Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-17 / 114. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁJUS 17. Választási nagygyűlés Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) majd őket a valóban a nép képviseletét megtestesítő or­szággyűlésben vagy a taná­csokban. A mostam választáskor is nyilván olyan jelöltek kap­nak majd bizalmat, akik kel­lő tapasztalattal és elképze­lésekkel rendelkezve, minél jobban meg tudják valósítani a nemzeti és a helyi progra­mot. akik felelőtlen ígérge­tés nélkül vállalják az or­szág és a különböző közössé­gek érdekeinek képviseletét. Ma már nemcsak bará­taink ismerik el, hanem el­lenségeink is kénytelenek meghajolni azok előtt a té­nyek előtt, amelyek azt mu­tatják, hogy eredményeink csakis az egész nemzet össze­fogásából születhettek. Az egyetértést a szocializmus fő kérdéseiben az érdekazonos­ság teremtette meg. ami a szocialista nemzeti egység alapja. A helyesen értelme­zett és ennek megfelelő gya­korlattá váló szövetségi poli­tika tette lehetővé, hogy lét­rejöjjön .napról napra erő­södjék a társadalmi köz- megegyezés. A nép túlnyomó .többsége egyetért abban, hogy az ország és benne min­den állampolgár egyéni bol­dogulása is attól függ. meny­nyire vagyunk képesek össze­fogni erőinket a legközeleb­bi célok elérésére, mennyire vagyunk képesek arra, hogy a társadalmi fejlődésnek még magasabb fokára léphessünk. Mindenki látja, tapasztal­ja, hogy a szocializmus építé­se sem konfliktusmentes. Ed­dig sem volt az, s hiú re­mény azt hinni, hogy a jövő­ben a szocializmus teljes fel­építéséhez szép simára kikö­vezett úton fogunk eljutni. 'Bármilyen hatalmjas válto­zásokat eredményeztek a fel- szabadulás utáni időszak po­litikai harcai, bármilyen év­százados pörökben váltak jogerőssé az igazságos ítéle­tek a dolgozó nép javára, az élet arra figyelmeztet: a fej­lődés nemcsak megszüntet konfliktusokat, hanem úja­kat is teremt. Megtanultuk azt is — és ezt jó lenne jól emlékezetünkbe vésni, — hogy nehézségeinkből csak a minél szélesebb körben folytatott összefogással, erő­feszítésekkel. és közös aka­rattal és cselekvéssel lábal­hatunk ki. Divatos kifejezés „a nézetek ütköztetése”, ám nagy igazság rejlik benne. Közmegegyezés csak úgy szü­letik, a szocialista nemzeti egység csak akkor erősödik, ha mindig őszintén feltárjuk gondjainkat, bajainkat, prob­lémáinkat és közösen keres­sük megoldásuk legjobb út­jait és módjait. A választás a szocialista demokrácia nagy .iskolája A tömegek bekapcsolását a közügyek intézésébe. a döntések előkészítésébe csak­is a szocialista demokrácia szélesítésével érhetjük el. A jelölő gyűlések meggyőzően igazolták. hogy a mostani választás a szocialista de­mokrácia fejlődésének nagy iskolája. A demokrácia a szabad és politikailag annyi­ra hasznos véleménynyilvá­nításon túl nagyon sok. ma még talán szunnyadó alkotó­kedvet és cselekvőkészséget szabadít fel. örvendetes, hogy az állampolgárok nem­csak beleszólnak életük for­málásába, ügyeik intézésébe, hanem jó közérzettel, sőt lel­kesen vesznek részt a dönté­sek megvalósításában. Kell-e jobb bizonyíték erre. mintáz a tiszteletreméltóan hatal­mas társadalmi munka, ame­lyet a lakosság szívesen vé­gez életkörülményeinek ja­vítására, környezetének szebbé tételére és védelmére. Ezt már csak azért is öröm­mel emelem ki. hiszen Szol­nok megye városai és köz­ségei évről évre országosan kimagasló teljesítményt nyújtanak, amit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa erkölcsi elismeréssel s a te­lepülésfejlesztést szolgáló anyagi eszközök juttatásával is igyekszik elismerni. A pártkongresszus fölmér­te az ország helyzetét. és összegezte nem lebecsülendő eredményeinket. amelyeket — különösen az utóbbi idők­ben — sokszor bizony csak nagy erőfeszítések árán ér­hettünk el. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsának választási felhívása is szólt ezekről. Az. hogy megőriztük a népgazdaság stabilitását és alapvető társadalmi vívmá­nyainkat. hogy fenntartottuk a külső és belső egyensúlyt, nemcsak örvendetes siker, hanem bizonyítéka is annak, hogy úrrá tudtunk lenni a nehézségeken. Ez pedig joggal lehet re­ményeink forrása a most kö­vetkező időszakban. A kong­resszus és a jelölő gyűlések megnyilatkozásai nyíltan, őszintén szóltak a gondokról, a kielégítésre váró jogos igé­nyekről is. A gazdasági fej­lődés mai intenzív szakasza kétségkívül nehezebb felada­tok elé állít bennünket, mint a korábbi extenzív szakasz. Mégis azt mondom: az. hogy egy-egy feladat megoldása könnyebb-e vagy nehezebb, nemcsak a rajtunk kívülálló, hanem a szubjektív ténye­zőktől tehát tőlünk. ma­gunktól is függ. Sokan haj­lamosak arra. hogy saját hi­báikat. tehetetlenségüket, esetleg felelőtlenségüket az úgynevezett objektív körül­ményekre hárítsák. Ezt nem szabad megengedni. mert nem minden nehézségnek a portánkon túl kellene keresni az okait. forrásait. Hogy mennyire így van ez. mutat­ja. hogy ahol a vezetők, az alkalmazottak. a dolgozók, vagy mindannyian törik a fejüket, hogy végre mikép­pen teremtsenek rendet a saját házuk táján, ezek a negatív jelenségek hamaro­san eltűnnek s legfeljebb mint rossz emlékek kísérte­nek. Nem szabad megfeledkez­ni arról az egyszerű, de — elismerem — sokszor ke­gyetlen, de megváltoztatha­tatlan tényről, hogy eloszta­ni kizárólag azt lehet, amit megtermeltünk. Ha intéz­ményeinkben, hivatalaink­ban, üzemeinkben valóban 40 órás lesz a tényleges do­loggal eltöltött munkahét és nem 35 vagy 32 órás, ha jobban szorgoskodunk és touLei, minőségileg külön­bet termelünk, előbb érjük el, hogy a gondok csökken- ijenek és végül megszűnje­nek. De ehhez hozzátartozik az is. hogy minél követke­zetesebben érvényesíteni tudjuk a munka szerinti el­osztás elvét. Aki többet és ugyanakkor jobbat termel, kapjon nagyobb részt a ja­vakból, keresete legyen ki­fejezetten magasabb. En­nék éppen lannyira termé­szetessé kell válnia, mint annak, hogy — tudomásul- véve az előbbi tényt — meg­alkuvás nélküli harcot vív­junk a munkával nem ará­nyos és még inkább a munka nélküli pénzszerzés ellen. Fölemelkedésünk külső feltétele a béke Ez a kritikus derűlátás jellemezte a kongresszust és ezt a hangulatot lehetett ki­hallani a jelölő gyűléseken még azoknak a megnyilat­kozásaiból is, akik a gondok­ról szóltak. Ezeken a fóru- Imokon is bebizonyosodott, hogy a párt programja — és így a Hazafias Népfront programja is — minden be­csületes ember boldogulásá­nak lehetősége. Jogosnak is­meri el mindazokat az igé­nyeket, amelyeket a társa­dalmi igazságosság megkí­ván. Föiliemelkedésünk, fejlődé­sünk belső feltételeiről szól­tam. Van azonban ennek egy elengedhetetlen külső meg­határozója is: a világ békéje. A párt és a kormány állás- (pontja egyértelmű és vilá­gos, s kétség sem fér hozza, hogy ebben maga mögött tudhatja a legszilárdabb nemzeti egységet. Azt vall­juk. hogy az egésiz világ jö­vője. sőt léte függ attól, hogy békében, biztonságban élhet- e Iminden ország, és nincs olyan vitás nemzetKözi kér­dés, amelyet tárgyalások tk­ján ne lehetne megoldani. Mi továbbra is küzdünk a béke fenntartásáért s rendü­letlenül hiszünk harcunk si­kerében. Az Egyesült Álla­mok 2 ezernél több katonai támaszpontjával szemben napjainkban a béke erőinek is megvannak a maga tá­maszpontjai mind az öt kon­tinensen az egyre erősödő békemozgalmakban, a béke- szerető népek tiltakozásai­ban. Az Egyesült Államok fegyverkezési, rakétatelepí­tési és űrfeeyverkezési programjával a Szovjetunió és a szocialista országok s a népek békeakarata áll szemben. Ezért mondjuk, hogy korunkban egy úi vi-‘ lágháború — a fenyegető helyzet ellenére is — nem el­kerülhetetlen. Tisztelt választópolgárok! Kedves hallgatóim! Befejezésül szólnom kell az új választási törvény né­hány fontos intézkedéséről. Ezek közül arról, hogy min­den képviselői és tanácsi vá­lasztókerületben legalább két jelöltet keli állítani Ez lehetőséget ad állampolgá­rainknak arra, hogy június 8-án ne csak szavazzanak, hanem a több — egyenlő eséllyel induló jelölt közül — valóban válasszanak. Jú­nius 8-án minden választás­ra