Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚLIUS 23. Toborzó ’85 Életképek, vélemények a pályairányító táborból Horváth Ági kötő szak­munkástanuló akkorát nyek­ken a füvön, hogy alig bír feltápászkodmi. A ló másik Uovatsával elsuhan mellette. Jól kezdődik a bemelegítés. Szolnokon vagyunk, a Tisza- Jagetben, és a Toborzó ’85 táborának lakóival együtt várjuk a kiskunhalasi Ha­tárőr—Dózsa Sportegyesület lovasainak bemutatóját. Ági is közénk ül, bokáját fájlalja, de azért természe­tesen vállalja a mai bemuta­tót. Lovak és lovasok — Nem félsz? — Á, nem; Előfordul, hogy leesünk. Egyszer éppen úgy pottyantam, hogy a tovaro­bogó paripa fejibe rúgott. Enyhe agyrázkódással meg­úsztam a dolgot, három na­pot töltöttem a kórházban, a negyedik napon már mentem edzésre. öt éve lovagolok, így nekem már nem is any- nyira az edzések érdekesek, inkább az utazás, hiszen az egész országot bejárjuk a bemutatókkal Tavaly ne­künk is tapsolt Szilvásvára­don a fogathajtó világbaj­nokság közönsége, tegnap a Dunántúlon jártunk, ma itt A Tisza partján, néhány nap múlva pedig Tatán, a másik ilyenfajta katonai és rendőri pályára irányító táborban tartunk bemutatót, rendsze­resen megjelenünk Zánkán is. Közben a voltige-csoport ifjai bravúros mutatványo­kat hajtanak végre Nyuszi, a nyolcéves paripa hátán. — A voltige (ejtsd: vol- tázs) lovasakrobatikát jelent — magyarázza Nyitrai La­jos, aki tavaly szeptember óta lovagol. — Kellékei: egy nyugodt vérű, türelmes, ugyanakkor munkabíró négy­lábú, a voltige-heveder, ami­nek kápája a kapaszkodó és természetesen a lovas. A leg- alapvietőbb eleme a le-fölug- rás, a legnehezebb a vállon állás, amikor a ló vágtázik a lovas pedig egyenes törzs- zsel igyekszik megmaradni a hátán ebben a furcsa test­helyzetben. — Hogyan kap kedvet egy kilenc-tízéves fiatalember a lovagláshoz? — Édesapám fuvaros, ő ja­vasolta, hogy tanuljak meg a lóval bánni. — Valóban igen hasznos a fiataloknak ez a sportág — folytatja Dózsa Károly ha­tárőr százados, a kiskunha­lasi határőr lovasiskola pa- racsnok helyettese, aki ma­ga is tizenötéves korában Kiskunhalason kezdett lova­golni. A honvédelmi nevelő­munka a mi lovasiskolán k- ban a határőrök lovas alap­kiképzését és a határőrlovak beádomítását jelenti. Persze, a szakmai tevékenység me I- letit sportolnak is a fiatalok; előbb ifjú lovasként, majd a legtehetségesebbek a szol­gálatuk ideje alatt is, és az­tán újra nálunk folytatják a pályafutásukat. Iskolánk tisztikara szintén Kiskunha­lason a lovak mellett „nevel­kedett”. Lányok egyenruhában — A voltizsálás sport vagy cirkuszi produkció? — A lovaglás alapja! An­nak idején, a lovashadsere­gekben kötelező foglalkozás volt. Célja a ló és a lovas mozgása teljes harmóniájá­nak begyakorlása. A ló rit­musát átveszi a lovas, és nem lepődik meg, ha hirte­len le kell szállni vagy ug­rani, ha megcsúszik megbot­lik a ló. A pompázatos lovasbemu­tatót a szolnoki ejtőernyősök ugrásai színesítik, igaz ez nincs benne szorosan a tábor programjában, a tekintetek azonban a feszülő paplaner­nyőkre szegeződnek. Hét megye fiataljai ismerkednek egy héten át a Tiszaligetben az „egyenruhás” pályákkal; a katonák, a