Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvi. évi. 132. sz., 1985. június 7., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Hogyan szavazzunk? A rádió és televízió jövő heti műsora Bajnokavatás és rangadó Választási nagygyűlés Csepelen Kádár János mondott beszédet Tegnap Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára a csepeli sportcsarnokban rendezett választási1 nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozók­kal. A nagygyűlés a szombaton sorra kerülő választás előtti utolsó politikai tömegdemonstráció volt. Záróese­ménye tehát a választási előkészületeknek, melyek so­rán az országgyűlési képviselők vagy tanácstagjelöltek találkoztak választóikkal, kifejtették a Hazafias Nép­front programja alapján elképzeléseiket, s lakosságunk széles rétegei tettek hitet az MSZMP XIII. kongresszu­sán elhangzott országépítő célok megvalósítása mellett. Zsúfolásig megtelt a sport- csarnok, ahová a csepeli dol­gozóik melilett eljöttek a budapesti m unka sikoltok­tívák képviselői is. Az elnökségben helyet fog­laltak a főváros. Csepel politikai, társadalmi szerve­zeteinek vezetői, az élenjá­ró dolgozó közösségek kül­döttei, a munkásmozgalom veteránjai, s az urnákhoz most először járuló fiatalok képviselői. Ott volt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára. Horváth István, a Központi Bizottság titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Főváro­si Tanács elnöke, Peják Emil, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának ve­zető titkára, Ernszt Antal, az MSZMP XXI. kerületi bi­zottságának első titkára, Ta- ri1 Antal, a Csepel Művek igazgató tanácsának elnöke. A Himnusz hangjait köve­tően Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke köszöntötte a je­lenlévőket. Elnöki megnyitó­jában hangoztatta: — Belpolitikai életünk újabb kiemelkedő eseményé­hez érkeztünk. Május 15-én a fővárosban és az ország egész területén befejeződtek az új választójogi törvény alapján tartott képviselő és tanács­tagi jelölő gyűlések. Ezt kö­vetően kezdődtek meg, s itt Csepelen fejeződnek be a választási gyűlések. A választási előkészületek nagy politikai aktivitásról tettek tanúbizonyságot. A jelölő gyűléseken több mint másfél millió választópolgár vett részt, 200 ezer ember szólalt fél. s mondott véle­ményt az országos és helyi politikáról, a népfront által nemzeti programmá emelt ikongnesszusi határozatokról: és a népfront jelöltjeiről. A tapasztalatok egyöntetűen ttainúsítjákí, 'hogy a rendez­vények a Hazafias Népfront választási felhívásában kör­vonalazott politikai szellem- bon zajlottak le, s a felszó­lalások e ipoliitika mellett tet­tek hitet. A jelölő és választási gyű­lések a közélet igazi, demok-. ratikus fórumai voltak. Ki­fejezésre juttatták, hogy az állampolgárok nemcsak bele kívánnak szólni életük for­málásába, ügyeik intézésé­be, hanem részt kívánnak venni a döntések végrehajtá­sában is. Meggyőződésem, hogy mindezt megerősíti a mostani összejövetelünk is — hangoztatta Kállai Gyyla. A nagygyűlésen elsőként Tráutmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az országos listán szereplő kép­viselőjelölt szólalt fel. Élet­útja, munkája elmúlt évtize­deire visszatekintve, felidéz­te hazánk e századi történe- Irémak jelentős fordulópont­jait, a dolgozó osztáLyok nyo­morúságos korszakát, a má­sodik világháború éveit. Kie­melte: a Szovjetunió Vörös Hadserege óriási véráldoza­tok árán a végp tisztulás tói mentette meg kifosztott, ro­mokban heverő országunkat. Az illegalitásban és a szov­jet csapatok oldalán harco­ló magyar kommunisták, el­lenállók, antifasiszták álma beteljesült. — Ám sokunkban, akik a kezdet kezdetén még nem váltattuk magunkat a szüle­tő új, gyökeres változást sej­tető viliág híveinek, felvető­dött az önvizsgálat, az útke­resés igénye, a hovatartozás kérdése. A feudálkapitaliis- ta .felépítmény lerombolása, a földosztás, a demokratdkuá Ijqgick kiteljesedése, a von­zó célok meghirdetése hama­rosan megnyerte a bizonyta­lankodóikat. A továbbiakban így folytatta: — Sok év óta erős szálak­kal kötődöm a népfrontmoz­galomhoz. Mindenki, alki részt vállal e nagyszerű mozgalomban, tudja, hogy a népfront a párt szövetségi politikájának történelmiilleg kialakult, a szocializmus épí­tésének teljes korszakában érvényben maradó megjele­nési formája. Legutóbb a párt XIII. kongresszusa fog­lalt ismételten állást a tár­sadalmi osztályok és rétegek együttműködése, a szövetsé­gi politika folytatása mellett, s megjelölte az ezzel kapcso­latos népfront-feladatokat is. — Mozgalmunk éppen e napokban vizsgázik az új vá­lasztási törvény alkalmazá­sában. Remélhetően siker­rel, ha a választópolgárok — alkotmányos kötelességük maradéktalan teljesítése ré­vén — ehhez hozzásegítik. Nagy megtiszteltetés szá­momra. hogy az országos lis­tán ismét képviselőnek jelöl­tek. Ez a lista szinte jelkéoe- zi a párt és a népfront szö­vetségi politikáját, a nemze­ti egységet, a szocialista de­mokráciát. A javasolt szemé­lyek olyanok, akiktől meg­választásuk esetén megköve­telhető, hogy a választókerü­letekhez nem kötött, országos jellegű ügyeket képviseljék. Jogok és kötelességek szem­pontjából természetesen nin­csenek különbségek köztük és a többi országgyűlési kép­viselő között — mondotta egyebek mellett Trautmann Rezső. Az országos választási lis­tán képviselőjelöltként sze­replő Kállai Ferenc felszó­lalásában hivatásának, a színészi mesterségnek a fe­lelősségére utalva elmondta: — Szenvedélyesen figyelem az emberek minden megnyi­latkozását, cselekedeteik bel­ső rugóit, egymáshoz való 'viszonyukat a társadalom­mal való kapcsolatukat. S természetesen mélységesen, szenvedélyesen érdekelt va­gyok abban, hogy vajon a kultúra a művészet mennyi­ben szolgálja az ember, a közösség jobbá tételét. Fel­mutatja-e eléggé hitelesen a maga sokoldalúságában az embert? Ad-e elég lélektisz­tító élményt, példát, jót vagy rosszat? Segíti-e leküz­deni a művészet a bennünk a környezetünkben • elszapo­rodó negatív, mindannyiun­kat sértő erkölcsiiség tünete­it, erősíti-e humánummal, a szocializmus értékeivel, táv­lataival való azonosulásun­kat, vagy ellenkezőleg: elfe­lejtve dolgát, megkerülve a nehezét, fertőzi a lelkeket, hiszen a leginkább gazda­ságközpontú időszakokban sem csökken, hanem nő a művészet, a kultúra szerepe, jelentősége — de nem mind­egy, hogy milyen ez a szel­lemiség. Alapvető történelmi ered­ményeikben. a vívmányok megőrzésében és megújítá­sában a munkások, parasz­tok vezetők, mérnökök, köz­gazdászok. orvosok, pedagó­gusok s más hivatásbeliek erőfeszítései mellett megha­tározó a szerepe a magyar művészet hiteles, emberfor- máló értékeinek is. Az alko­tó és előadó művészek szen­vedélyére, hitére. szándé­kára, sőt áldozat vállalására a jelenben s a jövőben is építhet, s kell is, hogy épít­sen a társadalom. Kállai Ferenc a párt XIII. kongresszusán meghívottként szerzett tapasztalatait is megosztotta a nagygyűlés résztvevőivel: — A kongresz- szus arról győzött meg hogy ' társadalmunk, politikánk minden területen hű akar maradni a valódi értékhez. Szabad utat nyit a tehetség­nek. de tilosat mutat az ügyeskedő, magát frázisokkal körű 1 bástyázó speku lánsok- nak. a munka nélkül szer­zett jövedelmeknek, mind a gazdasági, mind a kulturá­lis életben. A Hazafias Népfront választási prog­ramját valóságunk őszinte elemzése, a nagy és kis ügyek emberhez méltó meg­fogalmazása, az értelmes társadalmi cselekvés prog­ramjának hirdetése jellemzi. Mindez együtt ösztönöz, sőt biztat arra, hogy megálmo­dott építményünkhöz — amelyen nemcsak az új Nemzeti Színházat, hanem az egész országot értem — egy- egy téglát én is lerakhassak — mondotta végezetül Kál­lai Ferenc. Ezután Bodor Lászlóné, a Csepeli Papíripari Vállalat papírgyárának dolgozója szólalt fel. A kongresszuson elhangzottakról szólva a következőket mondotta: — Engem, aki nő vagyok, fiatal munkás és családanya, a helyzetemnél fogva min­den érdekel. Kollektívánk véleményét tolmácsolva el­mondhatom, várakozásain­kat, elképzeléseinket tartal­mazzák a legfontosabb párt­fórum határozatai. Az ott megfogalmazott célokat jó­nak tartjuk, olyanoknak, amelyekért érdemes az eddi­ginél többet és jobban dol­gozni. Mi, fiatalok nem fé­lünk attól, hogy meg kell oldani feladatokat, hiszen nem kész dolgokra várunk, hanem célokat, lehetőségeket és bizalmat kívánunk, — Mint Csepelen dolgozó munkásember, számomra nem közömbös, miként fej­lődik a munkáskerület, s hogyan alakulnak élet- és munkakörülményeink. Tu­dom, hogy a megválasztandó képviselők és tanácstagok e fejlődésért — lehetőségük szerint — mindent megtesz­nek. Külön örülünk annak, hogy országgyűlési képviselő- jelöltjeink között munkás­asszony is van, és megtalál­hatók a kerület társadalmi és vállalati vezetői, akik valamennyien vállalták a Hazafias Népfront program­jának megvalósítását, amely egyben a pártkongresszus határozatainak végrehajtását is jelenti. Ügy gondolom, e program valóraváltása mind­annyiunk személyes érdeke, amely mellett ki kell áll­nunk. Ez abban nyilvánul meg, hogy a szavazáson részt veszünk és megfontoltan vá­lasztunk a Hazafias Nép­front jelöltjei közül. akik bennünket képviselnek, ér­tünk és velünk dolgoznak, majd az elkövetkezendő idő- ■ szakban — mondotta vége­zetül Bodor Lászlóné. Ezután Kádár János lépett a szónoki emelvényre. (Folytatás a 2. oldalon.) A csepeli sportcsarnokban került sor a nagygyűlésre ülést tartott a Minisztertanács Napirenden: a veszélyes- hulladék-kezelő telepek országos hálózatának kiépítése A kormány tájékoztatási hivatala közli:-a Miniszterta­nács tegnapi ülésén idősze­rű politikai és gazdasági kér­désekről tárgyalt. Az Állami Tervbizottság tájékoztatója alapján megvi­tatta a veszélyes hulladék- kezelő telepek országos háló­zatának kiépítésére hozott h atáiroza t végreh a j t ásá n a k helyzetét. A veszélyes hulla­dékok ártalmatlanításához fűződő fontos társadalmi és népgazdasági érdekekre kö­telezte az illetékes miniszté­riumokat, hogy a tanácsok és a vállalatok bevonásával gyorsítsák meg a végrehaj­tást. Június 21-én: gépszemle Szűkül az árpa, küszöbön az aratás A megyei' tanács mezőgaz­dasági osztályától kapott tá­jékoztatás szerint a jelentős belvíz- és jégkár ellenére a tavalyinál mintegy 3 száza­lékkal nagyobb területen ad munkát az aratóknak — csép­lőknek, a szállító- és szérű­munkásoknak a nyári érésű növények betakarítása. Az együttesen 172 ezer hektáron érő kaiászosgabona, repce, fénymag, fűmag, len és bor­só begyűjtéséhez 968 kom­bájn áll rendelkezésre a me­gye nagyüzemeiben. Az ara- tó-cséplőpaik az idén 35 új, nagy teljesítményű kombájn­nal gyarapodott, amelyek na­gyobb részét az intenzív ga­bonaprogram keretében vá­sárolták meg a gazdaságok. Az Agrokemél jelenleg is mintegy húsz E-jejű kom­bájn vár gazdára. Hétszáz- húsz tehergépkocsi és 3792 pótkocsi áll készenlétben a termésmennyiség gyors biz­tonságba helyezésére. Optimális, aratásra alkal­mas időjárás esetén 13 mun­kanap alatt betakarítható a nyári érésű növények termé­se, figyelembe véve, hogy a Teszöv szervezésében Cseh­szlovákiából és az aratást ké­sőbb kezdő északi megyék­ből 90 kombájn és 62 szállí­tójármű segíti majd a me­gyében az aratást. Június 21-én tartják meg a nagyüze­mekben az aratás előtti gép­szemléket, addigra minden gazdaságban bevetésre kész lesz a géppark. A megyei kampánytervben szereplő 13 munkanapos be­takarítás természetesen fel­tételezi az üzemek egymás közötti, tavaly már jól bevált együttműködését is. Várhatóan a hónap végé­től kezdetét vevő nagy mun­kában. a nyári betakarítás­ban közvetlenül mintegy hat­ezren, közvetve csaknem két­ezren vesznek részt a mező- gazdasági nagyüzemek, a ter­melési rendszerek, a mező- gazdasági gépgyártó és for­galmazó vállalatok dolgozói. A róluk való gondoskodás­ban, színvonalas és zavarta­lan ellátásukban nem kevés a tennivalójuk és felelőssé­gük a megyében működő ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri szervezeteknek. A eserkeszőlői gyógy- és strandfürdőt naponta több szá­zan látogatják, hétvégeken pedig czerötszáz-kétezer lá­togatója van. A tanáccsal közösen egy új kutat fúrnak, mely a község, valamint az úszómedence vízellátásába segít be. Kivitelezők a Szolnok Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents