Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-08 / 106. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁJUS 8. Egy ember a Tisza partjáról Délben hívatta az ezredparancsnok. Le sem ültette, ahogy szokta, rögtön a térképre bökött. — Ahogy besötétedik — mondta, — századával védelemre rendezkedik be ezen a dombon, a folyó fölött. Két-három napig nem tudjuk magukat felváltani, úgy készüljenek. Valószínűleg nagyon erős rohamokat kapnak, már ma éjszaka. Moszkva a tét, nincs visszaút! Már kifelé készülődött a parancsnok bunkeréből, amikor az ezredes utána szólt: — Ha levelet akarnak írni,... Még van egy órácskájuk. Mondja meg az embereinek, reggel postát indítunk ... A katonák rögtön megérhették, hogy hová mennek, miért mondta az ezredes: reggel soronkívül viszik el a postát. Már fent voltak a dombtetőn, a hóba vájt lövészteknő- ben, feküdt a sátorlapján, amikor arra gondolt, mégiscsak írnia kellett volna valakinek. Majdhogynem elnevette magát: a Magyar királyi-Posta majd talán ezüsttálcán viszi a levelét Szolnokra, a Kékfestő utcába. Feladó: K. Bozsó Károly, a Szovjet Hadsereg tisztje, Moszkva, első védelmi sáv, nyírfaerdő, lövészárok. A rádiós küldönc kúszott oda hozzá: — „Gopak” jelentette, az 1-es magaslat mögött zászlóáljnyi gyalogság, 12 könnyű harckocsi. — Jól van. Mondja meg a szakaszparancsnoknak, hogy csak közvetlen célpontra lövünk. Bevárjuk őket, de állandóan a célkeresztben legyenek. A katona eltűnt a fák között. Mégis írnom kellett volna — morfondírozott tovább, s számolgatni kezdte, hány éve nem tudnak róla az otthoniak. Már akkor sem volt fiatalember, amikor megbilincselve Pestre vitték, s most ötvenkilenc évesen fekszik egy nyírfa tövében. Űr- isten, 22 éve már... Kétrét görnyedve felállt, hogy megnézze embereit. Szabadulni akart az emlékeitől. A jéghez, hóhoz szokott szibériai katonák mozdulatlanul feküdtek a hóban, olyan volt az arcuk, mint a márvány. A domb alatt egy folyó jégpáncélja csillogott a holdfényben. Ugyan a Zagyva be- fagyott-e? 1919 májusában vad volt és széles. Hogy hívták azt az öreg tabáni halászt, aki átevezett velünk? Valami nagyon egyszerű neve volt. Kis? Kovács? Nagy? Szabó? Nem. Különben is mindegy. De arra emlékezett, hogy Steinbrück Ottó volt a ladikban az első vörösezred parancsnoka, három csepeli katona és ő. Megvan! Török Mihály bácsi volt a halász. Ez mikor is volt? Néhány nappal május elseje előtt. Ott állt elsején F. Bede László mellett a városháza erkélyén, amikor a felvonulás volt. Akkor már hallatszott á Tiszántúlról a lövöldözés. Másnap reggel a potyastrand környékéről átjöttek a románok, meg a fehérek. Harmadikára értek Szolnokra a Steinbrück csapatai. A Tisza-híd környékéről négy géppuskaállásból lőtték őket. A Kossuth tér sarkán Urbán doktor háza mögött feküdt Steinbrückkel. iOttó németül káromkodott: — Egy tapodtat sem! Minden élet drága! Hátba kellene támadni őket. Károly vállalkozol rá? Te ide való vagy! Szolnoki vörösparancsnok. így kerültek az öreg Török ladikjába. Megkerülték a művésztelepet, a vártemplom mögött várták, hogy a halász forduljon még vagy két- . tőt a ladikjával, áthozzon még vagy nyolc-tíz katonát. , Azután csatárláncba fejlődtek. Egy óra se múlt, a híd tövében rágcsálták a mela- szos görhét. — A kutya se enné megl — vágta földhöz a ragacsos valamit egy szandai vöröskatona. — A fenébe is, mi ezt esszük, odaát, túl a Tiszán meg teli van a Geiger-, meg a Gorove-uradalom magtára búzával. — Ügy kell nektek, miért nem hozzátok ide azt a búzát! A gyerekek éhen sírnak, ti meg mamlaszkodtok — vágott vissza Steinbrück. — Adok rohamcsónakokat, matrózokat a tengerészdandárból, a búzás dereglyék meg itt vannak a Tiszán, üresen... Tószegnél keltek át a Tiszán, az ártéren. A szolnoki hídfőben levő csapatok ezalatt látszattámadásokkal kötötték le az intervenciósok erejét. Négyszáz zsák búzát rek- viráltak a két szandai uradalomból. Ökrös szekerekkel szállították a Tiszához ... Akkor láttam utoljára