Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám
1985. MÁJUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Szoborsztori Borbereki Kovács Zoltán „elfeledett” műve a roffi gát tövében A tiszaroffi régi temető felé ballagva, „ráköszönnek" az emberre a település és a táj múltjának emlékei. Itt van a Borbély-kastély, ahol a XVIII—XIX. században élt költő-író Vitkovics Mihály időzött, amott volt a régi malom, amelyhez Csokonai Vitéz Mihály emléke kötődik (az emléktáblának nyoma sincs mia már), s a régi házacskák egyik-másika Imintha arra emlékeznék, hogy a falu menedéket adott az 1848/49-es szabadságharc után a bujdosóknak. Ezúttal a közelebbi múltba igyekszünk. Ratkai Gábor gátőr igazít útba: — A fehér kövekhez mennének? Csak itt a gáton, kifelé. Ahogy kiérnek elérik a régi temetőt, ott vannak a kövek, meglátják, ha lemennek a gátról. A „fehér kövek”: meghökkentő, groteszk látvány. Egy földbesüppedt kőkocka (az egykori talapzat), s egy, a fűből, törmelékből alig kiemelkedő, mohalepte szobortorzó. Ebben az állapotában is látható: nem akármilyen kezek faragták fehénmárványból ezt a kalapját, sétabotját kezében tartó férfialakot. * * * Néhány résziét Borbereki Kovács Zoltán életrajzából, Menyhért Lászlónak, a Damjanich Múzeum munka társának egyik tanulmánya nyomán. 1907-ben született Erdélyben, a Tanácsköztársaság leverése után szüleivel Budapestre költözött; asztalostanuló lett. Az egész napi fáradtságos munka mellett tanult rajzolni. 1928-lban felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Vasza- ry János és Csók István növendékeként festészetet tanult. Festői indulása sikeres, több kiállításon szerepelt képeivel. 1933-ban vendégtagként meghívják a Szolnoki Művésztelepre, amelynek 1940-ben állandó tagja lesz. És Szolnok döntő fordulat Borbereki Kovács Zoltán munkásságában. Aba-Novák Vilmos biztatására itt kezdett mintázni — s már 1935- Iben díjat nyert „Kucsmás parasztfiú” című szobrával, majd 1937-iben a párizsi világkiállításán „Kubikos” és „Téhenes ivókút” című munkáival kiérdemelte a kiállítás nagydíját. Szolnokon készült munkái — a már emösztíl már második tanévébe lép az általános iskolai fakultáció. Az 1984—85-ös tanévben — meghatározott feltételek és az iskolák önálló tantestületi döntése alapján — elsőként a hetedik osztályban kerülhetett sor a fakultációs foglalkozások bevezetésére. Az eredményekről és tapasztalatok - ról a Művelődési Minisztérium illetékes osztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. Mint elmondták, mintegy tízéves kísérleti és előkészítő periódus után 1984-ben született döntés arról, hogy az osztott és nem szakosított tantervű általános iskolai osztályokban, dtt. ahol a tárgyi és személyi feltételek megvannak, az óraszám nölítetteken kívül: Aratók (relief — a Damjanich múzeum bejáratának a falán), Verseghy-emlékmű (a Marx parkban), Pettenkofen, Aba- Novák, Kohner Adolf (portrék), Pásztor, Kucsmás fej, Leány halakkal (a Tisza szálló fürdője előtt). Nem elhanyagolható tény, hogy Ligeti Antal rövid szolnoki tartózkodása után Borbereki volt az első szobrász Szolnokon; voltaképpen a Művésztelepen vele kezdődik a szobrászat máig tartó folyamatos története. Borbereki 1948 óta él külföldön. 1950 óta a Dél-afrikai Köztársaságban. Johannesburgban. Kapcsolata nem szakadt meg a szülőfölddel, rendszeres résztvevője a budapesti „Tisztelet a szülőföldnek” című kiállításoknak. Magyarországon 17 köztéri műve áll. a világ más tájain 12 szobrát állították fel műveit rangos európai, amerikai. afrikai múzeumok, közismert magángyűjteményekben őrzik. A szolnoki indíttatású szobrász művészi-politikai alapállását, hovatartozását jól jellemzi Aczél György február 20-án, a Szombat- helyi Képtár megnyitóján mondott avató beszédének egy részlete. A Szocialista Művészek Csoportja egykori Vasas-szekházbel i kiállításáról szólván így fogalmazott: „Haladó művészeink java és a csoport közösen és kölcsönösen vállalta a kockázatot, hogy Ámos Imrétől, Kmetty Jánostól és Petrl- rott-Csaba Vilmostól Borbereki Kovács Zoltánig együtt vonuljanak fel egy olyan kiállításon. amelyre a korabeli szélsőjobboldalj sajtó nem véletlenül úgy reagál, hogy „mialatt a magyar katona a keleti fronton harcol a bol- sevizmus ellen, az ország fővárosában egy kiállításon lobognak a vörös zászlók!” vekedése nélkül bevezethe - tők á fakultációs órák. Az idei tanévben az általános iskolák mintegy egynegyedében. 688 (iskolában összesen 2656 fakultációs csoportban folyt ilyen oktatás. Az egyes megyékben változó arányban szervezték fakultációs foglalkozásokat, a gyermekek érdeklődésének, valamint a helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelően mintegy 20 különböző témakörben. A központilag kidolgozott keretprogramok 7 fő témában — a gyakorlati-technikai, a természettu - dományi. a társadalomtudományi. a komplex esztétikai, az alkalmazott matematikai, az anyanyelvi és idegen nyelvi fakultációs foglalkozásokihoz — nyújtottak segítséget. E talán kissé hosszadalmas életrajzi kitérőt azzal a szándékkal tettük, hogy érzékeltessük, milyen érték hever a roffi gát tövében. Lássuk hát a szobor „sztoriját” amely — nem minden ízében „sztori”. Roffi Borbély Gábort ábrázolta, ez a szobor, aki 1943-ban bekövetkezett haláláig lelkes pat- rónusa, mecénása volt. maga nemberként és köztisztviselőként is, a Szolnoki Mű- vészitelepnek. Halála után szűkebb hazájában, Tisza- roffon állították fel egész- alakos szobrát az egykori Hősök terén. És a most következőket az eseményekre emlékező, idősebb roffi emberek hangsúlyozták: az 1945-ös meglehetősen viharos időkben nem a jogos népharag döntötte le a szobrot és juttatta oda, ahol most van, hanem egy kisebb, szélsőségektől sem visszariadó csoport akciója. A Damjanich Múzeum igazgatója ez év elején levelet kapott a tiszaroffi községi tanács elnökétől, Szász Györgytől, amelyben fölajánlotta a múzeumnak a negyven éve heverő szobrot. Szász György beszélgetésünkkor hozzátette: — A megóvást s az esetleges fölállítást mi nem tudjuk megoldani. Különösképp a megóvás a fontos, mert ahogy hallottam újabban sírkövesek nézegetik előszeretettel a több mázsányi önmagában. is komoly értéket képviselő márványt. Lesz megoldás. A Damjanich Múzeum munkatársai fölmérték a szobor állapotát. A közeli jövőben Szolnokra szállítják, s restaurálás után a Művészetelep kertjében — a leendő szabadtéri szoborparkban — újra felállítják... Vágner János Televíziós alkotások nemzetközi fesztiválokon Több nemzetközi fesztiválon szerepelnek a közeljövőben magyar televíziós alkotások. Krakkóban, a május 28. és június 2. között megrendezendő nemzetközi rövidfilmfesztiválon a Magyar Televízió a Kis ember nagy élete című produkciójával vesz részt. Június 2—8 között a kanadai Banffban sorrakerülő nemzetközi televíziós feszti - válón Jancsó Miklós Faus- tus doktor boldogságos pokoljárása című sorozatának két epizódja. Szikora János Nárcisz és Echo című zenés műsora, valamint Czakó Ferenc Sebaj Tóbiás című sorozatának egy darabja képviseli a Magyar Televíziót. Fakultáció az általános iskolákban Tanulmánykötetek, bibliográfiák, hasonmás-kiadások A Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár kiadványai Kevéssé Közismert talán, hogy a könyvtárak — fő feladatuk: a dokumentumok, elsősorban a könyvek közvetítése mellett — szerényebb keretek között saját kiadványok előállításával is foglalkoznak. Sajátos profilú könyvtári kiadványokról van természetesen szó, amelyek elsősorban a tájékoztató munkát hivatottak elősegíteni, s közművelődési könyvtárak esetében legnagyobb részt a helytörténetihelyismereti tevékenységhez kapcsolódnak. A könyvtári kiadványok nélkülözhetetlenek a könyvtáros mindennapi munkájában, segítséget nyújtanak az olvasók eligazításában, az együttes könyvválasztásban. Legnagyobb részük közvetlenül az olvasóhoz is szól, s tudományos kutatóktól kezdve tanulókon át a pusztán élményt, szórakozást keresőkig olvasóink szívesen forgatják őket. Sokan azonban nem tudnak létezésükről, köztük bizonyára olyanok is, akik pedig munkájukban, szabadidejük 'tartalmas, kellemes eltöltéséhez jól hasznukat vehetnék. Ezért a továbbiakban szeretnénk felhívni a figyelmet legfontosabb kiadványainkra. A Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár kiadói tevékenysége hosszú évekre tekint vissza. Mégis inkább az utolsó tíz esztendőre jellemző a rendszeres, tervszerű munka, fontos tájékoztatási segédletek, különböző sorozatok megjelentetése. A könyvtárnak saját sokszorosító műhelye van, így kiadványainak — viszonylag olcsó és gyors — anyagi előállítását is magára vállalhatja. Itt jegyezzük meg: kiadványaink nemcsak a könyvtárban állnak mindenkor olvasóink rendelkezésére; hanem meg is vásárolhatók, s nagyobb részük jelenleg is kapható. Mint utaltunk rá, a könyvtári kiadványok egyik legfontosabb feladata a hely- történeti kutatómunka, a helyismeret segítése. Sokféleképpen történhetik ez: helyismereti szempontból értékes de ma már gyakorlatilag hozzáférhetetlen művek újranyomásával, idegen nyelvűek lefordításával, a megyét, várost, illetve egy- egy alkotót népszerűsítő tanulmánykötetek, bibliográfiák összeállításával. Helytörténeti kiadványaink nagyrészt megyénk tudományban. művészetben kiemelkedő jeles személyeinek életművét kívánják megismertetni, közelebb hozni az olvasókhoz. Elsőnek érdemel említést a könyvtárunk névadójához fűződő Verseghy- kiadványok sora, mint könyvtárunk legjelentősebb vállalkozása, amely az eddig megjelent kötetekkel korántsem zárult le. A megyei könyvtár munkaközössége 1980-ban nyolc évi munka után fejezte be Verseghy Ferenc nagy latin nyelvű művének, az Analyticae Institu- tionum Linguae Hungaricae- nak magyarra fordítását. A körülbelül háromezer oldalnyi. magyar nyelven eddig még soha meg nem jelent munka Verseghy stilisztikai, retorikai, poétikai és grammatikai nézeteit, tanításait tartalmazza. A magyar nyelvtörténet iránt érdeklődő szakember izgalmas felfedező útra indulhat e könyvlapozgatása közben: nemcsak a korabeli nyelvállapot sajátságai köthetik le, hanem példáinak a XIX. század első negyedének gondolat- és érzésvilágot tükröző gazdagsága is. De az összehasonlító nyelvészet számára is forrásul szolgál a mű, hiszen a szerző gondosan utal a latin. olykor német, francia, angol vagy olasz nyelv eltérő sajátosságaira. 1982-ben Verseghy még kiadatlan írásainak megjelentetését kezdtük el. Az idáig kéziratban lappangó anyagnak már két kötete látott napvilágot. Rövidesen megjelenik Verseghy utolsó műve: a Káldi-íéle biblia- fordítás nyelvészeti szempontból rendkívül értékes magyarítása is. 1972-ben és 1982-ben — Verseghy Ferenc születésének évfordulói alkalmából — Szolnokon tudományos ülésszakot rendeztek a megyei könyvtár közreműködésével. In memóriám Verseghy Ferenc (I—II.) címmel az itt elhangzott előadások korábban nem publikált, új kutatási. eredményeket tartalmazó anyagát is közreadtuk. Végül a Verseghy Könyvtár félszázados jubileumára 1984. őszén jelent meg Verseghy Ferenc portréinak gyűjteménye. A Verseghy-kultusz ápolása mellett könyvtárunk igyekszik az élő, mai irodalmat is propagálni. Az 1930- as ünnepi könyvhét alkalmából Iluh István gyermekverseit adta ki Szélsárkány címen, Bokros László illusztrációival. Ugyanebben az évben Kurjantásnyi Magyarország címmel antológiát bocsátott közre: olyan versekből, amelyek valamilyen értelemben az alföldi-tiszai tájhoz pontosabban a szolnoki tájhoz kötődnek. A regi, nagyhírű elődök és a mai írói nemzedék egyaránt képviselteti magát ebben a kötetben. Kiadványaink közt fontos szerepet töltenek be az életművükkel vagy életrajzi eseményeikkel Szolnok megyéhez kötődő alkotók személyi bibliográfiái. Ezek az összeállítások az illető tudós, művész vagy író munkásságát veszik számba s a rá vonatkozó írásokat (recenziókat, riportokat, emlékezéseket) is 'regisztrálják teljességre törekedve vagy bő válogatásban. I Könyvtárunkban szerkesztett személyi bibliográfiák közül a Művésztelep alkotóinak munkásságát feltáró bibliográfiák már sorozattá nőttek: eddig Fényes Adolf, Chiovini Ferenc, B arany ó Sándor, Bokros László. Simon Ferenc, Bényi László s legutóbb Fazekas Magda személyi bibliográfiája jelent meg. Ehhez a műfajhoz sorolható a Nagykunság neves néprajztudósának Györffy Istvánnak bibliográfiája is, mely először 1974- ben, Györffy születésének 90. évfordulójára látott napvilágot, s az idén az azóta megjelent írásokkal, főként az 1984-es centenáriumi év gazdag sajtóanyagával kibővítve újra megjelenik. Ugyancsak személyi bibliográfia készült Szép Ernőnek a Nyugat első nemzedéke költő- és prózaírójának munkásságáról, hiszen — ha vérbeli fővárosi író volt is — Mezőtúron diákoskodott, s első kötete is ott jelent meg. Az egyes életművek feltárása mellett a helyismereti kiadványoknak természetesen egyéb fontos feladatokat is el kell látniök. A helyismereti kutatás nélkülözhetetlen segédeszköze a megyei könyvtár két Szolnok-bibliográ- fiája. Az első kötet 1974-bén jelent meg, s 1973-ig regisztrálja a városra vonatkozó s a szolnoki közgyűjteményekben megtalálható könyv jellegű dokumentumokat, kiegészítve a Jászkunság és a Múzeumi levelek vonatkozó tanulmányaival. A második kötet az 1978-ig megjelent újabb művekkel s az Országos Széchényi Könyvtár Szolnok-anyagával egészíti ki előzményét. A két munka egyúttal a lelőhelykatalógus szerepét is betölti. Égető hiányt pótolt az 1976-ban kiadott Szolnok megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája is, mely a megyében 1868-tól 1972-ig megjelent összes sajtótermék legfontosabb adatait, s adatváltozásait rögzíti. A kötethez — a megyei sajtóbibliográfiák között elsőnek — kiegészítő füzet is készült az 1973-tól 1979-ig terjedő évekről. Míg a sajtóbibliográfiák egy terület és időszak összes sajtótermékét veszik számba, a repertóriumok egy időszaki kiadvány cikkanyagát gyűjtik össze s rendezik el a visszakeresés különféle szempontjainak megfelelően. Még a hetvenes években készült a Jászkunság és a Múzeumi levelek repertóriuma. Különösen nagy vállalkozásba fogott a megyei könyvtár a Szolnok Megyei Néplaprepertórium éves köteteinek megindításával, hiszen — napilapról lévén szó — az apróbb cikkeket, és híranyagot is beleértve igen sok bibliográfiai egységet, információt kell rendszerezni. A munkát folyamatosan végezzük. Eddig nyolc kötet jelent meg az 1949-től 1957-ig terjedő évekről. ötletes érdekes kezdeményezés volt a Szigligeti Színház műhelye című sorozat beindítása. A szolnoki színházzal közös kiadásban 1978. óta megjelentetett füzetek az élő előadások tükrei: a bemutatott darab szövegét a rendező, a dramaturg s más közreműködők kézzel írt javításaival, húzásaival, bejegyzéseivel rögzítik. A Szigligeti Színház premierjeire ezen kívül röplap-bibliográfiákat is állít össze a könyvtár a szerző és a darab rövid ismertetésével, a hozzá- olvasnj érdemes irodalom imegjelölésével. 1979-ben megjelent a szolnoki Szigligeti Színház adattára és bibliográfiája is, amely 1951- től 1978-ig tárja fel a színházi bemutatók legfontosabb adatait (szerző, cím, műfaj, közreműködők, rendező, színészek, díszlet- és jelmeztervező, koreográfus stb.), s a színházról az adott időszakban megjelent kritikák, cikkek, • riportok, leírását is tartalmazza. Könyvtárunk a helytörténeti kutatómunka ösztönzésén kívül más területeken is igyekszik olvasóit saját kiadványaival segíteni. 1970 óta kéthavonta rendszeresen jelenteti meg a Rövid Úton című pedagógiai-közművelődési folyóiratszemlét, mely az előző időszak jelentősebb cikkeit referálja a fenti témákban bőséges idézetekkel. A könyvtárosok könyvajánló tevékenységét, de az olvasók önálló tájékozódását is szolgálják az úgynevezett ajánló bibliográfiák. Ezek egy keresett téma irodalmából kínálnak választékot, s a választást bőséges annotációkkal könnyítik meg. Ilyen az Országjárás című négy füzetből álló ajánlójegyzék, mely az ország négy tájegységére vonatkozó turisztikai, ismeretterjesztő irodalmat ajánlja az érdeklődők figyeT- mébe. I Történelmünk fordulói című ajánló bibliográfiai sorozat a történelmi tárgyú szak- és szépirodalom kedvelőihez szól. Forrásokat, olvasmányos feldolgozásokat és történelmi regényeket ismertet a magyar történelem egyes korszakaihoz vagy sorsdöntő eseményeihez kapcsolódván. Évente jelenik meg egy-egy új füzet. A gyermekkönyvtárak, pedagógusok ünnepségszervező munkáját könnyítik meg a gyermekkönyvtárunk által szerkesztett ajánló bibliográfiai sorozat füzetei. A gyermekkönyvtár komolyzenei és irodalmi hanglemezeiből is állított össze ajánlójegyzéket olvasói részére. Rékasy Ildikó wmrr .*«Xr*v j 55 |A Müvésztelepen újra felállítják
