Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-23 / 119. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁJUS 23. IA tudomány világa I Takarékosság mindenütt Energia - itthon és külföldön Napjaink egyik, de talán a leggyakrabban vissza-vissza. térő témája: az energia, az energiagazdálkodás. Nem új keletű az a megállapítás sem, miszerint gazdasági döntéseink alapvető meghatározója annak figyelembevétele: mely energiafajtából milyen mennyiség áll rendelkezésünkre, beruházásainkat, egyéb energetikai feladatainkat hogyan, mennyiből valósítjuk meg. Az energiagazdálkodás nemcsak nálunk visszatérő téma. A szocialista közösségen kívül a fejlett tőkés országokban is behatóan foglalkoznak a rendelkezésre álló energiával. Felhasználását eltérő módon ugyan, de valamennyi országban vizsgálják, néhol feladatterveket készítenek. Az Ipari Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és egyéb szervek által közösen kidolgozott tanulmány e tárgykör nemzetközi 'tapasztalatairól szól. azok itthoni alkalmazásának lehetőségeit foglalja magába. E tanulmány lényegéről dr. Lengyel László, az Ipari Minisztérium főmunkatársa tájékoztatott. — A 'tanulmány összeállítása során mely országokat vették alapul? '— Azokat az országokat vizsgáltuk elsősorban, melyek Magyarországhoz hasonlóak. Tehát: nyitott gazdasággal rendelkeznek. és tenergiaimpo i'fr'a szorulnak. Tanulmányoztunk olyan országokat is, melyek tipikusan energiaracionalizálással és -fejlesztéssel foglalkoznak, beleértve a műszaki lehetőségek vizsgálatát is. Nézzünk példákat: az elsőként említettekhez tartozik Svédország. Finnország. Belgium, Svájc. Ausztria. Hollandia, a másodikhoz az NSZK. Anglia, Franciaország és Japán. Mindezeken kívül figyelembe vettük a tanulmány ösz- szeállításánál az Energia Világkonferencia ajánlásait is. melyek természetesen az energiafelhasználással kan- csolatosak. és megvizsgáltuk: az általuk említett lehetőségek mennyire állnák meg itthon a helyüket. — Mi az. amit érdemes megemlíteni, mint nemzetközi tapasztalatot? — A legtöbb fejlett tőkés országban igen kemény kézzel nyúltak a központi intézkedésekhez. és a szigorítások eszközeihez, valamint a technológiai változtatásokhoz. Megállapíthatók azok a főbb elvek, melyek a vizsgált országokat jellemzik energiagazdálkodás szempontjából. Első helyen szerepel a hazai források kihasználására irányuló törekvés az energiahordozókban gyengén ellátott országok esetében is. Másik helyen áll az importforrások változtatására való törekvés, vonatkozik ez mind a kiszerelési helyre, mind az energiahordozó-fajtákra. — Milyen döntések születtek ezekben az országokban? — Nézzünk néhány példát. Intézkedést hoztak arra, hogy bizonyos régiókból — adott energiahordozó importjának a részesedése — a teljes ellátás százalékában legfeljebb mekkora lehet. Jellemző még a vizsgált országokban a fogyasztási magatartásformák gyors és spontán megváltozása, általánossá vált a takarékosság. A megtakarítások elérését célzó kormányzati eszközök között kiemelt szerepet kap az árpolitika, a takarékosság növelését szolgáló intézkedések. az ellátáspolitika, az energiakutatás-fejlesztés iránya. Az energiahordozók világpiaci ára számos országban vált! pénzügyi, fizetési mérleg, inflációs, stb. nehézségek okozóivá, és általában az ár- és pénzügyi rendszerek módosítására káfnyszerített számos országot. Olaszországban például az energiaárak államilag ellenőrzöttek. és a támogatásokkal szociálpolitikai célokat szolgálnak. Így például a villamosenergia ára reálértékében csökkent az elmúlt években, és a termelési költségek alatt van. Nagy- Britanniában a piac határozza meg az olajárat, míg a hazai kitermelésű földgáz árát jelentős ütemben (évi 10 százalékkal) növelni szándékoznak. Az NSZK-ban a szén- és villamosenergia kivételével a szabadpiac határozza meg az energiahordozók árait. A fejlett tőkés és nyugateurópai országok fokozatosan törekednek a reális költségeket tükröző árak érvénye- feítés/éré. Néhány országban központilag meghatározott takarékossági tervet dolgoztak ki. ezek közül kiemelkedik Svédország és Dánia. Hollandia érdekessége. az, hogy programja olajra történő átállításokat is tartalmaz saját gázmezőinek védelme érdekében. Nemzetközi tapasztalat: a lakosságra irányuló takarékossági politikával, a szénbányászat fejlesztésével, az importfüggőség csökkentésével összefüggésben a szén lakossági felhasználásának ösztönzésére is jelentős erőfeszítéseket tesznek. Ennek következtében e szektor fogyasztásának volumene több fejlett ipari országban nem csökken. — Mi a helyzet itthon? — Az elmúlt években a hazai energiagazdálkodás az ésszerűsítés és megtakarítás terén jelentős eredményt ért el. Azokat a kézenfekvő lehetőségeket. melyek kis ráfordítással nagy megtakarítást eredményeznek, többé- kevésbé kihasználtuk. Energiapolitikánk kialakításánál, energiagazdálkodási terveinkben a nemzetközileg jellemző alapvonások mindegyike fellelhető, természetesen sajátos körülményeink figyelembevételével. Első helyre kell tenni a saját források fokozottabb felhasználását. Ez minden olyan országban fontos. melynek energiapiaca nyílt és igényeit az importot elletéíele- ző tevékenysége (exportja) révén ki tudja elégíteni. Másik lényeges szempont a források és igények összhangjának biztosítása, az, hogy az energetika egyrészt ne legyen korlátja semmilyen kívánatos gazdaság- fejlesztésnek, másrészt azonban az energia megfelelő súllyal figyelembe vett termelési tényező legyen. Az energiát felhasználó ágazatokban lényeges: sajátos helyzetünk figyelembevételével annak biztosítása, hogy az energiahordozó-fajták a szükséges társadalmi ráfordítások sorrendjében kerüljenek felhasználásra. Így kialakítható egy olyan energiahordozó-elosztási szerkezet, mely egyértelműen rendeli egymáshoz az egyes fogyasztói típusokat és energiahordozó-faj tákat. Ezen belül fontos a fogyasztói rugalmasság is. ami azt jelenti, hogy ahol erre lehetőség van. biztosítani kell az energiahordozó-csere lehetőségét. Ennek az idei kemény télen például jelentősége volt. számos ipari fogyasztó tudta az energiahordozócsere segítségével igényeit kielégíteni. Szatmári Judit Radarok és rakéták Védekezés a jégverés ellen Az időjárási csapások — elsősorban a jégverés és az aszály — nagy károkat okoznak a mezőgazdaságban. Aszály hazánkban, szerencsére csak ritkán fordul elő. Jégesőre azonban rendszeresen. szinte évről évre számíthatunk. E károk milliárdos nagyságrendű tételeit anyagilag a biztosító ellensúlyozza. A megelőzés azonban nem kis részben a meteorológusok feladata: megfelelő beavatkozásokkal meg lehet gátolni vagy legalábbis csökkenteni lehet a károkat. A jégeső-elhárító rakétában. pontosabban annak fejrészében különleges reagens anyag van. s azt egy hajtómű erőteljes égése juttatja fel 8 kilométer magasságig. A pirotechnikai keverékből álló reagenst időzített berendezéssel ..gyújtják be” a pálya meghatározott pontján. Az égéskor felszabaduló gázok a felhőben összesűrűsödnek, s milliárdnyi parányi részecskét hoznak létre. Ezek elősegítik, hogy a felhőcseppek megfagyjanak a jégkristáÁttörést hozott a génsebészet Egy különös fehérje i A természetben előforduló fehérjéknek egy csoportját, amely a sejtben gátolja a vírusok szaporodását, interferonnak nevezi a tudomány. Az interferon különböző élő sejtekben keletkezik, bizonyos külső anyagok hatására; 1957-ben fedezték fel. Ezt követően erőteljes kísérletezés kezdődött a különös fehérjével. Kiderült, hogy az interferon hatása nagyon széles körű. majdnem valamennyi az emberre ártalmas vírus ellen érvényesül. Az interferonnak bizonyos daganatellenes hatást is tulajdonítanak. A legnagyobb nehézséget sokáig a tiszta hatóanyag kinyerése okozta. Az interferon előállítása mai ismereteink szerint három úton lehetséges: természetes anyagokból való elkülönítéssel interferon-gén baktériumokra vagy élesztőgombákra való átvitelével (génsebészet), és kémiai módszerekkel. Nagyobb mennyiségű interferont kezdetben fehérvérsejtek fel- használásával tudtak előállítani: ötvenezer liter vérből 400 milligrammnyit, s ez még mindig ezerszeres szeny- nyeződést tartalmazott. Az 1980. év hozott a munkában áttörést, mert ekkor sikerült először génsebészeti úton interferonhoz hozzájutni. Az új eljárás jelentős fejlődést hozott, és ez az interferon árának csökkenésében is megmutatkozott. A génsebészet útján előállított interferon azonban még nem teljesen azonos az emberi interferonnal. Időközben angol kutatóknak sikerült egy hatékony tisztítási módszert is kifejleszteniük, amellyel a kinyert interferon szennyezettsége jelentősen csökkenthető lett. Amióta kidolgozták az interferontermelés genetikai módját, azóta a kémiai előállítás is elérhető távolságokba jutott. Képünkön egy, az interferon előállítására létrehozott speciális angol laboratóriumot láthatunk. Méri a megterhelést Gépkocsivezetőt vizsgáló kocsi Egy brémai autógyár kuta- 'tási célokra szolgáló autó- modellt tervez, amelynek segítségével meg akarják vizsgálni a gépkocsivezetők testi-lelki Igénybevételét. Ennek megfelelően olyan középkategóriájú gépkocsit szerkesztenek, amelynek mérőműszerei nemcsak a sebességet, a gyorsulást és például a gázpedál mindenkori állását regisztrálják, hanem többek között a vezető szívműködését is. A menet közben felvett EKG- diagramm a legmegbízhatóbb stresszjelző. A kísérleti utakon — nagyvárosokban, csúcsforgalom idején — nyert mérési adatokat mágnesszalagon rögzítik. majd Számítógéppel kiértékelik. Mindezek alapján értékes felvijágoöításokat várnak az autóvezetők testi és szellemi megerőltetéséről valamint az ember és az autó közötti kölcsönhatásokról. lyok kialakuljanak. Nagy számú mesterségles jégcsíra jön így létre, s ezek valósággal versengenek a természetes csírákkal a felhőben levő folyékony víz ..elfogyasztásában”: a cseppekkel való ütközéseik útján ..igazi” jégszemek módjára növekszenek (ezért ezt a — 1976 óta hazánkban. Dél-Baranyá- ban is használatos — védekezési eljárást a ..konkur- rens jégesőembriók” eljárásának nevezik.) A végeredmény: sokkal több, de a ,.természetesnél” kisebb jégesőszem alakul ki. s így azok a talajig hullva kicsinyek lévén — részben, vagy teljesen megolvadhatnak. A felhőkben levő jégesőveszélyes cell.ákat meteorológiai rádiólokátorral (radarral) fedezik föl és határolják körül. A lokátorral határozzák meg a fellövés adatait is. hogy a ..magvasí- tó” anyag gyorsan és pontosan célba érjen. Képünk a rakéták indító- állványát mutatja. • amelyet fellövéskor a szükséges oldal- és magassági szögnek megfelelően állítanak be. Ahány faj, annyi fej Mutasd a csőrödet Körülbelül 200 millió évvel ezelőtt az ősgyíkok nagy csoportjából egy új oldalág vált ki s képviselői hosszú fejlődési folyamat eredményeképpen teljesen elszakadtak a hüllőktől — madarakká lettek. A gyíktest szinte hihetetlen változásokon ment át az évezredek során. Egyebek között az orr- és száj tájék csőrré alakult, amely kezdetben még valódi fogakat viselt. A mai madárcsőr felső és alsó káváját viszont csak szarulemez fedi. Igaz, ezeken bizonyos madárfajok esetében fogak is fejlődhetnek, de ezeknek semmi közük az igazi fogakhoz; csontos fogai a ma élő madaraknak már nincsenek. A különböző madárfajok talán éppen csőrük alakulásában térnek el egymástól a legjobban. A madarak csőre a táplálék felvételének eszköze, ezért mindig gazdájának sajátos élelmeid;jiá- ifól, táplálkozásáról árulkodik. Különleges táplálékszerzési módhoz idomult a harkályok erős, vésőszerű csőre. Vele a fa kérge alatt vagy a törzs pudvás részében rejtőző lárvákat kopá- csolják ki. (Ha a nyílást már megfelelően kitágították, hosszú és féregszerűen, mozgékony, ragadós nyelvükkel „emelik ki” a zsákTí-psra bekapcsolódik Irányjelzés — hanggal Ha egy vak vagy a látásban gátolt embernek valami miatt — például mert megszólalt a telefoncsengő — föl kell állnia az asztal mellől, esetleg csak nehezen talál vtissza a helyére. Ilyesmire gondolva készítették el Angliában a Homér nevű ötletes, elem táplálta kis készüléket. Ez abban a pillanatban, amikor a vak tapsol egyet, működésbe lép, s mindaddig bip-bip hangot hallat, amíg gazdája oda nem ér hozzá, s le nem zárja. A hang hathét méteres körzetben a szoba bármelyik részéből visszavezeti a vak embert a kiindulási helyére. mányt.) Érdekes a sarlófecske csőre is: hasítéka csaknem a szemekig ér, így viszonylag nagyra tátható. s a repülő rovarokat nem nehéz elkapni vele. Egészen sajátosan alkalmazkodott a táplálékszerzéshez a ragadozók csőre. Horgosán lefelé görbült, erős, a hús tépésére kiválóan alkalmas. Sokan úgy képzelik — helytelenül —, hogy ezzel ragadják meg áldozatukat. Pedig valójában hegyes karmaikat használják e célra, csőrükkel csak akkor ikezldenek „dolgozni”, amikor a zsákmány feldarabolásához látnak. A képünkön látható rétisas félelmetes csőre jól illusztrálja az elmondottakat. SzemSblítő berendezés Egyesült államokbeli újítók nemrég egy fölöttébb hasznos és ügyes szerkezetet készítettek: az ember szemébe került mérgező, maró anyagot vagy idegen tárgyat rövid idő alatt ki lehet onnan mosni vele. A szemöblítő szerkezet bármelyik szabványos vízcsapra rászerelhető. A csap kinyitása után az öblítőből két párhuzamos vékony vízsugár fröcsköl ki, s a fölébe hajló ember szemét alaposan átöblíti. Elsősorban olyan helyeken (üzemekben, laboratóriumokban) érdemes felszerelni, ahol az emberek savakkal, lúgokkal vagyrpás maró vegyszerekkel dolgoznak. A sérült személy — ha kisebb balesetről van szó — egymaga is használhatja.