Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁJUS 23. IA tudomány világa I Takarékosság mindenütt Energia - itthon és külföldön Napjaink egyik, de talán a leggyakrabban vissza-vissza. térő témája: az energia, az energiagazdálkodás. Nem új kele­tű az a megállapítás sem, miszerint gazdasági döntéseink alapvető meghatározója annak figyelembevétele: mely ener­giafajtából milyen mennyiség áll rendelkezésünkre, beruhá­zásainkat, egyéb energetikai feladatainkat hogyan, mennyi­ből valósítjuk meg. Az energiagazdálkodás nemcsak nálunk visszatérő téma. A szocialista közösségen kívül a fejlett tő­kés országokban is behatóan foglalkoznak a rendelkezésre álló energiával. Felhasználását eltérő módon ugyan, de va­lamennyi országban vizsgálják, néhol feladatterveket készí­tenek. Az Ipari Minisztérium, az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság és egyéb szervek által közösen kidolgozott ta­nulmány e tárgykör nemzet­közi 'tapasztalatairól szól. azok itthoni alkalmazásának lehetőségeit foglalja magá­ba. E tanulmány lényegé­ről dr. Lengyel László, az Ipari Minisztérium főmun­katársa tájékoztatott. — A 'tanulmány összeállí­tása során mely országokat vették alapul? '— Azokat az országokat vizsgáltuk elsősorban, me­lyek Magyarországhoz ha­sonlóak. Tehát: nyitott gaz­dasággal rendelkeznek. és tenergiaimpo i'fr'a szorulnak. Tanulmányoztunk olyan or­szágokat is, melyek tipiku­san energiaracionalizálással és -fejlesztéssel foglalkoznak, beleértve a műszaki lehető­ségek vizsgálatát is. Nézzünk példákat: az elsőként emlí­tettekhez tartozik Svédor­szág. Finnország. Belgium, Svájc. Ausztria. Hollandia, a másodikhoz az NSZK. Ang­lia, Franciaország és Japán. Mindezeken kívül figyelem­be vettük a tanulmány ösz- szeállításánál az Energia Vi­lágkonferencia ajánlásait is. melyek természetesen az energiafelhasználással kan- csolatosak. és megvizsgál­tuk: az általuk említett le­hetőségek mennyire állnák meg itthon a helyüket. — Mi az. amit érdemes megemlíteni, mint nemzet­közi tapasztalatot? — A legtöbb fejlett tőkés országban igen kemény kéz­zel nyúltak a központi in­tézkedésekhez. és a szigorí­tások eszközeihez, valamint a technológiai változtatá­sokhoz. Megállapíthatók azok a főbb elvek, melyek a vizsgált országokat jellem­zik energiagazdálkodás szempontjából. Első helyen szerepel a hazai források ki­használására irányuló tö­rekvés az energiahordozók­ban gyengén ellátott orszá­gok esetében is. Másik he­lyen áll az importforrások változtatására való törekvés, vonatkozik ez mind a kisze­relési helyre, mind az ener­giahordozó-fajtákra. — Milyen döntések szület­tek ezekben az országokban? — Nézzünk néhány példát. Intézkedést hoztak arra, hogy bizonyos régiókból — adott energiahordozó im­portjának a részesedése — a teljes ellátás százalékában legfeljebb mekkora lehet. Jellemző még a vizsgált or­szágokban a fogyasztási ma­gatartásformák gyors és spontán megváltozása, álta­lánossá vált a takarékosság. A megtakarítások elérését célzó kormányzati eszközök között kiemelt szerepet kap az árpolitika, a takarékosság növelését szolgáló intézke­dések. az ellátáspolitika, az energiakutatás-fejlesztés irá­nya. Az energiahordozók vi­lágpiaci ára számos ország­ban vált! pénzügyi, fizetési mérleg, inflációs, stb. ne­hézségek okozóivá, és álta­lában az ár- és pénzügyi rendszerek módosítására káfnyszerített számos orszá­got. Olaszországban például az energiaárak államilag