Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-27 / 149. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚNIUS 27. IA tudomány világa ) Távközlésünk jelene és jövője Az elektronikai forradalomnak a távközlés fejlődésére gyakorolt hatása meghatározó. A távközlés gyűjtőfogalom, melybe nem csupán a távibeszélő szolgálat eszközei tartoznak, hanem minden olyan berendezés, amely információ átalakítására, tárolására, továbbítására és feldolgozására alkalmas. Mindez persze nem csökkenti a távbeszélők értékét. Szerte a világon ma közéi 600 millió táv- beszélőhely létezik, és évi 6—7 százalékos az átlagos fejlődés. Figyelemre méltó, hogy a gazdasági recesszió ezt a területet egyáltalán nem érintette. Technikai újdonsáyok a világon... Mi jellemző a világ távbeszélő hálózatára, annak fejlődésére? Dr. Budinszky József, az OMFB főosztályvezetője felvilágosítása szerint a távbeszélő hálózat egvre inkább digitális technikával épül tovább mind a kapcsolástechnika (központok), mind az átviteltechnika területén. A kapcsolástechnikában a digitális központtípusok fokozatos terjedése vártható. Az átviteltechnikában pedig az optikai digitális rendszerek (vékony - »vígszálon történő összeköttetések) szintén rohamosan tért hódítanak. Mindéz fokozott alkalmat ad új távközlési szolgáltatások kifejlődésére. Ilyen például a teletex. Az információ továbbítására szolgáló telex régóta közismert. Az ebből kifejlesztett teletex jelsebessége ötven- szer nagyobb elődjénél. Az sem megvetendő, hogy ez utóbbi a teljes betűkészlettel is rendelkezik. Mi több: úgynevezett szövegszerkesztői technikával is felszerelték, melynek előnye: tárolja a szabványszöveget, az aktuális tartalmi részeket, és fogadhat újabb információkat is. A szövegrészek képernyőre hívhatók, melynek segítségével bármilyen levelet praktikusan össze lehet szerkeszteni. A levél szövege bekerül a tárolóba, és körülbelül tíz másodperc alatt eljut a címzetthez. Magyarul: jelentősen megkönnyíti az irodai munkát csökkenti a papírhegyeket. A videotex lehetővé teszi, hogy az előfizető a távközlési hálózaton keresztül férjen hozzá központi adatbankokban tárolt információkhoz. Az előfizetők úgynevezett teledata végberendezés felihasználásával csatlakoznak a távközlési hálózatra. Egyéni előfizetőknél ez a végberendezés speciális eszközzel (adapterrel) kiegészített otthoni tv-vevőkészülék, közületi előfizetőknél akár egy kisebb számítógép is lőhet. ... és itthon Az országos személyhívó szolgáltatás fejlesztése is folyamatban van. Ezidedg ilyen megoldás csak egy gyár vagy épület területére korlátozva vottit lehetséges, mint például a „kórházi csipogó”. Az OMFB, a Magyar Posta és a Műszaki Egyetem most azon dolgozik, hogy ezt a rendszert országos méretűvé fejlesszék, nagyszámú közületi és magán előfizető részére elérhetőé téve. Dr. Budinszky József szerint e szolgáltatás ■bevezetése nem igényelne nagy beruházást. A Kossuth — URH adón keresztül megvalósítható ez a személyhívó rendszer, mely természetesen az adó műsorát nem zavarná, ugyanakkor külön személyhívó célú URH adóhálózat kiépítése megtakarítható. Ez a megoldás a magánszemélyek közül azokat is segítené, akik nem rendelkeznek telefonkészülékkel. A felsoroltakból is kitűnik, hogy a távközlési berendezések fejlesztése nem kis feladat. A célok eléréséhez természetesen nem elég az OMFB financiális és koordináció* tevékenysége, a Magyar Postára igen nagy feladatok hárulnak. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban a telefonszolgáltatás — mennyiségileg és minőségileg egyaránt — nem áll a helyzet magaslatán, s a postának, a távbeszélő- szolgálat helyzetének javításával egyidejűleg kell a modern távközlési hálózatot és az új szolgáltatásokat fejleszteni A távbeszélő hálózat intenzív fejlesztése és a teljes automatizálás megteremtése egyaránt követelmény. Ugyanakkor a megvalósítás mikéntjének igazodnia kell a településhálózat szerkezetéhez, a műszaki lehetőségekhez. Közismert, hogy infrastrukturális ellátottság tekintetében az ország különböző területei között nagy különbségek vannak — így van ez a távközlésben is. A lakosság negyvenöt százaléka csak munkaidőben üzemelő, manuális helyi és helyközi távbeszélő szolgálatra van utalva, az ország 3122 településéből csak 269 van az automatikus távhívó szolgálatba bekapcsolva. Legfontosabb a telefon A posta legfontosabb feladata tehát a távbeszélő szolgáltatás területén jelentkező feszültségek felszámolása a meglévő hálózat jobb kihasználása. A távbeszélő szolgáltatás minőségének és a telefon használhatóságának egyik legjellemzőbb mutatója, az automatizáltsági fok országosan 87,1 százalék, ami Európában a legalacsonyabb érték. A posta alapvető célkitűzése; 1995-ig automatizálni az országos távbeszélő hálózatot. Ennek érdekében a Magyar Posta az OMFB- vel és az Ipari Minisztériummal közösen részletes programot készít. Fokozatosan meg kell oldani például az elektrpnikus digitális távbeszélő központrendszer honosítását, a korszerű átviteltechnikai eszközök alkalmazását, új technológiák bevezetését, nem utolsó sódban a megfelelő szakembergárda kialakítását. Természetesen gondolni kell a költségekre is. Törekedni kell arra, hogy az egy vonalra jutó fajlagos beruházási költség ne emelkedjen. A távbeszélő hálózat fejlesztésére vonatkozó feladatok felsorolása korántsem teljes. S az is nyilvánvaló, hogy a fejlesztések nem máról holnapra valósíthatók meg. De megfelelő hozzáállással, közös erővel, és az ehhez kapcsolódó ipari háttér biztosításával elérhető, hogy a sokszor utópiának tűnő új szolgáltatások berendezések is néhány év múlva valóban megkezdjék a kísérleti üzemelést. A távközlés fokozott fejlesztése fontos része a VII. ötéves tervidőszakban induló, az egész gazdaságunk elektronizálását előmozdítani hivatott Központi Gazdaságfejlesztési Programnak. Ezt az átfogó elektronizálási programot az OMFB koordinálja. És ezen belül a távközlés fejlesztésében nehéz feladatok várnak a Magyar Postára, és híradástechnikai iparunkra is. Szatmári Judit Vibrátor betontömörítésre Az építkezéseken fontos művelet a beton tömörítése. Azért van rá szükség, hogy az anyag a zsaluzat minden szögletét kitöltse, és a légbuborékokat kiszorítsa a betonból. A beton mechanikus ellenállása a tömörséggel arányosan nő. A tömörséggel nő a vasalás tapadása is. A levegőbuborékok távozásával a beton porozitása csökken, kisebb lesz az átjárhatósága, és jobban védve van a vasalás a korrózió ellen. A tömörítés a bedolgozásnál úgy érvényesül, mintha nedvesebb — folyékonyabb — betont dolgoznának be. A gépi tömörítéskor a beton összes alkotója rezgésbe jön. A tömörítés percenkénti rezgésszáma 3000 és 20 000 között változhat. A kavics és homokos kavics már alacsony rezgésszámnál is rezgésbe jön, míg a homok és a cementmassza csak magas rezgésszámnál veszi át a rezgést. A buborékok felszínre jutásának gyorsasága azok átmérőjétől függ. A légbuborék egyébként azonos átmérőnél tízszer olyan gyorsan mozog, mint a szemcse. A tömörítést végző vibrátorok többsége is excentrikusán forgó tömeg elvén működik. De vannak elektromágneses úton működtetett és pneumatikus vibrátorok is. Képünkön egy francia cég által gyártott különleges vibrátort láthatunk. A 150 milliméter átmérőjű merülő rezgőfejet kettessével vagy hármasával lánctalpas vontatóra szerelik, s annak hidraulikus berendezése szolgáltatja a rázáshoz szükséges energiát. A vibrátor frekvenciája a készülék házára kifejtett nyomástól függetlenül állandó, ennek következtében a tömörített beton egyenletesen jó minőségű. Terhelés alatt a vibrátor percenkénti rezgésszáma 6000, s 120 bar átlagos nyomással működik. Gátfalak, erőművek, zsilipek, kikötőberendezések építésénél különösen jó hasznát vehetik e robusztus betontömörítőnek. A Salzburgi Egyetem gyakorlati zenepszichológiái kutatóintézetében érdekes kísérletet végeztek. Harminc kísérleti személynek az volt a feladata, hogy 20 percen át zene nélkül majd halk, végül hangos zenekíséret mellett tesztlapokon bizonyos jeleket megtaláljon. A kísérlet eredménye igazolta a kutatók feltételezését: zenekíséret mellett a kísérleti személyek többet teljesítettek anélkül, hogy teljesítményük minősége csökkent volna. Földrengésbiztos építkezés ■mbksm* Számtalan katasztrófa tanulságait kiértékelve geológusok, szeizmológusok, építészek és technikusok láttak neki a földrengésbiztos épületek kialakításához. Abban eleve megegyeztek, hogy csupán acélbeton építmények különféle változatai jöhetnek csak számításba. Miután megoldották az acélbetétek és a betonkeverék közti tökéletes kötés problémáját, úgy találták, hogy a legjobb az lesz, ha előregyártott nagy építőelemeket alkalmaznak. • Az alacsony épületeknél az acél-betonlapok mellett égetett téglákkal is próbálkoztak. Ahol sem az egyik, sem a másik nem látszik célszerűnek, ott hagyományos módon a helyszínen készített (monolit) vasbeton vázakat építenek. Érdekes és egyedülálló az a házkonstrukció, amelynél nincs szilárd összeköttetés az épület és alapzata között: a hidak alátámasztásához hasonlóan felfüggesztéssel oldották meg a kérdést, a fef; függesztés még a legerősebb földlökéseket is tompítja. Ez a módszer természetesen nem alkalmazható bármilyen magas épületen; ezenfelül az ilyen házak építése nagyon költséges, és állandóan ellenőrizni, karbantartani kell a felfüggesztéseket. Ezért ezt a háztípust csak ott építik, ahol a többletköltség arányban van a tényleges haszonnal (például ahol érzékeny készülékeket kell a rázkódástól megóvni). Olcsóbb az a japán megoldás, amikor az épületet rugókra helyezik el, falaiban egyforma távolságokban függőleges hasítékokat képeznek ki, és a födémeket is kisebb mezőkre bontva készítik el. Képünkön: a világ egyik földrengésveszélyes övezetében fekvő kazahsztáni Alma- Ata 25 emeletes, 1000 ágyas földrengésbiztos szállodáját láthatjuk. Elkészülte után az épületet a természet vetette alá próbának: egy a Richter- skála szerinti 5—6 erősségű rengés sem tett kárt benne. Biztonsági öv hátul is A biztonsági öv bevezetése óta (1975) Svédországban az elöl ülők sérülésének gyakorisága lényegesen kisebb lett. Sajnos azonban nem csökkent a hátsó ülésen ülők sérülésének gyakorisága és súlyossága. Egy svédországi vizsgálat azt mutatta, hogy 133 hátul ülő sérült 14 százaléka olyan súlyos károsodást szenvedett, hogy rokkanttá válásától kellett tartani, s további 4 százalékuknál a sérülés szintén súlyos következményekkel járt. A baleset következtében csaknem az esetek felében a fejen és a tarkón következett be sérülés. A svéd szakemberek ezért azt ajánlották, hogy a hátul ülő utasok is használjanak biztonsági övét. Fészek nélkül fészkel Az Indiai-óceán Seychelle- szigetén él a tündércsér nevű madár. Tollazata makulátlanul fehér — ezért „tündér” — míg az enyhén felfelé görbülő csőre, a lába és a szeme koromfekete. A tündércsérek sajátossága, hogy a part menti erdők fáin vagy kiálló sziklákon fészkelnek, de fészkük nincsen! A majdnem gömbölyű egyetlen tojásuk, amely mintegy 4,3 cm átmérőjű, és a nőstény tömegének mintegy egyharmadát teszi ki, szabadon fekszik egy faelágazásban vagy a kéreg egy mélyedésében. Színe zöldeskék, és barnáspiros pettyekkel van telehintve. A fészek hiányának az az élettani előnye, hogy a madarakat nem gyötrik élősködők. Amikor a fióka kibújik a tojásból, különösen a nagy lábai és azon a nagy karmai tűnnek fel. A kis madár karmaival és erős csőrével jól meg tud kapaszkodni az ágon. A fiókát mindkét szülő eteti, apró halakkal. A táplálék keresésekor a tengeren az öreg madarak alig merülnek a víz alá, hanem a halakat a felszínről fogják vagy a levegőből kapják el. Az óriási fekete szemekből arra- lehet következtetni, hogy ez a madár éjjel is halászik. Hörghurut és életkor A toulouse-i (Franciaország) klinika orvosai 1500 fizikai dolgozón felmérést végeztek, hogy megállapítsák a krónikus bronchitis — a hörghurut elterjedését. A felmérés során egyfelől légző- és röntgenvizsgálatokkal állapították meg a munkások légzőszerveinek az állapotát, másfelől az így kapott képet összevetették a lakóhely és az adott munkahely levegőjének szennyezettségével. A vizsgálat általános megállapítása az, hogy a 20—65 évesek közül minden tizedik munkás idült hörghurutban szenved. E korhatárokon belül a 40 évesek körében az arány 13 százalék, az 50 évesekében 17 százalék. Még az életkornál is nagyobb mértékben hat a betegség gyakoriságára a dohányzás. Az erősen dohányosok közül minden ötödik szenved ebben a betegségben. A munkások különböző kategóriái közül az építőipariak körében a leggyakoribb a krónikus bronchitis: az aránya 13 százalék. Segít a zene