Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-24 / 172. szám
1985. JÚLIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Számítógépes mérlegellenörzés a SZÜV-ben A KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat a PM Ellenőrzési Főigazgatósággal együttműködve kiterjesztette mérlegellenőrzési szolgáltatását Szolnok megyére is, a mezőgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási, ipari, építőipari, szolgáltatás, külkereskedelmi, belkereskedelmi ágazatokban a vállalatok és szövetkezetek mérlegének és bevallásának mik- rogépes ellenőrzésére. Ezzel a szolgáltatással a hibátlan mérlegbeadás feltételei teremtődnek meg Szolnok megyében. A KSH—SZÜV Szolnoki Számítóközpontja felkészülten várta a mérlegellenőrzési munkák indulását. A tizenegy Commodore—64 mikroszámítógép beállításával és a szakemberek időleges átcsoportosításával biztosította, hogy a PM Szolnok Megyei Ellenőrzési Igazgatósága által beütemezett gazdálkodó szervezetek mérlegellenőrzési munkái határidőre befejeződjenek. Felvételeinken a számító- gépes ellenőrzés és az utó- kontroli néhány pillanata. Fotó: Dede Géza Taurus-termékek a világpiacon Óvodaés könyvtárfelújítás, parkgondozás fl kuiiszenimártoni költségvetési üzem terveiből A kunszentmártoni közös költségvetési üzem hatáskörébe Kunszentmártonon kívül Öcsöd és Tiszakürt tartozik. Az üzem elmúlt évi termelési értéke 18,5 millió forint volt, ennek 75 százaléka építőipari tevékenység amely főleg lakások és köz- intézmények felújítását és karbantartását jelentik. Az idén legnagyobb munkája a kunszentmártoni tanácsháza rekonstukciója, amely 6,5 millió forintba kerül, s 1986 februárjára lesz kész. A tanácsháza új szárnnyal bővül, melynek építésében előregyártott elemeket is felhasználnak. Jelentős még az 1. számú óvoda és a kungyalui klubkönyvtár felújítása, az előbbi 300 ezer, az utóbbi 700 ezer forintos munka. Az elmúlt két évben az üzem építőipari részlegét korszerűsítették, így képes többféle szakipari szolgáltatás elvégzésére is, amit gépesítéssel és a munka jobb szervezésével segítenek elő. Az üzem végzi a Harmónia áruház élelmí- szerosztályának villanyszere\ lési rekonstrukcióját, s az öcsödi öregek napközi otthonának felújítását is. A lakások felújítására az elmúlt évben 2,4 millió forintot, karbantartásukra pedig 0,6 millió forintot költöttek. A költségvetési üzem munkájának másik része a kommunális tevékenyég, amelybe a szennyvíz- és szemétszállítás, a strand és a parkok gondozása, az utcák tisztántartása tartozik. A kunszentmártoni üzem végzi a járás egész területén a szemétszállítást, ami különösen a téli hónapokban sok gonddal jár, mivel a földutas területek szinte elérhetetlenné válnak. A szolgáltatás színvonalának emelésére találták ki a „kukások” jutalmazását: három lakossági bejelentés nélküli hónap után prémiumot kapnak. Tavaly nyár óta hetente háromszor seprőkocsi járja Kunszentmárton utcáit, ami nagyban hozzájárul a nagyközség tisztaságának megóvásához. — PA Taurus Gumiipari Vállalat a külpiaci lehetőségek szűkülése ellenére is megőrizte értékesítési eredményeit — ezt bizonyítja a vállalat első félévi külkereskedelmi mérlege. A Taurus az év első hat hónapjában ugyanolyan értékben szállított termékeiből külföldi partnereinek, mint a múlt év hasonló időszakában, miközben több régi üzletfele — néhány közel-keleti és afrikai ország — gazdasági nehézségei miatt csökkentette vásárlásait. Különösen a közel-keleti piackiesés érintette kedvezőtlenül a vállalatot, hiszen termékeiből egyedül ebben a térségben évente mintegy 15 millió dollár értékű áru talált gazdára. A külpiaci nehézségeket a vállalat az export szerkezetének átrendezésével ellensúlyozza. Hagyományos termékeik