Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚNIUS 7. KADAR JANOS: A szocializmusra, a békére, rendszerünkre, politikánkra szavazunk Kedves elvtársaík! Bará­taim ! Tisztelettel köszöntőm a a nagygyűlés elnökségét és minden résztvevőjét. Élve az alkalommal, köszöntőm a televízió nézőit, a rádió hall­gatóit, az itt jelenlévők sze­mélyében köszöntőm Csepel, Budapest dolgozóit, köszön­tőm a magyar munkásosz­tályt. a szövetkezeti paraszt­ságot. az értelmiséget, az al- katjnaaoittalkiali a (választás­ra készülő, szocializmust épí­tő magyar népet. Az utóbbi hónapokban po­litikai életünk nagyon moz­galmas volt. Nemrégiben zaj­lott le a Magyar Szocialista Munkáspártnak. társadal­munk vezető erejének nagy fontosságú XIII. kongresz- szusa. Azt követően méltón megemlékeztünk hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu­lójáról. Megünnepeltük má­jus 1-ét, a munkásosztály, az internacionalizmus nagy sánal’.c 40. évfordulója alkal­mából meghirdetett szocia­lista munkaverseny eredmé­nyeiben. A bányászok és a többi szakma dolgozói is sokszor túl sokat vállalva, szabad szombaton, kommu­nista műszakokon teljes erő­vel dolgoznak, hogy a szoci­alista céljaink eléréséhez annyira fontos idei népgaz­dasági tervet minél jobb eredménnyel teljesítsék. Ezért ezeket a mind szavakban, mind tettékben .megnyilvá­nuló állásfoglalásokat nagy­ra értékeljük, az egyik leg­fontosabb előrevivő erőnek tartjuk. Június 8-án. szombaton lesznek az országgyűlési kép­viselő- és tanácstagválasztá­sok. Ennek szintén megvan a maga nagyon nagy jelen­tősége. Büntetőjogi szankció természetesen nem sújtja azt, aki nem szavaz. De úgy gon­dolom, bogy a közügyekben Kedves elvtársak! Az utóbbi hetekben ha­zánk. .társadalmunk, a dolgo­zók életének szinte minden kérdéséről szóltunk. Ezért most nem szükséges progra­mot hirdetni, hiszen azt már megadta a pártkcengresszus és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa. Néhány fon­tos kérdésről mégis szólni kívánok. Ma a világon harc folyik a társadalmi rendsze­rek között és éles az ideoló­giai .küzdelem. Az emberiség fejlődésének jelenlegi sza­kaszában egyidejűleg létezik a kapitalista és a szocialis­ta világrendszer. E tár­sadalmi rendszerek har­ca természetesen létezésük óta napirenden van, de az utóbbi időben élesebbé vált. Az imperializmus neves és kevésbé neves szószólói új­ra és újra arról beszélnek, hogy Marx .tanítása a mar­xizmus—leninizmus elavult, a szocialista rendszer nem Nagyon bízunk benne, hogy az emberek nemcsak a mi országainkban, hanem a ka­pitalista világ államaiban is megértik: az emberiségnek, ha fenn akar maradni, nincs más útja, mint a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése, és a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldása. Ezt a politikát képviseli a mi ha­zánk, a Szovjetunió, ezt kép­viselik a Varsói Szerződés tagállamai, a szocialista or­szágok. Mély meggyőződé­sünk, hogy ebben a kérdésben egész népünk támogatását élvezzük. Ügy gondolom, hogy szombaton, a választás napján békeakaratunkat is kifejezésre juttatjuk: a bé­kére szavazunk. A választás időszakában pártunknak, kormányunk­nak, a Hazafias Népfront­nak. a képviselő- és tanács- tagjelölteknek is számadást kell készíteniük. Szólniok kell arról — s ez részben a jelölő gyűléseken és a vá­lasztási gyűléseken megtör­tént —, hogy a legutóbbi vá­lasztás óta eltelt öt évben az akkor hirdetett progra­mok szerint éltünk és cse­lekedtünk-e? A válaszunk egyértelmű igen: az öt év­vel ezelőtti választási ígé­retünknek megfelelően dol­goztunk és cselekedtünk, s nem kevés eredményt ér­tünk cl. Pártunk és kormányunk ebben az öt évben is álha- tatosáTi dolgozott a békéért. — népünk biztonságáért. Ezt szolgálja az az alapvető ál­lásfoglalásunk is. hogy mi az erőegyensúly fenntartásá­nak hívei vagyunk, erőfö­lényre nem törekszünk, de azt sem engedjük meg, hogy bárki erőfölénybe kerüljön velünk szemben. Meggyőző­désünk, hogy ez az állás­pontunk nemcsak a magyar nép, a szocialista országok népeinek biztonságát szol­gálja, hanem megfelel min­den ország lakossága érde­keinek is. Az erőegyensúly az egész emberiség érdeke. Leginkább csak néhány mondatos sajtóközlemények jelzik. de ezek sokaságá­ból nyomon követhető: pár­tunk és kormányunk napról napra fellép a nemzetközi küzdőtéren azért, hogy biz­tosítsuk népünk számára a békét és a biztonságos, nyu­godt építőmunka feltételeit. Itthoni körülményeinket te­kintve tudjuk, érzékeljük, hogy az elmúlt öt év nem volt könnyű. A párt 1980- ban tartott XII. kongresszu­sa idejében számot vetve a helyzettel, elég szigorú prog­ramot hirdetett. Nyíltan és becsületesen tette ezt, mert a fő kérdések megoldására kívánta mozgósítani a dol­gozókat. E program megva­lósítása meghozta az ered­ményét: kritikus és nehéz helyzetben megőriztük az ország fizetőképességét, csök­kentettük az ország adóssá­gát. Ez nagyon fontos volt. Ugyanakkor —■ bár a ter­melés fejlesztésének ütemét az egyensúly elsődlegessége miatt alacsonyabban kellett meghatározni, ezekben az években sem toporogtunk egy helyben, a nemzeti jö­vedelem 8 százalékkal nö­vekedett. Többet kell tennünk a szocialista normák Kádár János beszédét tartja nemzetközi ünnepét, és köz­ben megkezdődött a válasz­tása kampány. E politikai események során szó esett a bennünket vezérlő elveikről, politikánkról, céljainkról, helyzetünkről, nehézségeink­ről. a követendő útról. a megoldandó feladatokról. Minden lényeges kérdésről a tömegek iránti bizalommal nyíltan beszéltünk. Most en­nek az eseménysorozatnak, a választási politikai munká­nak az utolsó szakaszában vagyunk. A lezajlott jelölő és választási gyűléseket nagy­fokú politikai aktivitás jel­lemezte. Ezeken mintegy másfél millióan vettek részt, a választóknak több mint 20 százaléka. Számunkra természetesen nagyon fontos:, hogy az ál­lampolgárok milliói hogyan flogjadták kongresszusunk ha­tározatait és a Hazafias Nép­front állásfoglalását, amely­ben magáénak vallotta pár­tunk országépítő programját. Felelősséggel és örömmel szólok arról, hogy az embe­rek nemcsak nagy érdeklő­déssel, hanem megértéssel, támogatással és tettrekész- ségigel fogadták törekvésein­ket, s ezt Szávákban is kife­jezték. Hiszen csak a válasz­tásokkal kapcsolatos .gyűlése­ken 200 ezer ember szólalt fel és nyíltan állást foglalt. Ez óriási fontosságú. De en­nél is fontosabb állásfoglalás fejeződik ki a mindennapi munkában, a pártikongiresz- szus és hazánk felszabadulá­gondolikozó, s napjaink fel- emelkedését szívükön vise­lő emberek előtt világos a választásokon való részvétel, milliók állásfoglalása politi­kánk fő iránya mellett. Amint az előttem szóló cse­peli fiatalasszony mondotta, a szavazópolgárok is megér­tük, hogy ezen a választáson aktívan résztvenni és a szava­zatával is kifejezésre juttat­ni iaz egész nép alapvető po­litikai törekvéseivel való egyetértést — ez erkölcsi és politikai tett. A szavazás a politikánk, a rendszerünk, a népi hatalmunk, a szocializ­mus, a béke és az építő prog­ramok melletti kiállást, ál­lásfoglalást jelenti. működik megfelelően. Lassan máir csaknem másfél évszá­zada