rendőrök, a ha­tárőrök, a tűzoltók életével. A százhetvenhárom fiatal döntő többsége természete­sen az „erősebbik nem” kép­viselője, ám meglepetésre: négy lány is elszegődik ka­tonának? — Nem katonának, inkább rendőrnek — igazít helyre Pilusin Zsuzsanna, a szolno­ki Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásképző Intézet második osztályos tanulója aki osztálytársával, barátnőjével Tóth Irénnel a városi Ifjú Gárda klubban hallott a Toborzó ’85-ről, és most a tó bor vezetőség segí­tőiként éppen a délutáni jár- őrverseny feladatlapjait ál­lítják össze. Kicsit feszélyez­ve ugyan, mégis eldicseksze­nek vele, hogy régóta érdek­lődnek a rendőrtiszti hivatás iránt, és a mostani tábor ta­lán egy olyan mérföldkő az életükben, ami komolyabban megalapozza elhatározásu­kat. A rendőri munka Sári István Salgótarjánból érkezett, tizenhét éves és építőipari szakközépiskolába jár. — A belügyi szervek mun­kája érdekel, különösen az elhárítás. Honnan az érdek­lődés? Édesapám is járt tisz­tiiskolába, de otthagyta. Sok­szor mondja, hogy megbán­ta. Az egyik rokonom kato­nai, őt is nagyszerű, kemény embernek ismerem, talán in­nen a vonzódás. — Hogy érezted magad az elmúlt két napon, mennyi­ben váltotta be elképzelései­det eddig a tábor? — Jó tipp>et ad a fiatalok­nak a pályaválasztáshoz. Igen, az iskolai honvédelmi napokon is találkozunk fegyverekkel, gépekkel, a technikával, de itt a kezünk­be is vehetjük a műszereket, közvetlen közelről1 megszem­lélhetjük őket, tehát jóval szemléletesebb egy ilyenfajta bemutató. Jólesik az ebéd, a hűsölés a táfoorozóknak, az ifjú lo­vasoknak. A kiskunhalasiak hazafelé készülődnek, a fiúk meg a járőrversenyhez. Es te karate-bemutató is lesz. Évről évre több száz fiatal ismerkedik meg ezekkel a korántsem könnyű, egész embert igénylő hivatásokkal. A középiskolások az idén Csopakon, Tatán és Szolno­kon, az úttörők Tatán és Nyíregyházán pillanthattak, pillanthatnak be az „egyen­ruhások” életébe. Egri Sándor Hunyadi­emlékmű Belgrádban Hunyadi-emlékművet avat­tak tegnap délben a jugo­szláv fővárosban. Az emlék­mű leleplezési ünnepségén a Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében Rátkai Fe­renc művelődési miniszterhe­lyettes, az emlékművet állító Belgrád képviseletében pedig Milica Babies, a városi mű­velődési és oktatási bizottság elnöke mondott beszédet. Ünnepi beszédében Rátkai Ferenc, a nándorfehérvári győzelem jelentőségét méltat­va, hangsúlyozta: az ostrom­lott várban és a fölmentő se­regben vállvetve harcoltak magyarok, szerbek és más népek fiai, a fenyegetettség nehéz pillanataiban megvaló­sítva mindazt, amit uralkodó osztályaik tárgyalóasztalainál csak ritkán sikerült elérni. Az emléktábla magyar és szerb nyelvű feliratával — közvetve — erre az összefo­gásra is emlékeztet. Milica Babies beszédében szintén a két szomszédos szo­cialista ország baráti kapcso­latait méltatta, kiemelve a kulturális együttműködés je­lentőségét és fejlődését. Lapunkban már korábban hírül adtuk, hogy 7 méteres motoros hajót épít a jászberényi Műszeripari Szövetkezet dolgozója Dorozsmai István. Munkájával időközben el­készült. Képünk a Tisza II. víztározón