Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-15 / 112. szám
1985. MÁJUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 2. számú választókerület — Szolnok Vannak emberek, akik már az első pillanatban közvetlenek, „kinyílnak”. Pedig ritka eset az ilyen. Ma inkább az a gyakoribb, hogy ugyanabban a városban, vagy községben élők is olyan távol vannak, mintha egyikőjük Makón, másikuk pedig mondjuk Budapesten élne. Gyorsan túlesünk Szalay Lászlóval a bemutatkozás kötelező formaságain, ötvenegy evvel ezelőtt egy vasi kisközségben, Rátóton született. Apja vasutasként kereste meg a csialád kenyerét. S ahol szükség volt a munkájára, úgy vándoroltak egyik helyről a másikra. így Szalay László gyerekkora két testvérével együtt Lukácsházán és Répcevisen telt el. A három gyerek köSzalay László a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója zül talán ő volt a legérdek- lődőbb a világ dolgai iránt. Beiratkozott a szombathelyi középiskolába s 1951-ben leérettségizett. — 1945—46 telén — emlékezik vissza — naponta mindenkinek vinni kellett három darab fát, hogy a tanteremben meleg legyen. Tizenhét évesen kollégista lett, s az a másfél év meghatározta politikai hovatartozását. Érettségi után jelentkezett a veszprémi Vegyipari Egyetemre, ahol 1956-ban diplomát szerzett. Feleségét is ott ismerte meg. — Hogyan kerültem Szolnokra? — kérdez vissza, s válaszol is rá: — Csak itt volt egyszerre két vegyész- mérnöki állás. így feleségemmel együtt itt kötöttünk ki. Idekerülésem éve megegyezik párttagságom kezdetével is. Mi itt tanultuk meg igazán a szakmát — magyarázza. — Ma viszont stabil műszaki gárda irányítja a gyár munkáját. így a fiatal szakembereknek is van kiktől tanulniuk. Mindig törekedett rá. hogy racionális döntéseket hozzanak, s hogy ennek megvan az eredménye bizonyítja az is, hogy a 4 milliárdos termelési értéket produkáló nagyüzem évtizedek óta megbízhatóan gazdálkodik. Szalay László végigjárta a különböző lépcsőfokokat is. Gyakornokként kezdett az akkor négyszáz embert foglalkoztató kisüzemben. Majd műszakos művezető, technológus, termelési főosztályvezető, főmérnök s immár hat éve a TVM igazgatója. Tudta, az évek gyorsan szállnak, s hogy értelmesen teljenek el, elvégezte a Marx Károly Közgazdaság- tudomány Egyetem mérnökközgazdász s.zakát. miközben politikailag is továbbképezte magát. Két gyermeke van. Fia szintén vegyészmérnök, lánya pedagógusnak készül. 22 évig volt városi tanácstag, öt éve a városi párt-végrehajtóbizottságban tevékenykedik. A közéletben szerzett gazdag tapasztalatai alapján most országgyűlési képviselőnek jelölték. S ha megválasztanák, választóival ösz- szefogva a közösség érdekeiért szeretne tevékenykedni, úgy. hogy elégedettek legyenek vele. Dr. Sziráki András a szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója Reggel hat és fél nyolc között bárki bemehet hozzá. Nem kell előzetesen bejelentkezni, időpontot egyeztetni. Fogadja munkatársait, s osztozik gondjaikban, örömeikben. A vezérigazgatói székben sem feledte el, honnan indult. 1932-őt írtak, amikor Sziráki András Jászladányban, egy kubikos család első gyermekeként meglátta a napvilágot. Aztán még öt testvére született. A családban gyakori volt a nélkülözés, hiszen előfordult, hogy édesapjuk nem kapott munkát. A felszabadulás Szirákji András életében is sorsfordulót jelentett. Elvégezte a négy polgárit, s géplakatos szakmát tanult. Tizenhat évesen Pestre került, s a Ganz Villamossági Művek gyárában dolgozott. A munka mellett kitanulta az esztergályos szakmát is. Éjszakai műszakokat vállalt, de bírta, hiszen fiatal volt. Felfigyeltek rá, ismert emberré vált a gyárban. Az üzemi rádió gyakran emlegette, s dicsérte 2—300 százalékos teljesítményéért. — Egy éjszaka — meséli — munka közben megkeresett az igazgató, s megkérdezte, miért csinálom? Váratlanul ért a kérdés. — Egyrészt azért, mert azt hallottam, hogy a szocializmust csak munkával lehet felépíteni, másrészt a személyes boldogulásom miatt — válaszoltam neki. Tudja, ennek már lassan 36 éve... mondja elgondolkodva. Sziráki András 19 évesen már párttagjelölt. Az ötvenes évek elején a honvédelem fejlesztése is fontos feladattá vált. Amikor hívták, nem tétovázott, s kitüntetéssel elvégezte a hároméves katonai—műszaki iskolát, majd Pesten és Szolnokon tanította a néphadsereg jövendő tisztjeit. Leszerelése után a ’60-as évek elején már az ország egyik nagy gépjavító állomásának igazgatója Tószegen. Érezte, tudta, csak úgy felelhet meg a sokasodó követelményeknek, ha minél többet tanul, hiszen Sziráki András kevésbé 'az ígéretek, inkább a tettek embere. így elvégezte a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karát, majd 1975-ben a Politikai Főiskolán szerzett diplomát. Ugyanebben az évben már a szolnoki Mezőgép első számú vezetője. Ma pedig egy 2 és félmilliárdos termelési értéket produkáló, négyezerhá- roinszáz dolgozót foglalkoztató, a világpiacon is jegyzett nagyvállalat vezérigazgatója; tagja a megyei tanács végrehajtó bizottságának. Sziráki Andrást először jelölték országgyűlési képviselőnek. Ha megválasztanák, bőven lenne tennivalója a város déli iparvidékén, ebben a nagy, munkáslakta körzetben. Többek között az iskolabővítést a közműellátás fejlesztését, a környezet fokozott védelmét szeretné elősegíteni. N. T. Még szükség van Nehéz feltételek között is eredményesen gazdálkodnak Majoros Kíroly látogatása a Palotási állami Gazdaságban Frissen kelt kiskacsa a keltetőgépnél. Majoros Károly, Simon József a gazdaság vezetőinek társaságában Tegnap a Palotási Állami Gazdaságba látogatott Majoros Károly, az MSZMP 'Szolnok Megyei Bizottságának első titkára, Simon József, a megyei pártbizottság titkárának társaságában. A megyeszékhelyhez közeli gazdaság központjában Bagi Károly igazgató, Oláh János az üzemi pártbizottság titkára, Jász László szakszervezeti és Gál András KISZ.bizottsági titkár fogadta a vendégeiket. Bagi Károly igazgató bemutatta a Palotási Állami Gazdaságot. Elmondta, hogy a 12 ezer 144 hektár földön gazdálkodó kilencszázkilenc- venöt dolgozó évről évre nagy erőfeszítéseket fesz azért, hogy a szikes talajáról, szélsőséges időjárásáról közismert palotási, besenyszögi, tiszasülyi földeken minél jobb eredményeket érjen el. Jelenleg 9 ezer 260 hektár szántóföldön termelnek gabonaféléket, 405 hektáros halastavukban a megye éá a főváros ellátására tavaly 480 tonna halat neveltek. Legjelentősebb ágazatuk a baromfi, azon belül is a kacsatenyésztés és -nevelés. Bár adottságaik a megyei átlagnál rosszabbak, az évek során igyekeztek olyan ágazatokat kialakítani, amelyekre nincs hatással a csapadékszegény időjárás. A Palotási Állami Gazdaságot az ország legjobb 15 gazdasága közé sorolják tejtermelési eredményei alapján. Hatezertizennyolc liter tejet adnak jól gondozott teheneik, si a kubányi rizsprogram megvalósításával biztonságossá tették a rizságazatot. 