annak, hogy a fiatal Marx elkezdte kutató és elemző munkáját. Sok idő telt el. azóta, hogy ő és a ve­le együtt dolgozó Engels, majd Lenin kidolgozták és lerakták a marxista—leni­nista elmélet alapjait. Min­denki tudja, áki ilyen kérdé­sékkel foglalkozik, amióta Marx mint a kapitalizmus szigorú kritikusa fellépett, úgy beszéltek nézeteiről, hogy azok megalapozatlanok, életképtelenek, de az elmé­let azóta már valósággá vált, száz és százmillióik élnek a világrendszerré vált szocia­lista társadalom országaiban. S ezek az országok fejlődnék, ez á rendszer életképes. Egyenlő biztonságot minden érdekelt félnek Ami a kapitalizmust illeti, kétségtelen, hogy amikor a tőkés társadalom kifejlődött, és ahol a feudális társadal­mat vagy lannák maradvá­nyait íéilretolta útjaiból, je­lentősen hozzájárult a ter­melőerőik fejlesztéséhez. a korábbiakhoz viszonyítva a javak nagyabb tömegét hoz­ta létre. Az igazsághoz azon­ban az is hozzátartozik hogy a 'gazdaságilag legfejlettebb tőkés országok a magúik szín­vonalát más országúk és né­pek imperialista kizsákmá­nyolása útján érték el. A kapitalizmus ma válság­ban van. Küzd feloldhatatlan belső ellentmondásaival, úgy a ki zsákmányol ók és kizsák­mányoltak közötti kibékíthe­tetlen ellentmondásokkal. Gazdasági, politikai, pénz­ügyi válságok, a termelés konjunkturális ingadozásai is gyötrik. De a mi számunk­ra az a leglényegesebb, hogy most miit tud a kapitaliz­mus az emberiségnek ígérni. Ez a válsággal küzdő rend­szer az egyes dolgozó számá­ra a létbizonytalanságot, az intézményesített és növekvő munkanélküliséget, az élet legkülönbözőbb .területén az erőszakunalmat, az emberi környezet, a természet pusz­títását és a háború szüntelen veszélyét tudja távlatként nyújtani. Ezzel szemben a szocializ­mus megszünteti az ember ember általi kizsákmányolá­sát, garantálja a létbiztonsá­got. a teljes foglalkoztatott­ságot. Lehetővé teszi, hogy a fejülömböző nemzetek, népek viszonylag rövid idő alatt le­küzdjék a százados elmara­dottságot. A szocialista világrendszer ma a társadalmi fejlődés, a népek szabadságának zász­lóvivője. Ez a rendszer az emberiségnek a tartós és szi­lárd béke és a fegyvtermentes világ távlatát nyújtja. Erre az erőre, a szocializmusra is szavazunk a szombati válasz­tásunkon. Biztos vagyok ab­ban, hogy népünk a rend­szerek világméretű harcában ezúttal is a szocializmusra adja szavazatát. A jelenlegi nemzetközi helyzet egyik fő jellemzője ma az imperialisták által szított fegyverkezési ver­seny, az imperialisták egyes köreinek az a törekvése, hogy katonai erőfölényre tegyenek szert. Azt tapasztaljuk, hogy az Egyesült Államok a vi­lágűr militarizálásának gon­dolatát fontolgatja. Mit hirdetnek ezzel szemben a Varsói Szerződés országai — a Szovjetunió, a szocialista országok? Mi a békés, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élését hirdetjük és gyakoroljuk. Minden vitás nemzetközi kérdésben a tár­gyalást és a megegyezést ja­vasoljuk. A Varsói Szerződés Szervezete meg nem táma­dási megállapodást javasolt és javasol ma is a NATO országainak. Javasoljuk a fegyverkezési verseny meg­fékezését — Európa atom­fegyvermentesítését, a tö­megpusztító fegyverek meg­semmisítését, s végül az ál­talános leszerelést. Tudjuk, hogy ezek nem gyorsan meg­oldható kérdések, de célja­inkért — amelyeket a szo­cialista országok népei egy­ségesen támogatnak —szün­telenül harcolni fogunk. Ügy véljük, hogy e bo­nyolult folyamatban biztosít­ható az összes érdekelt fél egyenlő biztonsága. Nem akarunk erőfölényt kiharcol­ni, mi valóban békére, bé­kés