Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-05 / 130. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚNIUS 5. Országgyűlési képviselő- és tanácstagi választás A szavazás módja Június 8-án hazánk csaknem nyolcmillió felnőtt lakosa a szavazóurnákhoz járul, hogy — egyik legfontosabb állam- polgári jogával élve — két vagy több jelölt közül megválassza képviselőjét az országgyűlésbe és tanácstagjait a községi, illetve a városi tanácstestületekbe. Az ötévenként sorra kerülő választások mindig közéletünk jelentős eseményei. Különösen így van ez most, amikor a választási kampány a korszerűsített választási rendszer gyakorlati próbáját is jelenti. A választás során nem pusztán az államhatalmi, népképviseleti testületek személyi összetételéről döntenek a választók, hanem egyben igent mondanak a Hazafias Népfront politikai programjára is. Ez a program — mint a választási felhívásból kitűnik — a párt által kijelölt és a XIII. kongresszuson megerősített politikai célok megvalósítását öleli fel. Tudnivalók a hirdetményen 1. Az egész választás leglényegesebb mozzanata a szavazás, hiszen a választó- polgárok szavazatuk leadásával döntik el azt, hogy kit delegáljanak az országgyűlésbe, illetőleg a helyi tanácsokba. Ennek megfelelően a választójogi törvény részletesen szabályozza a szavazás menetét, előírja a küldöttek megválasztásához szükséges szavazatmennyiséget, meghatározza a szavazatok érvényességi követelményeit. Ennek megfelelően a választás napja előtt legalább tíz nappal a helyileg illetékes választási elnökség választási hirdetményt tesz közzé, amelynek a választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek megjelölését, valamint azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerület szavazói szavaznak pontosan és egyértelműen meg keli határoznia. A hirdetmény arra is figyelmezteti a szavazópolgárokat, hogy személyi igazolványukat be kell mutatniuk. 2. A választás napján 6 órától 18 óráig lehet szavazni. A helyi választási elnökség elrendelheti, hogy ahol reggel 6 óra előtt a helyi körülmények miatt várhatóan jelentősebb számú választó kíván szavazni, ott a szavazás reggel 5 órakor kezdődjék. A szavazatszedő bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tarthasson, ott, ahol a nyilvántartásba felvettek egyötöde vagy ennél több választó 18 óráig nem szavazott. A szavazatszedő bizottság 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja a szavazást, ha a nyilvántartásba felvett valamennyi állampolgár szavazott. 3. Szavazni a szavazókörben lehet, amelynek helyét a választók a választási, nyilvántartásba való felvételükről szóló értesítésből, illetve a választási hirdetményből tudhatják meg. Fontos a személyi igazolvány 4. A szavazáskor be kell mutatni a személyi igazolványt. A szavazatszedő bizottság munkáját jelentősen megkönnyíti, ha a szavazók bemutatják a választási nyilvántartásba való felvételükről szóló értesítést is. Aki nyilvántartásba vétele után állandó lakhelyét megváltoztatta vagy ideiglenes tartózkodási helyén kíván szavazni, annak be kell mutatnia az előbbi esetben a volt állandó lakóhely szerinti tanács igazolását, az utóbbi esetben pedig az állandó lakóhelye szerinti illetékes tanács igazolását arról, hogy az ottani választási nyilvántartásból törölték őt. Aki a személyi igazolványát elvesztette, az a rendőrségtől kapott ideiglenes személyi igazolvánnyal szavazhat. 5. Aki az értesítés kézhezvétele után állandó lakhelyét megváltoztatta, a lakcímbejelentéssel egyidőben kérje az új lakóhelye szerinti tanácstól a nyilvántartásba való felvételét. 6. Szavazni csak személyesen lehet, megbízott útján tilos! 