mellett fokozzák a jövedelmezőbb árucikkek eladását, s új vevőket is keresnék, főként a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban. A mezőgazdasági és tehergépkocsi-abroncsok exportjában szilárd a vállalat piaci helyzete. A jó minőségű és kedvező áron kínált abroncsokat — amelyek a vállalat exportjából csaknem 70 százalékkal részesednek — a világ valamennyi részén szívesen vásárolják, s eladásukat segíti az is, hogy a Taurus az USA-ban egy NSZK- beli céggel közösen kereskedelmi vállalatot tart fenn. Árak és ellenőrzések II. Az Idei szabályozóváltozások hatása Bz árrendszer fejlődésében kettős követelménynek kell érvényesülnie. Egyik követelmény az, hogy az árfunkció erősödjék, a valós piaci versenyárrend1- szer irányaiba történő haladás gyorsuljon. A másik követelmény pedig az, hogy az árszínvonal növekedési üteme indokolatlanul ne haladja meg a tervezettet. A követelményekkel összhangban 1985. január 1-től az árjogszabályok jelentős része megváltozott. Ez új feladatokat rótt a gazdálkodókra és az ellenőrzést végzőkre egyaránt. A korábbi szabályozás szerint az árképzés alapja a termék önköltsége és a tisztessé gtíalen haszon tilalmába nem ütköző nyereség volt Az új rendelkezés szerint a tennék árát a piaci viszonyok alapján és az indokolt költségek figyelem- bevételével kell kialakítani, tehát az ár minősít nem a haszon. Az új jogszabályok oldották az árképzés formai kötöttségeit. Árvetéskészítési kötelezettség csak ott marad fenn, ahol az árra vonatkozó egyéb számítások és dokumentumok nem biztosítják az árak ellenőrzését. Az árkialakítás bizonylatait, számítási, anyagait azonban ellenőrizhetően dokumentálni nem kell minden gazdálkodónak. Módosult a gazdasági kalkuláció szerepe. A kalkuláció nem a költségek igazolására készül, hanem a termelő eligazítását szolgálja a vállalkozás során. A változások ellenére azonban az 1985. január 1. előtti árszabálytalanságok is felszínre kerülhetnek. Az árellenőrök ugyanis 2—3 évre visszamenőleg az akkori időszakra érvényes jogszabályok alapján vizsgálnak, és a szabálytalanság elkövetésének idejében hatályos szankcionálási eszközzel élhetnek. Az árel- Lenőrzések íőibb szempontjai a változásokat követően is lényegében megegyeznek a korábbiakkal, csak belső tartalmuk változik. A tételesen előírt követelmények (pl. import árkorlát betartása) mellett az 1985. január 1. után érvényesített árakat elsődlegesen az ár arányossága szempontjából kell minősíteni. A jogszabály szerint az ár akkor aránytalan, ha a hasonló, illetve helyettesítő termék árával nincs összhangban, és nem illeszkedik a belföldön kialakult arányokhoz. Az arányosság megállapítása meglehetősen szubjektívnek tűnő folyamat, a minősítés szempontjainak rendszerbe állításával azonban egyértelműen elvégezhető. Az arányosítás hasonló vagy helyettesítő termékek kiválasztásával kezdődik. (A kisüzemi termelők az arányos ár kialakítása során más kisüzemi termelésben, vagy a szocialista szektorban előállított hasonló vagy hehelyettesítő termékek árát egyaránt figyelembe vehetik.) A hasonló vagy helyettesítő termék árát, árbefolyásoló tényezőit, áralkalmazásának elvét rögzíteni kell. Ezt követően meg kell állapítani, hogy a rögzített jellemzőkhöz képest hol, milyen és mennyire indokolt eltérések vannak a vizsgált terméket illetően. Az értékbefolyásolás tényezői (nem teljeskörűen) a következők lehetnek: a termék korszerűsége, használati tulajdonságai, fizikai, kémiai jellemzői, hasznossága, esztétikai kialakítása, a kínálat nagysága, a pontosságai, méret tűrése, divatos- Sága, hírneve, a forgalom^ bahozatal körülményei, csomagolása, jótállása, a szállítás ütemessége, tételnagysága, élettartama stb. Ezek közül néhány főbb jellemző döntő mértékben befolyásolhatja az arányosítást, mert pl. az azonos külső jegyiekkel rendelkező két termék esetében az egyik magasabb árát nagyobb teljesítménye egyértelműen indokolja. További általános szempont, mely a korábbiaknál nagyobb teret kap a tisztességtelen gazdálkodás és a tisztességtelen áralkalmazás kritériumainak vizsgálata. Vizsgálni kell, hogy a gazdálkodók nem veszélyeztetik-e a versenytársak jogos érdekeit, a tervezett árérvényesítés előtt nem volt-e termékvisszatar- tási, alkalma ztak-e ráhatást a partnerekre, történt-e megtévesztés, félrevezetés (pl. az ajánlat nem valós árvetésre épült, vagy a termék tulajdonságait, márkáját előnyösebbnek tüntetik tél), kötöttek-e gazdasági versenyt korlátozó megállapodást, alkalmaztak-e tilos árukapcsolást, erőfölényükkel visszaéltek-e, indokolatlan ráfordításokat az árakban kívánják-e megtéríteni? Ezek a vizsgálati szempontok még az egyes ágazatok sajátosságaival bővülnek. A feldolgozóiparban a kompetitiv területeken előzőeken túl, a vizsgálat tárgyát képezi az árkorlátok betartása, az árszínvonal számítása, az árkövetés megvalósítása. Az építőiparban a lakásépítéshez felhasznált építési és háttéripari anyagok, valamint szolgáltatások áralakulását, a „vállalati árjegyzéki rendszer” bevezetését és szabályszerű működését kell ellenőrizni. A korábbi kedvezőtlen tapasztalatok alapján értékelni kell a járulékos ártényezők (különleges körülmények miatt keletkező többletköltségek, pót- és tervmódosítással érintett munkák felárai, any agár különbözetek, bruttó fedezet stb.) alkalmazásának mértékét és indokoltságát maximált és szabad árformában egyaránt. A kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodóknál az árellenőrök az általános szempontokon túl vizsgálják a haszonkulcs mértékét, kialakítását, a keletkezett bruttó árrés elszámolását, az érvényesített árak helyességét, az áraknak a piaci árarányokba történő illeszkedését, az áreltérítés okait, az értékesítés különleges körülményeit, vendéglátásban pedig az osz- tálybesorolás előírásainak érvényesülését. A közlekedési ágazatban a luvarozási tevékenység ár- ellenőrzése keretében kiemelten vizsgálják az ellenőrök a íüvarszámítás módjait, a fuvardokumentációk vezetését, a teljesítmény igazoltatást, egységdíjikészíté- si alapelvék betartását, telephely. súly, távolság, rakodási idő, forduló megállapítását, pótdíjak, engedmények, üres futáskilométer elszámolását. A fuvarokmányok összeállításának ellenőrzése szúrópróbaszerűen történik. A lakossági szolgáltatást végző gazdálkodók árellen- őrzésénél kiemelt szempont az alkalmazott díjak arányosságának elbírálása, a felszámított felárak (sürgősség, különleges körülmények) helyessége, indokoltsága, az árak és a 'vállalási idők kapcsolata, az átalánydíj kialakításának módija. A kisüzemi termelőik gazdálkodó szerveken belül önálló egységet képező vállalkozásai köréiben végzett vizsgálatoknak választ kell adni többek között arra is, hogy milyen hatással vannak a vállalkozások a gazdálkodó szervezetek költséggazdálkodásra, termékei árszínvonalára. A vállalkozók árai itt milyen irányban és mértékben térnek el a gazdálkodó szervezet által alkalmazott áraktól ? II magánvállalkozások keretében előállított termékek és végzett tevékenységek árait és díjait elsősorban "abból a szempontból kell elemezni, hogy megfelelnek-e a piaci viszonyoknak, illetve az arányossági követelményeknek, mennyiben segítik az ellátás javítását és hozzájárulnak-e a versenyhelyzet erősödéséhez. Benedek János az MTVB ipari osztályának helyettes vezetője Szovjet megrendelésre női ruhákat varrnak a Fővárosi Kézműipari Vállalat kőtelki részle. gében. A képen látható modellekből 3 ezer készül
