Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám

1985. JÚNIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3- ­Elkészült vízgazdálkodásunk egyik jelentős alkotása, a kis-balatoni vízvédelmi rendszer első szakasza. A képen: a balatonhídvégi vízszintszabályozó zsilip Technológiai korszakváltás a hűtőgépgyárban Könnyebb, szebb, takarékosabb gyártmányok Technológiai „korszakvál­tás” kezdődött a jászberényi» hűtőgépgyárban. A vállalat programja szerint 1990-ben már hétszázezer Lehel ház­tartási hűtőszekrényt, fa­gyasztót gyártanak, könnyen szerelhető, kis súlyú, ener­giatakarékos és szép kivitel­ben. a korábbi gyártóberen­dezések egy része azonban már kevésbé alkalmas a na­gyobb számú és korszerű gyártmányok előállítására, ezért a gépparkot fokozato­san felújítják. A Lehel— Bosch üzemben például üzembe helyeztek egy ajtóbé- lésgyártó automata gépsort. A modern eszköz arra is al­kalmas, hogy a két és fél milliméter vastagságú tábla­anyagot két milliméterre vé­konyítsa, ezzel évi hatmillió forint értékű anyagot takarít meg. Munkába állítottak új fröccsöntő gépeket, egy ré­szének korszerűségére jel­lemző, hogy összes technoló­giai paraméterét beépített számítógép elemzi. A meg­vásárolt négy nagynyomású habosítógép a hűtőszekrények hőszigetelését tökéletesítő szigetelőanyagot állít elő. A következő két évben a fej­lesztési bank által folyósí­tott kétszázmilliós hitelt használják fel technológiai fejlesztésre. Egyebek között hazánkban egyedülálló por- szórásos festőberendezést ál­lítanak munkába. Az új géppel gyártott készülékek szebbek lesznek. Az igényes porszóráshoz szükséges spe­ciális festékanyagot a Buda- lakk gyártja osztrák licenc alapján. Tökéletesítik a hű­tőszekrények kereskedelmi csomagolását is. Űj pántoló­gépeket helyeznek üzembe, amelyeknek “nagy előnye, hogy több méretű, magyar gyártmányú műanyag pánt­szalag felhasználására is al­kalmasak. Nagyobb önállóság, nagyobb felelősség KISZ-küldöttgyűlés a Killiánon Piacon a szatymazi őszibarack A ■vhazánk, őszjbarackteb- mésének csaknem felét adó saatymazi tájkörzetben egy­hetes késéssel megkezdték a korai fajták szedését. Teg­nap a felvásárló vállalatok, a közös' gazdaságok és az egyéni termelők 100 mázsá- nyi illatos gyümölcsöt szállí­tottak mintegy ízelítőül Bu­dapestre, Győrbe, Veszprém­be, Debrecenbe és Nyíregy­házára. Most még szemezgetve, vagyis az étkezésre érett, szí- nesiedő gyümölcsöket válogat va történik a szedés. Nyolc- tíz nap múlva vánható a tö­meges érés, az igazi idény kezdete. A mintegy ezer hektárt felölelő szatymazi tájkörzet­ben az őszitoarackfák kisebb- nagyobb mértékben megsíny­lették a rendkívül szigorú telet. Szerencsére a szokásos tavaszi fagyok elmaradtak, és így jó közepes, a tavalyi­nál lényegesen több termést várnak á szakemberek. Az idén a nagyüzemekben és a háztáji területeken új .to'lepljtésű ülteitvények for­dulnak termőre. A tervsze­rű telepítésieknek köszönhe­tő, hogy növekedett a korai és a középérésű fajták ará­nya, így egész nyáron, au­gusztus végéig folyamatosan szedhetik és szállíthatják piacra az illatos gyümölcsöt. Ebben az évben a konzerv­ipari igényeket is ki tudják 'eflégíceai, mert a telepíté­seknél a kemény húsú. befő­zésre alkalmas nagysZeniű fajták termesztése is előtérbe került. Ünnepélyes keretek között hétfő délután a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskola KISZ-bizottsága kül­döttgyűlésen számolt be az 1984—85-ös mozgalmi év fel­adatainak végrehajtásáról. A küldöttértekezlet, melyen je­len voltak a társfőiskolák KISZ-titkárai, valamint a megyei KISZ-bizottság kép­viselője, Sáfár Miklós száza­dosnak, a KISZ-bizottság el­ső titkárának beszámolójával kezdődött. Mondanivalóját így foglalta össze. — A főiskola KlSZ-bizott- sága a főiskola pártbizottsá­gának irányításával a politi­kai szervek és parancsnokok segítségével, az intézmény alaprendeltetésének követel­ményeivel összhangban vé­gezte az elmúlt évi munká­ját. Mozgalmi munkánk sok területen fejlődött, a KISZ befolyása erősödött az állo­mány körében. Politikai ne­velőmunkánk jelentős szere­pet tölt be a kiképzési célki­tűzések megvalósításában. A A farmeranyagok iránt je­lentkező, változatlanul nagy kereslet kielégítésére hat ra­gadókaros olasz szövőgépet szereltek fel a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyárában. A ragadóka­rok a hagyományos, csatto­gó vetélőt helyettesítik, zaj­talanul működnek, s teljesít­ményük kétszerese a régeb­KlSZ-szervezetek munkájá­ban erősödött az öntevékeny­ség és a felelősségvállalás. Honvédelmi nevelőmunkánk eredményesen segítette a hadsereg és a polgári lakos­ság közötti jó viszony erősí­tését, a katonai pályára irá­nyítást és a honvédelmi elő­képzést. Elért eredményeink megteremtették az alapot, hogy a KISZ KB Vörös ván­dorzászlójáért folyó verseny­mozgalomban eredményesen szerepeljünk. — hangzott Sá­fár százados beszámolója. Ezt követően a főiskola párt- bizottsága búcsúztatta a már „veteránnak” számító KISZ- bizottsági első titkárt, aki több mint 8 évet töltött az ifjúsági munkában. Majd megválasztották Risani Atti­la hadnagyot első titkárnak és Hegedűs Henrik hadna­gyot pedig a főiskola KISZ- bizottság titkárának. Az ün­nepség a DlVSZ-induló hangjával fejeződött be. — K. L. — biekének. Kezelésükre Olasz­országba két újszegedi szö­vőmestert tanítottak meg, s tőlük vették át a szövőnők a legeredményesebb munka- módszereket. Az új gépekkel másfélszeresére növelik a szegedi farmeranyag-gyár- tást, a korábbinál évi félmil­lió méterrel többet állítanak elő, Új gépek, több farmeranyag Gazdasági rendészet alakult Hatásköre megyénkre is kiterjed A Belügyminisztérium ve­zetőinek döntése alapján Bu­dapest után hat megyeszék­helyen is megalakul a gazda­sági rendészet. A Hajdú-Bi- har megyei Rendőrfőkapi­tányságon debreceni szék­hellyel, de Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyére is kiter­jedő illetékességgel és hatás­körrel 1985. július 1-én kezdi meg működését az új szerve­zet. Az alakuló koordinációs ülést megtartották, ezen dr. Kopetty Lajos rendőr ezre­des, a BM ORKF osztályve­zetője mellett részt vettek az érintett megyék rendőrfőka­pitányságainak, pártbizottsá­gainak és főügyészségeinek illetékes vezetői. Áttekintet­ték a gazdasági rendészet munkájának megkezdése ér­dekében eddig végzett tevé­kenységet, és egyeztették kö­zös feladataikat. Az új szervezet alapvető feladatai közé tartozik a gaz­dasági életben tapasztalható negatív jelenségek, így töb­bek között az árdrágító, üzérkedő, korrupciós bűncse­lekmények megelőzése, felde­rítése, a közvéleményt is foglalkoztató, munkával arányban nem álló, munka nélkül szerzett jövedelmek, élősdi, harácsoló, spekulációs tevékenységek visszaszorítá­sa. A gazdasági rendészet fel­adatát csak úgy végezheti eredményesen, ha abban az állami, társadalmi, gazdasá­gi szervek és a lakosság se­gítőkész támogatását élvezi. Hídépítők dicsérete Már a rómaiaknál a legmegbecsültebb mes­terségek közé tartozott a cölöpözőé — mai nevén a hídépítőé. Sejtelmes, rej­telmes és sokrétű volt az antik hídépítő mesterek tudománya, akárcsak a XX. századi utódaiké. Mert a külvilág többnyi­re csak az előkészületeket látta, majd a kész művet, s mesterek becsületét az adta, hogy milyen gyor­sán készült el vagy újult meg a híd, és mennyire volt biztonságos és za­vartalan az átkelés raj­ta. Hogy ez mennyire igaz ma is, azt a szolno­kiak, illetve az itt jármű­vel áthaladók közvetlenül is tapasztal'hateták az el­múlt napokban. Amikor a múlt hétfőn este elkezdték a szolnoki Tisza-híd forgalmi fel­újítását, s a munkálatok érdekében az úttestet a járműforgalom elől fél szélességben lezárták, olyan forgalmi dugók ke­letkeztek, hopy — külö­nösen az első nap kriti­kus tapasztalatai után — álmunkban sem gondol­tuk volna, hogy mindez csupán egy hétig tart. És íme — pontosan 14 nappal a tervezett határ­idő, július 8. helyett — már tegnap szabaddá vált az út, ismét zavartalan a közlekedés a 4. számú főútvonal egyetlen szol­noki, éppen ezért igen exponált átkelési szaka­szán, a Tisza-hídon. Ah­hoz, hogy ez ilyen üte­mesen, a hasonló munká­latokhoz szükséges idő egyharmada alatt megtör­ténhetett — az emberi "és a gépi erők rendkívül összehangolt, pontos mun­kájára volt szükség: az aszfaltútépítőkére, a dila­tációs szerkezethez értő­kére, az extra gyorsaság­gal kötő betonnal bánni tudókéra, egyszóval a hi­dászok éjjel-nappali meg­feszített és példásai! ösz- szehangolt munkájára . .. És még egyre: a csoda­számba menő teljesítmé­nyű olasz aszfaltmaró gépre. Így az ember és a gép együttesen bizonyí­tották, mire képesek, ha valamennyi érdekelt lel­kiismereti kérdést csinál a munkából, az itt élők és a közlekedők közérze­tét erősen befolyásoló közúti forgalom zavarta­lanságának mielőbbi visz- szaállításából. Én mégis az embert és a munkáját dicsérem a géppel szemben — elis­merve természetesen a gép jelentőségét. Mert az igazi elismerés azt az em­beri helytállást és azokat a láthatatlan kezeket il­leti, akik nappal és az éjszakákon át is azon szorgoskodtak, hogy az okos gépek hatékonyan dolgozzanak, s elvégezték azokat a speciális munká­kat, melyeket csakis az ember tud elvégezni, a víz fölött lebegő pallón, kezében az izzó szegecs- cs-el — a hídon közleke­dők biztonsága érdéké- ben. Amikor ismét zavartala­nul haladhatnak át a hí­don, nem árt, ha erről sem feledkezünk meg, a Tisza- híd mai építőiről, az antik mesterek mai utódairól. — L. Gy. — Erősítik a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát (Folytatás az 1. oldalról.) szabadalmat és know-how-ok mintegy négymillió forinttal járultak hozzá a kutatóinté­zet önfenntartásához. A kutató-fejlesztők im­már hagyományos munka- versenyéhez 1985-ben 35 in­tézmény 78 kollektívája csat­lakozott, a résztvevő brigád­tagok száma meghaladja az ezret. Megújulást jelent a versenyben, hogy amíg a ko­rábbi években csak alkalma­zott és fejlesztő-kutatási té­májú vállalásokat tettek a résztvevők, az idén már ki­lenc kollektíva alapkutatási felajánlással is csatlakozott a felhíváshoz. A 108 szakmai vállalás közül népgazdasági jelentőséggel is bír a sopron- horpácsi kutatóállomás bri­gádjának a környezetkímélő és gazdaságos növényvédel­mi eljárásokkal; a Tápiósze- lei Agrobotanikai Központ­ban dolgozóknak az őszibú­zák génbankgyűjteményben történő összehasonlító vizs­gálatával; a Szegedi Zöldség­termesztési Kutatóintézet kollektívájának a fűszerpap­rika-termesztés fejlesztésé­vel; valamint a Szeszipari Kutatónak a hulladékok és .melléktermékek hasznosítá­sával kapcsolatos felajánlása. Újszerű lesz a mozgalomban az is, hogy a munkaverseny idei tapasztalatait, eredmé­nyeit mezőgazdasági és élel­miszeripari gyakorlati szak­emberekkel közösen szerve­zett tanácskozáson értékelik majd a kutató-fejlesztő bri­gádok. Az öt évvel ezelőtt a kar­cagiak által kezdeményezett, és 1985-ben ismét a DATE kutatóintézetének kollektí­vája által koordinált mun­kaverseny azt a célt is szol­gálja, hogy az ország legkü­lönbözőbb részén, más-más témában munkálkodó szak­emberek időnként kicserél­hessék tapasztalataikat, meg­ismerhessék egymás munká­ját, terveit, és eredményeit. Jó alkalom volt erre a teg­napi karcagi tanácskozás is, hiszen a munkaverseny idei tennivalóinak megbeszélése és a versenyértékelő bizott­ság megválasztása után a résztvevők megismerkedtek a házigazda intézetnek a me­liorációval, a juhtenyésztés­sel és tartással, valamint a fajtanemesítéssel kapcsolatos kutatómunkájával, majd megtekintették a karcag- pusztai hidromeliorációs mo- delltelepet. T. F. A. Jászberényi Műszeripari Szövetkezet termékeinek jelentős része talál piacot külföldön. A 260 millió forintos éves termelési értéknek megfelelő műszerek és kü­lönböző berendezések mintegy felét KGST-piacokon értékesítik, de nyugati országok- is vásárolják, A képen: kábelvédő berendezés szovjet és bolgár exportra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents