Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-18 / 115. szám
1985. MÁJUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r x Országgyűlési ke pviselojeloltjemk Megpezsdült az élet Kunszentmárton 4. számú választókerület — Újszász Jász Zoltánná az újszászi Összevont Óvodai Intézmény helyettes vezetője Mosolygós!, választékosán öltözködő asszony. Munkatársai, beosztottjai szerénynek és becsületesnek tartják, önmagával szemben rendkívül igényes, életét a szüntelen bizonyítani akarás hatja át. Jász Zoltánná munkásszülők gyermekeként 1948-bán született Jánoshidán, röviddel ezután a család Zagyva- rékasra költözött. Középiskoláit már Űjszászon végezte, 1967-ben, a négy évvel korábban megnyílt gimnáziumban — osztálytársaival együtt — elsőként szerzett érettségit. Űtja ezután a szarvasi óvónőképzőbe vezetett, ahol 1969-ben kapott diplomát, majd férjhez ment és végleg Űjszászon telepedett le. Több mint másfél évtizede ugyanazon a helyen dolgozik, gyermekkori élményei alapján is. jól ismeri a környező községek lakóinak életét, a települések problémáit. A jelölés teljesen váratlanul érte, nem számított rá, nagy megtiszteltetésnek tartja— Március 11-e körül tudtam meg a nagy hírt, örömömben még sírtam is ... Feledhetetlen marad számomra ez a megkésett nőnapi „köszöntő”. Hogy miért éppen én? Százszor is átgondoltam már. Azt hiszem, munkám révén jöhettem számításba. Ez pedig különösén boldoggá tesz, mert újabb bizonyítéka annak, hogy munkámat elismerik. A közösség megbecsülését jelzi, hogy évek óta fontos társadalmi megbízatásoknak tesz eleget; a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának tagja, vöröskeresztes aktivista. Pártonkívüliként is megtalálta, hogyan tehet — lehetőségeihez mérten — • minél többet a közösségért. Ha valóra válnának álmai, Űjszászon mindenképpen épülne tornaterem, a községekben a főbb utak szilárd burkolatot kapnának, javulna az áruellátás — különös tekintettel a tanszerekre, hogy tanévkezdéskor az alapvető cikkek ne hiányozzanak. Nagyon fontosnak tartja azon munkálkodni, hogy helyi összefogás révén is javuljanak az élet- és munkakörülmények. — Mostanában gyakran játszom a gondolattal: bejutni a Parlamentbe, képviselni a sízűkebb hazámban élőket... S ennek a gondolatnak — a felelősség érzése mellett — valahogyan különös varázsa van. J. J. Léderné dr. Faragó Margit a Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet szemész főorvosa Tíz éve országgyűlési képviselő. Ars poeticája egy- sízerű, mégis sokat mondó: — Az lenne a jó, ha mindenki úgy érezné, hogy a közösség a legfontosabb. Űjazászi vasutas családból származik. A helyi új gimnáziumban elsőként végző osztályban érettségizett. Ő volt az iskola KISZ-titkára. Végső soron az intézet léte múlott azon, hogy miként birkóznak meg első diákjai az egyetemi, főiskolai felvételivel. Az akkor felsőoktatásra jelentkezők 90 százalékát felvették. Utólag is büszke erre: — Bizonyítani akaró, lelkes kis csapat volt a nrénk. Az életben azonban kevés egyszer bizonyítani. Dr. Faragó Margitnak jó muníciója volt a további erőpróbákhoz: — A család nemcsak a diploma megszerzését biztosította számomra, hanem megtanított emberségre, a munka slzeretetére és a közéletben való részvételre. Eddigi képviselői tevékenységéről így vall: — Szerencsére segítőkész munkatársakkal hozott össze az élet a pártbizottságon, a tanácsoknál, a népfrontnál és általában minden területen, akik megkönnyítették a képviselői munkát. Az utóbbi tíz év mérlege egyértelműen kedvező számára: — Az újszászi felüljáró építésével több évtizedes gond oldódott meg. Választókerületemben új gyermek- intézmények, utak épültek és megkezdődött a gázprogram végrehajtása. Közművekkel viszonylag jól ellátott minden község. A szociális és egészségügyi hálózatban nincs különösebb gond. Nem a népfront javasolta, hanem a választópolgárok jelölték immár harmadszorra képviselőjelöltnek. — Ügy érzem, sikerült a lakossággal jól együttműködni. Eddigi képviselői munkám elismerésének tartom újbóli jelölésemet. Választó- polgáraimnak tartozom any- nyival, hogy vállalom a jelölést. Az újabb ciklusban Tó szeggel és Tiszavárkonnyal ismét bővül a választókerület. Tószegen égető gond a víz, Tiszavárkonyban az üdülőkörzet kiépítése, Újsizá- szon a tanteremhiány és a választókerület többi településén is bőven van tennivaló. A főorvosasszony azonban reálpolitikus: — Annak megvalósítását kell segíteni a gazdasági egységek és a lakosság támogatásával, ami a VII. ötéves tervbe belekerül. Felelőtlenül nem lehet ígérgetni, hiszen öt év múlva a számonkérés következik. S. B. Dr. Urbán Mária Tószegi körzeti gyermekgyógyász szakorvos Szinte nincs olyan ember a tószegi körzetben, aki ne ismerné a fáradhatatlan, örökmozgó „doktoménit”. Tízgyenmekes munkáscsaládban 1944-ben elsőként látta meg a napvilágot. Iskoláit Abonyban végezte, majd elhagyván a szülői házat, Szegedre került az orvostudományi egyetemre. Diplomáját 1968-ban szerezte meg, azóta Tószegen él és dolgozik. Férjével, aki szintén körzeti orvos, és két gyermekével egyetértésben úgy döntött, hogy végleg itt telepednek le. Határozott, aktív közösségi ember — már a nagy családban kialakult benne a közösségért való tenniakarás. — Azt tartják rólam Tószegen, hogy „nagyszájú” vagyok, de tudom jól, nem sértő szándékkal mondják ezt az emberek. Talán imponál nekik, hogy valaki erélyesebben kiáll az ügyük mellett. Dr. Urbán Mária szereti a munkáját és becsülettel el is látja. A társadalmi megbízatások vállalásában is mindig élenjáró volt, s ahogy teltek- múltak az évek, aktivitása csak fokozódott. Szaporodtak társadalmi megbízatásai is, tagja a Vöröskereszt szolnoki vezetősége mellett működő egészségnevelési munka- bizottságnak és a Vöröskereszt tószegi vezetőségének. Fáradhatatlanságát, érdemeit rendre igazolják kitüntetései is. Tizennyolc éve él a településen s vitathatatlan népszerűsége már az első jelölő gyűlésen is kitűnt. Ország- gyűlési képviselőnek először jelölték. Ha sikerül megnyernie a többséget, szeretné elősegíteni az ivóvízgondok enyhítését, a falu és a város áruellátása közötti különbségek csökkenését, a községek utcáinak portalanítását, az alapellátás javítását. _ — Igaz ugyan, hogy én soha nem akartam falusi körzeti orvos lenni, de moslt már annyira megszerettem a községet, hogy tősgyökeres tószeginek vallom magam. Szívemen viselem a község és a környező települések gondjait, és mindent megteszek, hogy javítsak a jelenlegi gondokon — akár megválasztanak, akár nem. a várossá válás útján Majoros Károly látogatása Majoros Károly Pannónia gyári munkásnők között Közismert, hogy Kunszentmárton a várossá válás útjára lépett. A városi rang odaítélése azonban nemcsak jószándék dolga, ezernyi kritériumnak kell, hogy megfeleljen a település. A városi jogú pártbizottság ezért munkálkodik a nagyközség fejlesztéséért. E cél érdekében sikerült a vállalatokat is megnyernie. Pezsgőbb lett tehát az élet a Tiszazug központjában. Sok minden bizonyítja ezt. A BVM helyi gyára például betonelemeket árusító telepet nyitott. Testvérüzemei termékeit is forgalmazza. A Pannónia Szőrmekészítő és Szőrmefeldolgozó Vállalat most már helyi üzletéiben árusítja termékeit. Tekintettel arra, hogy a bundák iránt tavasszal és nyáron kicsi a kereslet, a Váci Kötött Árugyárral együtt tartják fenn az üzletet Más gyárak termékét — például pécsi kesztyűket — is be lehet szerezni boltjukban. A volt kenyérgyárban hat termelőszövetkezet és a Zöldért összefogásával zöldséget, gyümölcsöt, hűtött árut árusító üzletet nyitnak valószínűleg még az idén. Az udvarban pedig táp- és taikarmánybolt lesz. Jó ütemben halad a téglagyári rekonstrukció is. Az idén szeretnék a gázvezeték kiépítésének tervét elkészíteni. Az első ütemben az üzemeket, a másodikban a lakóházakat kapcsolnák be a földgázvezeték-hálózatba. A lakossági igény megvan erre. A tanácstháza bővítésével lehetőség nyílik arra, hjogy a megszűnt Járási Hivatalépületében könyvtárt és úttörő- házat alakítsanak ki. Reményre jogosítóan munkálkodnak múzeum alapításán is. A posta építkezéséhez a telket évek óta kisajátították, sok építési anyag is ott van. Szeretnék, ha a posta mielőbb hozzálátna az építkezéshez. A nagyközség szolgáltatóházának építése viszont már sínen van. Jövőre elkészül. A Tisza Cipőgyár is nyitni akar ott egy mintaboltot. A nagyközség fejlesztéséről tájékoztatva Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság első titkárát, ezeket emelte ki tegnap Karanesi Lajos, a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára. Szólt a megoldásra váró gondokról, köztük a belvízelvezetésről. melynek most szomorú aktualitása van. Szerdán ugyanis egy óra alatt 67 milliméteres jeges eső ziúdult a környékre. Volt olyan hely, ahol az ablakon ömlött be a házba a víz. Szarvasi és szentesi tűzoltókat kellett segítségül hívni a mentéshez. A vályogból épült házak s°ra állt a másfél méteres vízben. Az első becslések szerint 200—250 lakás szenvedett jelentős kárt, több ház már össze is dőlt. Több mint 25 ezer köbméter víz kiszivattyúzása után még víz alatt állt a nagyközség egy része. A kunszentmártoni vonzáskörzet mezőgazdaságában 70—100 millió forint értékű kárt okozott a jégverés. Majoros Károly — többek között — arra hívta fel a helyi pártbizottság figyelmét, hogy mindent tegyenek meg a károk felszámolásáért. A várossá válás érdekében kifejtett erőfeszítésről elismeréssel szólt. Intenzív politizálás eredményének tulajdonította ezt. Helyeselte, hogy a városi jogú nagyközségi pártbizottság nemcsak a gazdálkodás eredményességét szorgalmazza, hanem sokoldalúan munkálkodik mindazért, ami az emberi életet teljesebbé teszi. A nagyközség pártbizottságáról Karanesi Lajos kíséretében a Pannónia Vállalat helyi üzemébe vezetett Majoros Károly útja. A gyárban Kakuk Mihály igazgató és Takács László, az üzemi pártvezetőség titkára fogadta őket. A gyár életéről folytatott széles körű eszmecsere és az üzemlátogatás után Ti- szakürtre utazott Majoros Károly. Ott Pongor Gyula, a nagyközségi pártbizottság titkára, Tóth András tanácselnök és Fehér János, a nagyrévi Tiszazug Tsz párttitkára tájékoztatta a környék életének alakulásáról. A megyei pártbizottság első titkára ezután a helyi arborétumot kereste fel, melynek helyzetéről és fejlesztéséről Tálas László, az arborétum vezetője számolt be neki. — sb — Harminc település részvételével Szemléletformálás, mozgósítás a cselekvésre Megnyitották a megyei környezet- és természetvédelmi napokat Négy évvel ezelőtt, amikor megyénkben először megrendezték a környezet- és természetvédelmi napokat, még csak Szolnok városa kapcsolódott be a rendezvénysorozatba. Most, hogy az idén is meghirdették, már több mint 30 település állt a kezdeményezés mellé. Az idén május 17-től június 5-ig tartanak a megyei környezet- és természetvédelmi napok, amelynek megnyitója tegnap délután a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban volt. A megnyitón Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese, a megyei tanács településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának elnöke üdvözölte a résztvevőket. Elmondta, hogy a megyei tanács és a társrendező szervek e kezdeményezéssel szeretnék a társadalmi szemléletet alakítani. Cél, hogy minél szélesebb rétegeket vonjanak be a környezetés természetvédelmi napok rendezvényeibe, hiszen aki ma csak néző, szemlélődő, érdeklődő, abból lesz a holnap aktív természetvédő munkása. A megye környezet- és természetvédelmi helyzetéről szólva az elnökhelyettes elmondta, hogy bár vannak eredményeink, de számolnunk kell a hiányosságainkkal is. Sikernek könyvelhető el, hogy megyénk minden településén van vezetékes ivóvíz, ugyanakkor gondot okoz a szennyvíz elvezetése, tisztítása. Öröm nézni, hogy városaink, községeink egyre szépülnek, ugyanakkor elhanyagolt szeméttelepek, illegális lerakóhelyek csúfítják a képet, szennyezik a környezetet. A megyei természetvédelmi napok rendezvényei alkalmat adnák eredményeink és hiányosságaink egybevetésére, nemcsak a szakértők, hanem a nagyközönség előtt is. Ezután Giltner Andor, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese értékelte a jelenlegi országos helyzetet. Hazánk — mondotta—európai viszonylatban a közepesen szennyezett országok közé tartozik. Az utóbbi évek feszültség-, problémaforrásai a következők voltak: a termőföld területének csökkenése mérséklődött, de nem állt meg; a talaj termékenységének javítása érdekében tett lépések nem hozták meg a várt eredményt; szennyezettek felszíni vizeink; nem sikerült megállítani a levegőszennyezést; az élő világ védelme csak a védett területeken elfogadható; baj van az erdők tisztaságával, állapotával is^ Talán a legnagyobb gondot jelenti (és a jövőben is nagy probléma marad) a veszélyes hulladékok megfelelő tárolása, kezelése. Az Országom Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese az említett gondok tükrében beszélt a VII. ötéves terv feladatairól is. A megyei környezet- és természetvédelmi napok alkalmából községeinkben, városainkban előadásokat, kiállításokat, filmvetítéseket rendeznek. J. J.