Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám
1 1985. JÚLIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Túl az aratás félidején Sürgető munkák a gyümölcsösökben A korai zöldbab szedésével sem várhatnak Ilyenkor, nyár derekán, az időszerű mezőgazdasági munkák közül érthetően a kalászosok betakarítására, az aratásra koncentrálódik a fő figyelem. Miközben a megye gabonájának betakarításán fáradozó mintegy hatezer mezőgazdasági dolgozó ezen a hétvégén maga mögött tudhatja e nagy munka felét, sok ezer gazdának ad munkát százezer hektárnyi területen a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó ápolása; 2600 hektáron a kertészeti növények termésének begyűjtése; az 1700 hektár termő csürnötcsosiben az éppen aktuális ,szüret’’; valamint az állatállomány gondozása. Ágszaggató baracktermés A Tiszaburán is félidejénél tartó aratás mellett, az éppen érő gyümölcsfélék betakarítása jelenti a másik nagy nyári kampánymunkát a Lenin Tsz dolgozóinak. Szalóczki Sándor kertészeti főágazatvezető jó hírrel fogad a 38 hektáros barackos szélén: — Igazán jó cseresznye-és meggyszezon után most gazdag barackszüret ad munkát a gyümölcsösünkben vagy nyolcvan téesztagnak, alkalmi munkásnak. Nézze ezeket a fákat! Alig ötévesek, de termett idén egyiken-má- sikon mázsányi gyümölcs. Az öregebb fákon sok helyütt törik, szakad az ág, lehúzza a nagy termés. A minőséggel már kevésbé elégedett a főágazatvezető, de mint mondja, nincs értékesítési gondja a téesznek. A tikkasztó nyárban gyorsan színesedik, egyik napról a másikra túlérik a kajszi. Igyekezni kell a szedéssel, jól jön hát most a hétvégén a segítség a buraiaknak. — A szomszédos tiszagyen- dai téesz tagjai, és Abádsza- lókról a Kötivizig dolgozói jönnek barackot szedni — újságolja Szalóczki Sándor. — Vagy gyümölccsel fizetjük ká őket, vagy aki akarja, pénzt kap a munkájáért. Ilyenkor, ha nagy termés van, jobban keresnek a szedők is. Tavaly, amikor gyakrabban kellett egyik fától a másikig hurcolni a létrát, naponta három-négy mázsa volt a normájuk. A rogyásig teli fákról most leszednek reggeltől estig hat-hét mázsát is. Hatvan forintot fizetünk minden 100 kilogramm barack ládába szedéséért. Megszaporodott a közelmúltban a szarvasmarha-állomány a kőtelki Ady Tsz nagykörűi kerületében: kétszáz holstein fejőstehenet vásárolt a szövetkezet. Országosan pedig, úgymond nem divat mostanság a tejhasznú állomány növelése, összességében isi mintegy 30 ezerrel csökkent az utóbbi években a hazai tehénlétszám. — Nem a divat határozza meg a termelésfejlesztési stratégiánkat — szögezi le Rottmayer Gusztáv, a szövetkezet termelési elnökhelyettese. — Kétségtelen, hogy a tejprémium megszűntével lekerült a tejtermelés a legjobban jövedelmező ágazatok listájáról, de nem tartom szerencsésnek, ha egy Hogy miben tartják magukat előrelátónak a kőtelkiek? A termelési elnökhelyettessel a több évtizedes tapasztalatok mondatják; elképzelhetetlennek tartja a tejtermelés gazdaságosságának javítását, a termelési kedv növelését újabb, ösztönző szabályozás nélkül. — Miért akkor kapkodjunk, amikor majd hirtelen mindenki fantáziát lát a tehenészet fejlesztésében? Volt már rá példa, éppen az említett tejprémium meghirdetésekor, hogy divatba jött a tejtermelés, és rosz- sízabbnál rosszabb hozamú tehenek cseréltek gazdát nagy pénzekért Mi most tartottuk időszerűnek, hogy kedvezőbb áron beszerezzünk jól tejelő marhákat, és egy szelektált, stabil állománnyal várjunk jobb szelet az ágazat vitorlájába. Egyébként