nagyapámat, emlékezett a tószegi kosárfonóra. Tudnék-e még fotelt fonni, tyúk- Iketrfecet, kosárat? Még legénykoromban is sokat segítettem az öregnek, kedvemet leltem benne. így lettem a MÁV műhelyben K. Bozsó — kosárfonó Bozsó, hogy rsg- különböztessenek a többi hasonló nevűtől. — Vigyázz magadra fiam, odaát már fegyverben vannak az ellenségeink — tö- rölgette a szemét a fehér bajuszú öregember. Mintha tegnap lett volna. Van amit sose felejt el az ember. Pedig jó felejteni, sok kíntól megszabadít, gondolta. A küldönc riasztotta fel: — Parancsnok elvtárs, újabb gyalogos zászlóalj ér. kezett a túlsó horhosba SS- ek és még négy tank. Bólintott, hogy tudomásul vette, de gondolatban a szolnoki állomásra szekerezett a négyszáz zsák búzával. A váróterembe raktározták, egy László Imre nevű vasúti detektívet bízták meg a gabona őrzésével. Másnap majd elviszik a búzát a malomba, kiosztják a lisztet. Reggelre eltűnt ötven zsákkal. A sorban álló asz- szonyok elmondták, hogy hajnalban a detektív és cimborái fiákerokkal hordták el. Telefonált a parancsnokságra, intézkedést kért. Tartóztassa le! — kapta a parancsot. A búzát Lászlóék állítólag a Tisza-parti malomba szállították. Két matrózzal odavitette magát egy stráfkocsin. A detektív a malom udvarán szakajtószám árulta a lisztet, de az elkeseredett, éhes asszonyok nekitámadtak. Akkor ért oda a két tengerésszel. A detektív a malom faláig hátrált, előkapta a pisztolyát, az asz- szonyokra lőtt. A két matróz lövése szinte egyszerre érte... Bozsó Károly, született 1882-ben, katonaviselt... bűnös ... lázadás ... hazaárulás ... fosztogatás ... emberölés ... — hallotta a bírótól egy évvel később, de csak töredékeket értett meg, mintha valahonnan visszhangoznának a szavak. Siralomház. Ügyvéd: fellebbeztem, az idő nekünk dolgozik, mondta. Arra emlékezett, csak legyintett. Aztán egyszer a kosztos rab cdasúgta neki: — A kanállal kaparja le a falról ia meszet, a habarcsot, egye, egye!... Amennyit csak tud. Betegnek kell lennie. Ez az üzenet kintről.. ■ Nem volt rá képes, nem érdekelte. De újra jött egy rab a kübliért: Csináld! Az életedről ,van szó! Rabkórház, gyomormosás. Az orvos odaszólt, az írnoknak: Három nap, aztán vihetik vissza. Újra külön cella. Egy reggel a csajka alján egy papírlap: „A kübliben fehér por. Szedd ki, any- nyit egyél mindig belőle, hogy belázasodj. A cédulát rágd szét, nyeld le.” Estére tüzelt, mint a folyó acél. Az orvosok hónapokig tanácstalanok voltak, várták a halált. Mindent kihányt, 45 kilóra fogyott, mozdulni sem tudott. De az ügyvéd biztatta: nem kell siettetni a gyógyulást, s jelentőségteljesen hunyorított. Majd egy év telt el így. Az ügyvéd már az egészségi állápotára is hivatkozott. Életfogytiglan, mondták k] a legfelsőbb ítéletet. — Győztünk, elvtárs — mondta az a küblis rab. Börtönévek, majd egy reggel civil ruhát dobtak be a cellájába. —• öltözzön! Egy veknit és egy kiló tö- pörtőt tettek a hóna alá, kivitték a Keleti pályaudvarra. Megbilincselve, két detektív között utazott a határig. Ott levették róla a bilincset. Az egyik detektív kezébe nyomott egy iratot: — Kitoloncolták magát az országból. Ilyen emberekre nincs szükségünk. Csókoljon kezet az /első szovjet vörösnek, nekik köszönheti, hogy nem rohad el a börtönben! Ott a sorompó, már várják! A \műút közepén menjen, ha jobbra, vagy balra lelép, lövünk. Kórház, szanatórium, majd a moszkvai Dulkát dohánygyáriban lett gépszerelő. 1936 nyarán hívatták a pártirodába. — Beszéljen csak magyarul Bozsó elvtárs, . mi is magyarok vagyunk. Volna-e kedve komiszba bújni? Hirtelen méregbe gurult, pedig nem volt hirtelen haragú erneber: — IFerenc Jóska apánk őfelsége alig, hogy felcseperedtem, elvett az életemből 3 évet, a világháborúban 4 évet 'húztam le a 13. jiuszár- ezred ben, — ez eddig hét év. Az íl919-es otthoni katonáskodásom nem számítom ide, az \más volt, azt a mundért szívesen viseltem. Újabb hétévig voltam „csíkosban” — kell tannál komiszabb? — ez összesen 14 esztendő az éle. temből! Maradok, elvtársak a gyárban...! — De azt a komiszt, amelyre imi gondolunk biztosan szívesen viselné Bozsó elvtárs. Persze nem erőltetjük. Néhány hónap múlva már az Ebrónál volt. A magyarok is felemelt ököllel köszöntötték egymást: No pasaran! Géppusikás volt a kis Rakon- czaival. Majdnem földije volt, mezőtúri. Ott a csil- lámpala sziklák vakították, gondolta, itt meg a hó kemény fehérsége, s elindult, hogy ellenőrizze a géppuskásokat. Ott a Spanyol Köztársaság volt a tét, itt Moszkva! Ahogy a Tiszánál a proletár- hatalom! A szibirjákok vodkával fogadták: * — \Hideg van, parancsnok elvtárs! — [Mit szóljak én! Mifelénk azért enyhébb a tél. Felkészültek? Ahogy mutatkozik nemsokára itt is melegünk lesz. — Moszkva a tét, parancsnok elvtárs! — válaszolták a a szibériai katonák. A támadás éjfélkor indult meg. A német gyalogság nehezen mozgott a méteres hóban. A tankok a domb tövénél elakadtak. — Még várunk — mondta a rádiós küldöncnek — mind itt kell, hogy pusztuljon! Az ütközet másnap estig tartott. A kiégett tankok feketére kormozták a havat, a zöld egyenruhás támadók hullahegyei olyannak látszottak a domb tetejéről, mint a szomorú fűzek lombjai. Harmadnap reggel érkezett a váltás. A szakácsok meleg ételt osztottak. Az ezredparancsnok a veszteséglistát kérte. A gyerekképű, sebesült szibirják őrmester egy nyírfának dőlve jelentett: — A veszteség hetvenhá- rom harcos. Az utolsó rohamnál hősi halált fialt a parancsnokunk is, a magyar elvtárs... Tiszai Lajos K Bozsó Károly életútját az 1919-es szolnoki dokumentumok, bírósági periratok, a volt spanyol internacionalisták és a moszkvai magyar emigráció visz- szaemlékezései alapján vázoltuk riportunkban. Tsz-szolgálati lakások. 40 éve alakult meg a Vas megyei Acsád községben a Szabad Föld Termelőszövetkezet. Azóta a tsz fokozatosan gyarapodott, például ilyen szép házakban lévő szolgálati' lakásokkal Szomorú statisztika Minden hatodik órában halálos balesot! Feladatok a közlekedés biztonsága érdekében Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács Ladvánsz- ki Károly rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes elnökletével plenáris ülést tartott az elmúlt hetekben Budapesten, és elemezte közlekedésbiztonságunk helyzetét. Tavaly a megelőző intézkedések és a fokozódó propaganda mellett tovább növekedett a személyi sérüle- ses balesetek száma. Jelentősen fellazult a közlekedési fegyelem, gyakrabban fordult elő a szabályok megsértése, a durva, agresszív magatartás. Számos esetben okoztak a gyalogosok is balesetet, fegyelmezetlen és figyelmetlen magatartásukkal. Gyakoribbá váltak a közlekedési bűncselekmények és az olyan balesetek, amelyek során egyszerre több ember veszítette életét. Emelkedő arányt mutat a közvéleményt jogosan felháborító cseribenhagyÓRos gázolások száma is. Az elmúlt évben 19 298 közúti közlekedési baleset történt, ami 1,7 százalékkal több, mint 1983-ban. A halálos balesetek száma 2,3 százalékkal, 1455-re csökkent. Súlyosan megsérült 9286, könnyen 15 478 személy, ami 1,7, illetve 4.9 százalékos növekedést jelent. összesen 26 354-en sérültek, illetve haltak meg közlekedési baleset következtében, 3,4 százalékkal többen, mint 1983- ban. A statisztikai számok azt mutatják, hogy hazánkban minden 27. perben történt egy személyi sérüléses baleset, minden hatodik órában pedig meghalt egy ember. A balesetek területi alakulását tekintve is változások történtek. Míg tavalyelőtt Hajdú-Bihar, Csongrád és Tolna megyében emelkedett jelentősen a balesetek száma, 1984-ben Szabolcs- Szatmár, Heves és Nógrád megyében erősödött fel ez a tendencia. Az összes balesetek 21 százaléka Budapesten történt. Ez az arány hasonló, mint az 1983. évi, örvendetes viszont, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma 9 százalékkal csökkent. A vezetők a balesetek 53.7 százalékát, 8471-et személy- gépkocsival, 33,1 százalékát, 5218-at pedig kétkerekű járművel, kerékpárral okozták. A balesetek okait vizsgálva kiderül, hogy azok évek óta változatlanok. A sebesség helytelen megválasztása csaknem ötezer, a gyorshajtás több mint háromezer, az elsőbbség meg nem adása 3530 esetben okozott balesetet. Változatlanul sokan szegik meg az irányváltoztatás és a kanyarodás szabályait: tavaly 3562 baleset oka volt az ilyen vezetői döntés. A gyalogosok hibájából 2966 baleset történt, s közülük 1355 gyermekkorú volt. Változatlanul súlyos gondot jelent az ittas vezetés. Az ösz- szes balesetek 18.6 százalékát követték el olyan vezetők, akik szeszes ital fogyasztása után ültek volánhoz. Az ittas állapotban okozott balesetek 323 ember életét követelték. Az összes balesetek számát tekintve, ha nem is a csökkenést, de a növekedés ütemének mérséklését sikerült elérni. Figyelemre méltó, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma csökkent — állapította meg szóbeli kiegészítésében Tóth Ferenc rendőr vezérőrnagy, az ORFK vezetőjének közbiztonsági és közlekedési helyettese, az OKBT elnökségi tagja. Mint mondotta: az idei év első három hónapjának — a múlt év azonos időszakához viszonyított — baleseti statisztikája is kedvező képet mutat, 9,2 százalékkal csökkent országosan a személysérüléses balesetek száma. Sajnálatos viszont, hogy ebben az időszakban 4,2 százalékkal többen haltak meg, mint 1984-ben. Az OKBT tervei: A következő ötéves tervre olyan programot készítenek, amely legsürgetőbb gondjaik megoldását hivatott elősegíteni, így a balesetek számának, súlyosságának mérséklését, az alkohol hatásának visszaszorítását, a közlekedési kultúra javítását. Ezzel .is csökkenteni szeretnék a súlyos balesetek és az ittas vezetők számát. A balesetmegelőzési program megvalósításában méginkább számítanak a társadalmi aktivistákra, a különböző szervek együttes munkájára. I. I. Vasaitoktól a tűzbiztos zárakig Elzett-bemutató MÉM-elemzés Több tűzifa A napokban a MÉM-ben tanácskozáson elemezték az erdőgazdaságok munkáját. Királyi Ernő, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának vezetője egyebek között arról számolt be, hogy a rendkívüli tél és a kora tavasz hűvös időjárása nehéz helyzetet teremtett az erdészeti üzemekben is. Ennek ellenére az o tt dolgozó, több mint 60 ezer ember példamutató helytállással — szabadnapjaik feláldozásával, nyúj - tott műszakokkal — biztosította az ország tűzifaellá- tását. Az idén az első negyedévben. az elmúlt év azonos időszakához képest mintegy 80 ezer tonnával több tűzifát adtak a Tüzép-válla- latoknak. 1985-ben igyekeznek tovább fokozni a teljesítményt, mivel a belkereskedelem a ' tavalyinál 200 ezer tonnával több tűzifát rendelt. Az Elzett Művek termékeiből a napokban kiállítás nyílt a Fimcoop budapesti bemutatótermében. A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón a vállalat vezetői elmondták az újságíróknak, hogy bővítették a biztonsági zárak választékát. Egyebek között zárral együtt hoztak forgalomba belső biztonsági láncot, amit nemcsak akkor lehet bekapcsolni, ha valaki otthon tartózkodik, hanem kívülről is, ha a tulajdonos kimegy a lakásból. Mágneses kulccsal most már felső zárakat is készítenek. További újdonságuk a tűzbiztos ajtózár, amely hő hatására sem deformálódik, illetve azok a vasalatok, amelyekkel az ajtó nemcsak a zárnál, hanem alul és felül is rögzíthető. A vállalat fejlesztői a szállodai zárrendszereknél szerzett tapasztalataikat hasznosítva olyan kulcsokat dolgoztak ki, amelyek szinte kulcscsomókat helyettesítenek. Egyebek között lakótelepi épületekhez kínálnak olyan különleges kulcsot, amely egyaránt nyitja a bejárati és a lakásajtót, viszont az épületen belül másik lakásba már nem lehet bejutni vele. Ugyancsak lehetőség van arra, hogy egy kulcs nyissa-zárja például a házat és a garázst is. Bemutatták az. újságíróknak az Elzett új ablak- és erkélyajtóit-vasalatait is. A Centro elnevezésű vasalatok több ponton is rögzítik a nyílászárókat, miáltal javul az ajtók, ablakok illeszkedése, a meleg nem túd kiszökni a lakásból.
