Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám
1985. JÚLIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kerékpárosok biztonságáért Biciklizni jó, ha van hói Újabb utak épülnek a megyében A Közlekedéstudományi Intézet tanulmányt készített arról, hogy az ismét divatba jött kerékpározás biztonságáért milyen hosszú kerékpárúira volna szükség az országban. A közlekedéssel foglalkozó szakembereik megállapítása szerint Magyarországon 500 kilométer. csak a biciklizek és a segédmotorosok által igénybevehető utat kell építeni, mégpedig minél hamarabb. Az első és mindennél nyomosabb ok, hogy nagyon sok nálunk a kerékpáros baleset. Évente 2500— 3000 között mozog azoknak a száma, akik kétkerekűjükön ülve. vagy inkább onnan lezuhanva szenvednek balesetet az utakon. Az autók, bizony legtöbbször a kerékpáros hibájából, elütik a gyanútlan, figyelmetlen kerekezőt. A legelővigyázatosabb gépkocsivezetővel is megtörténhet, hogy csak akkor veszi észre a sötét úton, világítás és macskaszem nélkül köz- Ütekedő kerékpárost, amikor már késő. Éppen ezért érthetetlen. hogy az ilyenfajta balesetek sokaságából se tanul á tötbbi kerékpározó; sőt. előfordult, hogy az egyszer már balesetet szenvedett biciklista felgyógyulása után sem világította ki a „bringáját” és úgy ment ki a forgalomba. Az említett tanulmány eljutott a közúti igazgatóságokhoz és azok visszajelzései alapján készült el a Közlekedési Minisztérium terve: évente ötven-hátvan kilométer kerékpárutat kell építeni. Ezek az utak 1,80—2.50 méter szélesek, és egy kilo- imétemyí beißftük egymirffllió forintba kerül. A bicikli út-építési program' tavaly kezdődött. A minisztérium 20 millió forintot adott erre a célra, ugyanannyit tettek hozzá részben társadalmi munkában a helyi tanácsok és lakosok. Így készült el a múlt évben negyven kilométer kerékpárút; .a közúti igazgatóságok költségén pedig hetven kilométeren kerékpársávot festettek fel. A Szolnoki Közúti Igazgatóság a megyei tanácscsal karöltve 1984-ben a 442-es főút tiszaföldvári átkelőszakaszára tervezett kerékpárutat. (Zárójelbe kívánkozik, de mindenképpen figyelemreméltó tény, hogy az országban négymillió biciklit tartanak nyilván, ebből Tisza- földváron található több mint kétezer.) A földvári kerekezek közül az utóbbi öt esztendőben tizenket- ten szenveditek balesetet biciklizés közben. Mindez indokolttá tette a kerékpárút megépítését: a Szolnoki Városi Tanács kommunális üzemének kivitelezésében már elkészült belőle hatszáz méter, amely a (főút forgalmától rtelj/esen külön álló, a szélessége meg haladja a két métert, a burkolata aszfalt. Az építés egy- millió-pégyszázezer forintba került, az összegből a minisztérium által meghirdetett pályázat alapján nyolcszázezer forint pályadíjként megtérült, de hozzájárult a költségekhez a helyi és a megyei tanács is. Ugyancsak tavaly készült el a 33-as főút tiszafüredi átkelési szakaszán az út mindkét oldalán hétszáznyolcvan méter kerékpárút, amelynek folytatásaként ötszázötven méter hosszon biciklisávot is festettek. A kivitelezési költségeket a füredi városi tanács és a 'közúti igazgatóság fedezte. A minisztérium programja hosszabb időre készült, és az első másfél év eredményei biztatóak. Mind több helységben, főleg ott ahol sok a biciklivel közlekedő. sürgetik az érdekeltek, hogy náluk is épüljön biztonságot nyújtó kerékpárút. Az elképzelés az. hogy a következő öt évben a tavalyihoz hasonló tempóban gyarapszik a kerékpárutak hálózata. A Szolnoki Közúti Igazgatóságtól kapott információ szerint a megyében az idén is épülnek újabb bi- cikliutak. A munkálatokhoz e Közlekedési Minisztérium 1985-ben csaknem egymillió forint támogatást ad. Így az év végéig a helyi tanácsok támogatásával, a lakosok társadalmi hozzájárulásával kerékpárutak épülnek Csenkeszőlőn. Jász- apátin és ltováhb bővítik a tiszaföldvári úthálózatot is. — b — Ha kánikula, akkor strand Cserkeszőlőn Teretere vízközeiben A sokak által látogatott cserkeszőlői fürdőben is telt ház volt a héten. A harminc fok körüli hőség ezreket csalt ki naponta a medencékhez, hogy megmártózzanak a hűs hullámokban, hódoljanak a napimádásnak, vagy a nyári srtrandolás semmi máshoz nem hasonlítható apró örömeivel töltsék az időt. Képeinken az egyik „forró” hétköznap néhány „üdítő” pillanatát örökítettük meg. D. Sz. M.