Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-16 / 165. szám
/ 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚLIUS 16. Temetők és fenntartók £z már k egye/otsértés Szemétdomb, burjánzó bozót, gaz. esőben sártócsák, szárazságban poros kátyúk, megkopasztott sírok, elhanyagolt ravatalozók... A megyei NEB vizsgálatának olyan megállapításai, amelyekre enyhén szólva azt lehet mondani: ez már kegyeletsértés. A közelmúltban a megye 21 településének 43 temetőjében néztek körül a népi ellenőrök, és négy évre visz- SEamenően vizsgálták a temetőfenntartók (a tanács és az egyházak) nyilvántartását, a szolgáltatások gyakorlatát, díját, a rendben tartásra és fejlesztésire fordíthíaitó pénz felhasználását. mindent amin a temetési szertartások színvonala, a temetők állapota múlhat. Sarkosan és egyértelműbben azokat az okokat derítették fel. amelyek miatt az utóbbi időben a temetésről gondoskodó hozzátartozók sokat panaszkodnak, bosszankodnak, ami a szertartások ünnepélyességét zavarja és temetőhöz méltatlanná z (illeszti a környezetet. A népi ellenőrök megállapítása szerint a viszonylag újabb. 25—30 éve kialakított, a tanácsok által fenntartott temetők! rendezettebbek, gondozottabbak. több pénzt (még mindig kevesebbet a kelleténél) fordítanak a rend- bentartásukra. Néhány adat a's! arányok érzékeltetésére: a 21 település a megyei tanácstól 9 millió 850 ezer forintot kapott, a helyi tanácsok 5 milliót költötték a temetőkre, az egyházak pedig közel 3 milliót. Fejlesztésre, korszerűsítésre a megyei tanács ebben az ötéves tervidőszakban 6,5 millió forintot adott. A vizsgálati anyag egyértelműen azt állapítja meg, hogy a helyi anyagi források még az elemi kiadásokat sem fedeznék. Nem pénz kérdése viszont alapvető szolgáltatások — Nem kevesebb az ellentmondás és a mulasztás a temetői tájékoztatások körül sem. Rendelet írja elő, hogy kötelező a temető rendjét, a sírtáblarajziot, a sírhelyek osztályba sorolását és árát tartalmazó táblák kifüggesztése. Mindezek a temetők A népi ellenőrök tapasztalatait összegjző vizsgálati jelentésben elismerő, követésre méltó jó példákat felsorakoztató megállapítások alig- alig vannak. A 43 temetőnek (amelyben a népi ellenőrök járták) majdnem 60 százaléka felekezeti. Többségük legalább 100 éves vagy annál régebbi (például Szolnokon, Karcagon, - Törökszent- miklósanl. Nemcsak régiek, hanem túlzsúfoltak, rendezetlenek is. Egyikének, másikának indokolatlanul halogatják már évek óta a lezárását, kegyeleti parkká nyilvánítását. Karcagon a tanács és az egyházak képviselői két éve megállapodtak hat temető lezárásában, ami a mai napig sem történt meg. Szolnokon öt éve részleges temetési korlátozást rendelt el a tanács a katolikus temetőben annak érdekében, hogy a lakott terűiét és a temető között a megfelelő távolság meglegyen. Állásfoglalás született arról is, hogy az új köztemető kialakítása után a katoildkua tfemetőt kegyeleti parkként kell fenntartani. többek között a sírásás — megszervezésé. Van ahol 400 forintot, van ahol 2 ezer 500- at kémek érte, és van, ahol azt mondják hogy a hozzátartozók dolga. A kosznak, a szemétdombnak, a temetői szolgálati lakások körüli állattenyésztés eltűrésének sem lehet a pénzszűke a magyarázata. Ha már a pénznél tartunk: van bevételük a temetőfenntartóknak. Zömmel a sírhelyek megváltásából, megújításából. Mennyibe kerülnek? Azon múlik, hogy milyen osztályba sorolták a sírhelyet. Ha sorolták! A népi ellenőrök által vizsgált temetők felében megtették, felében nem. Milyen szempontok szerint osztályoznak? Van ahol nincsenek semmiféle szempontok, nincs mérce. színvonalbeli előírás. többségéből hiányoznak. A tévedés, mi több a visszaélés lehetőségét hordozó pontatlanságokat tapasztaltak a vizsgálatot vérzők a temetó- fenmitartók által vezetett nyilvántartásokban is. Sokszor a legelemibb adatok, (a halál oka, dátuma, a temetésről gondoskodó neve és lakcíme) hiányoznak a kimutatásokból. Néhány felekezeti temető fenntartója csak az egyházi gyászszertartást kérőkről, vezet pontos kimutatást. Ennek a szabálytalan gyakorlatnak olyan következményei is lehetnek, hogy kétszer adnak el egy sírhelyet. Nincs rend. ésszerűen, célszerűen kialakított gyakorlat a több évtized múltán gazdátlanul maradt sírkövek körül sem. A legtöbb temetőben érintetlenül hagyják. Feltehetően (vagy jó lenne, ha) azzal a szándékkal, hogy ezeket a temetőket vagy te- metörészeket kegyeleti parkká alakítják. Egyebekben mi a sorsa az elhagyott síremlékeknek? Van, ahol értékesítik, például a jasz- jákóhalmi katolikus temetőben. Csépán csak összegyűjtik, tárolják. Nem tartják nyilván, nem is árusítják. Török szentmikl oson íredig valószínű, hogy illegálisan üzleteltek velük, mert a református temetőben a sírkőárusítást megszüntette az egyházi főhatóság, és jelenleg a körülmények tisztázására egyházi bírósági eljárás van folyamatban. Hogyan őrzik a temetőket? Leginkább akkor közelítenénk meg az igazságot, ha afct írnánk le: sehogy! Vagy nincsenek, vagy sole helyütt foghíjasak, elhanyagoltaik a kerítések. A napirenden levő lopások azt bizonyítják, hogy a temetőőrök sincsenek a hivatásuk magaslatán. Nagyobb figyelem, több pénz Természetesen tapasztalatait, észrevételeit és javaslatait a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság valamennyi illetékes állami szerv vezetőjének és a megyei egyházügyi titkárnak 'hivatalból elküldte. Kissé leegyszerűsített és summás megállapítás, hogy a jobb szervezés, a nagyobb figyelem, a lelkiismeretesebb munka melllett, több pénz, (a szakemberek felmérése szerint a VII. ötéves tervben 100 millió forint központi támogatás) kellene ahhoz, hogy Szolnok megye minden temetőjében illendően búcsúzzanak az élők. és méltó környezetben nyugodjanak a holtak. Kovács Katalin Az újak rendezettebbek Egy sírhelyet kétszer is eladnak Megtiltotta a KERMI a hibás ajtók árusítását A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet a Dél-Pest Megyei Áfész felkérésére megvizsgálta négyféle belső ajtó minőségét. Megállapította, hogy a dabasi Agroép Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál gyártott N— 90x210 centiméteres heveder- tokos ajtó és az N—75x210, N—100x210, N—90x210 centiméter névleges méretű. 12 cm-es falba szerelhető palló- tokos ajtók minősége súlyos anyag- és kivitelezési hibák miatt nem felel meg a köve- telményeiknék Az ajtók alapanyaga és a fa megmunkálása pern kielégítő, a késztermék minősége rendkívül silány. A KERMI a hibás ajtók további árusítását megtiltotta, s felhívja a forgalmazó kereskedelmi vállalatok figyel- mét arra. hogy a vásárlók reklamációját — a termékek minőségének^ újbóli ellenőrzése nélkül — megalapozottnak kell tekinteni ..Tűzre, vízre vigyázzatok!” címmel állandó kiállítás nyílt Konyhádon, amelyen a középkortól 1900-ig. a céhek tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységét mutatják be Országjáró ruhák Guruló mintaterem Ruha teszi az embert? Igen is, nem is. Sok mindent elárul az emberről a külső megjelenés, csak ennek alapján viszont nem szabad messzemenő következtetéseket levonni senkiiről. Manapság például kevésbé árulkodik társadalmi hovatartozásról, foglalkozásról az öltözködés. mint néhány évtizeddel ezelőtt. Farmerben jár a fiatal mérnök, jól szabott öltönyben a középkorú esztergályos, a nők ruházkodásában pedig még több a variációs lehetőség. De az elvétve feltűnő bő szoknyák kivételével azt sem árulja el a külső megjelenés, hogy ki a pesti, és a vidéki. Lehet egy soproni lány divatosabb, mint egy hagyományos stílust. kedvelő fővárosi asz- szony. Az egyéni ízlés egyik fontos jellemzője, hogy ki milyen tempóban kívánja követni a divatot. Ez a követési távolság tájegységenként is változó, a szakemberek kétéves ciklust állapítottak meg. Balázs Tibornétól. a FÉR Ruházati Kereskedelmi Vállalat értékesítési főosztályának vezetőjétől hallottam ezt. A vállalat budapesti Arany János utcai bemutatótermében beszélgettünk arról, hogy az ország minden tájáról ide vándorló 2700 kiskereskedelmi partnerüket milyen kínálattal fogadják, illetve keresik fel őket, Nincs könnyű dolguk, mert a fővárosi kereslet mellett egyre igényesebbek a többi városok, települések áruházainak, boltjainak képviselői. Hogy a vásárlóerő — magyarul a pénz — megvan, ■azt nem kell nagyon bizonygatni, de a szép és divatos ruhák iránti igény is egyre inkább jellemző. Ez a FER-t szinte kényszeríti a fejlődésre, egyre újabb és újabb termékek forgalmazására. A mintaterem — a szebbnél szebb női és férfiruhák, 'kabátok, gyermekholmik •nagy választékát kínálva — szakmai fórum is. Nemrégen például Vámos Magda. a Magyar Divatintézet vezető 'tervezője tájékoztatta a boltvezetőket párizsi tapasztalatairól. A tájékoztatás persze kölcsönös: a vevőpartnerek tolmácsolják az ország legtávolabbi részén élő vásárlók kívánságait is. Hogy minden igényt kielégíthessenek, például 83 féle iskolaruhát kínálnak a kisdiákoknak és a nagyoknak is. A sok divatos holmi azonban nem vár tétlenül, hanem rendszeresen „útra kel”. Persze nem gyalog, hanem autóbuszon járja az országot, felkeresve az ország áruházait, üzleteit, „házhoz viszi” a legújabb modelleket. A mozgó bemutatótermekben kulturált tárgyalósairok ad módot a választék megtekintése után a rendelések megbeszélésére. Hogy mennyire népszerűek ezek az országjáró túrák annak bizonyítására egy számadat: 1984-ben a guruló mintaterem forgalma 220 millió forint volt, ezért a pénzért — átlagárat számolva — 370 ezer darab ruhaneműt vettek a FER-től az áruházak és a boltok. Előnye ennek a módszernek az is, hogy nemcsak a boltvezetők látják a kínálatot, hanem a vevőkkel közvetlenül foglalkozó eladók is elmondják róla — tapasztalataik alapján — véleményüké L A vállalat forgalmának kétharmada a megyékben tevékenykedő állami vállalatok. szövetkezetek, boltegységek és magánkereskedők rendeléseiből tevődik ki. És nagy előny, ha a divatos szezonáirU'k rövid idő alatt megjelennek a települések boltjainak kirakataiban. A sportos, vagy elegáns vonalú nyári ruhákból kicsik és nagyok megtalálják a választékot. A legutóbbi divatbemu- tatókön pedig már az őszi újdonságokat láthatták a FÉR mintatenmének látogatói. í. E. fi strandolás kultúrája Előkészületek II nemzetközi rákkongresszusra A Nemzetközi Rákellenes Unió