Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁJUS 15. Kitüntetett KISZ-szervezetek Mi köze az iskolai demokráciának a hivatástudathoz? A forradalmi ifjúsági na­pokon a KISZ legmagasabb kollektív kitüntetését, a KISZ Központi Bizottságá­nak Vörös Vándorzászlaját kapta a tiszaföldvári Hajnó­czy József Gimnázium és Óvó­női Szakközépiskola KISZ- szervezete, ez alkalomból lá­togattam Tiszaföldvárra. Két diáklány ül velem szemben és egyáltalán nin­Egymásra néznek, melyi­kük kezdje. Horváth Andrea pontosít: — Tehát az lenne a kér­dés, mennyiben érvényesül nálunk a suliban a demok­ratizmus és milyen a diák­önkormányzat? Hogyan ítél­jük meg a mi viszonyainkat az ideálishoz? Azt hiszem — még az ideálist, tehát az el­érhetetlent szemmel tartva is kimondhatom —, scrfk eleme megtalálható nálunk a diák­önkormányzatnak, az iskolai demokráciának. — Jobb lesz, ha példákat sorolunk, ugye? — pattan most nyeregbe Patkós Ágnes. — Az elmúlt tanévben pél­dául minden diáknak na gyón szimpatikus volt, hogy az iskolai házirend megfo­galmazása előtt az osztá­lyokban megvitattuk a házi­rend régi pontjait, és néhány újat javasoltunk. Igaz akadt néhány osztály, amelyikben nem vették komolyan, de a többségükben igen. Azután az iskolai KISZ-bizottság ki­bővített ülésén — a KISZ- alapszervezeti titkárokkal és az osztály diákbizottsági tit­— Alapszervezeteink kö­zött megtalálható az ének- karos, a sportos, a barlan­gász, a képzőművész, az or­szágjáró, az ifjú gárdista, a közművelődési, az idegen nyelvi levelező. Mindenki abba jelentkezik, amelyik megfelel az érdeklődésének — magyarázza Ágnes. — Én például a képzőművészeti alapszervezet tagja vagyok. Kiállításokat nézünk meg közösen, saját munkáinkból rendezünk kamarakiállítást itt az iskolában, bábokat, já­tékokat szemléltető eszközö­ket készítünk a bölcsődék­nek. Andrea: — Mi, az ország­járók, nem dicsekedhetünk nagy túrákkal, de azt hiszem, ha kisétálunk egy szalonna­sütésre a közeli Tisza-partra, csenek megszeppenve. Ellen­kezőleg! Világosan, érthető­en, nagyon határozottan fo­galmaznak. Mondhatnám; realistán és öntudatosan, de- hát ennek megítélése úgyis az olvasó dolga. Iskolósdit játszunk. Két fogalmat írok egy fehér papírra: „iskolai demokratizmus, önkormány­zat'’. Feléjük fordítom. — Ez lesz a „témánk”? — Igen! károkkal közösen — össze­gyűjtöttük a véleményeket. Nehezen indult a vita, de az­tán mindenki hozzászólt. Vé­gül is rólunk volt szó! Az összegzés után a diákság vé­leményét csokorba gyűjtve juttattuk el igazgató úrnak. — És? — A tantestületi értekezle­ten én, mint az iskolai KISZ- bizottság titkára és egy diák­társam, az érdekvédelmi munkabizottság elnöke vet­tünk részt. Hát, a tanárok is vitatták a házirend egyes pontjait, de végül elfogadták javaslatainkat. Nem ismerem a többi középiskola házi­rendjét, de úgy érzem, a mi­énk elég demokratikus. — Most biztosan a KISZ- ről kellene mondanunk vala­mit — „váltanak” beszélge­tő partnereim. — Igen. Tudom, hogy a Hajnóczyban megőrizték az alapszervezetek vertikális szerveződési formáját, azaz nem egy Osztály alkot egy alapszervezetet, hanem ér­deklődési körük alapján je­lentkezhetnek a fiatalok a nekik ‘tetszőbe. és jól érezzük magunkat, az is valami. Nem biztos, hogy az ország megismerése csu­pán az idegenforgalmi neve­zetességek meglátogatását je­lenti. Itt élünk, legalábbis itt töltünk négy diákévet, szerintem lesz mire emlé­keznünk Martf ű és Tisza- földvár környékéről is. El ne felejtsem; az alapszerve­zettel közösen láttuk Pesten a Sztárcsinálókat. De ne csak a saját alapszervezetünkről beszéljünk, nyilván másra is kíváncsi. — Valóban. — Jó, nézzük a politikai képzést, a mai-xista diákaka­démiát. A témaköröket mi magunk állítjuk össze — eb­ben is megmutatkozik a de­mokratizmus —, és mi szervezzük a sorozatot az utóbbi két évben. Alaposan áttekintettük például az öt­venes évek gazdasági, poli­tikai, kulturális viszonyait, az 1956-os elelnforradalom előz­ményét, okait, következmé­nyeit. Az tetszett nagyon, hogy a tanárnő, Kesztyűs Mária, nem elvontan ma­gyarázott, nem a fellegekből „hintette az igét” a földre, hanem életszerűen, köznapi- an fogalmazott. Nagyon szí­vesen hallgattuk, és elfo­gadtuk, megértettük, amiket elmondott. — A pályaválasztás innen, az óvónői ,szakközépből, azt hiszem, egyszerű. Andrea: — Igenis is, meg nem is. Az utóbbi években sokan jelentkeznek tovább­tanulni, elsősorban tanár­vagy tanítóképző főiskolára. Tavaly a jelentkezők kéthar­madát fel is vették. Ági: — Az általános isko­lában nem örültek a tanára­im hogy ezt a szakközépis­kolát választottam. Több eszed van annál, hogy „csak” óvónő legyél — mondták. Nem volt jogos az aggodal­muk! Igaz, a humán tár­gyakból — magyarból, törté­nelemből — kevesebbet kap­tunk az óvónői osztályok­ban, mint a gimnazisták, vi­szont nekünk más a gon­dolkodásunk, és ezt a pszic­hológiának, a pedagógiának köszönhetjük. Tényleg gazdagabbak lettünk Andrea: — Igen a pszi­chikai érzékünk rengeteget fejlődött, ezt abból is észre­vettem, hogy mi valahogy másképpen szólunk az embe­rekhez. Vagy említhetném: a rajzot, a szépérzéket vagy a zenét, amit nem mindig sze­rettünk tanulni, most mégis belátjuk, hogy az általános műveltséghez igenis hozzá­tartozik, tényleg gazdagab­bak lőttünk. Ági: — Azt hiszem, na­gyon nagy részünkben ki­alakította az iskola a hiva­tástudatot, egyáltalán nem bántam meg ezt a négy évet. Tanárképzőre jelentkezem magyar-népművelés szakra. De én olyan népművelő sze­retnék lenni, aki a gyere­kekkel foglalkozik. Nem ül­nék be egy művelődési ház irodájába, nem lődörögnék az előcsarnokában. A gyerekek­kel szeretnék klassz dolgo­kat csinálni. Ehhez meg­kaptuk az alapot Tiszaföld- váron. Egri Sándor Megvitattuk a házirendet Alapazervezetek érdeklődési kör szerint Megkezdődött a rendelés a zalaegerszegi kórház diagnosztikai tömbjében. Az új egészségügyi létesítmény több mint 150 millió forintba került, és határidőre ké­szült el. Képünkön: gerincbántalmak gyógyítása vibrációs géppel A Tisza II. víztározó közelsége a megyében egyre több embert ösztökél amatőr hajó- építésre. Dorozsmai István, a jászberényi Műszeripari Vállalat dolgozója 7 méter hosszú motoros hajóján dolgozik, amelyet a víztározón, illetve a Tiszán kíván hasz­nálni Hatvan fiatal Nemzetiségi óvodai napok Kísérlet az eredményesebb nyelvoktatásra Külföldi szakemberek budapesti tanulmányútja A világ különböző orszá­gaiból érkezett 60 fiatal ve­zető szakember ismerkedett a magyar gazdasági élet kérdéseivel hétfőn a Ma­gyar Kereskedelmi Kamará­ban. Az USA-beli Massachu­setts Institute of Technology által szervezett program hallgatói kétnapos szakmai tanulmányú tjük során az iparvállalatok és mezőgaz­dasági üzemek vezetéséről, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara feladatairól, és a ma­gyarországi vezetőképzésről tájékozódtak. A hallgatók a Kamara szervezésében ellá­togattak a dunavarsányi Pe­tőfi Termelőszövetkezetbe is. Hétfőn folytatódtak Esz­tergomban az országos nem­zetiségi óvodai napok. A több mint 100 óvónő részvé­telével megtartandó tanács­kozásokon és gyakorlati be­mutatókon a nemzetiségi nyelvoktatás helyzetét és to­vábbfejlesztését veszik számba. Hazánkban a nem­zetiség lakta településeken német, román, szerbhorvát, szlovák és szlovén nyelvet ta­nulnak a gyerekek; az ország 247 nemzetiségi óvodájában, 12 500 óvodás ismerkedik 465 óvónő segítségével anyanyel­vével. A jelenleg általánosan al­kalmazott oktatási módszer nem megfelelő, mert az óvo­dákban hetente négy alka­lommal megtartott. 20—25 percig tartó foglalkozás ke­vés ahhoz, hogy a kicsik jól megtanulják anyanyelvűket. A magyar és a nemzetiségi nyelv azonos szintű elsajátí­tására három esztendeje Ba­ranya német, Bács-Kiskun, szerbhorvát és Békés megye szlovák nyelvet tanító 25 óvodájában oktatási kísér­letbe kezdtek: a gyerekek hetente két egész napon át, a többi napokon pedig egy- egy adott helyzetben — já­ték, öltözködés, étkezés és kirándulás közben — csak •nemzetiségük nyelvén be­szélnek. Így az óvodások 'megtanulhatnak anyanyel- 'vükön gondolkodni is. A három évig tartó kísér­leti szakasz befejeződött. Az új tananyagot az ország va­lamennyi nemzetiségi óvo­dájában az 1986,87-es tanév­ben vezetik be. Az óvónőket ezt megelőzően készítik fel a módszer alkalmazására. A tanácskozáson elhangzott, 'hogy ehhez a jelenleginél 'több, a nemzetiségi nyelvet 'jól beszélő óvónőre lesz ‘szükség. A nemzetiségi óvodai na­pok tegnap gyakorlati be­mutatókkal és szekcióülések­kel folytatódtak. A résztve­vők Leányvár, Kesztélc, Pi- liscsév és Cső Ínok közsé­gek nemzetiségi óvodáiba látogattak. Egyelőre öten vannak Szolnokon őrzik a város tisztaságát Üzletek előtt sö- rözgetők, zöldte­rületre hajtó gép- ikocsi vezetők, ti­losban fürdőzők, utcán szemetelők, engedély nélkül közterületet hasz­nálók — csak néhány példa, ami általános fel­háborodást vált Iki. A jó szó ke­lvésnek bizonyult az ilyen és hason­ló vétségek meg­akadályozására. Budapesten már három éve meg­alakult a város védelmét szolgáló testület, melynek tagjai a közterü- tet felügyteleitével foglalkoznak. A múlt év őszén új kormányrlendelet szüle­tett, mely szerint a nagyobb városok helyi tanácsai is kezdeményezhetik hason­ló testület megszervezését. Ez év január elejétől Szol­nokon is megalakult az egyelőre öttagú, egyenruhás szervezet. Létrehozásának több oka volt. A legfőbb: az utóbbi években a megyeszék­helyen is elszaporodtak a közterület elleni vétségek, amelyet nem lehetett tovább ölbe tett kézzel nézni. Az egyenruhás járőrök azonban nem tudnak csodá­kat művelni a lakosság és az illetékes társadalmi szer­vezetek segítsége nélkül. A kezdeti lépéseket már meg­közterület-felügye lök egyike tették az összehangoltabb, eredményesebb munka érde­kében. Felvették a kapcsola­tot a Hazafias Népfront és a kommunális üzem dolgozói­val. Emellett, természetesen szükség van a lakosság meg­értő, segítő szándékára is. Nem árt tudni, hogy a jár­őrök helyszíni bírságot is ki­vethetnek a szabálytalanko­dókra. Megfontolandó, hogy érdemes-e eldobni a csik­ket a papírzsebkendőt, ugyanis 100—500 forintig terjedő bírság lehet az ára a kényelem és hanyagság szülte felelőtlenségnek. In­dokolt esetben joga van a közterület-felügyelőnek sza­bálysértési eljárást is indí­tani. S egy ilyen eljárás az előbb említett összeg több­szörösét jelenti a közterüle­tet veszélyeztetőnek. A sza­bálysértő köteles kérésre be­mutatni a személyi igazol­ványát is. Felesleges kifogá­sokat emelni, vagy ellen- ktezni, mert ez újabb sza­bálysértési eljárást von maga után. Sokan előszeretettel öntik a szemétgyűjtő konténer mellé a szemetet, s akadnak olyanok is szép számmal, akik felrúgva a szabályokat, középületekre ragasztják külünfoöző hirdetéseiket, an­nak ellenére, hogy találni a városban errle kijelölt he­lyet. Már az első hónap tapasz­talatai is jó eredményekkel biztatnak. Mivel a lakos­ság körében kevéssé ismerik az új szervezetet, a legtöbb esetben egyelőre szóbeli fi­gyelmeztetéssel élnek a városrendészek. A minap egy maszek te­herfuvarozót csíptek el, amint egy autónyi szeméttől akart megszabadulni, de nem az arra kijelölt helyen. Amikor odaléptek hozzá, már sejtette, miről van szó. — Tudom, lebuktam, — adta meg magát, és már nyúlt is a pénztárcáért. Talán egy idő elteltével feleslegessé válik a figyel­meztetés, és a bírság, s az ezt kiszabó testület is. Je­lenlegi létjogosultsága azon­ban elvitathatatlan. — bk — A szolnoki

Next

/
Thumbnails
Contents