is, azonnal termelő, és gyorsan megtérülő beruházás volt az a kétszáz holste- in. Harminckét ezer forintba került egy tehén, fejünk tőle még az idén 2500 liter Rendhagyó nyárközepi látvány a úszás ülyi határban: egy kétszer nyolc soros nagy teljesítményű vetőgép csíkozza, a legalább félszáz hektáros táblát a Profnok- dűlőben. — Nem sokat tévedett. — hagyja helyben Nesuta József növénytermesztési főágazatvezető — negyvenkét hektáros tábla ez, és egy héttel ezelőtt még a kon- zervborsót fejtették itt a gépek. Most silókukoricát vetünk, rövid tenyészidejűt, amiből még biztosan nagy tömeget takarítunk be, ha öntözzük. A főterményt, a borsót az idén termeltük először, okozott isi elég fejfájást az ágazatban dolgozóknak. Volt Úgy, hogy már azt hittük, elköltözött a pilótánk. pedig csak a nagykőrösi konzervgyárban várta harminc órán át, hogy átvegyék tőié a borsószállítmányt. Érveltek a téesz vezetői, mint ahogyan a többi termelő is a gyárban, hogy a gazdaság nem tehet a konzervipar üvegproblémájáról, hogy a jelentős ráfordítással megtermelt borsó tönkremegy a várakozó járműveken, de mindez falra- hányt borsónak tűnt. Vagy mégsem? — ígérjek a gyáriak, eddig csak szóban, némi kártérítést, De hát bennünket gazdaság csak a szintentar- tásban. vagy éppen a leépítésben látja a megoldást. Nem szabad csak a mában gondolkodni, és bennünket nagyon is az előrelátás vezetett, amikor hatmillió forintot költöttünk tehénvásárlásra. tejet. Könyű hát kiszámolni, hogy nagyobbrészt az év végéig megtérül az áruk. Mondja Rottmayer Gusztáv, hogy a tejelő tehénállomány növelése korántsem csak az állattenyésztési főágazatban jelent előrelátó termelés fejlesztést. — A túlságosan kötött, levegőtlen, nagy agyagtartalmú és szikes talajainkon soha nem termett több a kukoricából négy-öt tonnánál. Köztudott, hogy a termőföld szervesanyag-utánpói- lásának leggazdaságosabb módija, ha pillangósokat, például lucernát telepítünk elő véleménynek. Nos. a nagy tehénállománynak, a nagy tejtermeléshez sok lucerna kell. A növénytermesztőink évi 200 hektáros ütemben 1300—1500 hektárra növelik a lucerna területét, így négyöt év múlva évenként 300— 400 hektár lucernatörésbe tudunk majd kukoricát vetni. A pillangós közben úgy helyrehozza a talajainkat, hogy hetven mázsás kukoricatermésre fogadok azokon a táblákon. nemcsak ezért ért veszteség, mert a 65-ből 18 hektáron elöregedett, és most már csak takarmánynak jó a borsó. Nevetséges; velőborsót etetünk majd a jószágokkal! Mondom, nemcsak az árbevételünk lesz kevesebb, hanem elesünk attól az árbevételi kiegészítéstől is. amit a kedvezőtlen termőhelyi adottságunk miatt kapna az ágazat. Egy másik hüvelyesnek, aminek a termesztése már hároméves múltra tekint vissza a sülyi téeszben, a héten kezdték meg a betakarítását. Igyekeznek befejezni a hét végére a korai zöldbab be1 takarításált is, mert hétfőtől — sorolja Nesuta József — a másodvetósű táblánál lesz szükség a babkombájnok mellett segítkező téesztagok- ra. — Telepítjük az öntöző- berendezéseket, a jövő hétfőtől folyamatosan juttatunk mesterséges csapadékot a zöldborsó után vetett silókukoricára. A negyvennét hektár másodvetés helyet,t ugyanennyi fővetésű silókukoricát meghagyhatunk szemtermésre. Érdemes, ment nagyon biztatóak a kukoricatábláink. Látja, így is lehet növelni a kukoricatermelést! T. F. Lucerna-kukorica váltó „Falrahányt” zöldborsó A Túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet húsüzemében az idei terv szerint 13 eteer sertést