Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-23 / 119. szám
1985. MÁJUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 7. számú választókerület — Kunszentmárton Balázs József a Kunszentmártoni Takarékszövetkezet elnöke Balázs József felesége orvos. Szelevényen így jutottak a rendelővel egybeépített szolgálati lakáshoz. Nem messze attól épül már a végleges családi fészek, a „hétvégi ház”. Azért hívják így, mert építésére csak hétvégeken jut idő. A községbeliek számára azonban nem a gyors, hanem a végleges megoldás az elsődleges. Balázsék építkezéséből nyilvánvaló számukra, hogy nem vándormadarakkal van dolguk. Hitelesebb így a szó Balázs József szájából is: — Most is, és ha megválasztanak országgyűlési képviselőnek. akkor is az ellen lépek fel ami rontja a falusi emberek közérzetét. A Ikistielteipülétsek lakosságmegtartó erejét kell növelni. Arra van szükség, hogy az emberek helyben kapjanak meg minden szükségeset, ne kívánkozzanak máshová. Ezen a tájon nem a falu és a város közti, hanem a falu és falu közti különbséget kell megszüntetni. Ide, Sze- levénybe például csak hetente egyszer jön a „húsos autó”. Ha elromlik a kenyérszállító kocsi, akkor kenyér sincs. Az ilyen helyeken az alapellátást kell, és lőhet is még javítani. Néhol a helyi kezdeményezés is hiányzik. Ügy látszik, felismerte ezt Balázs József is: . — Sokszor eszembe jut az a történet, miszerint így szól az apa a fiához: „Ha van kilencven forintod és hiányzik tíz, szívesen segítek. De ha csak tíz forintod van és 90 hiányzik, akkor semmit sem adok”. A tanulság kézenfekvő számomra: először tenni, bizonyítani kell és csak azúrján kérni. És tennivaló bőven van. Elég utalni arra, hogy Kunszentmártoni várossá kell fejlesztenünk. Közös akarat, összefogás nélkül feladatainkat nem tudjuk megoldani. Ezt tudva hangsúlyozom: csak értelmes célokra szabad mozgósítani az embereket, de akkor hihetetlen akarattaL Ügy tűnik, a szervezés nem idegen tőle. A Kunszentmártoni Takarékszövetkezet fejlődése legalábbis ezt bizonyítja: — 1978-ban 100 millió forint volt a betét, most pedig meghaladja a 230 milliót. A nyereség is jól alakul. Az idei első negyedévben egymillióinál többre rúgott. A taglétszám háromezerrel nőtt azóta, szolgáltatásaik pedig megháromszorozódtak. Ha van egy kis szabad idejük, akkor feleségével és két gyermekével útra kel. Hegyet mászni, vagy horgászni, a négy Balázs együtt repül. Szabad idő viszont kevés van. Lekötöttséggel jár a városi jogú nagyközségi pártbizottsági tagság és az egyetem is. Utolsó vizsgái vannak hátra a jogtudományi egyetemen. Amikor képviselőjelölt társa Tóth György szóba kerül, csak annyit mond: — Gyurival jó barátokká váltunk. Nem akarhat mást egyikünk sem, mint a környéken élők érdekeinek szolgálatát. Tóth György a Kunszentmártoni Szövetkezeti Építőipari Közös Vállalat igazgatója A jéggel dúsított, hat- vankilenc milliméter esőt hozó vihar lehangolta Tóth Györgyöt: — Nem volt elég a két évi aszály, meg a rendkívül hideg tél, még ez a vihar is fokozza a gondokat! Az ilyen természeti csapás nem érinti az építőket, sőt újabb munkaalkalmat ad nekik. de akiiben van jó érzés mások iránt, együttérez velük. Főleg azt rendíti meg a kár, akinek életeleme, napi munkája az építés, aki fiatal kora óta részt vesz a közéletben, úgy mint Tóth György. Öcsödön született cseléd szülők gyermekeként. Kunszentmártoniban érettségizett, majd villanyszerelő lett a BVM helyi gyárának jogelődjénél. Tizennyolc évig dolgozott ott. Művezető és pártvezetőségi tag volt, amikor a közös vállalat élére került. Időközben szerzett még egy szakmát, majd elvégezte a felsőfokú technikumot és az esti egyetem szakosítóját. Néhány évig tagja volt a megyei pártbizottságnak, a járási párt-végrehajtóbizottságának, most meg a jáÉpítőipari ifjúsági konferencia A MTESZ székházában tegnap megkezdte kétnapos munkáját a VI. építőipari ifjúsági konferencia. A találkozó első előadója. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter azokról a fontos építőipari és településhálózati fejlesztési feladatokról szólt, amelyeknek teljesítéséhez a következő ötéves tervben különösen sok segítséget igényelnek a fiatal műszakiaktól Mindenekelőtt azt kérte, hogy nyújtsanak segítséget a lakosságnak. az építészet iránt érdeklődőknek, a lakókörnyezet. a település korszerűsítését. fejlesztését célzó törekvések megértéséhez, s nyerjék meg őket az ízléses környezetformálás ügyének. rási jogú nagyközségi párt- bizottság tagja. Kitüntetéseinek sora jelzi érdemeit. Nem a legjobb pozícióban lévő vállalatot vett át: — Tizenkét és félmilliós hitelt kellett felvennünk az első évben, de azóta csak baráti látogatásra megyünk a bankba. A vállalatot annak idején a tsz-ék igényeinek kielégítésére alapították. de az aszályos évek következtében ilyen igény nem volt. Tóth Györgynek kezdeményezőnek kellett lennie: — Kénytelenek voltunk főként községpolitikai célú munkákat végezni. Építettünk iskolát, lakást, gyógyszertárat. Volt úgy, hogy az idő többsége munkakereséssel telt. Eljutottunk Szarvastól Csánytelekig, de a munkásokat nem kellett elküldeni. így vált lehetségessé a jó eredmény, és az, hogy 1984 novemberében már szinte minden szakmánk idei kapacitása le volt kötve. És ameddig munka van, addig nem lehet gond. Vajon képviselőként is ilyen jól megtalálná a gondok megoldásának a módját? Nem tartozik a melldönA helyi tanácsok végrehajtó bizottságai a választók nyilvántartását május 24. és 28. között ismét közszemlére teszik. Ismeretes!, hogy a választópolgárokat állandó lakóhelyükön nyilvántartásba vették. A választók nyilvántartása első alkalommal április 5—12. között volt közszemlére téve. Az azóta eltelt időszak változásai — például elköltözés, elhalálozás, választójog megszerzése — miatt kerül sor a módosított nyilvántartás kifüggesztésére. A nyilvántartásba újólag felvett választópolgárok erről gető emberek közé, ezért csak ennyit mond: — A jelölő gyűléseken elhangzott igények alapján sok mindent kellene csinálni minden településen. Cibakházán például hét helyen tanítanak. Tiszasason és Tisza- ugon ivóvízgondok vannak. Öcsödről a dolgozók egy- harmada ingázik. Kunszenc- mártonban akkor is sok mindent meg kell csinálni, ha nem állna a városiasodás útján. A gondok máshol is ismeretesek, de a megoldás mód illa még nem teljesen kimunkált. — Ügy hangzik ez, mint egy programnyilatkozat... — Nincs más programom mint a települések lakóinak életét jobbítani. S. B. értesítést kapnak. Az a választópolgár, aki a módosított nyilvántartásban. sem szerepel, vagy választójogáról még nem kapott értesítést, jelezze ezt szóban, írásban vagy telefonon állandó lakóhelyének tanácsa végrehajtó bizottsága titkáránál és ő a szükséges! intézkedéseket megteszi. Ha a választópolgár állandó lakóhelye a nyilvántartás összeállítása után megváltozik, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától június 7-ig kérje felvételét a válasiztók nyilvántartásába. Ismét közszemlére teszik a választék nyilvántartását Segítsünk egymáson Aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli, — tartja a mondás. Igen sok közös gazdaságban megnőtt ezekben az években az apró forintok becsülete, főleg az olyan forintoké, amelyek nem szerepelnek a pénzügyi tervekben, amelyeket nem a termeléssel, hanem valamilyen más eszközökkel vonnak be a közösség pénztárcájába. Nem újkeletű dolog ez, hiszen a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetétől végig kíséri a gazdálkodást, bár formája, megnyilvánulási lehetősége változik. Példaként említhetjük a különböző beruházásokat. Hajdanán igen gyakori volt, hogy a termelő- szövetkezet autóbuszt akart vásárolni, azonban nem futotta rá a közös keretből, a tagok viszont hitelezték a jármű árát. A tagok egy szóra és szívesen adtak, hiszen valamennyien tudták, mire kell, s abban is nagyon biztosak voltak, fillérről-fillér- re elszámol majd velük év végén a „közös”. így is történt. Nehéz lenne hirtelenjében felsorolni, mire is adták így össze a tőkét, hiszen gumiskocsiktól kezdve magtárakig, étkezdétől a fürdőkig, vagy akár szociális létesítmény építéséig egyaránt szívesen zsebbe nyúltak a tagok. Napjainkban egyre inkább az tapasztalható; a közös gazdaság intenzíven vonja 'be tagjai pénzét ilyen-olyan beruházásokba, közös célok megvalósításába. Jó ez így. Mára megtalálták a törvényesített, formát is erre célrészjegyeket bocsáthat ki a szövetkezet. A mozgalom életrevalóságát bizonyítja az is, hogy igen hasznos szolgálatokat tesz a termelőszövetkezetek önerőből megteremtett kölcsönös támogatási alapja, hiszen gyorsan és kisebb kamattal juthat kölcsönhöz a ■bajba jutott szövetkezet, mintha sorban állna a Nemzeti Banknál. Ám az intézményesített kölcsönös segítség mellett több formája is ismeretes a tőke, a segítés átcsoportosításának, egyikmásik időnként országos mozgalommá is terebélyesedett: erős segítse a gyengét, a kettős szövetkezeti vezetés — már mint tudniillik, két tsz-nek azonos vezetése, vezetője van —, kombájnok, erőgépek átcsoportosítása északi megyékből az Alföldre. és fordítva. A segíteni akarás a termelőszövetkezeti mozgalom lényege, a kölcsönös érdekek messzemenő figyelembevétele. így érthető, hogy a mozgalom termelőszövetkezeti üdülőket is tudott építeni, sőt a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házát is olyan esztendőkben, amikor eléggé szűkében vagyunk a pénznek, s a termelőszövetkezetek zárszámadásainál igen-igen jól jönnek az apró forintok A szövetkezetek és szak- szövetkezetek jó része kedvezőtlen adottságú. Rengeteg gondot okoz az, hogy a termőhelyi viszonyok nem azonosak ebben az országban, sok igazságtalanságot szül, hiszen még a kimondottan gazdaságos növények termesztése esetén is hátrányosabb helyzetbe kerülnek a rossz termőhelyi adottságú gazdaságok. Kevesebb termést takaríthatnak be, ráfizetéses a termelés a homokhátságokon, nem történt meg a jó és megfelelő termelési szerkezet kialakítása, nem csatlakozhattak a termelési rendszerekhez, és világosan látjuk napjainkban; mindezek olyan halmozott hátrányokat jelentenek amelyek lassan-lassan behozha- tatlanokká válnak. Nyilvánvaló, hogy nem lehet és nem szabad általánosítani a mezőgazdaságban. Kicsit meghökkentő de tény, nincs napjainkban sem olyan vetőgép, amelyik jó a homokon, nics olyan henger sem, márpedig aki nem hengerel, az nem is tud gazdálkodni! Arról ne is szóljunk, hogy az idén mennyire kedvezőtlen ezeknek a gazdaságoknak a közgazdasági környezete. Az is régi bölcsesség, ahol nagy a baj, kéznél a segítség. Éppen a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetek esetében említünk meg egy követendő példát. Tudjuk, hogy a hatékonyság és a jövedelmezőség emelése, az export növelése elengedhetetlenül szükséges ezekben a gazdaságokban. igen ám, de miből ha nincs tőke hiába az okos gondolat. Ezen segített a termelőszövetkezetek egyik területi szövetsége, ugyanis kezdeményezésére erősebb tsz-ek, állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok több millió forintot, pontosan 107 milliót, adtak át tartalékalapjukból a kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak, s a fenti összeggel a ju- hászatot és a húsmarhaága- zatot fejlesztették. Érdemes azt is megjegyezni, négy tsz 8 milliót, 4 állami gazdaság 72 milliót adott, a többit pedig két élelmiszeripari vállalat. Az összegből 94 millió forintot a szarvasmarhaágazat fejlesztésére fordítanak. Igaz, maga ez a nem mindennapi gesztus még nem jelenti azt, hogy a megsegített gazdaságoknak máról holnapira semmi gondjuk, hiszen ugyanúgy szakmai támogatásra is szorulnak hogy az élenjáró módszereket, jó tapasztalatokat, a tudományos és a kutatási eredményeket elsajátíthassák és alkalmazni tudják. Ehhez is kapnak segítséget. Nincsen ebben semmi új, csak a forrna változik, a tartalom szerencsére marad; tisztes célokért az anyagi alap előteremthető. Sz. Lukács Imre Megnyílt a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár A BNV nyitónapján a vásárra látogatott Majoros Károly, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára és Simon József, a megyei pártbizottság titkára. Megtekintették a Szolnok megyei kiállítók termékbemutatóit és megbeszéléseket folytattak az üzemek vezetőivel. Képünkön: a megyei párt- bizottság vezetői a KÁTISZ standján (Folytatás az 1. oldalról.) gyobb teret kaptak az optikai és akusztikai berendezések. a vegyipari gépek, az erősáramú ipari és műszeripari berendezések. a csomagolás és anyagmozgatás eszközei. A korábbinál kevesebb terméket mutatnak be a járműipari, az energetikai és a bányagépgyártók. A magyar népgazdaság helyzetéről szólva Veress Péter többek között kifejtette. hogy az elmúlt években a nehéz viszonyok között is tovább gyarapodott népgazdaságunk. sikerült megőrizni a gazdaság stabilitását, az ország fizetőképességét és mérsékelni az adósságállományt. Gazdasági egyensúlyunk azonban még meglehetősen törékeny, lassú a termelés szerkezetének átalakítása. A külkereskedelmi miniszter ezután arról szólt, hogy Magyarország számára meghatározó a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Kiemelte: — A magyar nép megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióhoz, annak népeihez fűződő politikai és gazdasági kapcsolatoknak. Tovább bővül Magyarország együttműködése a szocialista országokkal. hazánk részaránya a KGST-országok egymás közötti forgalmában az 1960. évi 7.2 százalékról 1984-re 8.6 százalékra nőtt. Ezután Veress Péter sikereket kívánt a kiállítók munkájához, és megnyitotta a 81. Budapesti Nemzetközi Vásárt, amely egyúttal a 13. a tavaszi szakosított vásárok sorában A megnyitó résztvevői ezután körsétát tettek a vásárban. Délben megnyitották a vásárkapukat a nagyközönség előtt is. Kora délutánra elállt az eső, kisütött a nap. így sok ezren keresték fel a kőbányai vásárvárost a BNV első napján. Szolnok megye iparát néhány nagyvállalat — a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat, a Mezőgép. és a Tiszamenti Vegyiművek — mellett ipari szövetkezetek is reprezentálták a tavaszi BNV-n. A megye egyik üzeme, a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jelentős elismerésben is részesült a vásáron: a NEFAG—ATP jelű, úgynevezett aprítékelőtüzelő családja vásári díjat kapott. A Szolnokon tervezett és gyártott berendezések segítségével a fűtőeszközök tüzelésére használt szénhidrogének és szén faaprítékkal helyettesíthető. A korábban hulladéknak számító anyagból 2,5—3 kilogramm a korszerű energetikai berendezés segítségével 1 kg kőolajat helyettesít. Holnapi lapunkban a megyei kiállítók bemutatójáról részletesen beszámolunk. Ma délelőtt megkezdődik a szakmai napok eseménysorozata, előreláthatóan több üzleti tárgyalásra, gépbemutatóra és szakmai, előadásra kerül sor. Sajtótájékoztatót tartanak az akadémiai kiállítók, a magyar alumínium- ipar vállalatai és több külföldi résztvevő. Délután 14.00 órától ismét a nagyközönség keresheti fel a tavaszi BNV-t. Országgyűlési képviselőjelöltjeink
