedelén aranybetűs felirat: „Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentuma”. Pontosabban angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvű, egybekötött példányok, hiteles fordításban, harmincöt aláírással. Tíz éve, 1975. augusztus 1-án került bele a világtörténelembe és Európa történelmébe a Helsinki Záróokmány, a politika szótárába a „helsinki folyamat”, kontinensünk értekezleti krónikájába Belgrád, Madrid, Stockholm és még jónéhány nagyváros, ahol „utótalálkozók”, szakértői értekezletek, konferenciák folytak és folynak, építve egy európai kollektív biztonsági rendszert és együttműködési struktúrát. ,.Az értekezleten elfogadott dokumentum történelmi jelentőségű, véglegesen azonban az időnek kell azt igazolnia, a közös akarat va- lóraváltásával.” „Nincsenek győztesek és legyőzőitek, nyertesek és vesztesék. A konferencia nyereség mindazoknak, akiknek drága Földünk békéje és biztonsága.” „A Helsinkiben létrejött megállapodással a jelen realitásait és az európai népek több évszázados tapasztalatait összegezték.” A tíz évvel ezelőtti értékeléseket olvasva igazat kell adni annak, hogy Európa, amelynek konfliktusai az évszázadok folyamán az egész világra kihatottak, az enyhülés sajátos „laboratóriumává” vált Helsinkivel, s történelmi lehetőséget kínált arra, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés kövesse és szilárdítsa. Amikor 1973. július 3-án harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével megkezdte munkáját a finn fővárosban az euró-« pai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza. egyetértés volt abban, hogy különleges jelentőségű tény maga a konferencia létrejötte. Az általános politikai nyilatkozatok, majd a Genfiben megtartott szakértői második szakasz több mint 22 hónapos kemény, szenvedélyes vitái azonban megmutatták, hogy a résztvevők között az alapvető érdekazonosságon túl mélyreható ellentétek vannak. Ezek egy részét lehet csak egyeztetni, nagyobb részét tükröztetni kell a készülő okmányban, mégpedig olymódon, hogy az állam- csoportok vagy egyes államok akkor járulnak hozza mások álláspontjának tételes tekintetbevételéhez, ha ezt azok megfelelően viszonozzák. A Helsinki Záróokmány ilymódon csak igen terjedelmes formában tudta a nézetek hallatlanul törékeny egyensúlyát rögzíteni, lehetőséget adva ezáltal nemcsak ellentétes értelmezésekre, hanem arra is, hogy az áliamcsoportok később azt emeljék ki az okmányból, ami elképzeléseikkel összhangban áll, és a végrehajtás is kemény alkudozás tárgya maradjon. A közel száz oldalas záróokmány nem tartozott a könnyen emészthető, a közvélemény számára egyszerűen értelmezhető dokumentumok közé. A konszenzus hagyományos értelmében talán leginkább a résztvevő államok kapcsolatait szabályozó elvek kidolgozásánál érvényesült. Ezek az eLvek a nemzetközi jog általánosan elfogadott normái, amelyek már 1975. előtt is számos nemzetközi okmányban szerepeltek. Ilyen a szuverén egyenlőség elve, az erőszak nemzetközi kizárása, a határok sérthetetlenségének és az államok területi épségének követelménye, a vitás kérdések békés rendezése, az államok bel- és külügyeibe való be nem avatkozás. A Helsinki Záróokmány rögzíti továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának elvét, a népek egyenjogúságát és önrendelkezési jogát, szorgalmazza általában az egyenlőségen alapuló nemzetközi együttműködést, végül a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítését. A két nagy szakaszra tervezett és másfél éve folyó stockholmi konferencia mind a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések, mind a későbbi európai leszerelési folyamat vonalán az 1975-ös helsinki záróokmány ajánlásait követi és igyekszik továbbfejleszteni. A tíz évvel ezelőtti szerkesztési problémákra emlékeztet, hogy a gazdasági, tudományos, műszaki és környezetvédelmi együttműködést tartalmazó „második kosár” közé furakodtak a záróokmányban a Földközi tengeri biztonsággal és együttműködéssel összefüggő kérdések, amelyekkel szemben a genfi szakértői szakaszban oly sok ellenvélemény hangzott el. Valójában „negyedik kosárból” végülis ötödik fejezetté váltak az „értekezletet követő intézkedések”, amelyek keretében a hetvenes évek végefelé került sor a belgrádi „utótalálkozóra” a nyolcvanas évek elején a madridira, majd 1986 őszétől kezdődően Bécs ad szállást a harmadik „utótalálkozónak”. A záróokmány lehetőséget kínált az „utótalálkozók” között a legkülönbözőbb szakértői értekezletek, konferenciák, szemináriumok megtartására, és a 35-ök éltek is ezzel a lehetőséggel. így vált Budapest az 1985-ös európai Kulturális Fórum megren- dezőjévé. A Helsinki Záróokmány sajátos természetéből kiindulva minden résztvevő állam saját szuverenitása keretében hajtja végre annak ajánlásait, mindegyik állam maga dönti el, milyen ütemben, milyen formákban és milyen határok között célszerű cselekednie ebben a folyamatban. Bármilyen viták folyjanak a záróokmány vagy egyes részei kötelező voltáról, nemzetközi jogi erejéről, az elfogadásban meghatározó szerepet játszott önkéntes konszenzus komoly erkölcsi-politikai erővel sugallja a „jóhiszemű teljesítést”. Pirityi Sándor Kuba ünnepén Harminckét év, emberöltő- nyi idő telt el azóta, hogy Fidel Castro Ruz fiatal ügyvéd vezetésével egy ifjak,ból álló fegyveres csoport megtámadta a gyűlölt Batista- rendszer jelképét, a Santiago de Cuiba-i Moncada laktanyát. A maroknyi fiatal vállalkozása elbukott, de az akció következményeként a szigetországban felgyorsult a forradalmi erjedés folyamata. Pár évvel később a Sran- rna nevű jacht fedélzetén — újból Fidel Castro vezetésével — fegyveresek szálltak partra, akik a nép támogatását élvezve győzelemre vitték Jósé Marti eszméit. A kubai nép, amely évszázadokon keresztül harcolt az elnyomás különböző formái ellen, a saját kezébe vehette sorsa alakítását; megszűnt a külföldi monopóliumok uralma, az egyenlőtlenség, az igazságtalanság. Ugyanakkor a fegyveres harc befejezése nem jelentett még automatikus győzelmet, hiszen a fiatal demokráciának kemény küzdelmet kellett vívnia minden haladó intézkedésért. Az új havannai lépések természetesen kiváltották Washington nemtetszését, sőt haragját is, ami gazdasági bojkottban, politikai elszigetelésben, majd a Disznó-öböl beli katonai agresz- szióban öltött testet. A soká várt' igazi függetlenséget azonban nem lehetett megfojtani, s Havanna a szocialista országok támogatásától kísérve meghirdette a szocialista átalakulás programját. A Kubai Kommunista Párt állásfoglalásai alapján Kuba ma már a fejlődés minőségileg új szakaszát éli át. Még akkor is, ha az utóbbi időben itt is megszaporodtak a főleg gazdasági eredetű gondok. Ez azonban egyáltalán nem mond ellent annak a ténynek, hogy Kuba kiállta az amerikai blokád nehéz időszakát, és szép sikereket ért el az ország építésében, amelyre ugyanakkor továbbra sem fordíthatja minden energiáját, hiszen a nagy szomszéd vezetése nem képes elfogadni a realitásokat. Washington szemében Havanna látszik a közép-amerikai konfliktusok fő mozgatórugójának, az első számú közellenségnek. Pedig a kubai vezetők készek a normális kapcsolatokra, ám a némi felmelegedést ismét gyors lehűlés követte, amikor Floridában megkezdte működését a Kuba-ellenes Jósé Marti rádióadó. Amennyire vak az Egyesült Államok Kuba felé irányuló politikája, annyira örvendetes tény, hogy Latin- Amerika egyre több államában — az általános demokratizálódási folyamattal párhuzamosan — ismerik fel a „havannai kapcsolat” szükségességét. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy Bolíviától Brazíliáig sorra jelentik be a diplomáciai viszony visszaállítását. Hazánk és a többi szocialista ország sokoldalú segítséget nyújt az ország fejlesztési tervei megvalósításához, s az élet minden területét felölelik a kölcsönösen előnyös, mindkét nép érdekeit figyelembe vevő magyar— kubai kapcsolatok. Moncada 32. évfordulóján Kuba erősebb. mint valaha. Hozzá kíván járulni a * térség igazi, békés fejlődéséhez, s egyúttal nem engedi, hogy bárki letérítse a maga választott útról. Ehhez az úthoz kívánunk Kuba lakóinak és vezetőinek sok sikert! — dl — A sikertelen akció után bíróság elé vezetik a 26 éves Fidel Castrót (balról); az egykori laktanyából kialakított iskola főépülete napjainkban (jobbról) „Szabad száj” a Hyde parkban Kevesebb közbeszólást Houréka Euréka 7 Hz európai űrkutatási terv hullámai Vonják meg a szólásszabadságot a közbeszólóktól — ezt követeli mind hangosabban néhány szónok, aki a londoni Hyde park sarkán, a nevezetes Speaker’s Corne- ren hirdeti tanait, öregbítve a brit szólásszabadság e parttalan, de kicsiny szigetének (hírnevét. Éppen e jó hírnevet féltik azoktól, akik újabban szetmimel láthatóan szervezetten közbeszólnak, bekiabálnak, félbeszakítják a beszédeket. A közbeszólók „törzse” viszont azzal vág visz- sza, hogy a mai szónokokból kiveszett a humorérzék, sha ők közbeszólásaikkal nem színesítenék a „műsort”,, akkor ez az ódon műfaj, a Hyde parki ,szabad száj” műfaja hamarosan érdektelenségbe fulladna. A szónokok följelentései alapján a rendesség másfél éves vizsgálatot végzett és az összeállított jelentés allapián több vádindítvány is született. Ám a főügyész megsemmisítette az eljárásokat, mert elégtelennek találta a rendőrség által gyűjtött bizonyítékokat. A ibélügyminiszté- riumot mégis felkérte. hogy vizsgálja tovább a kérdést, úgyhogy a szónok—közbeszóló háborúság folyik tovább. Egyes szónokok „gonosz szadistának” nevezik a közbeszólókat, akik viszont továbbra is gúnyos tréfákkal vágpak vissza. A gyepes, ligetes Hyde park ma már aszfaltozott —i egyik sarkán még az 1860-as években alakult ki a Szónokok Sarka. Manapság vasárnaponként jelenhetnek meg ott a szónokok, botcsinálta próféták és reklámem- berek. Tucatnyian férnek el közülük a kis térségen, s ládára, sörösirekeszre állva, népboldogítástól kezdve a mélylégzés hasznáig mindent hirdetnek. Közönségük csekély számú, vagy népes 1— ez a szónok, vagy, mitagadás, a közbeszólók tehetségétől, a „beköpések” színvonalától függ. Úgyhogy hiába minden tiltakozás, a Szónokok Sarka lassacskán átalakul páros felelgetőssé. A tapasztalat szerint a közbeszólókkal főként azoknak a szónokoknak van bajuk, főleg idősebb prófétáknak, akik túlságosan komolyan veszik magukat. A szónokok fiatalabb nemzedéke jobban kijön a közbeszólókkal. Az egyik — egyébként amerikai — közbeszólót néhány hete rendőrségi feljelentésre perbe fogták, békebontás címén. De fölmentették, mert az érintett szónok mellette tanúskodott. Sokan élnek a gyanúperrel: a korral haladó szónokok ma már szervezik saját közbeszóló-kíséretüket, megérez- vén. hogy talán nincs is olyan eszme, ami a Szónokok Sarkán el ne hangzott volna az elmúlt 120 évben, a fontos dolgok pedig úgysem ott dőlnek el — humor nélkül tehát ma má,r unalmas lenne a műsor. És mitagadás: a szólásszabadsághoz az ellen- vélemény is hozzátartozik, még a patinás Speaker’s Cor- neren is. Összeállította: Constantin Lajos A monda szerint Arkhimédész csupaszon rohant végig a városon önömében, amikor a fürdőkádban ülve rájött a folyadékok felhajtóerejének később róla elnevezett törvényére. Heuréka! Megvan! — kiabálta, miközben a derék szürakuszaiak döbbenten néztek a hibbantnak vélt tudósra. Francois Mitterrand francia elnök kétségkívül jól öltözött volt, amikor áprilisban bejelentette az Euréka- program beindítását — nem is tartotta senki féleszűnek, sőt! Ám ami a döbbenetét illeti, abban nem volt hiány: Ronald Reagen köreit — ezt a mondást is Arkhimédésznek tulajdonítják — alaposan megzavarta az európai űrkutatási terv. Az Euréka-programot azóta is gyakran emlegetik a nagy hírügynökségek — jobbára anélkül, hogy megkísérelnék körvonalazni a nagyszabású elképzelést. Nem véletlen ez a látszólagos felületesség. Az Euréka-terv részletei egyelőre nem ismeretesek olyan mértékben, mántt az amerikai „stratégiái védelmi kezdeményezés” (SDI), a csillagok háborúja néven ismert reageni program összetevői. Látszólag úgy tűnhet, a franciák előbb „bedobták a közvéleménybe” ötletüket, s csak később kezdték kidolgozná azt. Bárhogyan legyen is, logikus lépésnek látszik egy nyugat-európai űrkutatási program beindítása, hiszen