7. A választók érkezésük sorrendjében szavaznak. A szavazatszedő bizottság elnöke megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e az adott választókerület választási nyilvántartásában, majd átadja a szavazólapot. Aki személy- azonosságát nem tudja megfelelően igazolni, nem szavazhat. Mivel az országos listán szereplő képviselők, az egyéni választókerületben induló képviselők és a helyi tanácstagok megválasztására egyszerre kerül sor, minden választó — kivéve az ideiglenes lakóhelyükön szavazókat, akik, csak az országos listára szavaznak — három különböző szánű szavazólapot kap. A nagyobb formátumú, kék Iszínű lapon az országos választási listán induló 35 képviselőjelölt neve található. Ha a választó valamennyi jelöltre kíván szavazni, a szavazólapot változtatás (áthúzás) nélkül teszi a borítékba, majd az urnába. Ha valamelyik képviselőjelöltet nem támogatja, annak nevét áthúzza, az az illető jelölt elleni szavazatnak minősül. A rózsaszínű szavazólappal az egyéni választókerületben induló országgyűlési képviselő, a sárga színűvel a helyi tanácstag megválasztása történik. Ezeken a szavazólapokon legalább két név szerepel, s közülük csak annak a személynek a nevét kell meghagyni, akire a választó szavaz. A másik vagy többi nevet át kell húzni. 8. A szavazási eljárásnak az a legfontosabb mozzanata, amelynek során a választópolgár — politikai felelősségének tudatában — elhatározásából eredő akaratát a szavazólapokon kiinyilván- nítja. A szavazó — az elhatározását tartalmazó — szavazólapokat — a szavazófülkében borítékba teszi, majd — a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi. A szavazás ideje alatt természetesen csak a választó tartózkodhat a szavazófülkében. Az, aki nem tud olvasni vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választópolgár segítségét igénybe veheti. Ami érvénytelen 9. Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, vagy amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire szavazott. (Az országos lista kivételével például érvénytelen az a szavazat amelyen több jelölt nevét hagyták meg.) A szavazás titkosságát a szavazófülke és a boríték is biztosítja, amelybe a szavazólapot kell elhelyezni, mielőtt a szavazó az urnába dobná. 10. A szavazás lezárását követően a szavazatszedő bizottság összeszámlálja a szavazatokat, s erről jegyzőkönyvet készít Ennek alapján a választás országos eredményét az országos, a helyi választásokét az illetékes helyi választási elnökségek állapítják meg. Országgyűlési képviselővé, illetve tanácstaggá az válik, aki az összes érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta, feltéve, ha a választójogosultak több mint a fele megjelent a szavazáson. Ha nincs érvényes eredmény (mert nem szavazott a jogosultak több mint a fele, vagy egyik jelölt sem kapott többségi szavazatot), akkor június 22-én pótválasztásra kerül sor. Pótválasztást kell tartani akkor is, ha a szavazás azért volt eredménytelen, mert a választásokig a jelölő gyűlés (ek)en csak egy jelöltet állítottak. A saját kivitelezésben készülő lakóházakhoz lakatosmühelyében gyárt szellőzőbercnde- zéseket a túrkevei' Városgazdálkodási Vállalat. Felvételünkön a Gács László lakótelep 27 lakásos társasházának szellőzőit gyártják Lenin ifjú távfrásza Akinek Tiszakürt a világ közepe Távmondatot váltott a jordániai királlyal Dantesz Tamást én is csak erről a fényképről ismerem. De nem hinném, hogy az olvasó szegényebb lenne amiatt, hogy nem veie — a kicsit szégyelős, kicsit eleven kamasszal — váltottam szót, hanem a szüleivel. Tamás elfoglalt. Ennek bizonyítéka, vagy talán eredményeként a családi házban pillanatok alatt oklevelek, érmek borítják el az