Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-15 / 139. szám
1985. JÚNIUS 15. 'SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új ABC-áruház Tiszabön A_Fegyvernek és Vidéke Afész új ABC-áruházat épít Tisza- bőn. A 280 négyzetméter alapterületű üzlet kivitelezési munkáit a íegyvemeki tanács költségvetési üzeme végzi Elméleti konferencia Szolnokon Tegnap elméleti konferenciát tartottak az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. A konferenciát Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Előadást Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára tartott Az MSZMP XIII- kongresszusának néhány időszerű kérdése a pártmunkában címmel. Az előadáson pártaktivisták és vezető propagandisták vettek részt. Hajdúszoboszlón Ifjúsági találkozó A szolgáltatásban dolgozó fiatalok hatodik országos találkozója kezdődőit tegnap Hajdúszoboszlón, a debreceni szolgáltatóipari vállalatok KISZ-ibizottsága rendezésében. A százötven résztvevő közül az autószerelők, a gyors- és gépírók, a fűtésszerelők ésí a virágkötők szakmai versenyeken mérik ösz- sze tudásukat, majd fórumot tartanak a KISZ feladatairól. A Hűtőgépgyárban a várt előny veszett el Erőfeszítések a téli veszteségek pótlására Ha az energiakimaradások gyakoriságát nézzük, látszólag nem okozott komoly gondokat az idei kemény tél a Jászberényi Hűtőgépgyárnak. Egy-,két órára is csupán 3—4 alkalommal szünetelt az áramszolgáltatás. Csak a technológiai folyamatokkal egy kicsit jobban megismer- kedők értik meg, hogy egyáltalán nem elég csupán a villamos energia nélkülözésével töltött órákat számba venni. Mert például a nagynyomású levegővel működő gépek addig nem indulnak meg, amíg a kompresszorok az egész hálózatban nem tudják biztosítani a megfelelő nyomást. Megtörtént, hogy az áramkimaradás éppen a lúgfürdőben érte a lakkozásra előkészített alumínium részegységeket. Két-három óra alatt a vegyszer teljesen szétmarta a fémet, a folyadék használhatatlanná vált, a kád tisztítása egy teljes műszakot vett igénybe. Az összesen másfél napos téli áramlhiány miatti veszteség végül is mintegy 20 millió forintjába került a vállalatnak. Nemcsak az energia De korántsem csak az energiaellátás nehézségei okoztak veszteséget a vállalatnak. Maga a hideg is számtalan nehézséget szült. A kompresszoros hűtőgép- jüzem fűtőrendszerét például úgy tervezték, hogy mínusz 15 Celsius foknál is megfelelő munka- és technológiai. feltételeket biztosítson. Ezen a télen azonban ennél gyakran süllyedt mélyebbre a hőmérő higanyszála. Márpedig ha a festőüzemben öt fok alá süllyed a hőmérséklet, a munkával le kell állni, mert a festék megfolyik, (öt fok körüli hőmérsékleten még lelhetett dolgozni, csak a javítható selejt mennyisége növekedett.) Az is előfordult, hogy a csarnokban nulla fok körül volt a hőmérséklet: ilyenkor ahol lehetett dolgoztak, persze korántsem lehetett olyan munkaintenzitást követelni az emberektől, mint normális körülmények között. A vállalatnál persze igyekeztek alkalmazkodni a mostoha időjáráshoz, a kompresszoros hűtőgépüzemben használt hőcserélőket azonban nem napok, hanem hetek alatt tudták csak újra, a kemény hidegben is alkalmasra cserélni. Termékben és pénzben számolva A hideg az energiahiánynál is több veszteséget okozott a vállalatnak. Mert az eddig említett példákon kívül a termelést hátráltatták a gőzellátó rendszer elfagyásai, a tél a kooperációs partnereknél is csökkentette a termelést így a jászberényiek munkáját időnként anyaghiány hátráltatta. Végeredményben a télen — az ener- giakiimaradások miatti másfél napos kiesést is számítva — a Jászberényi Hűtőgépgyár a lehetségesnél öt és fél napi termelésnek megfelelő mennyiségűvel kevesebb készterméket bocsátott ki. Persze a pénzügyi veszteség számbavételéhez egyáltalán nem elég csak a ,,hiányzó” késztermékek után különben megszerezhető nyereséget számba -venni. A hideg hetekben termelni sokkal drágább volt, mint más teleken, a kényszerű leállások után az üzemet újraindítani, a hibákat kijavítani is plusz pénzbe került. Hogy menynyibe? A Hűtőgépgyár vezetői szerint a pontos eredményről csak a félévi mérleg elkészülte után érdemes beszélni. Kicsit meglepődhet az, aki a gyár életét nem ismeri alaposan, és arról hall, hogy a Hűtőgépgyár a télen lehetséges termelésből öt és félnapi mennyiséget veszített és közben végig teljesíteni tudta időarányos termelési terveit. (Félévkor a termelési terv 1 százalékos túlteljesítésére számítanak a vállalatnál.) Pedig a magyarázat egyszerű: a vállalatnál az esztendő első negyedévében évek óta mindig szerveznek terven felüli plusz műszakokat. (Mint a vezetők elmondták a mezőgazdasági környezetben dolgozó, sok bejárót foglalkoztató cégnél csak ilyenkor lehet az embereket túlmunkára megnyerni később sok munkát ad nekik a kert és jön a szabadságok ideje is.) Csakhát az idén a terven felüli műszakok produktuma zömmel csak a kényszerű leállások miatti kieséseket pótolhatta. A Hűtőgépgyár tulajdonképpen a tavasz táján megélénkülő kereslet idejére máskor mindig megszerzett előnyt veszítette el. (Pénzben, és nem a termelés mennyiségében számolva persze mást mutat a kép: a túlmunkáért kifizetett bérek révén Jászberényben most nem jutottak több bevételhez.) Júniusban is plusz műszakok Az idei plusz műszakok tehát nem voltak szokatlanok a Hűtőgépgyárban. Persze megszervezésük sokkal több erőfeszítést kívánt mint máskor. Mert hiába volt például valamelyik üzemrésziben beütemezve, hogy az emberek éjszakára bent maradnak, ha napközben befagyott a fűtőrendszer, vagy egy kényszerű leállás miatt az összeszerelést végzőknek nem tudtak elegendő alkatrészt előregyártani. Az embereket haza kellett küldeni, de az is előfordult, hogy váratlanul kérték őket. maradjanak tovább dolgozni. Ilyenkor nemcsak a hűtőgépkészítőket kellett megnyerni, hanem az utaztatásukat • is meg kellett szervezni. A hűtőgépgyári szakemberek szervezőkészségét próbára tette a termelő és a kiszolgáló részlegek (például raktárak) munkájának összehangolása. Hogy a vállalat időarányos termelési tervét teljesíteni tudta ez azt bizonyítja, a váratlan feladatokat Jászberényiben sikerrel oldották meg. A várt előny jelentős része sajnos az erőfeszítések ellenére elveszett. A gyár vezetősége azonban nem mondott le arról, hogy amit lehet, még visszaszerezzen belőle. Tavaly ilyenkor már nem szerveztek plusz műszakokat, az idén kénytelenek rá. Akkor is, ha a máskor megszokott 4 százalék helyett júniusban már a megkérdezett dolgozók 40 százaléka nem vállalkozik túlmunkára, több ember helyettesítéséről kell gondoskodni. V. Szász József Képviselői jelölő gyűlések a megyeszékhelyen II lakosság érdekeinek képviselete programszerű kötelesség A szolnoki 3. számú országgyűlési választókerületben a június 8-i szavazáskor egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét, ami a képviselői mandátum megszerzéséhez szükséges, — bár mindketten megközelítették azt. Czi- bulka Péterre a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat gazdasági vezérigazgató-helyettesére a kerület választó- polgárainak 49,7 Mohácsi Ottóra, a megyei tanács elnökére pedig 49,5 százaléka adta voksát. Ezért került sor tegnapelőtt és tegnap a 3. számú választókerületben újabb jelölő gyűlésekre. Csütörtökön délután, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tartott első jelölő gyűlésen nyolcszázöt- venhat választópolgár jelent meg, be se fértek a zsúfolásig telt színházterembe. így sokan a nyitott ajtókon át figyelték az eseményeket. A HNF városi bizottságának megbízásából Szurmay Ernő nyugalmazott megyei könyvtárigazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökségben helyet foglaló Földesi Istvánt, a Központi Bizottság munkatársát. Varga Sándornét, a városi párt- bizottság első titkárát és VI- veczki Tibort, a megyei tanács elnökhelyettesét, majd a városi népfróntbizottság nevében ábécé sorrendben javaslatot tett a képviselő- jelöltekre. Ismét Czibulka Péter és Mohácsi Ottó felvételét javasolta a szavazólapra, majd kérte a jelölteket, hogy szóljanak önmagukról és programjukról. Czibulka Péter bevezetőül arról beszélt, hogy a június 8-i szavazáskor az ország népe érettségről és a népfront programja mellett tett tanú- bizonyságot. Röviden vázolta életútját az ötgyermekes tanyai tanítói családtól kezdve mostani beosztásáig. Programját fejtegetve abból indult ki, hogy az utóbbi két évtizedben új arculattal rendelkező, iparilag, mezőgazdaságilag fejlett város lett Szolnok. A továbbfejlesztés érdekében szükséges egy új megyei könyvtár építése és a városközpontban helyenként még fellelhető „kócerájok” megszüntetése; és fokozott figyelmet kell fordítani a peremkerületekre. Szandaszől- lősön az egészségügyi ellátás javítását, a gáz- és a csatornahálózat széles körű kiépítését, öregek napközi otthonának létesítését tartotta elsődleges feladatnak; a kertvárosban pedig a gázvezeték építése mellett a belvízelvezetést és ugyancsak az öregek napközi otthonát. Megválasztása esetén Alcsiban a barakkok felszámolása, Al- csiszigeten pedig a szolgáltatási hátrányok megszüntetése érdekében szállna síkra. Hosszú távú feladatokkal is foglalkozott — így a Holt- Tisza vízminősége javításának jelentőségével; a megyeszékhely ivóvízellátásának javításával; a hazai szénhidrogéntermelés fokozásával és a termálvizek hasznosításával. Hangsúlyozta: „Nem minden a pénz. A célkitűzéseink megvalósítása azon is múlik, hogy mennyire tudjuk összefogni és kamatoztatni a társadalmi erőket.” Mohácsi Ottó mindenekelőtt a választás demokráciájáról szólott annak fényében, hogy ebben a kerületiben a hasonló programmal induló jelöltek hasonló támogatást is kaptak választóiktól. Majd rokonszenves szerénységgel végigvezette hallgatóságát életútján, amely szorosan kötődik a megyéhez. Távol tőle csupán egyetemi tanulmányai idején volt. Másfél éve elnöke a megyei tanácsnak. S rövid ideig ebbéli munkásságában — ahogyan részletezte — mindig szem előtt tartotta a ■megye perspektíváját, az itt élő emberek sorsának,. élet- körülményeinek alakulását. Elismerően beszélt arról az összefogásról, amely Szolnokon és a megye más helységeiben bontakozott ki a települések fejlesztésében, szépítésében, gazdagításában. Erre a tőkére mindig lehet építeni, — mondotta, — de nem tagadta annak fontosságát sem, sőt hangsúlyozta, hogy némely, a lakosság széles rétegeit érintő kérdésben e választási kerületben is Ihatiározott, gyors válaszra, intézkedésekre van szükség, így elodázhatatlan a szanda- szőlősiek problémáinak megoldása, azaz mielőbb gázt kell kapniok a kertvárosiaknak és a szandaszőlősieknek. Ö maga személy szerint mindent elkövet, hogy ne csak a gáz-, hanem a vízellátás is mielőbb javuljon az itt élő lakosok megelégedésére. Éppen ezért a Tisza-híd felújításával párhuzamosan sor kerül egy 500 milliméteres fő nyomóvezeték kiépítésére, amely jelentősen javítja majd a kérdéses városrész vízellátását. Ezek gyors intézkedések, de ki kell dolgozni távlatban is a kerület rendezésének egységes tervét, amely magában foglalja a belvizek végleges megszüntetésének, járdák és utak megépítésének programját is. A peremkerületek fejlesztése — véleménye szerint — elsőrendű feladat. Mohácsi Ottó aláhúzta, hogy a tervek kidolgozása és megvalósítása csak a lakosság bevonásával és egyetértésével történhet. így elejét lehet venni majd a kisajátításokkal kapcsolatos jogos és orvosolható panaszoknak is. A lakosság érdekeinek messzemenő képviselete programszerű kötelessége annak — hangsúlyozta —, aki közéleti feladatot, képviselőséget vállal választóinak bizalmából. A programbeszédek után a választópolgárok kaptak szót. Kővári László azt fejtegette, hogy az újabb jelölő gyűlések „formálisak”, hiszen az első szavazáskor mindkét jelölt külön-külön több mint nyolcezer szavazatot kapott’ tehát az irántuk megnyilvánuló bizalom egyértelmű. Ebből kiindulva javasolta mindkét jelölt felvételét a szavazólapra. Kovács Gézáné szandaszőlősi lakos — mindkét jelöltet alkalmasnak tartva a képviselői tiszt betöltésére — Mohácsi Ottó mellett érvelt. Vörös Kálmán — szintén szandaszőlősi lakos — jól képzett, agilis, rendes embernek tartva mindkét jelöltet szintén javasolta felvételüket a listára. Csorna Kálmán nyugdíjas arra hívta fel a figyelmet, hogy a város- központban is van javítani való. Példaként említette a Ságvári körút felújításra váró házait. Kérte a jelölteket, ne felejtsék el, honnan indultak és a helyi érdekek soha ne váljanak számukra másodrangúvá. Pápai Edit főiskolai hallgató munkájuk és programjuk alapján mindkét jelölt felvételét javasolta a szavazólapra. Egy új főiskolai kollégium építéséhez kérte segítségüket. Hanich József tanár jobbító szándékkal hívta fel a figyelmet a választás előkészítésének apróbb fogyatékosságaira- Őt nem értesítették például, hogy melyik választókerületbe tartozik és ott kik a jelöltek. Juhász József, az NKFV dolgozója mindkét -jelöltet alkalmasnak találta a képviselői tisztségre. Ezután került sor a szavazásra. Czibulka Péter 681> Móhácsi Ottó pedig 789 szavazatot kapott. Tegnap tartották a 3. számú választókerület második jelölő gyűlését. A terem — a Víz- és Csatornamű Vállalat ebédlője — még kevésbé bizonyult elég nagynak, mint az előző. Az emberek zsúfoltan ültek és sokan kintrekedtek. A jelölő gyűlés levezető elnöki tisztét Kaposvári Kázmér, a Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója töltötte be. Üdvözölte a megjelenteket, köztük az elnökségben helyet foglaló Varga Sándornét, a városi pártbizottság első titkárát, Ulvecz- ki Tibort, a megyei tanács elnökhelyettesét és dr. Krasz- nai Gézát, a HNF megyei bizottságának elnökét, majd a városi népfrontbizottság nevében ábécés sorrendben ismét Czibulka Pétert és Mohát; si Ottót javasolta képviselőjelöltnek. Ezt követően röviden ismertette életútjukat, majd átadta nekik a szót. A két jelölt néhány szóval bemutatkozott, majd az alapvető gondolatokban megismételte korábban kifejtett és a csütörtöki jelölő gyűlésen ismertetett programját. Ezután a választópolgárok kaptak szót. Sági Antalné■ a Verseghy úti barakkok felszámolásához és a kertvárosi gázvezeték-építéshez kért segítséget. Jenei László, a megyei tanács osztályvezetője, hangsúlyozva, hogy a jelöltek céljai helyesek, személyük megnyerő. Véleményében osztozott Cseppentő Miklós Áchim úti lakos és Ardó László állami gazdasági dolgozó. Pe- thő László, az NKFV mérnöke elsősorban Czibulka Péter mellett voksolva, mindkét jelölt elfogadását javasolta. Ugyancsak mindkét jelölt elfogadása mellett állt ki Holló Ferenc, a Titász dolgozója, László Sándorné, a Tallinn Általános Iskola nevelője, Magos József vállalati igazgató és Szabó Gyula Palla István körúti lakos. A jelen levő 322 választópolgár közül Czibulka Péterre kétszázhatvannyolcan, Mohácsi Ottóra pedig kétszáznegyvenen szavaztak. A két jelölő gyűlésen "ösz- szesen résztvett 1178 választópolgár összesített szavazatából Czibulka Péter 949, Mohácsi Ottó pedig 1029 szavazatot kapott. így mindkettőjük neve felkerül az újabb szavazólapra. S. B. Szurmay Ernő megnyitja az első jelölő gyűlést. Mellette Be- kényi Istvánná, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke és Czibulka Péter, az NKFV gazdasági vezérigazgató-helyettese