jogosult állampolgár há­rom lapot kap kézhez. Az egyiken kerületének ország- gyűlési képviselőjét, a mási­kon tanácstagját választja meg. a harmadikon pedig egy országos listára szavaz. Ezen a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által je­lölt 35 személy nevét talál­ja. Közismert személyisé­geket: a párt és az állam, or­szágos társadalmi szervek, az egyházak, a nemzetiségek, DR. SZIRÁKI ANDRÁS: közéletünk országosan is­mert vezetőit személyiségeit. Már a felsorolás is jelzi a törvény e rendelkezésének szándékát, őket eddig egy- egy választókerület, tehát egy viszonylag szűk réteg választotta, most — orszá­gos hatáskörű és jelentősé­gű tevékenységüknek meg­felelően — nem egy kerü­letet képviselnek az ország- gyűlésben, hanem azt a poli­tikai vagy társadalmi szerve­zetet, testületet, ugyanazon hivatásbeliek körét, amely­hez munkájuk köti őket. Az országos lista ilyen módon tulajdonképpen a szocialista nemzeti egységnek, a párt szövetségi politikájának és ezzel a népfrontjellegének kifejezője. Aki erre szavaz, egyúttal a Hazafias Népfront válasz- [tási felhívásában ifogalima- "zott politikára adja szavaza­tát. Meg vagyok győződve arról, hogy a választások ál- llampólgáraiink nagy politi­kai érettségéről tesznek majd tanúbizonyságot. Június 8-a igazi szavazás lesz, a Haza­fias Népfront választási fel­hívásában meghirdetett program szellemében. Kérem önöket, és önökön keresztül Szolnok város és megye pol­gárait, hogy az eseményhez fméiltó felellőss|égg!el Ikésizül- jenek e nagy politikai ese­ményre. Kállai Gyula után dr. Szi­ráki András, szolnoki kép­viselőjelölt emelkedett szó­lásra. Őrizzük meg és gyarapílsuk vívmányainkat Dr. Sziráki András, a szol­noki 2. sz. országgyűlési kép­viselői választókerület je­löltje, a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója fel­szólalása elején a június 8-i választások jelentőségéről beszélt. — Közéletünk kiemelkedő eseménye előtt állunk. A választások politikai jelentő­ségét növeli, hogy a közel­múltban ünnepeltük hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulóját. A választók szava­zataikkal a társadalomépítő munka, folytatására, a hala­dásnak az MSZMP XIII. kongresszusán kidolgozott szocialista útjára voksolnak. A demokratizálódási folya­mat jelentőségét emelj, hogy a mostani választás a kor­szerűsített választási rend­szer gyakorlati próbája is lesz. Meggyőződéssel hiszem, hogy a párt által kezdemé­nyezett és most megvalósu­ló reformok nem öncélúak. Az ország népe, a válasz­tók joggal tételezik fel, hogy az új népképviseleti testüle­tek az eddigieknél hatéko­nyabban és eredményeseb­ben segítik elő az emberek boldogulását, nemzeti érde­keink érvényesítését, továb­bá, hogy aktív részesei, for­málói lesznek a XIII. kong­resszuson megerősített poli­tikai célok elérésének. A fejlett szocialista társa­dalom építésének jelenlegi szakaszában nyíltan kimond­hatjuk, hogy a közmegegye­zés, a népi-nemzeti egység nem egyszer és mindenkorra adott, érte nap nap után munkálkodnunk kell. Erőfe­szítéseinket — címre és rangra tekintet nélkül — azokra az értékekre alapoz­hatjuk, amelyeket az elmúlt évtizedekben hoztunk létre népünk tehetséggel párosuló szorgalmas munkájával. Az előttünk álló út a kül­ső és belső adottságokat te­kintve nem ígér gyors és látványos sikereket. Azt vi­szont hiszem, hogy követke­A közönség egy csoportja zetes munkával és közös erőfeszítéssel előbbre jutha­tunk az ország, és szűkebb pátriánk fejlődésében. Afra kell törekednünk, hogy még inkább kiaknázzuk a szo­cialista társadalmi rend elő­nyeit, mozgásba hozzuk a fejlődés eddig még szunnya­dó hajtóerőit. Mint gazdasági vezető úgy ítélem meg, hogy az elkövet­kező időszak legfontosabb feladatai közé tartozik meg­teremteni a javak és szol­gáltatások érzékelhető bővü­lésének feltételeit. Ez azon­ban csak úgy valósulhat meg, ha fokozzuk a népgaz­daság teljesítőképességét, to­vább javítjuk külgazdasági pozíciónkat, és racionálisab­ban használjuk ki belső erő­forrásainkat. Az életkörülmények fej­lesztése csak az elosztható és felhasználható források bővítésével lehetséges. Az élénkebb gazdasági növeke­dés nemcsak az irányításon múlik, hanem az állampol­gárok, a dolgozók céljaink­kal való azonosulásán is. A lakosság termelőként és fo­gyasztóként is közvetlenül részese városunk gazdálko­dásának. Magatartásával, fe­gyelmével, teljesítményével, munkájának minőségével be­folyásolja a nemzeti vagyon gyarapítását, az életkörülmé­nyek alakulását. Társadalmi rendszerünk fejlődése feltételezi, hogy az emberek mind szélesebb kö­re vegyen részt a társadalmi viszonyainkat formáló dön­tések előkészítésében, ki­alakításában és- végrehajtá­sának ellenőrzésében. Bárki lesz az országgyűlési képvi­selő, közéleti tisztségének csak úgy tud eredményesen eleget tenni, ha a választó- polgárok jogai és kötelessé­gei együttesen érvényesül­nek, növekszik a közéleti aktivitás, a közügyek iránti érdeklődés és az állampol­gári fegyelem. Érdekeltek vagyunk ab­ban, hogy megőrizzük és újakkal gyarapítsuk vívmá­nyainkat, hogy továbbra is békében, biztonságban él­hessünk, szabadon megvaló­síthassuk közösségi és egyé­ni céljainkat! Kedves elvtársak! Szolnok 2. számú ország- gyűlési képviselő kerületében is azt tapasztaltam, hogy a lakosság érdeklődése, akti­vitása megnövekedett a köz­ügyek iránt. A jelölő gyűlé­seken megfogalmazták a teendőket az elkövetkező idő­szakra képviselőjük, tanács­tagjaik számára. Szóba ke­rültek olyan jogos igények, melyek egy része helyi ösz- szefogással, más részük csak országos segítséggel oldható meg. Lehet és kell tennünk annak érdekében, hogy a város iparnegyede, a mun­káslakta kerületek a megye- székhely rangjához méltó kommunális, szociális és ke­reskedelmi ellátásban része­süljenek. Az ide települt gyárak és üzemek közös erő­feszítésével, az igényes la­kosság összefogásával, a vá­rosi és a megyei tanács ak­tív közreműködésével belát­ható időn belül megoldható­nak tartom az Újvárosi és a Rákóczi úti iskola össze­hangolt fejlesztését, a két- műszakos tanítás megszün­tetését. Véleményem szerint sür­gős megoldást kell találnunk a déli ipartelepre vezető út korszerűsítésére. Kiemelt fel­adatok közé sorolom a kór­házi rekonstrukció befeje­zését, az egészségügyi ellá­tás technikai színvonalának növelését. Az idősebb gene­rációért érzett felelősség ar­ra késztet, hogy ösztönözzem az illetékeseket és önmagun­kat: bővítsük a szociális otthont. Meggyőződésem, hogy az említettek megoldá­sa a lakosság aktív, cselek­vő támogatásával a VII. öt­éves terv időszakában le­hetséges. Ezen a fórumon — és még ezt követőkön is — szólnom kell arról, hogy hovatovább csődbe kerül Szolnok város közlekedése. A megye, a vá­ros anyagi ereiét meghaladó feladatról van szó, amikor a 4 számú fő közlekedési út városi átmenő szakasza, va­lamint az ehhez kapcsolódó új Tisza-híd megépítésének szükségességét hangsúlyo­zom. Tudom, szóltam is ró­la, hogy az ország teherbíró- képessége véges. Ennek elle­nére azt kell mondanom, hogy az országos hatáskörű szerveknek érdemben kell foglalkozni a beruházási ja­vak elosztásakor e kérdés­sel, ez ugyanis nemcsak me­gyei érdek. A kelet-magyar­országi és a kelet-európai nagy átmenő forgalom, a városunkat átszelő szűkös úton, a megrokkant Tisza- hídon bonyolódik. Félreértés ne essék, nem volt szándé­kom panasznapot tartani, de úgy érzem, hogy kötelessé­gem volt tolmácsolni ezen a választási nagygyűlésen is a város lakóinak véleményét. Befejezésül engedjék meg, hogy arra ösztönözzem a választópolgárokat: június 8-án a képviselőkre és a ta­nácstagokra adott szavaza­tukkal segítsék elő a tár­sadalmi összefogás politiká­ja melletti kiállást. Népünk érdeke, hogy biztonságban, békében jobban élhessünk e hazában. Eddigi következetes tevékenységünk, politikánk erre megfelelő biztosíték. Dr. Sziráki András, or­szággyűlési képviselőjelölt után az elnöklő Sándor László Kiss János római ka­tolikus címzetes kanonok­nak képviselőjelöltnek adta meg a szót. (Folytatás a 3, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents