Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
1985. JÚNIUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Veszprémi Petőfi Színház előadásának egyik jelenete: Darás Léna (Marosiné), Szoboszlay Sándor (Puzsér) és Borbiczki Ferenc (Csató). Hagyományosnak tekinthető immár a zenés színpadi produkciók tavasz utóján, nyár elején Szolnokon megrendezésre kerülő bemutatósorozata, amelynek jóvoltából a szolnoki közönség az elmúlt három évben — és most is — több kitűnő előadást láthatott, s a szakmának is módja volt a zenés műfaj (ok) mérlegelő áttekintésére. Ebben az évben is a Szolnoki nyár 1985-ös rendezvényeinek nyitányaként rendezték meg a zenés színházi napokat. Befejeződött a zenés színházi találkozó Nincs ok vitatkozni az időpont megválasztásával, tény viszont, hogy az ünnepi könyvhét és a taláilkozó napjai pontosan „fedték” egymást. Csak egyetlen példát e szervezés hátrányát illusztrálandó: szerdán este a Veszprémi Petőfi Színház bemutatójával egy.időben, a múzeumudvarban Esterházy Péter Kis magyar pornográfiájából adott elő részleteket Vállai Péter. Minderre természetesen Ibárki mondhatná: Szolnok lélefcszáma és a kulturális igények a tervezés stádiumában telt házzal kecsegtetheti a rendezőket. (Bár akadt a korábbi években ellenpélda bőségesen). Sem itt, sem ott ‘nem volt telt, ház, ami természetesen nem baj, die nem is dicséri a szervezést. A legnagyobb előzetes érdeklődés a Kaposvári Csilky Gergely Színház és a József Attila Színház vendégjátéka iránt nyilvánult meg. A kaposváriak produkciójára irányuló figyelemnek kézenfekvő a magyarázata: az ország egyik legjobb társulatának Szolnokkal való kapcsolatai elég régiék, hadd emlékeztessünk itt csupán arra, hogy az idei évadban a szolnoki bérletes előadások közül kettő is kaposvári vendégrendező munkája — Naftáim (Babarczy László), Sötét igalamb (Ács János). A társulat a Tom Jones előadásával igazolta a várakozást, s azt a közhelyszámba menő tételt is, ami szerint jó színészete nélkül nehezen képzelhető el jó végeredmény. Ki-ki szíve szerint választott az emlékezetes színészi teljesítményeik közül. Engedtessék meg e jegyzetírónak is a „választás”: Csákányi Eszter és Helyey László voltak azok akik öntörvényű egyéniségként jelenitek meg, ugyanakkor játékukat tökéletesen alárendelték a rendező, Gazdag Gyula elképzeléseinek. A kaposváriakat követő debreceni társulat előadásában is volt egy jelentős tehetségre valló alakítás: a főszereplő Lipcsey Tibor Goldoni Két úr szolgája Truffaldinójaként — különösképp a második résztől — „vitte” az előadást, gag-jei már-ttnár rögtönzésként hatottak. A József Attila Színház Taps című látványos előadása (Iglódi István rendezésében) Galambos Erzsi tehetségére, egyéniségére épült, a Veszprémi Petőfi Színház A doktor úr című bohózatában pedig — rekedten is — Puzsér szaretpében Szoboszlay Sándor csillogott. A veszprémi színház Tordy Géza rendezésében mutatta be Molnár Ferenc — Zer- kovitz Béla „örökzöldjét”; habkönnyű és gyorsan felejthető előadás született. Ami nem azt jelenti, hogy a közönségsiker elmaradt: Molnár Ferenc könnyed me- sieszövése, Zerkovítz zenéje ebben az „interpretációban” sem volt hatástalan. A negyedik alkalommal megrendezett zenés színházi napok a házigazda társulat Luxemburg grófja csütörtök esti előadásával ért véget. Az eseménysorozat — mindent összevetve — kellemes szórakozásit 'kínált, s jó alap- hangulatot teremtett a folytatáshoz, a Szolnoki nyár további — zenei, képzőművészeti, színház — programjaihoz is. V.J. Kései toborzó Marad-e gimnázium Túrkevén? Ki hinné a világhírűvé lett Finlák, Kordák, s számtalan akadémikusnak a szülővárosában, Túrkevén az 1985— 86-os tanévre bizonytalanná vált a gimnázium élete. A nagykun város mindössze 7 nyolcadikosa jelentkezett a helyi középiskola gimnáziumi