XIV. kongresszusának magyar szervező bizottsága elkészítette e jelentős tudományos rendezvény szakmai progr amját. Miként dr. Lapis Károly professzor a kongresszus elnöke elmondta, Budapesten a következő évben augusztus 21. és 27. között, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének rendezésében tartják meg a tanácskozást. A napokiban (küldték el a meghívókat a 150 szimpózium és kerékasztal konferencia ülés elnökeinek, valamint a meghívott előadóknak. Több miint 6 ezer szakembert — köztük világhírű tudósokat várnak, a kongresszusra. A kísérleti és a klinikai rákkutatás legújabb eredményeit vitatják meg egy héten át. Plenáris üléseken ismertetik többek között; miként hasznosíthatók a mono- tklonálás antitestek — egyetlen fehérje ellen irányuló specifikus készítmények —a dagan tok felismerésében és •gyógyításában. A daganatok előfordulása és a környezeti tényezők összefüggéseiről, a sugaras és a gyászeres kezelés, valamint a sebészeti beavatkozás kombinált alkalmazásának legújabb tapasztalatairól is tájékoztatják egymást a kutatók. Kikerülhetetlen a közhely: végre megjött az igazi nyár, amelynek a 'kánikulán túl az is jele, hogy különösen vasárnap, látogatói csúcsokat döntögettek a strandok. Az emberek szívesen menekülnek a hűvös medencék környékére. az árnyat kínáló fák alá, de mert mindenki oda meneküli, hamarosan nagy tömeg verődik össze. És ahol sokan vannak együtt, az egyéneknek többet kell törődniük társaikkal is. Miként a tisfela vas vári strand példája bizonyítja, akad még tennivaló a kulturált együttélés, egymás egészsége óvásának kérdésében. Hiszen, láthattuk-hallhattuk, a tiszavasvári fertőzést a fürdőben szedték fel a betegek, akik többsége gyermek. Hiába mondta néhány fővárosi fürdő vezetője, hogy a medencébe csak zuhanyozás után léphetnek a vendégek, sokan elmulasztják a tusolást, sőt az egyszerű lábmosást is. A megye szépen kicsinosított strandjain sem feledkeztek meg ajz üzemeltetők felhívni a vendégek figyelmét az alapvető higiénés követelmények betartására, mégis gyakran tapasztalhatjuk, hogy a fövenyein labdá- zók úgy maszatosian, piszkosan belevetik magukat a medencébe. És hiába figyelmeztetnek táblák arra. hogy a medencék helyett „szükBég esetén” a pár lépéssel odébb levő illemhelyeket használja a kedves fürdőző, azért a záráskor végzett vízminőség- vfesgálat alighanem gyakran szomorú eredményt hozna. Alapvető együttélési szabályokról van seó. mégis fal- ráhányt borsó a figyelmeztetés. Ha jól meggondoljuk, voltaképpen nem is lenne szükség a tisztaságra felhívó táblákra, hiszen végül isi emberek vagyunk. Emberek, biológiai funkciókkal, miint a fejletlenebb emlősök. Ám abban mégis különbözünk, hogy nekünk megadatott a gondolkodás képessége is. A tiszavasvári példa is legyen tanulság az előttünk álló igazi fürdőidényre. Fontos lenne, hogy már a pénztáraknál kiszűrjék a feltűnően elhanyagolt külsej ű vendégeket. Ezt nehéz megoldani, különösen egy kánikulai hét végén, amikor a a pénztárosok örülnek, ha fennakadás nélkül képesiek kiadni a belépőjegyeket, arra gondolni se tudnak, hogy tetőtől talpig végigmérjék a jegyet kérőt. Hogyan lehet mégis elkerülni a fertőzésveszélyt? Főként a medencék gyakori tisztításával, fertőtlenítésével, a rendsizeres vízcserével is; de úgy is, hogy mindent rendeltetésének megfelelően használunk. A medencét tehát fürdésre, úszásra, lubickolásra, s nem egyéb másra ... — bj —
