Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-15 / 112. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁJUS 15. Kitüntetett KISZ-szervezetek Mi köze az iskolai demokráciának a hivatástudathoz? A forradalmi ifjúsági napokon a KISZ legmagasabb kollektív kitüntetését, a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlaját kapta a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola KISZ- szervezete, ez alkalomból látogattam Tiszaföldvárra. Két diáklány ül velem szemben és egyáltalán ninEgymásra néznek, melyikük kezdje. Horváth Andrea pontosít: — Tehát az lenne a kérdés, mennyiben érvényesül nálunk a suliban a demokratizmus és milyen a diákönkormányzat? Hogyan ítéljük meg a mi viszonyainkat az ideálishoz? Azt hiszem — még az ideálist, tehát az elérhetetlent szemmel tartva is kimondhatom —, scrfk eleme megtalálható nálunk a diákönkormányzatnak, az iskolai demokráciának. — Jobb lesz, ha példákat sorolunk, ugye? — pattan most nyeregbe Patkós Ágnes. — Az elmúlt tanévben például minden diáknak na gyón szimpatikus volt, hogy az iskolai házirend megfogalmazása előtt az osztályokban megvitattuk a házirend régi pontjait, és néhány újat javasoltunk. Igaz akadt néhány osztály, amelyikben nem vették komolyan, de a többségükben igen. Azután az iskolai KISZ-bizottság kibővített ülésén — a KISZ- alapszervezeti titkárokkal és az osztály diákbizottsági tit— Alapszervezeteink között megtalálható az ének- karos, a sportos, a barlangász, a képzőművész, az országjáró, az ifjú gárdista, a közművelődési, az idegen nyelvi levelező. Mindenki abba jelentkezik, amelyik megfelel az érdeklődésének — magyarázza Ágnes. — Én például a képzőművészeti alapszervezet tagja vagyok. Kiállításokat nézünk meg közösen, saját munkáinkból rendezünk kamarakiállítást itt az iskolában, bábokat, játékokat szemléltető eszközöket készítünk a bölcsődéknek. Andrea: — Mi, az országjárók, nem dicsekedhetünk nagy túrákkal, de azt hiszem, ha kisétálunk egy szalonnasütésre a közeli Tisza-partra, csenek megszeppenve. Ellenkezőleg! Világosan, érthetően, nagyon határozottan fogalmaznak. Mondhatnám; realistán és öntudatosan, de- hát ennek megítélése úgyis az olvasó dolga. Iskolósdit játszunk. Két fogalmat írok egy fehér papírra: „iskolai demokratizmus, önkormányzat'’. Feléjük fordítom. — Ez lesz a „témánk”? — Igen! károkkal közösen — összegyűjtöttük a véleményeket. Nehezen indult a vita, de aztán mindenki hozzászólt. Végül is rólunk volt szó! Az összegzés után a diákság véleményét csokorba gyűjtve juttattuk el igazgató úrnak. — És? — A tantestületi értekezleten én, mint az iskolai KISZ- bizottság titkára és egy diáktársam, az érdekvédelmi munkabizottság elnöke vettünk részt. Hát, a tanárok is vitatták a házirend egyes pontjait, de végül elfogadták javaslatainkat. Nem ismerem a többi középiskola házirendjét, de úgy érzem, a miénk elég demokratikus. — Most biztosan a KISZ- ről kellene mondanunk valamit — „váltanak” beszélgető partnereim. — Igen. Tudom, hogy a Hajnóczyban megőrizték az alapszervezetek vertikális szerveződési formáját, azaz nem egy Osztály alkot egy alapszervezetet, hanem érdeklődési körük alapján jelentkezhetnek a fiatalok a nekik ‘tetszőbe. és jól érezzük magunkat, az is valami. Nem biztos, hogy az ország megismerése csupán az idegenforgalmi nevezetességek meglátogatását jelenti. Itt élünk, legalábbis itt töltünk négy diákévet, szerintem lesz mire emlékeznünk Martf ű és Tisza- földvár környékéről is. El ne felejtsem; az alapszervezettel közösen láttuk Pesten a Sztárcsinálókat. De ne csak a saját alapszervezetünkről beszéljünk, nyilván másra is kíváncsi. — Valóban. — Jó, nézzük a politikai képzést, a mai-xista diákakadémiát. A témaköröket mi magunk állítjuk össze — ebben is megmutatkozik a demokratizmus —, és mi szervezzük a sorozatot az utóbbi két évben. Alaposan áttekintettük például az ötvenes évek gazdasági, politikai, kulturális viszonyait, az 1956-os elelnforradalom előzményét, okait, következményeit. Az tetszett nagyon, hogy a tanárnő, Kesztyűs Mária, nem elvontan magyarázott, nem a fellegekből „hintette az igét” a földre, hanem életszerűen, köznapi- an fogalmazott. Nagyon szívesen hallgattuk, és elfogadtuk, megértettük, amiket elmondott. — A pályaválasztás innen, az óvónői ,szakközépből, azt hiszem, egyszerű. Andrea: — Igenis is, meg nem is. Az utóbbi években sokan jelentkeznek továbbtanulni, elsősorban tanárvagy tanítóképző főiskolára. Tavaly a jelentkezők kétharmadát fel is vették. Ági: — Az általános iskolában nem örültek a tanáraim hogy ezt a szakközépiskolát választottam. Több eszed van annál, hogy „csak” óvónő legyél — mondták. Nem volt jogos az aggodalmuk! Igaz, a humán tárgyakból — magyarból, történelemből — kevesebbet kaptunk az óvónői osztályokban, mint a gimnazisták, viszont nekünk más a gondolkodásunk, és ezt a pszichológiának, a pedagógiának köszönhetjük. Tényleg gazdagabbak lettünk Andrea: — Igen a pszichikai érzékünk rengeteget fejlődött, ezt abból is észrevettem, hogy mi valahogy másképpen szólunk az emberekhez. Vagy említhetném: a rajzot, a szépérzéket vagy a zenét, amit nem mindig szerettünk tanulni, most mégis belátjuk, hogy az általános műveltséghez igenis hozzátartozik, tényleg gazdagabbak lőttünk. Ági: — Azt hiszem, nagyon nagy részünkben kialakította az iskola a hivatástudatot, egyáltalán nem bántam meg ezt a négy évet. Tanárképzőre jelentkezem magyar-népművelés szakra. De én olyan népművelő szeretnék lenni, aki a gyerekekkel foglalkozik. Nem ülnék be egy művelődési ház irodájába, nem lődörögnék az előcsarnokában. A gyerekekkel szeretnék klassz dolgokat csinálni. Ehhez megkaptuk az alapot Tiszaföld- váron. Egri Sándor Megvitattuk a házirendet Alapazervezetek érdeklődési kör szerint Megkezdődött a rendelés a zalaegerszegi kórház diagnosztikai tömbjében. Az új egészségügyi létesítmény több mint 150 millió forintba került, és határidőre készült el. Képünkön: gerincbántalmak gyógyítása vibrációs géppel A Tisza II. víztározó közelsége a megyében egyre több embert ösztökél amatőr hajó- építésre. Dorozsmai István, a jászberényi Műszeripari Vállalat dolgozója 7 méter hosszú motoros hajóján dolgozik, amelyet a víztározón, illetve a Tiszán kíván használni Hatvan fiatal Nemzetiségi óvodai napok Kísérlet az eredményesebb nyelvoktatásra Külföldi szakemberek budapesti tanulmányútja A világ különböző országaiból érkezett 60 fiatal vezető szakember ismerkedett a magyar gazdasági élet kérdéseivel hétfőn a Magyar Kereskedelmi Kamarában. Az USA-beli Massachusetts Institute of Technology által szervezett program hallgatói kétnapos szakmai tanulmányú tjük során az iparvállalatok és mezőgazdasági üzemek vezetéséről, a Magyar Kereskedelmi Kamara feladatairól, és a magyarországi vezetőképzésről tájékozódtak. A hallgatók a Kamara szervezésében ellátogattak a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetbe is. Hétfőn folytatódtak Esztergomban az országos nemzetiségi óvodai napok. A több mint 100 óvónő részvételével megtartandó tanácskozásokon és gyakorlati bemutatókon a nemzetiségi nyelvoktatás helyzetét és továbbfejlesztését veszik számba. Hazánkban a nemzetiség lakta településeken német, román, szerbhorvát, szlovák és szlovén nyelvet tanulnak a gyerekek; az ország 247 nemzetiségi óvodájában, 12 500 óvodás ismerkedik 465 óvónő segítségével anyanyelvével. A jelenleg általánosan alkalmazott oktatási módszer nem megfelelő, mert az óvodákban hetente négy alkalommal megtartott. 