osztályába, ami még egy fakultációs csoportra sem elegendő. Ennél persze többen — ösz- szesen tizenketten — választották a gimnáziumot a két általános iskola 153 nyolcadikosa közül. Öten más, nagy hírű, budapesti, debreceni, megyei gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, mitöbb egy túrkevei diák felvételt nyert az úgynevezett „tudósképzőbe”, az Apáczai Gimnáziumba, a Művelődési Minisztérium osztályába, ahová négyszázan jelentkeztek harminc helyre. . . Miközben büszke lehet az iskola, a város újabb „tudósjelölt” fiára, egyáltalán nem lehet elégedett azzal, hogy képtelen volt egy osztálynyi gimnazistát toborozni. Az intézménytípus rendtartásában ez olvasható: „Egy-egy osztályba legalább 20 és legfeljebb 40 tanulót lehet felvenni”. Az idézett dokumentum a továbbiakban leszögezi, ha az első vagy második évfolyamon a tanév végén két párhuzamos Osztályban 38, illetve •háúnomiban 'ötvennyolc alá csökken a létszám, akkor az intézmény igazgatója köteles egy, illetve két osztályba átcsoportosítani a diákokat. Mi a teendő akkor, ha az indulásnál nincs elég jelentkező? Bezárjon a gimnázium? Az iskola vezetői reménykednek A kérdés immár hónapok óta izgalomban tartja a város vezetőit, az iskola pedagógusait, s nem utolsósorban azt a hét diákot, s szüleiket, akik a túrkevei gimnáziumba jelentkeztek. Hogy telik majd a vakáció a bizonytalanságban? Indul-e szeptemberben gimnáziumi osztály Túrkevén? Netán át kell járniuk Mezőtúrra? Tudja-e vállalni a család az ingázás többletköltségeit? Az iskola három és félévtizedes fennállása óta másodszor került válságos helyzetbe. Először a hetvenes évek elején, de akkor sikerült megtartani a folytonosságot, szeptemberre ószSzolnoki nyár ’85 A hónap elején a zenés színházi találkozóval kezdődött meg a Szolnoki nyár kulturális rendezvénysorozata, amely a továbbiakban is gazdag, változatos programokat kínál az érdeklődőknek. Június úgy tűnik a zene, a dal ünnepe lesz Szolnokon. Ebben a hónapban — 15-én és 16-án — már tizedik alkalommal ad otthont a város az Országos Szövetkezeti Dalostalálkozónak. A kórusok a sportcsarnokban mutatják be műsorukat. Ugyancsak júniusban — 29-én és 30-án — rendezik meg Szolnokon, a Járműjavító üzem Művelődési Házában a IV. Országos Vasutas Énekkari Találkozót. Az idei nyár egyébként is „kedvez” a zenebarátoknak. Szerdánként a Tisza Szálló toronyerkélyéről ismét felhangzik a tárogató, s ugyanitt kamarakoncerteket ad a Killián György Repülő Műszaki Főiskola fúvószenekara. A Mu- sica Antiqua Hungarica együttes hangversenye a múzeumudvarban várja az érSzínházi előadások a müzeumudvarban Orgonahangversenyek a nagytemplomban Szórakoztató műsorok a szabadtérin deklődőket június 17-én, este 7 órakor. Szintén júniusban — 24-én este 7 órától, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban — ad hangversenyt az NSZK-ból érkező Berliner Oratorien Chor kórus, Handel Messiás című oratóriumával lép a közönség elé. Felejthetetlen zenei élményeknek ígérkeznek a katolikus nagytemplom orgonahangversenyei. Július 1-én Lehotka Gábor, 15-én Kovács Endre orgonaestje várja az érdeklődőket. Déri András, a Magyar Rádió gyermekkórusának közreműködésével augusztusban, Hollai Keresztéig pedig szeptemberben ad orgonahangversenyt a nagytemplomban. Ez utóbbi hangversenyen közreműködik a Szolnoki szimfonikusok kamarazenekara. A képzőművészeti bemutatók sorában kiemelkedőnek ígérkezik a Megyei múzeumok művészeti gyűjtmé- nyeinek 40 éve a művészet szolgálatában címmel nyíló kiállítás, amelyet a Szolnoki Galériában tekinthetnek meg az érdeklődök júliusban és augusztusban. A Damjanich János Múzeumban Tibet világa címmel júliusban rendezik meg azt a kiállítást, amely Körösi Csorna Sándor életútját mutatja be a közönségnek. A művésztelep kollektív műtermében június 20-ig Vuics István festőművész, júliusban és augusztusban pedig Bácskai Bertalan grafikusművész kamaratárlata várja a látogatókat. Geese Árpáid festőművész és Nagy István szobrászművész kiállítását augusztusban a Ságvári Endre művelődési központban láthatják a nézők. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ galériáján június 21-én a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallga- tóina/c. munkáiból, augusztusban pedig Szigeti Magda és Bottos Gerő szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás. A Szolnoki Nyári Színház Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátékát mutatja be a múzeumudvarban. A darabot — ÉriKovács András rendezésében — első alkalommal július 5-én, majd további 9 előadáson láthatja a közönség. A szabadtéri színpadon elsősorban szórakoztató műsorok várják a szolnokiakat. Az Edda együttes június 20-án, a Neoton Família és a Dolly Roll júliusban, az Első Emelet augusztusban, az R-GO együttes pedig szeptember elején ad koncertet. Júliusban Szolnokon vendégszerepei s a szabadtéri színpadon mutatja be műsorát a mexikói Folklorico Magisterial táncegyüttes. Augusztus elején magyarnóta-estet rendeznek, augusztus 20-án pedig a Magyar Állami Népi Együttes Vallomások a néptáncról című műsorával szerepei a szabadtéri színpadon. A nyári hónapokban ismét várják a fiatalokat a Diákcentrum programjai, szolgáltatásai. A Megye; Művelődési és Ifjúsági Központban szünidei gyermekprogramo- kat rendeznek. Ismét megnyílik a Nyári játékok háza. szeverbuválódott annyi diák, amennyi még éppen elég egy osztályhoz. És most? Az iskola vezetői reménykednek: — Lezárult ugyan már a jelentkezések elbírálása a másodikként megjelölt intézményeken is. Néhány diák érdeklődött nálunk a 'továbbtanulási lehetőségekről, — mondja Németh István igazgatóhelyettes, az intézmény beiskolázási felelőse. — Az elmúlt évek tapasztalatai alapján — gyakran még szeptemberben is meggondolja magát néhány fiatal,, s nem megy el a választott iskolába, hanem beiratkozik a gimnáziumunkba — úgy vélem a jelenlegi létszám megduplázódik, de lehet, hogy még azt is meghaladja. — Hogy alakult az utóbbi években a tanulók létszáma? — Tavaly 29 elsőéves kezdte meg tanulmányait. A második oslzttályba huszon- hatan, a harmadikba, s a negyedikbe is harmincketten járnak. A lemorzsolódás nem nagy arányú. — Miben látja a csökkenő érdeklődés okát? — Azt hiszem nemcsak túrkevei jelenség, a gimnázium vonzásának valóban tapasztalható csökkenése. A sikeres felvételi az egyetemeken, főiskolákon nem biztos. A fiatalok egy része úgy érzi, zsákutca volt számára a gimnázium. Elpocsékolt 4 évet, se szakmája, se rangja, hiszen a tudást, a műveltséget nemigen méltányolták kellően. Különféle szakképzéssel is foglalkoztunk, jelenleg gyors- és gépíró fakultációt választhatnak diákjaink. S ma már az is egyre gyakoribbá válik, hogy az érettségizett fiatalok szakmunkásképzőben folytatják tovább tanulmányaikat. — Közepesnek, átlagosnak ítéljük meg a gimnáziumunkat — jegyzi meg kritikusan Cseh Sándor igazgató. — Volt olyan év, hogy az egyetemre, főiskolára jelentkezők 65—70 százalékát felvették. Az idén abból adódik a gondunk, hogy a nyolcadikos gyerekek közül csak kevesen szándékoznak gimnáziumban tanulni. Utánanéztünk, hogy hol „veszítettük el” a fiatalokat. A Petőfi Általános Iskolából például egy egész kéz> labda- csapat — az úttörő-olimpia hatodik helyezettje — jelentkezett a békéscsabai szakközépiskolába, azzal a céllal, hogy ott majd játszhatnak az NB I-es csapatban. A mi diákjaink csak a (negyei baj nokság második helyezett csapatában játszanak. A tanulók azt mondták, nem érzik magukat elég tehetségesnek ahhoz, hogy elvégezzék a gimnáziumot... S említhetnék egy másik jelenséget is; a város értelmisége érthetetlen módon inkább más. gimnáziumba küldi tanulni a gyermekeit. S ez aztán példa lesz a többi szülő előtt is. A városnak nine* vonzáskörzete Ez sem csupán túrkevei jelenség. Több nagyközség, kisebb város gimnáziuma küszködik hasonló szemlélet miatt. Túrkeve emellett sajátságos helyzetben is van. A városnak nincs vonzás- körzete, a gimnázium csak a két általános iskolából várhatja a tanulókat. Az idén a végzősök közül tizenketten lesznek gimnazisták, negy- venhatan szakközépiskolában tanulnak tovább, közel száz fiatal pedig szakmunkásképző intézetbe, szakiskolába jelentkezett. Ez nem felel meg a kívánatos ötven-hat- van százalékos aránynak. Az iskolák pedagógusai kétségtelenül nehéz körülmények között dolgoznak. A nevelők tekintélyes- hányada típusonként 60, azaz átlagosan napi öt órában tanít. A Kossuth úti iskola az idén nyolc állást hirdetett meg; az előző évek tapasztalataiból okulva az idén már szolgálati lakással, s valamennyi üres állásra van jelentkező. Bizony nem kis erőfeszítések árán ma már úgy tűnik, nem állt meg az idő a nagykun városban. Simon Ferenc, a városi pártbizottság első titkára mondja: — Az adott, kedvezőnek nem tekinthető helyzetben azt kell tennünk, kihasználnunk, amit a lehetőségeink kínálnak. Szeretnénk a várost vonzóbbá tenni a lakók, az ideköltözők, az átutazók számára. Terveink szerint iDévaványánál összekötőút épül Békésbe. Idegenforgalmi látványosság a tájvédelmi körzetté nyilvánított Ecsegpuszta, megépítettük a fürdőt, amelynek vize különböző női betegségek gyógyítására is alkalmas. A szomszédságában parkot, szabadtéri színpadot, kempinget alakítottunk ki, a Holt-Berettyón pedig horgászparadicsomot, csónaikázó- tavat tervezünk. Mindez a helybeliek, s a vendégek pi* henését, szórakozását szolgálja. Ennél sokkal lényegesebb eredményünk a nagy arányú lakásépítés. Az ötéves tervben a tervezett 650 helyett, több mint hétszáz otthont vehetnek birtokukba a lakók. Megvalósítottuk a gázellátást — 2 millió forint értékű kötvényt 'vásárolt a város lakossága. Javítottuk az úthálózatot. Ám nem vágyunk mégsem elégedettek, hiszen teendőink csak lassan fogyatkoznak. Nem úgy, mint a gimnazisták. Lesz-e, marad-e gimnázium Túrkevén, egyáltalán nem közömbös kérdés a város közvéleményében. Természetesen mindenki arra szavaz, hogy legyen. A tanács, az iskola fenntartója vállalja a költségeket bármennyi is a tanulók száma. Nehéz lenne az újrakezdés — Bízunk benne, hogy sikerül, ha nem is elérni, de legalább megközelíteni a gimnáziumi létszámot, s nem kell Mezőtúrra irányítani — ahol egyébként szívesen látnák — a hét túrke- vei fiatalt — reménykedik Fereczi György, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának előadója is. — A presztízsveszteségen túl természetesen más hátrányok is, a pedagógusok foglalkoztatása stb. származnának az esetleges évfolyam kimaradásából. S utána bizony nehéz lenne az újrakezdés... Szeptemberig ugyan még változhat az első osztályosok létszáma, a kudarcnak azonban már most érzékelhetők a tanulságai, amelyeket Cseh Sándor igazgató így összegez: — Ha az egyetemek, főiskolák képviselői nem átalla- nak felkeresni középiskolákat, hallgatókat toborozni, akkor nekünk is. jobban oda kell figyelnünk a mindenkori nyolcadikos évfolyamra. Szorosan együtt kell dolgoznunk az általános iskolák pedagógusaival. S még inkább be kell bizonyítanunk, hogy a mi érettségizett fiataljaink is képesek bejutni a felsőoktatási intézményekbe. ; I Az iskolák közötti jó együttműködést a város vezetői is szorgalmazzák. Hiszen az igen csekély létszámú értelmiségi réteg s a középfokú végzettségűek gyarapodását jobbára csak a helybeli fiúktól, lányoktól várhatják. A gimnázium léte vagy nem léte ilyen formán Túrkevén összekapcsolódik a város további sorsával, fejlődésével is. Tál Gizella Jó alaphangulat a folytatáshoz