el­lenőrzöttek. és a támogatá­sokkal szociálpolitikai célo­kat szolgálnak. Így például a villamosenergia ára reál­értékében csökkent az el­múlt években, és a termelé­si költségek alatt van. Nagy- Britanniában a piac hatá­rozza meg az olajárat, míg a hazai kitermelésű földgáz árát jelentős ütemben (évi 10 százalékkal) növelni szán­dékoznak. Az NSZK-ban a szén- és villamosenergia ki­vételével a szabadpiac hatá­rozza meg az energiahordo­zók árait. A fejlett tőkés és nyugat­európai országok fokozatosan törekednek a reális költsé­geket tükröző árak érvénye- feítés/éré. Néhány országban központilag meghatározott takarékossági tervet dolgoz­tak ki. ezek közül kiemelke­dik Svédország és Dánia. Hollandia érdekessége. az, hogy programja olajra tör­ténő átállításokat is tartal­maz saját gázmezőinek vé­delme érdekében. Nemzet­közi tapasztalat: a lakosság­ra irányuló takarékossági politikával, a szénbányászat fejlesztésével, az importfüg­gőség csökkentésével össze­függésben a szén lakossági felhasználásának ösztönzésé­re is jelentős erőfeszítéseket tesznek. Ennek következté­ben e szektor fogyasztásának volumene több fejlett ipari országban nem csökken. — Mi a helyzet itthon? — Az elmúlt években a hazai energiagazdálkodás az ésszerűsítés és megtakarítás terén jelentős eredményt ért el. Azokat a kézenfekvő le­hetőségeket. melyek kis rá­fordítással nagy megtakarí­tást eredményeznek, többé- kevésbé kihasználtuk. Ener­giapolitikánk kialakításánál, energiagazdálkodási ter­veinkben a nemzetközileg jellemző alapvonások mind­egyike fellelhető, természe­tesen sajátos körülményeink figyelembevételével. Első helyre kell tenni a saját for­rások fokozottabb felhaszná­lását. Ez minden olyan or­szágban fontos. melynek energiapiaca nyílt és igé­nyeit az importot elletéíele- ző tevékenysége (exportja) révén ki tudja elégíteni. Másik lényeges szempont a források és igények össz­hangjának biztosítása, az, hogy az energetika egyrészt ne legyen korlátja semmi­lyen kívánatos gazdaság- fejlesztésnek, másrészt azonban az energia megfe­lelő súllyal figyelembe vett termelési tényező legyen. Az energiát felhasználó ágaza­tokban lényeges: sajátos helyzetünk figyelembevé­telével annak biztosítása, hogy az energiahordozó-faj­ták a szükséges társadalmi ráfordítások sorrendjében kerüljenek felhasználásra. Így kialakítható egy olyan energiahordozó-elosztási szerkezet, mely egyértelmű­en rendeli egymáshoz az egyes fogyasztói típusokat és energiahordozó-faj tákat. Ezen belül fontos a fogyasz­tói rugalmasság is. ami azt jelenti, hogy ahol erre lehe­tőség van. biztosítani kell az energiahordozó-csere lehető­ségét. Ennek az idei kemény télen például jelentősége volt. számos ipari fogyasztó tudta az energiahordozó­csere segítségével igényeit kielégíteni. Szatmári Judit Radarok és rakéták Védekezés a jégverés ellen Az időjárási csapások — elsősorban a jégverés és az aszály — nagy károkat okoz­nak a mezőgazdaságban. Aszály hazánkban, szeren­csére csak ritkán fordul elő. Jégesőre azonban rendszere­sen. szinte évről évre szá­míthatunk. E károk milliár­dos nagyságrendű tételeit anyagilag a biztosító ellen­súlyozza. A megelőzés azon­ban nem kis részben a me­teorológusok feladata: meg­felelő beavatkozásokkal meg lehet gátolni vagy legalábbis csökkenteni lehet a károkat. A jégeső-elhárító rakétá­ban. pontosabban annak fejrészében különleges rea­gens anyag van. s azt egy hajtómű erőteljes égése juttatja fel 8 kilométer