tervezett vízre- bocsájtás előtt álló hajót és mesterét mutatja Harmincmilliós beruházás segítségével termékszerkezetváltás történt a pécsi Zsol- nay Porcelángyárban, ahol két és félsze­resére nő a termelés, mintegy 45 milliós hasznot várnak a 85-ös évtől. Az új, modern égető kemencékkel, a jobb masz- szakészítővel, valamint a dolgozok szak­mai átképzésével 1986-ra 60 milliós ter­melést terveznek. A mennyiségi és minő­ségi növekedés jobb lehetőségeket ad a hazai és külföldi vásárlói igények kielé­gítésére. Képünkön: alz új kemencékben 1250 Celsius-fokon égetik a mázzal díszí­tett porcelántárgyakat Augusztus a csúcsidő Növekvő forgalom a határállomásokon Érdemes kevésbé forgalmas átkelőhelyeket választani Az elmúlt félév során 14 millió utas fordult meg az ország határátkelőhelyein — 400 ezerrel több mint tavaly ilyenkor —. az áthaladó jár­müvek száma pedig elérte a 4,8 milliót, A 65 határállomás közül tizenöt bonyolította le a for­galom 60 százalékát- A fél­éves tapasztalatok szerint továbbra is Hegyeshalom a nyugati határszakasz* s egy­ben az ország legforgalma­sabb közúti átkelőhelye, itt az elmúlt hat hónapban 1,2 millió utas, s 400 ezer jár­mű útiokmányait kezelték. Észak felé Komárom a leg­kedveltebb határállomás: 900 ezer utas és 300 ezer jármű haladt itt át az első félév­ben. Dél felé a szegedi, kele­ti irányban pedig a nagylaki határátkelőhely a legforgal­masabb, ezeket 600 illetve 370 ezer utas érintette az óv első felében. Űj jelenség, hogy jelentősen megnőtt az autóbusszal útra kelők szá­ma, í gy gyakr an több busz egy időben érkezik útlevél- és vámkezelésre. Ha ez vá­ratlanul éri a határállomást, jócskán megnövekedhet a várakozási idő, éppen ezért célszerű, ha az utazási iro­dák előre tájékoztatják az átkelőhelyeket a buszok vár­ható érkezéséről, hogy ott kellőképpen fölkészülhesse­nek a nagyobb forgalom zök­kenőmentes fogadására. A gyorsabb egyszerűbb útlevélkezelés érdekében a határőrségnél felmérték, hogy milyen tényezők lassít­ják, akadályozzák a forgal­mat, és több intézkedést tet­tek a helyzet javítására. Jobb munkaszervezéssel csökkentik a holtidőket, a forgalmas átkelőhelyekre csúcsidőben átcsoportosítják a személyzetet, s egyre na­gyobb figyelmet fordítanak arra, hogy az útdevélkezelők minél több nyelvet ismerje­nek. Mindezeknek kedvező hatása már érzékélhető, de Szombaton és vasárnap rendezték meg Győrben a 22. országos horgász-csapat­bajnokságot. Az i. osztály­ban tíz csapat vett részt. A nagy küzdelemben a Magyar Országos Horgász Szövetség Szolnok Megyei Intézőbi­a gyökeres változtatásokhoz szükség lenne a 15—20 évvel ezelőtt épült határátkelőhe­lyek bővítésére, korszerűsí­tésére, s az eddiginél több kamion-üeállósáv építésére. Soproniban például a bővíté­sek ellenére is nagy a zsúfolt ság, van olyan nap. amikor 12 ezren haladnak itt át. A most elkészült korszerű kóp- h áza i átkelőhely egyelőre még nem tehermentesíti Sopront. A határátkelőhelyeken au­gusztusban számítanak a leg­nagyobb irgalomra, ekkor- van ugyanis az idegenforgal­mi szezon csúcsideje. Né­hány határállomáson ilyen­kor általában számottevően megnő a forgalom, éppen ezért célszerű ezeket