Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
1985. MÁJUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nyugodtan leírhatom, hogy a legutóbbi kecskeméti lakástűz az egész országot megdöbbentette, legalábbis fokozottan ráirányította a figyelmet a lakóházak tűzvédelmére. A tömegkommunikációs eszközök munkatársai éberen figyelték az eseményeket Kecskeméten, és reagáltak a történtekre. A kérdések természetesen szélesebb körben is föltehetők, ezért kerestem meg Hodosi Mihály tűzoltó századost, a Szolnok megyei Tűzoltópa- rartcsnokság parancsnokhelyettesét. — A (tűzpltók munkája eredményességének egyik zálog a az információ gyorsasága, azaz, hogy mennyi idő telik el a tűz észlelésétől, a tűzoltók értesítéséig. Milyen eszközök állnak rendelkezés, re a hírtovábbításhoz? — A leggyakrabban használt eszköz a telefon. A szolnoki parancsnokság — amely a megyai parancsnoksággal közös épületben található — CB-rádióvai is rendelkezik (a 9-es csatornán hívható) a tűzoltóparancsnokságok valamint a tűz- és káresetekhez kivonuló egységek összeköttetését pedig URH-rádió biztosítja. Elmondhatom, hogy igen hasznos a CB, a 9-es csatornát jól ismerik például a taxisok, a CB-vel fölszerelt vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek. Előfordult már, hogy Nagykörűből egy taxis CB-rádión jelentett be tűzesetet szolnoki kollégája körzeműködésé- vel. Szolnokon kívül Jászberényben, Karcagon, Tiszafüreden és Mezőtúron már van, CB-rádió. — Milyen ctz eszközök — a — 1983-ban a megyében keletkezett 403 tűzesetből 211 volt a lakástűz, ami több mint 2 és félmilliós kárral járt. Tavaly az összes tüzese, tek száma 361 volt — tehát csökkent, — azonban a la. kástüzek száma emelkedett, a 233 lakástűz több jnint 5 milliós kárt okozott. A lakás, tüzek aránya tehát számsze. rűen is nőtt, a belőlük keletkezett kár pedig megduplázódott az előző évekhez viszonyítva. Óhatatlanul fölmerül az emberben a kérdés, köztejdtszik.e a lakástüzek kárértékének emelkedésében az oltáshoz szükséges eszközök, műszaki berendezések — fali- és föld alatti tűzcsapok — állapota? Előfordul, hogy amelyik lakótelepi lakóház tépcsőházában található kézi tűzoltókészülék, a fenntartók azt is elzárják a szárítóhelyiségben, a gyerekkocsi-tárolóban. Láttunk már leaszfaltozott föld alatti tűzcsapokat is. Mi a helyzet ezekkel kapcsolatban? — Bár elmúlt a tél, amikor a fűtőalkalmatosságok miatt keletkezhet leggyakrabban tűz, és még nincs itt a nyár, az aratás — mégis akad munkájuk a tűzoltóknak. — Igen. Meglehetősen sokat „vonulunk” és nemcsak a megyében, hiszen a megyék között kölcsönös a segítségnyújtás —, sőt, mondhatom az egész országra érvényes ez a segítség, nyilván a tűz nagyságától függően. gépjárműfecskendők — és a kiegészítő felszerelések műszaki állapota, milyen gyakori az ellenőrzésük? — Ügy vélem, jól állunk a megyében. A Rába gépkocsik mellett nyugati gyártmányú speciális gépjárművekkel is rendelkezünk. A gépjárműfecskendők föl vannak szerelve a megfelelő oltóanyagokkal — vízzel, habképző anyaggal, porral —, kombinált oltásra ás alkalmasak. — A tűzoltóknak gyakran kelJl fűzből, füstből menteniük, tehát sok esetben, egészségre ártalmas levegőben dolgozniuk. El'vannak-e látva megfelelő légzőkészülékkel? — Igen, minden gépjárműfecskendőben (gépkocsiban) megtalálható a megfelelő számú, életmentésre alkalmas légzőkészülék. Nem jelenti viszont ez azt, hogy nem kerül majd sor a mostani légzőkészülékek még korszerűbbekre cserélésére. A csere folyamatban van, hamarosan megkapjuk a korszerűbb, sűrített levegős légzőkészülékeket. — A tűzoltókészülékeket a megyében a Szolnoki és a Törökszentmiklósi Áfész szakemberei ellenőrzik a megkötött szerződés alapján. A tűzoltókészülékek ellenőrzése általában félévente kötelező, amiért az épület fenntartói, üzemeltetői — a lakásszövetkezetek, az ingatlankezelő vállalatok — felelősek. Ugyanez vonatkozik a föld alatti tűzcsapok és beépített tűzvédelmi berendezések gondozására, karbantartására is, amelyekért a tanácsok, vagy a vállalatok felelősek. Természetesen mindenki köteles a tűzcsapokat — akár a fali, akár a föld alatti tűzcsapokról legyen szó — mindig olyan állapotban tartani, hogy azok szükség esetén azonnal használhatók legyenek a tűzoltók rendelkezésére álljanak. — És arról, hogy milyen állapotban tartják a tűzcsapokat, hogyan értesülnek a tűzoltók? — Hatósági ellenőrzéseink során, továbbá az úgynevezett helyi ismereti foglalkozások, gyakorlatok alkalmával. Az olyankor tapasztalt hiányosságok elhárítását természetesen azonnal kérjük. Egyébként az előző kérdéshez hadd tegyek még hozzá annyit, hogy jogszabály nem teszi kötelezővé a lakásokban, a kézi tűzoltó készülékeket. — A lépcsőházakban sem? — Ott sem. — Ezen csodálkozom' Mellesleg — mint lakót — nem az érdekel elsősorban, hogy eleget tegyek a jogszabályoknak, hanem az, hogy biztonságban érezzem magam otthon. — Ez természetes emberi igény, de a lakás biztonságát elsősorban a használók garantálhatják. Javasolhatom a személygépkocsi tulajdonosoknak — bár nekik sem írja elő jogszabály, — a kis kézi készülékek beszerzését. Ugyancsak hasznos lehet a lakásokban a halonnal oltó tűzoltókészülék. Mindenképpen megéri — Hol kapható és menynyiért? — Állandóan kapható a nagyobb áruházak műszaki osztályain, a műszaki szaküzletekben. Az ára ezer, 2 ezer forint között van — ám, ha tudomásul vesszük, hogy a lakásokban a legtöbb tűz a tüzelő-, fűtő- és szárítóberendezések szabálytalan használatából, vagy figyelmetlen dohányzás miatt keletkezik, aztán az elektromos áram, vagy gyermeki játék lehet az oka és a tüzek nagy többsége a keletkezésük után röviddel hatásosan eloltható ezekkel _ a készülékekkel, akkor mindenképpen megéri. — A kézi tűzoltókészülékek természetesen hatásosan használhatók a közvetlen környezetben. Mit tehetnek még a lakók, a házkezelők a tűzvédelemért? — Mindenekelőtt a felnőttektől kérünk fokozottabb figyelmet, amely terjedjen ki arra is, hogy lakóépületekben a melléképületekben éghető anyagot csak olyan körülmények között tároljanak, amivel nem idézhetnek elő tűzveszélyt. — Hogyan készülnek a tűzoltók veszélyes munkájukra? — Sok gyakorlattal. A megyében eddig nem tudtunk füstkamra-gyakorlatokat tartani. Nemrég fogtunk hozzá saját erőforrásunkból egy füstkamra megépítéséhez. A pszichikai felkészítés, a mozdulatok, a helyzethez való alkalmazkodás begyakorlásának szempontjából igencsak fontosak az ilyen foglalkozások is. Egri Sándor Korszerűbb légzőkészülékek Tűzcsap az aszfalt alatt Régi leveleken Postatörténet Felújítják az Erzsébet-hidat Mától az építőmunkásoké, a munkagépeké a fősizerep az Erzsébet-hídon. Vastagabb burkolattal váltják föl a'régit, magasítják a vízelnyelőket, fölújítják a dilatációs szerkezetet, újraszigetelik a járdákat, kicserélik a burkolatokat, korlátokat. Tegnap a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetségének székhazában megnyílt a postatörténeti gyűjtemények országos kiállítása. Az érdeklődők 238 kereten elhelyezett csaknem 7 ezer levél segítségével ismerkedhetnek meg a magyar posta történetével az 1700-as évek végétől napjainkig. A postatörténeti kiállítás május 12-ig, vasárnap estig tekinthető meg a MABEOSZ Vörösmarty utcai székhazában. Többre lenne szükség Dolgozó nyugdíjasok Tiszatour>napok Békehajó, fotópályázat, perlásparádé A Szolnok megyei Idegen- forgalmi Hivatal május 9— 19. között rendezi meg a Ti- szatour-napokat. Az idegen- forgalmi rendezvénysorozat sajtótájékoztatóval kezdődik, amelyet Cserkeszőlőn tartanak megyénk utazási, kirándulási lehetőségeiről. A HNF megyei Bizottsága, a Kötivi- zig és a Tiszatour a győzelem napja 40. évfordulója tiszteletére békehajót indít a Tiszán május 10-én, az esti órákban. Mintegy százötven KISZ_es, békemozgalmi aktivista lesz az utasa. Ugyanezen a napon turisztikai fotó- pályázat nyílik a megyei művelődési és ifjúsági központban. A megyei Közlekedés- biztonsági Tanács segítségével családi közlekedési vetélkedőt rendeznek Turizmus és közlekedés címmel a ti- szaligeti kempingben május 11-én. A vetélkedő izgalmas perceit a Szolnoki Lakóterületi SE aerobic-, karate- és önvédelmi bemutatói feled-’ tetik, amelyet a sportcsarnokban nézhetnek meg az érdeklődők. A Tiszatour-napok idején több szakmai rendezvény is lesz. Az idegenvezetés aktuális kérdéseiről tanácskoznak a jászberényi városi tanács épületében megyénk idegen- vezetői. A Tiszaligetben megyei, idegenforgalomban dolgozó szakemberek részére rendeznek szakmai napot, az idegenforgalmi hivatalok, utazási irodák kereskedelmi és értékesítési dolgozóit pedig Cserkeszőlőre hívják meg kétnapos szakmai tanácskozásra. Szállodai portások szakmai vetélkedője lesz május 18-án. „Kirándulásom, utazásom emléke” címmel gyermekrajzpályázatot hirdettek a Szolnok városi út- törőelnijkségaei közösen. A nyertes művekből kiállítás nyílik az úttörőházban. A rendezvénysorozathoz kapcsolódva rejtvénypályázat jelent meg a Füles újságban. A keresztrejtvény, — amelynek megfejtései a megye 'idegenforgalmi nevezetességei — nyerteseinek jutalma két nap Cserkeszőlőn. A makacskodó öreg zárat értő kézzel reparálta meg Feri bácsi, és közben arról beszélt, nem bánja, hogy már hetvenöt éves; az^ fő, hogy még tud dolgozna Általában jellemző az idős emberekre, hogy örülnek, ha évtizedek tapasztalatait gyü- rrjölcsöztethetik, ha tevékeny munkával tölthetik el nyugdíjas éveiket is. Az életet jelenti nekik, hogy még szükség van rájuk, hogy igényt tart felhalmozott tudásukra, alkotókedvükre a társadalom; és a munkahelyi közösség állandó kapcsolatot, kötődést nyújt, sokak számára enyhíti az egyedüllétet. Bővülő kedvezmények Mindez természetesen nemcsak érzelmi kérdés, a realitáshoz hozzátartozik, hogy a 2 260 000 nyugdíjas többségének szüksége van arra a pénzre, amit munkájával keres. A 84 milliárd forintból, amelyet például 1984-ben nyugdíjként kifizetett az állam, havi átlagban egy személyre 3130 forintot mutat ki a statisztika, a valóságban azonban a nyugdíjasok többségének ennél kevesebbet visz a postás hónapról hónapra. Szükség van tehát a nyugdíj kiegészítésére; a népgazdaságnak viszont a nyugdíjasok munkájára, hiszen az aktív keresők száma — 4 920 000 — 1985 január elsején újabb 20 ezer emberrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A legutóbbi évtizedben a részmunka- időiben foglalkoztatott nyugdíjasok létszáma 380—430 ezer között mozgott. Annak érdekében, hogy a munkaerőhiány enyhüljön, a Minisztertanács 1983. január elsejétől módosította korábbi rendeletét, növelté a foglalkoztatási időkeretet; évi 30 ezer forintról 60 eze-- forintra emelte a kereseti összeshatárt: és bővítette a foglalkozási időkorlát alól mentesített munkakörök számát. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a közelmúltban készített ös>s7hgzé- sében megállapította, hogy a munkaerőgondokkal küzdő vállalatok éltek is a lehetőséggel. Megyénként változik Ha az ágazatok szerinti megoszlást nézzük, az iparban 50 ezer, a mezőgazdaságban 45 ezer, az egészségügyben 40 ezer, és a kereskedelemben 30 ezer nyugdíjas dolgozik. A területi megoszlás szerint a fővárosiban lakó mintegy 400 ezer idős emberből 90—100 ezer vállal munkát, a megyékben lakó 1 millió 800 ezerből 200 ezer nyugdíjas dolgozót tartanak nyilván. (A falvakban, tanyákon élő öregek természetesen mindannyian dolgoznak a háztájiban, ameddig csak mozdulni tudnak.) Megyénként nagy az eltérés abban, hogy hány idős ember jár munkába. A főváros vonzáskörében élő Pest megye például közel kétezer esetben kért mentesítést az évi 1260 órán felüli foglalkoztatáshoz, míg Szabolcs megyében csak 75 nyugdíjasnál volt erre szükség. Várják őket A megyékben is csak 20 százalék a szellemi munkát végző nyugdíjasok aránya. Hivatásuknak élő pedagógusók. körzeti orvosok végzik a falvakban — köztisztelettől övezve — áldozatos munkájukat idős korukban is. De ott vannak az 55—60 éven felüli szakemberek a művelődés egyéb területein, a kórházakban, és számviteli területen is. Tág tere nyílik nyugdíjas korban is a munkára mindazoknak, akik a szolgáltató- ipar valamely ágában szereztek szakmát. Baranyában például kevés a fodrász, Szegeden és környékén a kerékpárok ezreinek „orvosaiból” elkelne több is. A borsodi falvakban örülnének, ha mindenütt akadna cipész a kaptafához. És sorolhatnánk tovább, hány helyen lenne még becsülete az ■idős mesterek keze munkájának, szakmaszeretetének. I. E. Egy szállító brigád ,,arcképe” Négykor kezdődik a munka Náluk csak a pékek frissebbek Már a korán kelő emberek is — műszakkezdésre sietve — munkában találják őket. A nagy boltok, ABC-k nyitására a második fordulóról rakják a kenyeret, péksüteményt, hogy a következőkkel a város valamennyi üzletébe megérkezzen a kenyérgyár friss terméke. A szállítók számára korán kezdődik a nap, hajnali 4 órakor már a gyárban vannak, náluk csak a pékek frissebbek, mert várja őket is az éjszakai sütés. Gyors pakolás után indulnak az autók a meghatározott útvonalon — metsző hidegben csakúgy, mint langyos virradatban. A Szolnok megyei Sütőipari Vállalat Killián György Szocialista Brigádja egy a 21 üzem 52 brigádja között. Jászberénybe és 9 jászsági településre szállít lisztet, kenyeret, péksüteményt megbízható pontossággal. Tavaly 3036 tonna kenyeret, 14 és félmillió péksüteményt vittek ki a herényi üzem kapuján. A brigád 20 tagú, annyian voltak 1963-ban is, amikor megalakultak. A brigádvezető, Járomi József gépkocsivezető, Szolnokon van a vállalati szak- szervezeti bizottsági ülésen. Az egyik alapítótagot, Mu- hari Istvánt, az üzem szállításvezetőjét találom csak a helyén, azaz, hogy mindenki a „helyén” van, mert a többiek még nem érkeztek be a járatokkal. A 22 éve alakult brigádban példás közösségi szellem uralkodik, erről vallanak a fordulók szüneteiben néhány szóra, egy kávéra az irodába betérő tagok. A szállításvezető irodája, úgy látszik, törzshelye a brigádnak, mert nemcsak közvetlen főnökük, hanem az egyik legaktívabb brigádtag is Muhari István. — Az üzemre, sőt az egész sütőiparra jellemző fluktuáció minket nem érint. Két új tag kivételével valameny- nyien törzsgárdatagok vagyunk. Meg is válogatjuk, hogy kit veszünk fel, becsü- letesi munka, példamutató magatartás a feltétel, no meg a hármas jelszó. Tavaly 600 óra társadalmi munka helyett 890-et dolgoztak az üzem és a város érdekében. A brigád 11 gépkocsija 380—400 ezer kilométert fut évente, s ennek ellenére 3 éve nem volt balesetük. Vállalták, hogy 2 ezer liter benzint megtakarítanak, majdnem a háromszorosát spórolták meg. A szakmaközi bizottság nyugdíjasait ’76 óta patronálják, azóta a népes nyugdíjastalálkozóknak ők a fő szervezői. A brigád készíti és szolgálja fel a kiadós vacsorát — tavaly 360 csirkecombot töltöttek meg. — A munkához tartozik a rendszeres KRESZ-oktatás — mondja Legény József —, de nem volt feladatunk a könyvterjesztés. A kenyér mellé a kért szellemi táplálékot is átadtuk a külterületi kerületekben, amíg az SZMT mozgókönyvtára meg nem szűnt. Nehéz hirtelenjében összeszedni mi mindent csináltunk, a brigádnaplók tudnák a legtöbbet mondani: önértékelések, beszámolók, fényképek váltják egymást a lapokon: tüzelőt vágnak a szociális otthon udvarán, boldogító igenre vár az ifjú pár, bográcsot állnak körül az egyik kiránduláson ... A házépítésekben számíthatnak egymás segítségére, 15 éve közösen szilvesztereznek és a színházlátogatások mellett gondoltak az új Nemzeti Színház felépítésére is. Tizenháromezer forintot fizettek be eddig az országos vállalkozásra. Az általuk rendezett vállalati sportnapra a megye valamennyi sütőipari üzeméből érkeztek Berénybe, idén is készülnek a pékek és szállítók megmozgatására. Lelkesedésükért, példamutató magatartásukért, eredményeikért számos elismerést, köszönetét kaptak a vállalatuktól, a városa tanácstól és idős emberektől. Egyszer megkapták a szakma, idén pedig negyedszer a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Néhány aktív tag buz- gósága kevés volna a nagyszerű teljesítményhez, valamennyien kiveszik a részüket a munkából.- lp Halló! 005?