az SDI, esetleges megvalósulása esetén még jobban kiszolgáltatná az Egyesült Államoknak a NATO többi tagját. Ráadásul az esetleges és elkerülhetetlen — szovjet válaszintézkedéseket is beszámítva, tovább nőne a szakadék a nagyhatalmak és a középhatalmi státusra igényt tartó Franciaország között. Harmadszor pedig egész Nyugat-Európa óriási hátrányba kerülne az amerikai és a japán elektronikai, űrkutatási iparral szemben, ami rontaná helyzetét a gazdasági versenyfutásban. Ebben a helyzetben Nyugat- Európának csak két lehetősége maradt. Vagy teljes energiájával részt vesz az SDI-ben, és megpróbál minél nagyobb részesedésre szert tenni benne, vagy saját kutatási programba kezd. Nem lehetett kétséges, hogy Franciaország ez utóbbit tartja egyedül elfogadhatónak, s a Közös Piac tagjai közül többen támogatják is ezt az elképzelést. Az Euréka lényege az eddig kiszivárogtatott hírek szerint az lenne, hogy Nyugat-Európa összehangolná kutatásait a nagyteljesítményű, ötödik generációs számítógépek, a mikroelektronika, a teljesen integrált gyártó rendszerek, a robotika, a mesterséges értelem, a lézer, az új anyagok, az optikai elektronika és a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között felhasználható technológiák fejlesztése területén. Ezek az irányok nagyrészt egybeesnek az SDI célkitűzéseivel, ám amíg az SDI katonai terv másodlagos polgári vonatkozásokkal, az Euréka nagyrészt „civil” program — letagadhatatlan katonai felhangokkal. Ha nem is teljesen meggyőző a ,.csillagok békéje” elnevezés — utalva az amerikai változat „csillagok háborúja” gúnynévre —, bizonyos, hogy az Euréka egészen más jellegű program lenne, mint a világ közvéleménye által folyamatosan bírált SDI. A nagy nyugat-európai cégek máris fölfigyeltek a lehetőségre, s legtöbbjük mindkét programban szeretne részt venni. Ezzel meg kívánják akadályozni hogy az Egyesült Államok olcsón hozzájusson az SDI-hoz alkalmazható technológiákhoz, melyeket továbbfejlesztve már nem juttatna vissza szövetségeseinek. Másrészt annak is gátat szeretnének szabni, hogy a nyugat-európai tudósok egész nemzedékét csábítsák á,t az óceán túlsó partjára a csillagászati összegekért folytatott űrkutatás ígéretével. Bár Mitterrandnak eddig még nem sikerült véglegesen és visszavonhatatlanul megteremtenie az Euréka- terv anyagi alapjait, az első üzletkötések máris megtörténtek. Az úttörők az állami tulajdonban levő francia katonai cég, a Matra, és a norvég Norsk Data voltak: kisméretű, nagy sebességű új számi tógépe salád kifejlesztésében állapodtak meg. A nyugatnémet Siemens. a francia Buli, és a brit ICL nagyméretű számítógépek közös gyártásról gondolkodnak. A Siemens . ráadásul még egy tervben szeretne részt venni a holland Philips, a brit General Electric, és a francia Thomson társaságában : új mikroproeesz- szor-nemzedék, gallium-ar- zenid integrált áramkörök, mikrohullámú alkatrészek, nagyérzékenységű memóriák, lapos képernyők, és rengeteg különböző típusú érzékelőműszer szerepel az előzetes „étlapon”. Az Euréka egyelőre persze nem versenyezhet az SDI- val anyagi fedezet dolgában. hiszen mindössze egy milliárd dollárnak megfelelő alappal rendelkezik, szemben az amerikai versenytárs huszonhat milliárdos költségvetésével, 1990-ig bezárólag. Am a te,rv beindítói szerint az Euréka részeredményei hamarosan komoly hasznot hajthatnak majd a mindennapi életben, s ez segíteni fogja a további programok finanszírozását is. S ha a kedves olvasó számára kissé sok volt a műszaki kifejezések listája, ne magára vessen. Az Eu róka-program, akárcsak az SDI, egyelőre még nem a jeleni. De nagyon hamar azzá válhat, ennek minden katonai, politikai, gazdasági és társadalmi következményével. Arkhimédész azt mondta, hogy egy szilárd pontról ki tudná mozdítani sarkaiból a Földet. Mi már tud juk, hogy a világmindenségben nincs ilyen szilárd pont. Az SDI és az Euréka sem lesz képes egycsapásra mindent a visz- szájára fordítani, s a szilárd pont helyett egyre ingoványosabb talajra tévednek a görög matematikus kései utódai. Horváth Gábor