dolgoznak fel. Az üzem főleg a környező településeket látja cl tőkehússal és különböző húskészítményekkel Eladó a szolnoki papír Mire a beruházás elkészült, a kereslet ősökként Amikor közgazdasági tanulmányaim során először hallottam az „időtényezőről”, igyekeztem magamba szívni ennek a legjobb döntést is időnként hibássá minősíteni képes faktornak a jelentőségét taglaló eszme- futtatásokat. Mi tagadás először megmosolyogtam az okos embereket: úgy éreztem, már megint egy pofon- egyszerű dolgot igyekeznek misztifikálni. Igazán csak a gyakorlati gazdálkodás néhány tapasztalatát megismerve láttam be: minél korábban kell elérni céljainkat, ha a döntés kidolgozásakor még felmérhető feltételek között akarunk dolgozni. Ezt az igazságot pedig nem lehet elégszer megtanulni. Márcsak azért sem, mert azt is érhetik igen kártékony meglepetések, aki" az időik változékonyságával Lelj,csen tisztában va.n, és szinte mindent megtesz az ebből eredő kockázat mérsékléséért. A Papíripari Vállalat szolnoki nagyberuházása esetében például a munkálatokban résztvevők közül senkit sem gyanúsíthatunk vétkes hanyagsággal, az építésben és a szerelésben résztvevőik alig tértek el a munkáik befejezésére tervezett határidőktől. Mi sem bizonyítja ezt kevésbé jól, mint a beruházás ünnfcpélyes átadásakor az illetékes állami szervekhez adott jelentés egyik mondata: a kiemelt állami nagyberuházás az előirányzott költségkereten 'belül készült el. A megújult, az új papi r- gép felállítása után' igényesebb feladatok megoldására (a berendezésen igen „kényes” nyomdai termékek előállítására alkalmas papírfajták készíthetők) alkalmassá vált üzem jelenleg kapacitáskihasználási gondokkal küzd. Pedig a gyár új termékeivel általában elégedettek voltak az eddigi vevők. Néhány reprezentatív kiadvány bizonyítja, a szolnoki új üzem képes azokat a feladatokat megoldani, amiért életre hívták. Csakhát a piac igényei a beruházási tervek elkészülte, még a kivitelezés öt évvel ezelőtti elkezdése óta is alaposan megváltoztak. A szolnoki V. számú papírgépet azért állították fel, hogy — mert a megfelelő alapanyagot, a cellulózt a Szovjetunióból és Jugoszláviából megkapjuk — itthon gyárthassunk a korábban importált úgynevezett mázolt nyomdai papírokat. Műszakilag képes is az üzem az eredeti elvárások teljesítésére, A Kossuth Rádióban is Éjszakai műsor A Magyar Rádió éjszakai műsoréit augusztus 6-án, 0 óra 15 perctől a solti középhullámú adó is sugározza a Kossuth Rádió hullámhosszán. Az éjszakai műsort — amely ettől kezdve mindennap 0.15 órakor indul és hétköznap 4.20 óráit* vasárnap pedig 5.50 óráig tart — a soWi adó mellett továbbra is közvetíti a Petőfi Rádió URÍH- \adóhí^tóaata, Sztereóban. elegendő megrendelést azonban nem kapott eddig. Hazánkban az utóbbi időkiben kevesebb olyan kiadvány készül, amit a Szolnokon legkifizetődőbben gyártható igényes papírféleségekre nyomnának. (A könyvértékesítés nehézségeit az eladha'tatlan készletek, az árleszállítások is jelzik.) Jellemző, hogy amikor a téli energiakorlátozások szóiba kerülnek. a gyár vezetői nem panaszkodnak : az év elején a folyamatos munkához elegendő megrendelésük úgysem volt. Egy igen nagy anyagi áldozatok árán megvalósult beruházáshoz kell tehát az üzem felépülte után piacot keresni. Ilyen esetben — íbiszen a mai kár már nyilvánvaló — a legalacsonyabb, a döntés megszületésekor még helytálló élveket is fölösleges citálni. Egyedül az segíthet, ha a vállalat és a gyár illetékesei mindent megtesznek a várhatóan több