20—25 percig tartó foglalkozás kevés ahhoz, hogy a kicsik jól megtanulják anyanyelvűket. A magyar és a nemzetiségi nyelv azonos szintű elsajátítására három esztendeje Baranya német, Bács-Kiskun, szerbhorvát és Békés megye szlovák nyelvet tanító 25 óvodájában oktatási kísérletbe kezdtek: a gyerekek hetente két egész napon át, a többi napokon pedig egy- egy adott helyzetben — játék, öltözködés, étkezés és kirándulás közben — csak •nemzetiségük nyelvén beszélnek. Így az óvodások 'megtanulhatnak anyanyel- 'vükön gondolkodni is. A három évig tartó kísérleti szakasz befejeződött. Az új tananyagot az ország valamennyi nemzetiségi óvodájában az 1986,87-es tanévben vezetik be. Az óvónőket ezt megelőzően készítik fel a módszer alkalmazására. A tanácskozáson elhangzott, 'hogy ehhez a jelenleginél 'több, a nemzetiségi nyelvet 'jól beszélő óvónőre lesz ‘szükség. A nemzetiségi óvodai napok tegnap gyakorlati bemutatókkal és szekcióülésekkel folytatódtak. A résztvevők Leányvár, Kesztélc, Pi- liscsév és Cső Ínok községek nemzetiségi óvodáiba látogattak. Egyelőre öten vannak Szolnokon őrzik a város tisztaságát Üzletek előtt sö- rözgetők, zöldterületre hajtó gép- ikocsi vezetők, tilosban fürdőzők, utcán szemetelők, engedély nélkül közterületet használók — csak néhány példa, ami általános felháborodást vált Iki. A jó szó kelvésnek bizonyult az ilyen és hasonló vétségek megakadályozására. Budapesten már három éve megalakult a város védelmét szolgáló testület, melynek tagjai a közterü- tet felügyteleitével foglalkoznak. A múlt év őszén új kormányrlendelet született, mely szerint a nagyobb városok helyi tanácsai is kezdeményezhetik hasonló testület megszervezését. Ez év január elejétől Szolnokon is megalakult az egyelőre öttagú, egyenruhás szervezet. Létrehozásának több oka volt. A legfőbb: az utóbbi években a megyeszékhelyen is elszaporodtak a közterület elleni vétségek, amelyet nem lehetett tovább ölbe tett kézzel nézni. Az egyenruhás járőrök azonban nem tudnak csodákat művelni a lakosság és az illetékes társadalmi szervezetek segítsége nélkül. A kezdeti lépéseket már megközterület-felügye lök egyike tették az összehangoltabb, eredményesebb munka érdekében. Felvették a kapcsolatot a Hazafias Népfront és a kommunális üzem dolgozóival. Emellett, természetesen szükség van a lakosság megértő, segítő szándékára is. Nem árt tudni, hogy a járőrök helyszíni bírságot is kivethetnek a szabálytalankodókra. Megfontolandó, hogy érdemes-e eldobni a csikket a papírzsebkendőt, ugyanis 100—500 forintig terjedő bírság lehet az ára a kényelem és hanyagság szülte felelőtlenségnek. Indokolt esetben joga van a közterület-felügyelőnek szabálysértési eljárást is indítani. S egy ilyen eljárás az előbb említett összeg többszörösét jelenti a közterületet veszélyeztetőnek. A szabálysértő köteles kérésre bemutatni a személyi igazolványát is. Felesleges kifogásokat emelni, vagy ellen- ktezni, mert ez újabb szabálysértési eljárást von maga után. Sokan előszeretettel öntik a szemétgyűjtő konténer mellé a szemetet, s akadnak olyanok is szép számmal, akik felrúgva a szabályokat, középületekre ragasztják külünfoöző hirdetéseiket, annak ellenére, hogy találni a városban errle kijelölt helyet. Már az első hónap tapasztalatai is jó eredményekkel biztatnak. Mivel a lakosság körében kevéssé ismerik az új szervezetet, a legtöbb esetben egyelőre szóbeli figyelmeztetéssel élnek a városrendészek. A minap egy maszek teherfuvarozót csíptek el, amint egy autónyi szeméttől akart megszabadulni, de nem az arra kijelölt helyen. Amikor odaléptek hozzá, már sejtette, miről van szó. — Tudom, lebuktam, — adta meg magát, és már nyúlt is a pénztárcáért. Talán egy idő elteltével feleslegessé válik a figyelmeztetés, és a bírság, s az ezt kiszabó testület is. Jelenlegi létjogosultsága azonban elvitathatatlan. — bk — A szolnoki