asztalt. — Atletizál, asztaliteniszezik, úszik, sakkozik — sorolta Tamás édesanyja. — Más sportot egyelőre nem űz, tudja, e’ég korlátozottak a lehetőségek itt Tiszakürtön. Szerencsére már bevezették az úszásoktatást: Cserkesző- lőre, vagy inkább Kerekdombra járnak át a gyerekek. — Amúgy elég jó tanuló — dicséri Tamást most az édesapja, — eddig kitűnő tanuló volt, most hetedikben félévkor becsúszott három négyes, ígérte a fiú, hogy év végére kijavítja. — De nem azért jöttem ám, hogy ezeket a dicséreteket bekasszírozzam — habár szívesen teszem — hanem inkább érdeklődnék, hogy határozza el egy negyedik általános iskolás gyerek, hogy éppen i ádióamatör lesz, — Sehogy! — így az édesanyja. — A rádiószakköirbe kerestek kisdobosokat és a tanító nénije ajánlotta. Aztán ott maradt. — Ott van éjjel-nappal — így a családfő, — képes hajnali háromkor felkelni, merthogy olyankor állítólag jobbak a vételi viszonyok. Beszélt már Amerikában, Hollandiában, Finnországban, Angliában élő magyarokkal. — Szóval Tiszakürt is lehet a világ közepe! — Az ám. Még angolul is tanult a gyerek egy éve, hogy ne csak magyarokkal tudjon beszélni. Olvastam a múltkor a Néplapban, hogy valamelyik amatőr beszélt a jordán királlyal. Hát Tamás meg téviiratüzenetet váltott vele. — Ojabban már a kishúga, a negyedikes Ágnes is elkezdte a rád :ióa mat őrködést. Március végén túljutott élete első versenyén, hetedik lett, Mezőtúron, a Lenin ifjú táv frásza megyei döntőjén. — Amit Tamás magasan megnyert. Aztán Leninváros következett, az országos döntő, ahol hajszál híján szorult a második helyre. Az első helyezett talán több számot vett, Tamás meg több jelet rögzített azonos idő alatt. Még mindig tart a vita, majd eldöntik, akik értenek hozzá. De nem is az a lényeg, hogy első, vagy második, hanem, hogy valami értelmes dologgal foglalja le magát. — Hallom, külföldön is járt. — Igen. Tallinnban a me- gvci úttörődelegáció tagjaként, Romániában pedig a Duna Kupa elnevezésű úttörő rádiósverseriyen. Egyedül neki van útlevele a családban, mégpedig szolgálati. Néztek is az OTP-ben, amikor a valutát váltottam, hogy lehet szolgálati útlevele egy tizenhárom éves gyereknek. — A pályaválasztást befolyásolja-e ez a rádióamatőr- ködés? — Igen. A budapesti Puskás Tivadar Híradástechnikai Szakközépiskolába készül Tamás. Már két srác tanul ott a faluból, legalább lesz ismerős. A folyamat; „hogy lesz valakinek Tiszakürt a világ közepe?” — alighanem tetten érhető. Most látom, kimaradt annak a pedagógusnak, annak a rádiósklubvezetőnek a neve, akinek töb- bé-kevésbé mindez köszönhető. Róla majd legközelebb. Egri Sándor Benzinárak turistáknak Milyen strand épül a Duna partján? Napfürdözők, natúrban A kanócfejű kiskölyök múlt szombaton berontott a mohácsi halászcsárdáiba: ,,— Józsi bácsi! A Terka rá-' ment a Horthyra és levetkőzött. De tiszta meztelenre!” Józsi bácsi három szó idejére megpihent a naigy- íröccsel: „— Mostmár szabad neki!” Néhányan azért vihogtak egy kicsit a Terka nevű hölgyön, akiről nem tudni, kije a Józsi bácsinak. De ezekre a kajánságokra egyre kevesebben figyelnek a Duna-parti városban. Mert hivatalos engedéllyel megnyílik a naturisták strandja. Az első ilyen strand az országiban. Mégpedig a várossal szemközti szákaszon. egy holtág mentén, egy egykori Horthy- zátonyon. Ez lesz tehát’ az ország legújabb s egyben legöregebb szenzációja. Mert mióta a Duna vize folyni kezdett, és hajókat hord a hátán, a jószemű matrózlegények alkalmanként mezítelen lányokra füttyantenek az uszályokról, be a parti bokrok tövébe. Isten napja évezredek óta jó, ha elér bőrünk minden pontjára. Csak a meztelenséget mostanában nudizmusnak nevezik, legújabban pedig Magyarhonban az abszolút szalonképes naturista szót agyalták ki iá, ne sértse már annyira a finnyásabbakat. Pecsétes papíron áll tehát: a Magyar Naturisták Egyesületének Baranya megyei csoportja húsz évre bérbe vett a bajai központú Alsóduna- völgyi Vízügyi Igazgatóságtól 2, a mohácsi Dunavölgye Tsz- től 6 hektár területet az egykori Horthy-zátonyon, évi 10 000 forintért. Az egyesület országos központja 50 000 forintot adott a naturista strand céljaira. A baranyai csoport meg társadalmi munkával — és amikor már szépen süt a nap — természetesen mezítelenül rendezi a terepet, ülteti az élősövényt a leskelődők ellen. Irodájuk is nyílott Pécsett, a 39-as dandár út 9/C-ben. A naturistának tisztelt meztelenek száma meghaladja a kétszázat, és többé egyikük sem költ fürdőruhára. Orvos, bányász. pedagógus, kereskedő, szerelő, szóval mindenféle ember ákad soraikban. A vegyes társaság legfeljebb abban egyöntetű, hogy a hölgyek közül általában csak- a jó alakúak llépnek be közéjük, mert ezúttal nem a ruha teszi az embert. Horthy Miklós őfőmóltósá- ga persze riadót fúvatna felháborodásában, ha látná, hogy mi van az egykor az ő nevét viselő zátonyon. Mert ezeken a jó meleg hétvégeken ősembert megjelenésű és szép derekú, mezítelen asz- szonyoik huzigálják a szép törzsű nyárfarömköket. A testük minden pontjára napfényt váró pécsieknek, mohácsiaknak pedig nem kell többé jugoszláviai, vagy várnai útra pénzt kiadni, a mohácsi holtág mentén zárt naturista fürdőhelyük lesz. A dolog persze új: a jogalkotás, a pedagógia gondjait is fölveti majd. Mert mondják Mohácson, hogy náluk kétszeresére nőtt a távcső ára, kéz alatt. F. DKönyvtárépitési szeminárium Nyu'gat-Európa olajtársaságai valamennyi országban „időben felkészültek” a nyári turistaszezonra, emelték áraikat — állapítja meg a nyugatnémet hírügynökség benzinárakról készített körképében, Az árakat minden országban nyugatnémet, márkában adták meg. A legutóbbi áremelések óta a normálbenzinért az NSZK- ban átlagban 1,45, a szuperért 1,51 márkát, a dízelért 1,34-et keld fizetni. A legtöbb országban ennél magasabb, a 2 mánkat is megközelíti az ár, kivéve az Ibériai-félsziget országait. Spanyolországban, ahol az árakat az álllam a dízel kivételével rögzíti — azok nem változtak 1983 óta: a normal 1.58 mórlkába, a szuper 1,7-be, az extra 1,78 márkába kerül. A dízelért 1,13 márkát keld fizetni. Portugáliában viszont 1,95 a normállbenzin, 2,01 a szuper ára, a dízelért a fogyasztóknak itt is „csak” 1,22 márkát kell fizetniük. Franciaországban a szuper ára 1,95—2,07 márka között mozog, dízel ára 1.48 DM. A drága Ausztria után (normál: 1,62, szuper, 1,69, dízel 1,56) örömmel veheti a jugoszláv árakat az utazó, mert itt ugyanezek az üzemanyagok sorrendben 1,3, 1,39, illetve 1,08 .márkába kerülnek. Pénztárcakimélő ország Görögország is: a normál átlagban 1.29, a szuper 1,5, a dízel 0,74 márkába kerül és ezzel ez utóbbi a legolcsóbb Nyu- gat - Európában. Svájcban ugyanannyit fizet lényegében az utas mint az NSZK-ban, (1,55. 1,58, illetve 1,55), ha viszont átkel a Brenneren, mélyen kell zsebébe nyúlnia, az olasz benzin ugyanis a legdrágább. A normál 2.06, a szuper 2,12-be kerül, a dízel 1.16 márkába. A Benelux országokba utazóknak ajánlatos Luxembourgban tankolni (1,3, 1,36, illetve a dízelnél 0,96 márkáért). Nemzetközi könyvtárépítési szeminárium ^kezdődött hétfőn Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban. Az ötnapos konferencián több mint íélszáz hazai és külföldi szakember cseréli ki véleményét és tapasztalatait egy sajátos könyvtárosi-építészi feladatról: a .meglevő, eredetileg más célokat szolgáló épületek könyvtárrá alakításának kérdéseiről.