1979- ben hektáronként még 700 kilogramm rizst takarítottak be, tavaly már 3196 kilogramm termést adott a rizsföldek hektárja. A gazdaság kacsatenyésizetének 90 százalékát külpiacokon értékesíti. Tavaly 8 millió kacsát tenyésztettek, illetve neveltek fel. Évente a háztáji gazdaságoknak 800 ezer napos kacsát adnak ki nevelésre, amelyhez minden szolgáltatást biztosítanak. Majoros Károly érdeklődéssel hallgatta a beszámolót, és megkérdezte, milyennek tartják a gazdaság vezetői az együttműködést, hogyan tudnak közösen dolgo^- 'ni a tömegszervezetekkel, a pártszervezetekkel. Jász László, a szakszervezeti bizottság titkára többek között azt mondta, hogy az együttműködés jó, s az elmúlt nehéz tél mintha megedzette volna az embereket, fegyelmezettebben dolgoznak, pontosabban teljesítik kötelezettségeiket. A munkafegyelem erősödéséről szólt Oláh János, az üzemi pártbizottság titkára is. Gál András a fiatalok helyzetéről, a gazdaság életében betöltött szerepéről beszélt. Majoros Károly úgy nyugtázta a véleményeket: a közös célokért láthatóan közösen munkálkodnak a gazdaságban. Elismeréssel szólt arról is, hogy a megyeszékhelyhez közeli gazdaság meg tudja tartani jól képzett szakembereit, a 45 egyetemet és főiskolát végzett vezető beosztású dolgozót és a kétszázötven szakmunkást is. Az eszmecsere után először a baromfiüzemtee látogatott el Majoros Kárply és Simon József. Ott Hamza Gábor, üzemvezető a keltetőtől a nevelőig végigkalauzolta őket a hatalmas csarnokokon. Bemutatott egy angol cégtől származó nagyszülő kacsapárt, a legújabb fajtát, a Super M-t, amelynek váltására most készülnek. A keltetőüzem Béke Szocialista Brigádjának kérésére az üzemlátogatás után Majoros Károly a brigádnaplóba írt: „Őszintén gratulálok termelésű eriedményeikhez, kísérletező eltökéltségükhöz. Kívánom, hogy sok siker kísérje tevékenységüket.” Majoros Károly és Simon József megnézte a frissen elárasztott rizsföldeket is, ahol Mózsik László ágazatvezető kalauzolta őket. Ütjük az óriás halastavaknál fejeződ dött be. S. J. Meyvédjük a békét és szocialista vívmányainkat adminisztratív eszközökre (Folytatás az 1. 'oldalról.) vannak, ez az alkalmazott és elfogadott árakban is tükröződik. Az ellenőrzött gazdálkodók többsége például az elszámolásoknál — szabálytalanul — úgynevezett vegyes árképzési módszert alkalmaz. gyakori az is. hogy a megrendelő által adott anyagot a számlában nem veszik figyelembe. A kisipari árellenőrzések általános tapasztalatai szerint egyes szakmákban, továbbá a kisebb településeken az irányáraknál alacsonyabb árakat érvényesítenek. 'Kalkulációkészítési kötelezettségüknek a kisiparosok eleget tesznek, az alapbizonylatok azonban sok esetben hiányosak. A magas építőipari árak ellenére az építő kisiparban sem tapasztaltak az árellenőrzések tisztesvégtelen haszonra való törekvést. A magánkereskedőknél minden negyedik ellenőrzés zárult hiányosságok feltárásával és szankcionálással. Jellemző a kisebb jelentőségű árdrágítás, a hiányos árjelzés. a bizonylatok hiánya, lejárt szavatosságú áru tartása. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén a vitához hozzászólók irreálisnak tartatták, hogy amíg a tavaly vállalatoknál, szövetkezeteknél és költségvetési üzemekben elvégzett 155 árellenőrzés után ezeknek a szervezeteknek 1 millió 34 ezer forinttal kellett a vevőket kártalanítaniuk, 2207 vizsgálat után ez az összeg a magánszektorban csupán 9300 forint volt. Az Országos Anyag- és Árhivatal az ülésen résztvevő képviselője, Bátonyi Elemér főosztályvezető elmondta. hogy a kisiparosok, a kiskereskedők és a munkaközös, ségek ellenőrzésének gyakorisága — mint országosan — Szolnok megyében is alacsony. Ennek oka azé szférában gazdálkodók számának az utóbbi időben tapasztalt igen gyors gyarapodása. A főosztályvezető elmondta, hogy az árellenőrző szervezetek intézkedései során hozott szankciók enyhék. Ez főleg azért rossz, mert a legújabb magyar árrendszert egy jövendő, meglehetősen erős piaci versenyt feltételezve alakították ki. Ez azonban még nem alakult ki. piaci automatizmusok a tisztességtelen árat alkalmazókat nem hozzák kedvezőtlen helyzetbe. ezért adminisztratív eszközökre is szükség van. amikor fellépnek ellenük. tv. SZ. J. (Folytatás az 1. oldalról,) világháború kirobbantása megakadályozásánál, a világbéke megőrzésénél nincs halaszthatatlanabb és fontosabb feladat. Ebben a küzdelemben történelmi jelentőségű szerepet töltött és tölt be a Varsói Szerződés. Ezek után arról beszélt, hogy az amerikai imperializmus a második világháború után az atomfegyver monopóliumára építve hidegháborús politikát folytatott a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Az agresszív katonai blokkok és támaszpontok egész hálózatát építette ki. 1949- ben létrehozta legerősebb politikai és katonai szervezetét a NATO-t. Ebben a feszült nemzetközi helyzetben. a szocializmus hatékony védelme érdekében, központi feladattá vált az eddigi kétoldalú barátsági és 'kölcsönös' Isegí’tsíígnyújtási szerződésnek a kollektív védelmi rendszerrel való felváltása, az egységes szocialista védelmi rendszer kiépítése. A történelem azóta egyértelműen bebizonyította, hogy e védelem rendszerének keretein kívül sem az egyes szocialista országok hatékony védelmét, sem a szocializmus eredményes és gyors ütemű építését nem lehetett volna biztosítani. Következésképpen, a védelmi együttműködés fenntartása és fejlesztése valamennyi szocialista ország legközvetlenebb nemzeti érdeke is. Beszéde további részében azt emelte ki. hogy a szocialista országok a világbé- ike érdekében sohasem engedhetik meg. hogy az imperializmus katonai erőfölényre tegyen szert. Sipos Károly beszéde után az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok egyik tisztje emelkedett szólásra. Bevezetőül azt hangsúlyozta. hogy a Szovjetunió következetesen fellép a háborús fegyverkezés ellen, egyértelműen kiáll a béke ügyéért. A továbbiakban arról beszélt, hogy legyőzhetetlen erő a szocialista országok összefogása: 30 éve biztosítja a szocialista országok fejlődését, határaik sérthetetlenségét. A Varsói Szerződés a népek vívmányai hű őrzőjének bizonyult. Résztvevői sohasem voltak hívei a világ újrafelosztásának, az egymással szemben álló katonai tömbök létének. Számolnunk kell viszont a NATO agresszív szerepével, fokoznunk kell erőfeszítéseinket a békéért. Befejezésül a hadseregeink között kialakult fegyverbarátságot méltatva kiemelte, hogy a közös hadgyakorlatok tanúsága szerint katonáink mindig készek a szocializmus ügye érdekében hazafias és internacionalista kötelezettségeik teljesítésére. Bede László ezredes zárszava után felcsendültek az Internacionálé dallamai majd színvonalas kulturális műsor következett. Országgyűlési képviselőjelöltjeink