egymás mellett élésre törekszünk. Azt’ akarjuk, hogy az emberiség által megtermelt értékeket ne fegyverekre, hanem az em­beriség javára fordítsák. Mi a tőlünk eltérő társadalmi berendezkedésű országok né­peinek is azt kívánjuk, amit önmagunknak, hogy békében, élvezhessék munkájuk gyü­mölcseit. Ennél józanabb tisztességesebb külpolitikát hirdetni ma nem lehetséges. teljesebb érvényesítéséért A pénzszűke öt éve alatt is nem kevés új létesítménnyel gyarapodtunk. Közöttük van a Paksi Atomerőmű, egy olajfinomító üz^em; moderni­záltunk kohászati és acélgyá­rakat, felújítottunk bányá­kat; tovább épült a metró, hidak, utak . építésével és rendbehozatalával is fejlesz­tettük a tömegközlekedést. Szekszárdon óriási húskom­binátot, sok más helyen na­gyon fontos élelmiszerfeldol­gozó üzemeket létesítettünk és bővítettünk. Más ipar­ágakban is a hatékonyabb ter­melés fejlesztéséért dolgpz- tunk, így öt év alatt elértük, hogy a munka termelékenysé­gének növekedése meghaladta a termelés növekedését, és most egy egységnyi termék előállítására 9 százalékkal ke­vesebb energiát használtunk tel. És végül —bár sajnos nem sikerült teljes mértékben megvalósítani azt a célt, hogy az elért életszínvonalat megőrizzük — ezen a terüle­ten is értünk el eredménye­ket. A lakosság fogyasztása növekedett, fél évtized alatt felépült 300 ezer lakás és több, igen fontos, az életkö­rülményeket javító intézke­dés történt: általánossá vált az ötnapos munkahét, az ipar jelentős területein bevezették a 40 órás munkahetet. Mindehhez a többi között arra volt szükség, hogy hatá­rozottabban megköveteljük a hatékony termelést. Hogy miként, arra éppen a Csepel Művek nyújt jó példát. Ez elsősorban nem az üzemek nagyságrendjétől függ. Lehet nekünk bármily gigászi üze­münk is. ha a hatékonyabb termelés azt igényli, akkor át kell szerveznünk. így tör­tént Csepelen is. A Csepel Művek pártszer­vezetei, a társadalmi szerve­zetek, a csepeli dolgozók a döntés végrehajtásakor fele­lős magatartást tanúsítottak, segítették az átszervezést. S máris jó és bíztató eredmé­nyek mutatkoznak, amelyek közül csak egy tényt szeret­nék említeni: 1984-ben a Csepel Művek üzemeinek összes nyeresége egymilliárd 200 millió forint volt. Ez a kétszerese az előző évinek! Úgy gondoljuk, hogy a to­vábbfejlődés még csak ki­bontakozóban van, de a kez­deti eredmények örömmel tölthetnek el mindnyájunkat. Megragadva az alkalmat, hogy ezen a gyűlésen a cse­peliek a házigazdáink, sze­retnénk a csepeli párt, álla­mi és társadalmi szervek ve­zetőinek, s valamennyi dol­gozónak gratulálni a határo­zott, jó helytálláshoz és szív­ből kívánok további sikere­ket. A továbiakban szólni sze­retnék munkánk néhány erős és gyenge pontjáról. Ha előre akarunk jutni, akkor meg kell tanulnunk a szocialista rendszer erőforrásaira tá­maszkodni, és az attól ide­gen. gyenge pontjainkat meg­szüntetni, vagy legalábbis csökkenteni. Vannak olyan vívmánya­ink, amelyeket a köznapokon, a mindennapi munka mene­tében nem nagyon szoktunk emlegetni. így például nem sokat beszélünk a Magyar Néphadsereg, a Belügymi­nisztérium, a Határőrség, a Munkásőrség és az igazság­szolgáltatási szervek tevé­kenységéről,' de azért min­denki tudja, hogy mit kö­szönhetünk az ő tisztességes munkájuknak. Néphadsere­günk eleget tesz a reá háruló feladatoknak és gondoskodik népünk biztonságáról. A ha­tárőrségtől is nagy munkát követei a megnövekedett ide­genforgalom, hiszen éven­ként már több külföldi tar­tózkodik hazánkban, mint amennyien idehaza élünk. Biztosan minden gondolko­dó magyar állampolgár nagy­ra értékeli, még ha nem is beszél róla, hogy Magyaror­szágon törvényes rend van. Érvényesül a szocialista tör­vényesség mindkét oldala, te­hát a vétlen embert az ál­lam, törvényeink ereje, a tár­sadalom védi, de* a bűnösök­nek lalkolnia kell. Elismerés jár azoknak, akdlk ezt bizto­sítják és a jövőben is bizto­sítani fogják. A termelőmunkában, a tár­sadalom mindennapi életé­ben az eddiginél többet kel­lene tennünk a szocialista normák teljesebb érvényesí­téséért. mert azok még nem valósulnak meg a szükséges mértékben. A társadalmi igazságosságnak a jelenlegi­nél jobban kellene érvényt szereznünk. Ehhez persze törvényes rendelkezések, kor­mányzati, gazdasági intézke­dések kellenek. De ezek vég­rehajtását segítheti a meg­felelő közszellem, a társada­lom fellépése és támogatá­sa is. A gazdasági életben bizo­nyos követelményeknek las­san már kezdünk eleget ten­ni. Helyes az az elv, hogy nálunk csak a becsületes dol­gozó boldoguljon, s a fizetés a teljesítmény, a szociális támogatás a rászorultság, a közteherviselés és az adózás pedig a jövedelmek szerint történjék. Ez felel meg a társadalmi igazságosságnak, és érvényesüléséért még so­kat kelj tennie a pártnak, a társadalmi szerveknek, a kor­mányzatnak, és nem keveset magának a társadalomnak. Erre azért is szükség van, hogy a becsületes munkának meglegyen a vonzereje. De tennünk kell annak ér­dekéiben is, hogy a dolog má­sik oldala is rendben legyen: az, aki a köz terhére és má­sak rovására — hogy úgy mondjam — ingyen él, ne boldoguljon a mi társadal­munkban. Aki a törvényt ki­játssza, a jogszabályokat vesztegetésekkel megkerüli, a fogyasztók becsapásával és más módon harácsol, azt fe­lelősségre kell vonni, meg kell büntetni, és a harácsolt javakat vissza kell venni tő­le a társadalom és a nép szá­mára. Uy.módon — a törvény­kezéssel, megfelelő intézke­désekkel és közszellemmel — tegyük lehetetlenné az in­gyenélést, a harácsolást, a köz megkárosítását, a befo­lyással való visszaélést, a vesztegetést, mindazt, amit népünk igazságérzete nem visel el. A tisztességes munka védelmében A becsületes, tisztességes munka védelmében és ösz­tönzésére be kellett vinnünk a köztudatba — s ez nem volt könnyű —, hogy a fize­tés, a kereset, a jövedelem a teljesítmény szerint alakul­jon. Ennek kapcsán megem­lítem: a szocializmus eredeti célja a társadalmi egyenlő­ség. De mi nem a szegénység egyenlőségét akarjuk hanem azt az egyenlőséget, amely megfelelő mennyiségű javak birtokában alakul ki. Ehhez a szíwel-lélekkel végzett termelőmunkát értékén kell megfizetnünk. így teremt­hetjük meg mindazt, amire a társadalomnak szüksége van. A választási ciklus öt esz­tendő, de mi olyan politika támogatását kérjük, amely nem öt évvel ezelőtt szüle­tett. Hazánkban hosszabb ideje töretlen a politikai irányvonal és biztos vagyok abban, hogy még sokáig tö­retlenül érvényesül az a gya­korlat, amely eddig is jelen­tős eredményeket hozott. Politikánk nagy eredmé­nye, hogy a nép kivívta és megvédte hatalmát. Ez volt az első és döntő lépés abba az irányba, hogy Magyaror­szág a szocialista fejlődés útjára léphessen, ésl azon is haladhasson tovább. Ennek során leraktuk, majd jelen­tősen továbbfejlesztettük a szocialista társadalom alap­jait. Gondoljanak vissza e munka egyik rendkívül fon­tos részére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Bizony akkor nem volt min­denki az első szóra száz szá­zalékig híve a szocialista át­szervezésnek. Az persze több éves folyamat volt, s a meg­(Folytatás a 3. oldalon,j

Next

/
Thumbnails
Contents