Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-27 / 149. szám
1985. JÚNIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Üzemmérnököket avattak a mezőtúri főiskolán Magyar-vietnami barátsági gyűlés Kőtelken Demokrácia a pártban és a közéletben Száztizenöten kaptak diplomát A DATE mezőtúri mező- gazdasági gépészeti főiskolai karán befejeződtek az államvizsgák és tegnap üzem mér - nök-avató, tanévzáró ünnepséget tartottak. népi beszédében — mintegy útravalóul az új üzemmérnököknek — elmondotta, hogy a mezőgazdaságii ágazat eredlményei meghatározó mértékben a hazai felsőokTegnap délelőtt Szolnokra érkezett Nguyen Viet Phuc, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének titkára, akit a népfront Ságvári körúti székházában Sándor László, a HNF Szolnok Megyei Bizottságának titkára fogá- dott. Ezt követően a vietnami vendég Kötelekre 5uta- zott, ahol a település vezetői tájékoztatták a község lakóinak életéről, majd ellátogatott a termelőszövetkezetbe. A találkozó este a községi kultúrotthonban barátsági gyűléssel fejeződött be, amelyen Nguyen Viet Phuc hazája szocialista építőmunkájáról, a vietnami nép életéről, mindennapjairól beszélt. Míg a korlátolt polgári gondolkodás szerint demokráciáról szó sem lehet ott, ahol egypártrendszer van, addig a mi gyakorlatunk azt mutatja, hogy a szocializmusban a demokrácia serkentője, mozgatója, motorja éppen az az „egy” párt, a társadalmi vezetőszerepét betöltő marxista—leninista párt. A-történelemi tasiilsága szerint a magyar kommunisták számára sohasem lehetett kétséges, hogy a szocializmus lényegéhez szorosan hozzátartozik a demokrácia, mégpedig olyan értékteremtő. emberközpontú, alkotómunkára késztető demokrácia, amelyben az ember ön- megvalósító szabadságának nem szab korlátokat a kizsákmányolás „szabadsága”. S ahol a jogegyenlőség nem abban a paradoxonban áll, hogy a dúsgazdagnak is, és a koldusnak is joga van a híd alatt aludnia (Anatol France), hanem ahol a szabadságnak anyagi alapjait is biztosítják a társadalmi viszonyok. Persze legyintve mondhatja valaki, hogy mindez csak szép ideológia. Ám, hogy mennyire nemcsak az, hogy a szocialista demokrácia valóságos kibontakozásának folyamatáról van szó. azt elég beszédesen mutatják jelenkori történelmünk legutóbbi két és fél, három évtizedének tényei, amelyeket nem szükséges unos-untig felemlegetni : köztudomásúak. De érdemes ismétlőleg frissen odafigyelnünk mindarra, ami e tárgyban a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazódott, akár elemző értékelésképpen, akár a tennivalók meghatározásaiképpen. Talán csak a rend — a LoAz ünnepségen dr. Pethő Menyhért rektorihelyettes köszöntötte a megjelenteket, az elnökségiben helyet foglaló Villányi Miklós államtitkárt, Fábián Pétert, a megyei pártbizottság titkárát, Bereezki Lajost, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, a társintézmények képviselőit, a főiskolai kar tanácsának tagjait, az avatásra váró üzemmérnök-jelölteket. Dr. Sinóros Szabó Botond oktatási igazgatóhelyettes tett jelentést az államvizsgák eredményéről. Sikeresnek minősítette az idei államvizsgákat, a szigorló hallgatók gazdagodó tudásanyagról. mélyebb műszaki tartalmat hordozó ismeretekről tettek tanúbizonyságot, megfelelő közgazdasági szemlélettel, a korábbiaknál jobb előadókészséggel bírnak — mondotta. Az oktatási igazgatóhelyettes jelentését követően az államvizsgát tett hallgatók letették az esküt, majd dr. Patkós István igazgató kézfogással avatta őket üzemmérnökké. A főiskola igazgatója üntatási intézmények álltai kiképzett szakemberek irányításával születtek és születnek. A mezőgazdasági termelés tényezői 'között a gépesítés döntő jelentőségű, elsősorban a korszerű termelési eljárások alkalmazhatósága, másodsorban a termelési ráfordítások növekvő arányai miatt. A termelésbe egyre nagyobb értékű, kezelésre igényes műszaki megoldások kerülnek, amelyek csak meg- felélő szakismerettel párosulva jelenthetik üzemeinkben a termelőerők tényleges fejlődését és a termelés hatékonyságának fokozódását. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének és operatív végzésének ebből következően nélkülözhetetlen szereplői azok a szakemberek, akik a termelés technikai bázisát fejlesztik üzemeltetik. A száz tizenöt frissdiplomás üzemmérnök nevében Nagy Zoltán köszönte meg a tanári kar, az oktatók fáradságos és eredményes munkáját, s búcsúzott a főiskolától. Az üzemmémök-avató, tanévzáró ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Magyar—lengyel együttműködés Tegnap a MOGÜRT .székházéban aláírták a magyar és a Lengyel autóipar képviselői azokat a magánjogi keretszerződéseket, amelyek szabad utat nyitnak a két ország együttműködésének _,z autóbuszok gyártásában. A most aláírt szerződések alapja az a kormányközi egyezmény, amely 1983 októberében született a két ország autóbuszgyártási együttműködéséről. Duna—85 hadgyakorla t A fegyverbarátság jegyében Június utolsó és július első napjaiban közös harcászati, hadműveleti gyakorlatot tartanak hazánk területén a magyar néphadsereg, a szovjet hadsereg és a csehszlovák néphadsereg kijelölt alakulatai. Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi államtitkár, a gyakorlat vezetője a néphadsereg egyik dunántúli gyakorlóterén .tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: a részt vevő csapatok elfoglalták táborhelyeiket, s hétfőtől megkezdődött a közvetlen felkészülés a Duna—85 elnevezésű gyakorlatra. A mostani erőpróba szervesen illeszkedik a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek törzseivel összehangolt kiképzési tervbe, s évek óta hazánk területén, szovjet és csehszlovák részvétellel rendezik meg. Idén 23 ezer katona vesz részt a közös munkában. Ezek a gyakorlatok — így a mostani is — jól szolgálják az internacionalista fegyverbarátság elmélyítését, képet adnak a testvéri hadseregek erejéről, demonstrálják képességüket a béke, a szocializmus vívmányainak megvédésére. A harcosok és a technika felkészítését bemutató felvételeink az egyik magyar egység táborhelyén készültek. gikal'reriö — kedvéé í't'hang- zott el a kongresszuson újólag összefoglalva az. ami kiinduló álláspontunk ebben az írásban az egy-, vagy többpártrendszer kérdéséről. Magyarországon a második viliágháború, a fasiszta rendszer bukása, a felszabadulás utáni évek politikai küzdelmeiben úgy alakultak á történelmi körülmények, hogy a szocialista társadalomépítés útjára az egypártrendszer keretei között tértünk rá. Nincs értelme felmelegíteni a vitát, feltenni újra a rég túlhaladott kérdést, hogy ez helyes volt-e, vagy sem (noha az azóta született, és felnőtt, ma már a népesség nagyobb részét alkotó fiatalabb generációk kérdéseire természetesen felelnünk kell). Számunkra az egypártrendszer nem elvi, hanem gyakorlati kérdés. Nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a szocializmus útjára lépő országokban — más feltételek, más történelmi körülmények között — másként lesz. Kritikusan, önkritikusan Elvi és gyakorlati kérdés viszont a szocialista demokrácia kibontakozása és fejlődése: hogyan lehet és kell tovább lépnünk érvényesülésének kiteljesedéséért? Mert hogy tovább lehet és kell lépnünk, azt épp a társadalmi vezetőszerepét betöltő, a magyar nép sorsának alakulásáért nagy felelősséggel dolgozó párt ösztönzi, kritikusan és önkritikusan, korántsem elégedetten az elért eredményekkel. „Pártunk politikájának fontos eleme a szocialista demokrácia további kibontakoztatása. - Ez elvileg, politikailag egyaránt szükséges.., — mondotta a többi között kongresszusi vitaindítójában Kádár János. Szükséges és lehetséges, hogy a dolgozók százezreinek, millióinak beleszólása legyen a kérdések eldöntésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe, saját sorsuk intézésébe. Mély meggyőződésünk, hogy ez rendszerünk politikai erősítésének fő útja”. Nos, félreérthetetlen válasz ez nemcsak azoknak, akik polgári előítéletek foglyaiként ellentétes dolognak tartják a szocializmust és a demokráciát, hanem azoknak is. akik esetleg saját soraikban „féltik” a szocializmust az úgymond ..túlzott” demokráciától. Köztudomású, hogy a most következő időszakban, már ebben az évben, néhány hét múlva és aztán, a következő esztendőkben a szocialista demokrácia intézményeinek fejlesztésében két területen kívánunk és fogunk továbblépni. Az egyik az országgyűlési képviselők és tanácstagok június 8-i megválasztása első ízben a módosított választójogi törvény alapján; a másik terület pedig a munkahelyi demokrácia, ahol gazdaságirányítási reformunk továbbfejlesztésével összefüggésben a dolgozó kollektívák az eddiginél lényegesen nagyobb beleszólási jogot kapnak vállalatuk sorsának meghatározásába, a helyi távlati és közelebbi tervek kidolgozásába, a döntésekbe, a gazdasági vezetők kiválasztásába, és munkájuk ellenőrzésébe. Afféle vizsgaidőszaka ez az idei tavasz és nyárelő az állami és társadalmi élet demokratizmusa érvényesülésének, felmérése intézményeink és közösségeink politikai érettségének, már ami a vá/liasztásokat és az azokat megelőző jelölő gyűléseket illeti. Nehezen jóváteheíő hiba volna holmi régi beidegződésekkel, rosszul értelmezett „szocializmusfél- tésbőü” e folyamatban fékezni az éppen csak kibontakozóban lévő demokrácia érvényesülését, mi több a kommunisták egyik fő kötelessége megakadályozni az esetleges törvénysértéseket. Elválaszthatatlan fogalmak Demokrácia és törvényesség, szabadság és fegyelem elválaszthatatlan fogalmak. A munkahelyi demokrácia intézményeinek továbbfejlesztése sem jelenti azt, hogy anarchiát tűrnénk el az üzemekben. Épp ellenkezőleg, a Százhúsz tonnás vasúti mérleg készül Székesfehérvár pályaudvarán a vasúti rekonstrukciós munkák keretében hozzáfogtak egy 120 tonnás új vagonmérleg építéséhez. Alkatrészei, melyeket a szolnoki MÁV Járműjavítóban készítettek, már a helyszínen vannak. Ezzel a viszonylag kis összegű, valamivel több mint kétmillió forintos beruházással a teherforgalom és a vagonkihasználás szempontjából igen fontos problémát oldanak meg a nagy forgalmú székesfehérvári pályaudvaron. Jelenleg ugyanis négytengelyes vagonok mérlegelésére itt egyáltalán nincs lehetőség. Ezeket vagy Budapesten vagy az irány szerinti legközelebbi nagyobb állomáson mérik meg. termelésben, és általában minden munkaterületen a jelenleginél is nagyobb rendre. fegyelemre van szükség — szervezettségre, munka-, technológiai, szállítási, kooperációs, pénzügyi fegyelemre, — hogy a gazdaság jövedelemteremtő képessége fokozódjék, s erre alapozva érzékelhetően, s a teljesítményekkel, a munka társadalmi hasznosságával arányosan javuljon a dolgozók életszínvonala. Nagyon is üdvös lehet, ha a gazdasági vezetők az eddiginél jobban függnek a munkahelyi kollektíváktól, az ott dolgozó közösségedtől; ha a nyilvánosság megfékezi a karrieristákat, gátat szab minden önkényeskedésnek. visszaélésnek. Ez a kollektív ellenőrzés azonban nem korlátozhatja az erőskezű rendet és fegyelmet követelő, határozott, vállalkozó szellemű, dinamikus gazdasági vezetői íjyakorlatot. A kommunistáknak kötelessége, hogy az ilyen vezetőket szívvel-lélek- kel támogassák, kiálljanak mellettük. Pártunk bízik a dolgozók érettségében, abban, hogy a demokrácia ki- szélesítése nem gyengíti, hanem erősíti, bátorítja az ilyen típusú gazdasági vezetést. A legjobb intézményes, szervezeti keret ig csak any- nyit ér azonban, amennyire kitölti azt az eleven, valóságformáló gyakorlat. És a pártszervezetek éppen ennek serkentésében saját működésük politikái és erkölcsi ösztönzéssel játszhatnak óriási szerepet. Természetes, hogy csak azok a kommunisták tudnak kellő meggyőző erővel, erkölcsi hitellel bátorítani az állampolgári, a munkavállalói, vagy — szövetkezetekben — a tulajdonosi jogok demokratikus gyakorlására, akik ezt már maguk is jól begyakorolták a pártéletben. Más szóval: ahhoz, hogy a pártszervezetek eredményesen tölthessék be hivatásukat, hogy hatásuk legyen abban a közegben — a munkahelyen, a lakóterületen —, ahol működnek, elengedhetetlen, hogy saját soraikban, saját szervezeti kereteiken belül eleven, magas színvonalú politikai munka folyjék. Hogy megsérthetétlenül érvényesüljenek a pártélet lenini normái, a demokratikus centralizmus alapelvei, hogy a pártmunka természetes létformájaként hassanak, alkossanak a pártdemokrá- cia friss erői. A pártélet fórumain nem lehetnek ,,ta- bü’-témák, helye van a nyüt és őszinte vitának, a felelős „visszabeszélésnek” bármely párttagot foglalkoztató kérdésről, mert csak az ilyen légkörben várható, hogy felszínre kerüljenek a tévedés veszélyét jelző kételyek, az új konstruktív, alkotó gondolatok, a mai valóság bonyolult problémái. Ám a szabadon kifejtett elgondolások marxista-leninista szellemű tisztázása, a demokratikus jogaival élő párttag kérdésének megválaszolása után, a viták lezárását és a döntéshozatalt követően a demokratikusan hozott határozat egységes képviselete, egységes és fegyelmezett végrehajtása a kommunisták kötelező feladata. Demokrácia és fegyelem, alkotó gondolkodás és cselekvő teremtés, új iránti fogékonyság és marxista—leninista elkötelezettség; így ötvöződik ^ kell, hogy ötvöződjék — pártunk szervezetének minden pórusában a demokratikus munkastílus. Egyik fö hajtóerő S mivel e munkastílus általánossá válása, megszilárdulása mind sürgetőbb egész állami és társadalmi életünkben, ezért a partdemokrácia. és a közéleti demokrácia együttes fejlesztése, a párt erre irányuló nagyon komoly eltökéltségének gyakorlati bizonyítása, elválaszthatatlan egymástól. Nem túlzás azt állítanunk, hogy a párton belüli demokrácia elevenségétől és színvonalától függ, mennyire sikerül előbbre lépnünk a szocializmus egyik fő hajtóerejét jelentő közéleti demokrácia működtetésében, az erre szolgáló intézményes keretek fejlesztésével és a kommunisták példamutatásával. Kongresszusi v.itaösszefogla- lójában Kádár János így világította meg ezt az összefüggést: „A lenini normák állandó és még teljesebb érvényesítése a párt munkaképességének és harckészségének alapfeltétele. Ezek nélkül forradalmi párt nem dolgozhat. Megvalósításuk fontos feltétele annak is, hogy társadalmunkban továbbfejlődjék a szocialista demokrácia”. K. I.