tízmillió forintos idei veszteség minél korábbi megszüntetésére. Ennek érdekében kétségtelenül tettek lépéseket már eddig is Szolnokon és a budapesti központban. Ha még nem is teljes sikerrel, megkezdték a színes folyóiratok nyomására alkalmas vékony, mázolt papírok gyártását, és ezzel a korábbi tőkés import kiváltását. (A siker azért nem teljes, mért rövid kísérletezés után a szolnokiak egy ideig még ismét csak a külföldről beho- feo'ttnáí valamivel nagyobb tömegű papírt tudnak biztonságosan szállítani például a Képes Sport nyomásához.) Felkészültek — közösen a Kner nyomdával díszes fcsomiagolópapa'irok gyártására is. Végeredményben az eredetileg tervezettnél lényegesen töibb, mintegy 200, az ötös gépen készíthető paiMincten eddiginél változatosabbnak ígérkezik az idei, augusztus 17-én megnyíló Országos /Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár állatbemutatója. A hozzá nem értőknek is igazi látványosságokat kínálnak a 13 nagy istállóban elhelyezett állatok; közöttük 465 szarvasmarha, 350 sertés, 485 juh és 64 ló. A bemutatott; fajták és hibridek a modem állattenyésztés legrangosabb „képviselői”, és ilyen együttesben csak egészen ritkán láthatók. Külön pírfajta közül több mint 30 a legutóbbi, a piachoz való alkalmazkodás jegyében megkezdett gyártmányfejlesztési erőfeszítések eredménye. Az ©gyedül reményt adó kulcsszó tehát ma a piackutatás, minden lehetséges vevő megtalálása. Mert — legalábbis elméletileg — például Nyugat-Európában igenis jól eladhatók a szép kivitelű nyomdai termékek előállítására alkalmas mázolt papírok. A Papíripari Vállalat és a szolnoki gyár szakemberei meg is tették az első lépéseket az új piacra való bejutás érdekében: az idei első félévben mintegy 4 ezer tonna papírt adtak el külföldön konvertibilis valutáért, Igazán azonban még nem kifizetődő ez az üzlet, jórészt azért, mert eddig leginkább csak úgynevezett alappapírokra sikerült vevőt találni. Nagyon nehéz helyzetben vannak a szolnoki papírgyártók — a beruházás befejezése óta eltelt időszak munkáját elemezve, a hiányosságokat számon kérve — ezt emelte ki a városi párt- végréhajtóibizottság a legutóbbi ülésén a gyár gazdálkodását elemezve. Egy olyan időszakiban kell' új piacokat akár új termékek bevezetésével is megtalálni, amikor a kellő technológiai rutin megszerzése is meglehetősen nagy feladatot ró a dolgozókra. Ez az új üzem jelentősen: átrendezte az egész hazai papíripar termelési szerkezetét, a stratégiai fejlesztés igazából gyümölcsözővé csak hosszú távon válhat, emelték ki a vitában résztvevők, ám ez nem jelenti azt, hogy ekkora veszteséget tovább el lehessen viselni. Ma a piaci kapcsolatok, a termékszerkezet — eddigi túlzott óvatosságot nélkülöző — alakítása a legr főlbb teendő. Ehhez a vállalati központnak minden segítséget meg kell adnia a gyárnak, de közben olyan gazdasági feltételeket kell teremtenie, hogy a szolnokiak jó vagy rossz munkájuk <J.-edményét a mostaninál jóbban .érezzék saját 'bőrükön, És ezt minél rövidebb időn belül! V. (Sz. J. istállóban helyezik el az őshonos állatokat. Ide kerül a Hortobágyról behozott magyar szürke szarvasmarha, bemutatkozik az elmúlt évszázad legkitűnőbb sertésének számító szőke mangalica és oft lesz a fecskehasú mangalica, amely szintén sztár volt a maga idejében. A racka- és cigája-juhok egykor szinltén hatalmas nyájakban tenyésztek. ám időközben a modern fajták felváltották „őket”, ugyanúgy mint a régi szarvas- marha- és juh-fajtákait. Az OMÉK-on Rangos állatbemutató
