Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

1985- MÁJUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ami egy kitüntetés mögött van Elmondja: a szolnoki Kertészek Boltja vezetője A vevők szavaztak A fogyasztók megyei tanácsa második alkalommal hirde­tett pályázatot a megyében működő boltok, áruházak és ven­déglátó egységek részére a Fogyasztók Kiváló Boltja, illetve áruháza, vendéglátó egysége címért. A múlt évben több mint nyolcvan egység pályázott, s közülük harmincnégyen kapták meg a címet, melynek viselésére az odaítéléstől számított egy évig jogosultak. A Szolnok megyei Zöldért Vállalat Kertészek Boltja is kivívta a vásárlók elismerését. Borsányi János, az üzlet vezetője éppen telefonál, amikor belépek hozzá. Nem ismert jövetelem célját, de szemével a székre mutat. — Olyan univerzális mű­trágyánk nincs, ami minden növényre használható, de ajánlanám a nitrogén alap­anyagút — tájékoztatja az érdeklődő vevőt. — Hogy mivel érdemeltük ki a vevők bizalmát? — is­métli meg kérdésemet. — Azt hiszem, elsősorban azzal, hogy soha nem teszünk fele­lőtlen ígéreteket. Há valamit keres a vásárló, csak akkor ígérjük a beszerzését, ha az árut biztosan a pultra tudjuk rakni a megbeszélt időpont­ban. Hiánycikkek vannak, azt azonban el lehet kerülni, hogy a vevő többször is feles­legesen jöjjön, érdeklődjön, bosszankodjon. — Mik voltak a pályázat feltételei? — Az árukínálat, a kiszol­gálás, és természetesen az se utolsó szempont, hogy gazda­ságos-e a tevékenységünk. Nagy mennyiségű szórólapot kaptunk, amelyre a vevők ráírták a véleményüket. Eze­ket a lapokat minden nap összegyűjtöttük, és továbbí­tottuk a fogyasztók megyei tanácsához. Két-három al­kalommal szakemberek is jártak nálunk. Az ő vélemé­nyük is sokat nyomhatott a latban. — Milyen a forgalom? — A tavaszi hónapokban ugrásszerűen emelkedik. A múlt hónapban 7 millió fo­rinttal zártunk. Ősszel ez visszaesik 3—4 millióra. Olyankor fellélegzünk egy kicsit. Több idő jut dekorá­lásra, az üzlet csinosítására. Erre szükség is van. Fontos­nak tartjuk, hogy a vásárló otthonosan érezze magát, és bármikor szívesen jöjjön hoz­zánk. — A vevők nagy része azért keresi fel a tíóltot, mert itt szinte mindent meg­talál. — Ez pedig nem egyszerű feladat. Rengeteg utánajá­rást, személyes, jó kapcsola­tokat igényel. Hetente átla­gosan két-három alkalommal Pestre utazik az egyik kollé­ga, és jóformán az egész or­szág területén járatosnak kell lenni, hogy jegyezzék a nevünket, s hogy gondolja­nak ránk, amikor az árut el­osztják. Az a tapasztalatom, hogy csak az él meg ebben a szűkös világban, aki jól informált, és mindig talpon van. — Hogy fogadta a kollektí­va a kitüntetést? — Természetesen mindenki örült. Tizenhármán dolgo­zunk az üzletben, bejeértve a takarítónőt is, akinek szin­tén nélkülözhetetlen a mun­kája. Azért az örömbe némi üröm is vegyült. ígérték, hogy az erkölcsi elismerés mellett egy csekély összeget is kapunk. Jólesett volna május elsején az a boríték. — A fövő itervei? — Szeretnénk megőrizni a megtisztelő címet. Ez a jelen, légi áruellátás mellett nem egyszerű dolog. Tudja, az al­katrészhiány minket is érzé­kenyen érint. A vevő nehe­zen érti meg és jogosan, hogy a két évvel ezelőtt vá­sárolt japán kisgépbe miért nem kap egy inggombnyi szórófejet. Igaz, egy magyar kisiparos foglalkozik a készí­tésével, de mit lehet tenni, ha a magyar alkatrész hasz­nálatával kétszer annyi per­medre van szükség. Ez csak egy példa, sajnos sok ilyen van. Mindezek ellenére to­vábbra is mindent megte­szünk, hogy megőrizzük jó hírünket. B. K. Agrár film- és videoszemle Győzelem napi koszorúzások A XXII. Országos Agrár Film- és Videoszemle kezdő­dött tegnap Gödöllőn, a vá­rosi művelődési központban. A május 9-ig tartó esemény- sorozaton a bemutatandó több, mint harminc film foglalkozik a mezőgazdasági kutatásokkal, az agráripari termelési viszonyokkal, a falusi életmóddal. A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója al­kalmából koszorúzási ünnep­ségeket rendeztek tegnap a hazánk felszabadításáért ví­vott harcokban elesett hősök emlékműveinél. Harkányban, a bolgár, Berenden a jugo­szláv, Hajdúböszörményiben a román hősök emlékművé" nél, a solymári és a buda­örsi úti temetőben, helyezték el a hála és megemlékezés virágait a párt, a kormány, a fegyveres testületek és a diplomáciai testületek kép­viselői. Életre szóló szerződés Egy svájci bankember tiszteletére má­jus nyolcadikat születésének napját immár több mint három évtizede vörqskeresztes világnappá nyilvánították. Henry Dunant — mert így hívták a férfit — „üzleti ügy­ben” kereste III. Napóleont a solferinói csatatéren .1859-ben. \Amit ott tapasztalt, mélyen megrendítette, hiszen a sebesül­tekkel, haldoklókkal senki sem törődött, ö a szomszédos falu lakóiból szervezett mentőosztagot, és igyekezett ellátni a sze­rencsétleneket: tekintet nélkül arra, hogy melyik gidaion harcoltak. Valahogyan így kezdődött, míg 1863-ban Henry Dunant néhány társával megalapította a Vöröske­reszt Nemzetközi Bizottságát. Napjainkban a ..vöröskeresztesek sokol­dalú tevékenységét \még felsorolni sem egyszerű: egészségnevelés, tisztasági moz­galom, családi életre nevelés, csecsemő­gondozás, gyermeknevelés, idősek, rászo­rulók rendszeres gondozása, stb. A szerve­zet ma 'már 135 országban tevékenykedik, 28 országban most alakul. Él Tiszafüred-Kócson egy szemüveges, őszhajú asz- szony, akit özvegy Koltay Győzőnének hívnak, bár fa- luszerte csak Juci néninek szólítanak. Ismeri a település apraját-nagyját, hiszejt évti­zedek óta nem csak itt lakik, hanem a helyi vöröskeresztes alapszervezet titkára, minde­nese, lelkes közkatonája is egyúttal. Ügy tűnik, életre szóló „szerződést” kötött a szerve­zettel, mégis valószínű, azt kevesen tudják róla, hogy ifjú lányként 1916-ban Csík- szentmártonban már az első világháború sebesültjeit is ápolta. Kötözött, segített az eltört végtagokat sínbe ten­ni, de afféle szaladj ide, hozd ide munkát is szívesen elvál­lalt. A sors sajátos fintora, hogy ennek az asszonynak, aki életében már annyi szenve­dőn, rászorulón segített, még­is furcsán alakult az élete. Válása után ismét férjhez ment, és élete párjával bol­dog volt annak haláláig, 1974-ig. Ezt az előző házas­ságából származó fiá azóta gém bocsátotta meg neki. Hiába várja őt, feléje se néz. Igaz, ő sem megy hozzájuk, de még sincsen egyedül, hi­szen nagy az ő családja, több mint kétszáz lélek. Mindig tesz-vesz valamit a faluban: egészségügyi előadásokat szervez a gyerekeknek, első­segélynyújtó tanfolyamot az érdeklődőknek, önkéntes vér­adást, de szívesen vállal fel­adatot a lakóterületi tiszta­sági mozgalomban is. Nem egy hangulatos nőnapi ren­dezvény, nyugdíjas-találko­zó fűződik a nevéhez. Igaz, mint mosolyogva bevallja, ez részben a hivatásához is tar­tozik, mivel a helyi nyúgdí- jasklub gazdasági vezetője. Szeret ebben a Hortobágy széli, tenyérnyi faluban lak­ni, nem szívesen mozdul ki a megszokott, jól ismert kör­nyezetből. Talán neki is van némi érdeme abban, hogy 44 Családi Lap jár a település­re és minden negyedik ott élő, vöröskeresztes aktíva. A Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Vezetősége a Vöröske­reszted Munkáért kitüntetés ara.nv és bronz fokozataival! is elismerte tevékenységét, de több ízben kapott az or­szágos vezetőségtől, a me­gyei nőtanácstól és a tisza­füredi járási, városi vezető­ségtől oklevelet, jutalmakat, jelvényeket, díjakat. Ma sem pihen: folyton szervez, esetenként perleke­dik az italozás ellen, agitál az egészséges életmód mel­lett. Nem csoda, ha ennyi esztendő után olykor elfárad egy kis időre. A minap is' megírta a lemondásának har­madik változatát, de aztán a fiókba zárta, el sem küld­te a füredi városi vezetőség­nek. Miért? Néhány mondat nem tetszett neki,, vés úgy vélte, ezeket újra kellene fo­galmazni. De most éppen nem ér rá, mivel ismét nya­kig van a munkában, hiszen a beszámoló taggyűlésre ké­szül. Ha ez sikeresen be­fejeződik, tényleg megírja a negyedik, végleges lemondási nyilatkozatot. Bár, sejtésem szerint bizonyára abbán is akad majd néhány javításra váró kifejezés, ami miatt feltehetően posta helyett is­mét a fiókba kerül majd az iromány. D. /Szabó /Miklós A szolnoki tanácsnál A pártmunkában is elsőrendű feladat Szorosabb kapcsolat a lakossággal A szolnoki Városi Tanács pártvezetőségéhez hét alap­szervezet tartozik. A taná­csi apparátusban három, a bölcsődei igazgatóságon, a városi tűzoltóparancsnoksá­gon, a sportlétesítmények igazgatóságán és a közterü­letfenntartó intézménynél pedig egy-egy alapszervezet van. Joggal vetődhet fel a kérdés: egymástól ennyire eltérő munkaterületeket mi­ként lehet összefogni, mun­kájukban hogyan lehet meg­találni a közös nevezőt? A válasz kiderül a pártvezető­ség által legfontosabbnak tartott feladatokból, melye­ket Márton Ernő párttitkár így summáz: a párt vezető szerepének helyi biztosítása, a munkahelyi feladatok megoldásának segítése, a szakmai-politikai színvonal emelése, és amiről közben sosem szabad megfeledkez­ni: a lakossághoz fűződő kapcsolatok állandó javítása. Nyilvánvaló, hogy ezeket célul tűzni nemcsak a taná­csi apparátusban dolgozó párttagok számára lehet, hi­szen az említett munkaterü­letek mindegyike állandó kapcsolatban van a lakos­sággal. A pártvezetőségben ezért is kapott helyet min­den munkaterület képvise­lője. Nem hivatalnok módra ­Mind a párttagok létszá­mát, mind a megyeszékhely lakóira kifejtett hatást te­kintve a pártvezetőség tevé­kenységében a súlypont ter­mészetesen a városi tanács­ra esik. A tanácsi apparátus­ban dolgozók közel ötven százaléka párttag, így jó vagy rossz munkájuk, mun­katársaikra gyakorolt hatá­suk tükröződik a tanácsi szervek intézkedéseiben. Az utóbbi években az ál­lamigazgatási munka korsze­rűsítése, egyszerűsítése, az ügyintézés kulturáltabbá té­tele került előtérbe. A párt­vezetőség feladattervet ké­szített rá. Kérte a párttago­kat, hogy keressék azokat a módszereket, melyek ezt a célt szolgálják, A pártta­gok kezdeményezőek voltak az ügyfélszolgálati iroda lét­rehozásában, és az azzal ösz- szefüggő meggyőző munká­ban. A tanácsi dolgozók kö­zül nem helyeselte ugyanis egyértelműen mindenki az új ügyintézést, nem szíve­sen ment le elszeparált mun­kahelyéről a forgalmas ügy­félszolgálati irodába. A párt­vezetőség azonban követke­zetesen képviselte azt az el­vet, hogy a városi tanács van a lakosságért, és nem fordítva. Tudott visszakozni is, felismerve, hogy nem minden — eredetileg oda­szánt — munkát kell az ügy­félszolgálati irodában intéz­ni, hiszen vannak olyan té­nyek, amelyeket nyilvános­ság előtt nem szívesen tere­get az ember. A pártvezetőség arra tö­rekszik tehát, hogy a taná­csi dolgozók ne „hivatalnok módra”, ráérősen, kényelme­sen végezzék munkájukat, hanem gyorsan, pontosan in­tézkedjenek. Az a tudat ve­zérelje őket, hogty minden döntésük közvetlenül érint embereket. Az állampolgá­rok ügyeit intéző hatósági A gazdasági helyzetből eredő intézkedések hatására a tanácsi gazdaság és a ta­nácsi intézmények is a ko­rábbinál nehezebb körülmé­nyek közé kerültek. Számos feszültség forrásává vált az utóbbi években az, hogy az igények messze meghaladták a lehetőségeket. A tanács pártvezetősége mindennek nem volt tétlen szemlélője. Azt szorgalmazta, hogy a realitásokhoz alkalmazkod­va takarékos gazdálkodás­sal, elsősorban az alapellá­tást biztosítva elégítsék ki ar--'lényeket Ez is közreját­szott abban, hogy az r'ért ellátási színvonal nem rom­lott. Az adott helyzet elemzésé­vel, a munkahelyi vezetők­kel együtt kereste a pártve­zetőség azokat a gazdálkodá­si, szervezeti formákat, me­lyek révén színvonalasabbá, hatékonyabbá válik a mun­ka. Egyik célravezető útként a gazdasági integrációt, az intézményhálózat korszerű­sítését jelölték meg. Így ke­rült sor a bölcsődei igazga­tóság, az alsófokú intézmé­nyek gazdálkodási szer­vezete, a sportlétesítmények igazgatósága, a közterület­fenntartó intézmény megala­kítására és nyolc középfokú intézmény gazdasági integ­rációjára. Ami pedig a fejlesztési alap felhasználását illeti, a feszültségek csökkentése ér­dekében a pártvezetőség Napjainkban a választások sikeres előkészítését szolgál­ják elsősorban a pártmegbí­zatások. A pártvezetőség el­várja, hogy minden párttag vegyen részt lakóhelye ren­dezvényein. Közülük többen á választási bizottságokban ás tevékenykednek. A körzeti pártszervezetek­kel is rendszeres a pártveze- ,tőség kapcsolata. Azok tit­kárait évenként meghívják, és tájékoztatják őket a terü­letüket leginkább foglalkoz­tató kérdésekről. Legutóbb például a kereskedelem helyzetéről váltottak velük szót. Mindent egybevetve: he­lyes a pártvezetőségnek az az álláspontja, hogy minél több információval szolgál­nak a lakosságnak, annál munka ennek a jegyében fejlődött. A szolnoki Városi Tanácsnál a lakosság ügyei­nek 38—40 százalékát 3 na­pon, 20—25 százalékát 8 na­pon belül, 15—20 százalékát pedig 15 napon belül inté­zik. A párttagok nem törőd­hetnek bele viszont abba, hogy az ügyek 1—1,5 száza­lékát csak határidőn túl tud­ják elintézni a tanácsi dol­gozók. szorgalmazta a vállalatokkal való koordináció bővítését, a társadalmi munka értéké­nek növelését, a feladatok erőteljesebb rangsorolását, a fokozottabb takarékosságot és néhány beruházás ütemé­nek mérséklését. A legfonto­sabb várospolitikai célok időarányos végrehajtása ily- módon vált lehetővé. A tanácsi feladatok ellátá­sa csak szakmailag-politikaL lag megfelelően képzett dol­gozókkal lehetséges, — ez nyilvánvaló. A pártvezető­ség ezért szorgalmazza a rendszeres képzést. Ennek tudható be, hogy az appará­tusban dolgozók 95 százalé­kának van valamilyen poli­tikai képzettsége. Áz előírt szakmai végzettséggel a ta­nácsi dolgozók 85 százaléka rendelkezik. Akinek nincs meg az előírt képesítése, az a sok-sok éves szakmai munkája révén szerzett is­meretei alapján felel meg a követelményeknek. A pártvezetőség — abból kiindulva, hogy a lakosság­gal való kapcsolat alakulása nemcsak a tanácsi hivata­lokban dől el — pártmegbí­zatásként adja a párttagok­nak, hogy népfrontklubok­ban, nőklubokban, körzeti pártszervezetekben tartsa­nak időszerű tájékoztatókat a várospolitikai kérdések­ről. Az ilyen alkalmakkor szerzett tapasztalatokat azu­tán hasznosítják a különbö­ző döntések előkészítésében. jobban megértik a választó- polgárok, hogy mit, miért rangsorolnak, mit lehet és mit nem lehet fejleszteni. Csak így lehet elérni, hogy -a „nem” is elfogadható le­gyen. Mindez nagy segítség a városi tanács vezetői szá­mára. Fenyvesi József ta­nácselnök például úgy véle­kedik a pártvezetőség mun­kájáról: a jó munkahelyi légkör, a jobb munkamorál megteremtéséhez kértem a pártvezetőség segítségét. Sokra becsülöm a kapott tá­mogatást. Korrektebb, kul­turáltabb lett a tanácsi dol­gozók magatartása. Nem ar­ról van szó, hogy már nincs javítani való, de érezhető az előrelépés. Simon Béla Mit, miért rangsorolnak Alkalmazkodva a követelményekhez Egy éve alakult meg a tiszaföldvári Építő- Javító és Szolgáltató Szövetkezetben az autó­szerelő szakcsoport. Életképességét fényesen bizonyította — fennállása alatt kevesebb létszámmal 3,6 millió forint bruttó árbevételt produkált, 1 millió forinttal többet, mint hasonló idő alatt a korábbi autószerviz

Next

/
Thumbnails
Contents