ma­gasságig. A pirotechnikai keverékből álló reagenst időzített berendezéssel ..gyújtják be” a pálya meg­határozott pontján. Az égés­kor felszabaduló gázok a felhőben összesűrűsödnek, s milliárdnyi parányi részecs­két hoznak létre. Ezek elő­segítik, hogy a felhőcseppek megfagyjanak a jégkristá­Áttörést hozott a génsebészet Egy különös fehérje i A természetben előforduló fehérjéknek egy csoportját, amely a sejtben gátolja a vírusok szaporodását, inter­feronnak nevezi a tudomány. Az interferon különböző élő sejtekben keletkezik, bizo­nyos külső anyagok hatásá­ra; 1957-ben fedezték fel. Ezt követően erőteljes kísérlete­zés kezdődött a különös fe­hérjével. Kiderült, hogy az interferon hatása nagyon széles körű. majdnem vala­mennyi az emberre ártal­mas vírus ellen érvényesül. Az interferonnak bizonyos daganatellenes hatást is tu­lajdonítanak. A legnagyobb nehézséget sokáig a tiszta hatóanyag kinyerése okozta. Az interferon előállítása mai ismereteink szerint há­rom úton lehetséges: termé­szetes anyagokból való elkü­lönítéssel interferon-gén baktériumokra vagy élesz­tőgombákra való átvitelével (génsebészet), és kémiai módszerekkel. Nagyobb mennyiségű interferont kez­detben fehérvérsejtek fel- használásával tudtak előállí­tani: ötvenezer liter vérből 400 milligrammnyit, s ez még mindig ezerszeres szeny- nyeződést tartalmazott. Az 1980. év hozott a munká­ban áttörést, mert ekkor si­került először génsebészeti úton interferonhoz hozzá­jutni. Az új eljárás jelentős fejlődést hozott, és ez az in­terferon árának csökkenésé­ben is megmutatkozott. A génsebészet útján előállított interferon azonban még nem teljesen azonos az em­beri interferonnal. Időközben angol kutatóknak sikerült egy hatékony tisztítási mód­szert is kifejleszteniük, amellyel a kinyert interfe­ron szennyezettsége jelentő­sen csökkenthető lett. Ami­óta kidolgozták az interfe­rontermelés genetikai mód­ját, azóta a kémiai előállítás is elérhető távolságokba ju­tott. Képünkön egy, az interfe­ron előállítására létrehozott speciális angol laboratóriu­mot láthatunk. Méri a megterhelést Gépkocsivezetőt vizsgáló kocsi Egy brémai autógyár kuta- 'tási célokra szolgáló autó- modellt tervez, amelynek se­gítségével meg akarják vizs­gálni a gépkocsivezetők tes­ti-lelki Igénybevételét. En­nek megfelelően olyan kö­zépkategóriájú gépkocsit szerkesztenek, amelynek mé­rőműszerei nemcsak a se­bességet, a gyorsulást és például a gázpedál minden­kori állását regisztrálják, hanem többek között a ve­zető szívműködését is. A menet közben felvett EKG- diagramm a legmegbízhatóbb stresszjelző. A kísérleti uta­kon — nagyvárosokban, csúcsforgalom idején — nyert mérési adatokat mág­nesszalagon rögzítik. majd Számítógéppel kiértékelik. Mindezek alapján értékes felvijágoöításokat várnak az autóvezetők testi és szel­lemi megerőltetéséről vala­mint az ember és az autó közötti kölcsönhatásokról. lyok kialakuljanak. Nagy számú mesterségles jégcsíra jön így létre, s ezek valóság­gal versengenek a természe­tes csírákkal a felhőben levő folyékony víz ..elfogyasztá­sában”: a cseppekkel való ütközéseik útján ..igazi” jégszemek módjára növek­szenek (ezért ezt a — 1976 óta hazánkban. Dél-Baranyá- ban is használatos — véde­kezési eljárást a ..konkur- rens jégesőembriók” eljárá­sának nevezik.) A végered­mény: sokkal több, de a ,.természetesnél” kisebb jég­esőszem alakul ki. s így azok a talajig hullva kicsi­nyek lévén — részben, vagy teljesen megolvadhatnak. A felhőkben levő jégeső­veszélyes cell.