—N. Zs. Várospolitika — városfejlesztés tij forrásaink, új lehetőségeink várospolitika rendkívül tág és szinte igény szerint tágítható fogalom. Megjelenítve aktív tevékenység amelynek alapvető célja a lakosság sokirányú és növekvő szükségleteinek kielégítése. Közelebbről; a város társadalmi, gazdasági viszonyainak tervszerű, a lakosság igényeit figyelembe vevő és azt kedvező irányba alakító tevékenység. Röviden szólva: a várospolitika a lakosság érdekében — és vele együtt — végrehajtott város- fejlesztést jelent. A várospolitikai tevékenység a mögötte lévő tartalom alapján rendkívül szerteágazó. összességében két tényezőcsoport együttes hatására alakul: a központi és regionális politikai és állami szervek társadalompolitikai, fejlesztési intézkedései és ezek feltételeinek biztosítása alapján, és a város gazdasági és szellemi erőforrásainak feltárása és bevonása útján a közös törekvések megvalósításába, ami a város politikai és állami vezetése hatékonyságának függvénye. Várospolitikai, városfejlesztési tevékenységünk eddigi folyamataiban mindkét forrás megtalálható. Eddig a források és a kitűzött célok tekintetében meghatározó a központi akarat volt. Következményeként a várospolitikában viszonylag szűk körű önállóság és az ezzel együttjáró gondolkodásmód és gyakorlat vált jellemzővé. Ennek nem mond ellent az a kétségkívül komoly eredmény serp, amelyet a tanácsok — közöttük mi is — a közhasznú társadalmi munka szervezésében, a lakosság és az üzemek dolgozói pedig a végrehajtásiban elértek. E hasznos törekvésekkel a város lakossága sok tekintetben gazdagodott, s több alkalommal magas erkölcsi és anyagi elismerést is kiérdemelt. Az utóbbi egy-két évben megváltozott gazdasági, társadalmi feltételek minden eddiginél jobban időszerűvé teszik a reális, önálló várospolitika koncepciójának kialakítását, megtartva a korábbi gyakorlat pozitív és továbbra is használható elemeit is. A várospolitikának tudományos igénnyel kidolgozott, a helyi viszonyokra alkalmazható tartalmi rendszere van társadalmi, gazdaságii, településpolitikai, igazgatási és regionális megközelítésben. Ezeket az elemeket kell a mai általános helyzet adta szükségszerűség és lehetőség alapján a mi viszonyainkba behelyettesíteni és alkalmazni A várospolitikai követelmények megvalósításában napjainkban — és várhatóan a jövőben is, növekvő szerepe van, illetve lesz — a soha nefa nélkülözhető központi támogatások mellett — a város saját szellemi és anyagi erőforrásainak. Az önmagunkról való gondoskodás fokozását, saját városunk, benne közvetlen lakó- környezetünk saját erőből történő fejlesztését egyre inkább mindennapi közös gyakorlatunkká kell tenni. E gyakorlat — mondhatni első — politikai próbáját a közelmúltban végbement képviselő- és tanácstagyá- lasztások jelentették. A korszerűsített választójogi törvény szeneimében történt választás, a jele'.őgyűlések hangulata és tartalma, a választók józan mérlegelése a jelöltek személyét illetően, a jelöléskor és a szavazásnál, mind jelzője és egyiben biztosítéka is a jó értelemben vett társadalmi aktivitás fokozódásának, annak. hogy felnőtt lakosságunk sokat vár a megválasztott testületi tagoktól, de segíteni is hajlandó — minden értelmes cél érdekében — törekvéseiket. Célok kellenek tehát elsősorban, amelyek akkor lesznek értelmes célok, ha reálisaik, mert bennük a tágabb társadalmi és a szőkébb városi érdekek találkoznak a lakosság egyéni elképzeléseivel A megválasztott új tanácsnak nagy erőpróbája lesz a választókkal való — jól induló — kapcsolat erősítése, a városhoz kötődés érzelmi oldalának fokozása, a közös ügyek iránti érdeklődés felkeltése, a városszeretet és a felelősségérzet kibontakoztatása, a városfejlesztésben történő aktív ten- niakarás — ha kell — áldozatvállalás — fokozása. A városfejlesztés az előbb említett érzelmi, tudati töltés megléte mellett is jelentős mértékben anyagi kérdés. Különösen az a mostani nehezebb gazdasági helyzetben. amikor — egyébként reális társadalmi szükségletekből fakadó célokat nem lehet az állam központosított pénzalapjából fedezni. Városunkban is — mint minden hasonló településen — a jövőben szükség lesz olyan fejlesztési feladatok maghatározására, amelyeket saját, egyéni anyagi eszközeink felhasználásával tudunk csak megoldani. Olyan célokról lehet itt szó, amelyek alapvetően a lakosság egészének érdekeit szolgálják, a város egészségügyi, kulturális, kommunális létesítményeit gazdagítják, amelyekből az egyének felmerülő reális szükségleteik szerint vesznek igénybe, illetve használnak. A társadalom erejének — közösségi célokra történő koncentrálását teszi lehetővé az 1986. január 1 -tői bevezethető településfejlesztési hozzájárulás. Az Elnöki Tanács erről intézkedő törvényerejű rendelete lehetővé kíván ja tenni, hogy a fentebb említett célok elérése érdekében a tanácsok saját pénzeszközeiket a lakosság településfejlesztési hozzájárulásával kiegészítsék. Szolnok Város Tanácsa — ismerve a VII. ötéves tervben várható anyagi lehetőségeket, az elmúlt év decemberében úgy foglalt állást, hogy a következő 5 év időtartamára évi 800—1400 forint hozzájárulás fizetését kezdeményezi azoknál az állampolgárainál, akiktől — az említett törvényerejű rendelet szellemében — ez elvárható. A hozzájárulás elvállalása önkéntes, jellegéből fakadóan kötelezővé akkor válik, ha azzal az érintett lakosság többsége egyetért. A közösen kitűzött és elfogadott célok realitása viszont megköveteli egyrészt azt, hogy erre a pénzre a tervidőszakban bizton lehessen számítani, másrészt azt, hogy — a lakosság érdekében giazdálkodó tanács köteles a hozzájárulást a kitűzött célokra felhasználni és erről évente a lakosságnak számot adni. A közeli hetekben a tanács dolgozói, a Hazafias Népfront aktívái felikeresik városunk lakóit és tájékoztatást adnak céljainkról, elképzeléseinkről a legsürgetőbb, csak társadalmi összefogással megoldható közös feladatainkról. Bízunk benne, hogy — mint annyi más esetben — kezdeményezésünk most is találkozik városunk polgárainak megértésével és támogatásával. őst ebben az időszakban kevés nagy célt tűzhetünk magunk elé, de úgy gondolom, hogy a kis lépésekkel, a mindennapi céltudatos szorgos munkával képesek leszünk saját életviszonyaink további javítására. Eddigi eredményeink, a városunkhoz való ragaszkodás, az egymásért és önmagunkért érzett felelősségünk kötelez bennünket erőink ilyen összefogására is. Fenyvesi József Szolnok Város Tanácsának elnöke Utánpótlás a hiányszakmákban Bővülő kisipari szolgáltatások Hazánkban jelenleg .mintegy 300 szakmában 137 ezer kisiparos dolgozik, akik igen fontos szerepet vállalnak a lakossági szolgáltatási igények kielégítésében. Főleg a kistelepüléseken szinte egyedüli szolgáltató-javító a kisiparom, ugyanakkor nagy gondot jelent egyes szakmák utánpótlása. Az elmúlt tanévben mintegy hétezer szakmunkástanuló gyakorlati képzését végezték kisiparosok, de ennél többre lenne szükség különösen egyes hiányszakmákban — tűnik ki a kisiparosok Országos Szervezetének összegzéséből. A fiatalok közül igen kevesen választják például a bádogos. a cipész, a könyvkötő, a cserépkályhás, a felvonószerelő, a kovács, a kádár foglalkozásokat. A KIOSZ több mint húsz olyan szakmát tart nyilván, amelynek elsajátítását társadalmi-tudományi ösztöndíjjal is igyekszik segíteni. A lakosság egyre inkább igényid az egyedi, magas színvonalú szakmát és növekszik azok száma is, akik javíttatni akarják használt cikkeiket. Ezért a Kisiparosok Országos Szervezete más módszereikkel is igyekszik a szakemberutánpótlás helyén javítani. A KIOSZ közelmúltban létrehozott szakmafejlesztési és oktatási központja most állítja össze a kisüzemi, kisipari szakma- jegyzéket, amely segítséget ad a fiataloknak és szüleiknek ahhoz, hogy az iskolákban, vállalatoknál nem oktatott szakmáról is kialakuljon előzetes elképzelésük, azokról bővebben tájékozódjanak. A kihaló szakmák újjáélesztésére a szakmunkástanuló-képzés mellett a kisiparukat gyakorló mesterek továbbképzését is megszervezte a KIOSZ. Évek óta gond, hogy az ország 2000 cipész kisiparosa közül alig néhá- nyan vállalják ortopéd lábbelik készítését, javítását. E helyzet megváltoztatására az Elit Cipőipari Szövetkezet, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára és a KIOSZ közösen szervezett tanfolyamot, amelyet 17, főleg fiatal kisiparos fejezett be sikerrel. A szakma legjobbjai segítségével a közelmúltban fejeződött be vegytisztítók és szűcsök számára a bőrruházat tisztítását ismertető tanfolyam. Ezen csaknem száz kisiparos ismerte meg a különleges eljárásokat. Egyre több kisiparos törekszik arra, hogy újabb területekre is kiterjessze tevékenységét, s komplex szolgáltatást nyújtson a lakosságnak. Ennek érdekében [legutóbbi vízszerelő kisiparosokat tanítottak meg gázszerelői munkára. Nincs finomabb a hűs vízsugárnál... csak a jó nagy vattacukor