elke­rülni és más útirányt válasz­tani. Így például akik Ju­goszláviába utaznak, Letenye helyett választhatják a ki­használatlan Bajánsenyét, vagy az újonnan épült Ber- zenoét A Csehszlovákiáiba indulók Parassapuszta he­lyett Balassagyarmaton, Ko­márom és Rajka helyett pe­dig, neon kis időt megtakarít­va Vámosszab adiiban halad­hatnak át. A soproni átkelő­hely mellett Kópháza, Búcsú és Rálbafüzes is várja az Ausztriába utazókat. Nagylak elkerülésére Gyu­la és Csengersima az aján­lott útvonal a Romániába ké­szülőknek. Naponta többször is előfordul, hogy egy-egy utas a határon veszi észre: otthon maradt, vagy lejárt az útlevele, nincs kiutazási engedélye, hiányzik a valuta kiviteli engedélye. Ez nem­csak a gondatlanok számára jár hátránnyal — hiszen vissza kell fordulniuk —, ha­nem a többiek várakozási idejét is feleslegesen meg­hosszabbítja. Éppen ezért célszerű az indulás előtt meggyőződni arról, hogy rendben vannak-e az útiok­mányok, megvan-e és min­daz ami a külföldi utazáshoz szükséges. zottságának szakcsoportja Vas megyét fölényesen meg­előzve az első helyen vég­zett. Az eredményes csapat­munkában a sikeres verseny­zőkön kívüL sokat segített a csapat vezetője, Hon ti Lász­ló, és Nagy Miklós edző. Szolnoki kirakat előkelő helyen Ideál-dekoratőrök sikere Az ünnepi hetek alkalmá­ból a múlt hét végén az idén is megrendezték a hagyomá­nyos országos kirakatver­senyt Szegeden. Az üzletek kínálatát a vevőkkel megis­mertető, a vásárlási kedvet felkeltő, az utcák képét és íz­lésüket is. alakító dekoratő­rök versengésében a szolnoki indulók szép sikert értek el: a Szegedi Szabadtéri Játékok kirakatversenyén az Ideál Kereskedelmi Vállalat deko­ratőrei, Beöthy Zsuzsa és Molnár Hajnal divatárukat kínáló bemutatójukkal máso­dik helyezést érdemeltek. Dobozes üdítőitalok Békéscsabáról A Békéscsabai Konzerv­gyárban tegnap megkezdték a dobozos üdítőitalok és ros­tos ivólevek gyártását. Indu­láskor almalevet töltenek szűrt, derített formában lite­res fémdobozokba. Ezt kö­vetően áttérnek a paradicsom ivóié dobozolására. A para­dicsomlé enyhén sózva kerül majd forgalomba. Az új töl­tőgéppel naponta 40 ezer li­ter üdítő-, illetve ivólevet gyárthatnak. A dobozolt fris­sítő italok jelentős része ex­portra kerül, de augusztustól már a hazai kereskedelemben is kaphatók lesznek. Kanalasgőmek a Hortobágyon Másfél évtizeddél ezelőtt már csak néhány pár kana­lasgém tanyázott, költött a Hortobágyon. A kecsesen re­pülő szép madarakat csaik szigorú védelmük és a terü­let nemzeti parkká nyilvání­tása mentette meg a teljes kipusztulástól. Az újra hábo­rítatlan puszta jó és bizton­ságos tanyája a kanalasgé­meknek; ma már ismét több száz él belőlük a halastavak és a tiszafüredi víztározó környékén. Jó volt az idei szaporulat is. Fölcseperedett fiókáik már befejezték szárnypróbálgatásukat, együtt keringenek a magas­ban a szüleikkel. A szakem­berek ma már négyszáznál is többre becsülik a Horto­bágyon élő kanalasgémek számát. Megfigyelésük egyik nem várt eredménye, hogy ezek a félénk madarak egyre jobban megszokják az ember közelségét is. Fölényes szolnoki győzelem Országos horgászbajnokság

Next

/
Thumbnails
Contents