ákat meteoro­lógiai rádiólokátorral (ra­darral) fedezik föl és hatá­rolják körül. A lokátorral határozzák meg a fellövés adatait is. hogy a ..magvasí- tó” anyag gyorsan és pon­tosan célba érjen. Képünk a rakéták indító- állványát mutatja. • amelyet fellövéskor a szükséges ol­dal- és magassági szögnek megfelelően állítanak be. Ahány faj, annyi fej Mutasd a csőrödet Körülbelül 200 millió év­vel ezelőtt az ősgyíkok nagy csoportjából egy új oldalág vált ki s képviselői hosszú fejlődési folyamat eredmé­nyeképpen teljesen elsza­kadtak a hüllőktől — ma­darakká lettek. A gyíktest szinte hihetetlen változáso­kon ment át az évezredek során. Egyebek között az orr- és száj tájék csőrré alakult, amely kezdetben még való­di fogakat viselt. A mai ma­dárcsőr felső és alsó káváját viszont csak szarulemez fe­di. Igaz, ezeken bizonyos madárfajok esetében fogak is fejlődhetnek, de ezeknek semmi közük az igazi fogak­hoz; csontos fogai a ma élő madaraknak már nincsenek. A különböző madárfajok talán éppen csőrük alakulá­sában térnek el egymástól a legjobban. A madarak cső­re a táplálék felvételének eszköze, ezért mindig gaz­dájának sajátos élelmeid;jiá- ifól, táplálkozásáról árulko­dik. Különleges táplálékszer­zési módhoz idomult a har­kályok erős, vésőszerű cső­re. Vele a fa kérge alatt vagy a törzs pudvás részé­ben rejtőző lárvákat kopá- csolják ki. (Ha a nyílást már megfelelően kitágítot­ták, hosszú és féregszerűen, mozgékony, ragadós nyel­vükkel „emelik ki” a zsák­Tí-psra bekapcsolódik Irányjelzés — hanggal Ha egy vak vagy a látás­ban gátolt embernek valami miatt — például mert meg­szólalt a telefoncsengő — föl kell állnia az asztal mellől, esetleg csak nehezen talál vtissza a helyére. Ilyesmire gondolva készítették el Ang­liában a Homér nevű ötletes, elem táplálta kis készüléket. Ez abban a pillanatban, amikor a vak tapsol egyet, működésbe lép, s mindaddig bip-bip hangot hallat, amíg gazdája oda nem ér hozzá, s le nem zárja. A hang hat­hét méteres körzetben a szoba bármelyik részéből visszavezeti a vak embert a kiindulási helyére. mányt.) Érdekes a sarlófecs­ke csőre is: hasítéka csak­nem a szemekig ér, így vi­szonylag nagyra tátható. s a repülő rovarokat nem nehéz elkapni vele. Egészen sajáto­san alkalmazkodott a táplá­lékszerzéshez a ragadozók csőre. Horgosán lefelé gör­bült, erős, a hús tépésére ki­válóan alkalmas. Sokan úgy képzelik — helytelenül —, hogy ezzel ragadják meg ál­dozatukat. Pedig valójában hegyes karmaikat használ­ják e célra, csőrükkel csak akkor ikezldenek „dolgozni”, amikor a zsákmány feldara­bolásához látnak. A képünkön látható rétisas félelmetes csőre jól illuszt­rálja az elmondottakat. SzemSblítő berendezés Egyesült államokbeli újí­tók nemrég egy fölöttébb hasznos és ügyes szerkezetet készítettek: az ember sze­mébe került mérgező, maró anyagot vagy idegen tárgyat rövid idő alatt ki lehet on­nan mosni vele. A szemöblítő szerkezet bár­melyik szabványos vízcsap­ra rászerelhető. A csap ki­nyitása után az öblítőből két párhuzamos vékony vízsu­gár fröcsköl ki, s a fölébe hajló ember szemét alaposan átöblíti. Elsősorban olyan helyeken (üzemekben, labo­ratóriumokban) érdemes fel­szerelni, ahol az emberek savakkal, lúgokkal vagyrpás maró vegyszerekkel dolgoz­nak. A sérült személy — ha kisebb balesetről van szó — egymaga is használhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents