Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-22 / 93. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. ÁPRILIS 22. IA szerkesztőség postájából I „így látom a békét" Darvasné Koczó Anikó a kisújszállási 1. sz. Óvodai Egységből küldte levelét. „Különös figyelmet fordítottunk hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplésére. Már hetekkel előtte izgalommal készültünk az „így látom a békét” című rajZkiállítástB, amely (Színvonalasnak bizonyult. Külön dicséretet kaptunk a sokféle, változatos technikai megoldásokért. A város óvodásaitól beérkezett 200 pályázatból mintegy hatvanat válogattak ki, ezekből nyílt kiállítás a művelődési házban. A központi ünnepségre vendégóvodásokat is meghívtunk, akik örömmel hallgatták meg műsorunkat.. Ezután közösen egy dalt tanultunk. Kölcsönös ajándékozás után virágainkkal együtt mentünk a szovjet emlékműhöz. A „végállomás” a rajzkiállítás volt...” Tarpai Zoltán fotóján (fenn) a kiállítás egy részlete látható. Szekrények, tárolóhelyek szükségesek örülök, hogy P. I. török, szentmiklósi olvasójuk levele kapcsán elmondhatok az iskolatáska-kérdéssel kapcsolatban néhány olyan dolgot, ami a velem készített interjúból (gondolom, helyhiány miatt) kimaradt. P. h-nek szinte minden gondolatával egyetértek, sőt magam is évek óta harcolok érte, hogy a tanulók iskolába viendő jelszerelése könnyebb legyen, hogy a szülők, a nevelők fi- gyeljenek jobban a helyes táskaviselésre. P. 1.-hez hasonlóan, mi nem csupán a táskaszabvány megjelenésében látjuk a megoldást. Azért kardoskodunk, hogy az épülő új iskolák tantermei ne készülhessenek el nagy méretű beépített szekrények, tárolóhelyek nélkül; a régiekben pedig valamilyen módon (szülők, szocialista brigádok stb. közreműködésével) létesítsenek ilyeneket. Vizsgálataink szerint — kevés kivételtől eltekintve — a pedagógusok felesleges holmikat nem kérnek. Pedagógiánk lényege éppen az, hogy sokoldalúan láttassunk, tájékoztassunk, neveljünk; s ez a feladat ma már nyilvánvalóan nem oldható meg egy füzettel és egy könyvvel. De a lényeg az, hogy az oktatónevelő munkához szükséges eszközöket, segédanyagokat ne kelljen a gyermekeknek naponta magukkal cipelniük, mert az veszélyeztetheti egészségüket. Én a pedagógusképző (főként tanítóképző) főiskolákon ezzel a kérdéssel mindenképpen részletesen foglalkoznék, hiszen a helyes táskaviselésre való szoktatás szerintem legalább annyira feladata a nevelőnek, mint a szülőnek. Van olyan ország, ahol régen kötelező volt bizonyos életkorig a hátitáska viselése. Tovább munkálkodunk e témában, hiszen az sem jelenthet nekünk mentséget a felelősség alól, hogy az országban épzel ilyen formában senki sem foglalkozik, s hogy eddigi tudományos és egészségnevelő munkánk kedvező országos visszhangra talált, s még az sem, hogy az elmúlt időszakban közel 10 százalékos csökkenést mutatnak a táskasúlyok ... A levelet Losonczi Zoltánná, a Köjál megyei gyermek- és ifjúságegészségügyi osztályának munkatársa küldte. Óvodásbérlet Karcagon Rémusz bácsi meséi A Szegedi Mini Színház hivatásos művészekből alakult, 1983 októberében. Céljuk, hogy színházat vigyenek a gyermekeknek az ország olyan településeire, ahová nagy színházak — anyagi és technikai okok miatt — nem jutnak el. A „társulatnak” három tagja van. A kellékek, a jelmezek és a díszletek szállítása sem okoz gondot: úgy tervezték, méretezték, hogy a célnak megfeleljenek, ugyanakkor élményt nyújtó színpadképet adjanak. Karcagon az elmúlt években is rendszeresek voltak az óvodásoknak és alsótagozatos iskolásoknak szervezett előadások. 1984 végén a Mini Színház javaslatára óvodás bérletes előadásnak hirdettük meg a Rémusz bácsi meséit. Az előadásoknak a gyermekek nemcsak nézői, hanem aktív, a cselekményt alakító részesei. A produkciókról az óvónők is elismerően nyilatkoztak. Alkalmanként háromszáz apróság tapsol önfeledten Rémusz bácsinak és énekel vele együtt — 'Olvashattuk Kása Erzsébetnek, a Déryné Művelődési Központ igazgatójának levelében. Válaszok, intézkedések Nem háztartási szemét Mikor lesz tiszta? címmel április 1-én három szolnoki levélből tallóztunk. Tiger Miklósné soraiból egyetlen észrevételt emeltünk ki: szemetes a Sarló úti garzonház környéke. Jeleztük, hogy a panaszáradatot azj illetékesek rendelkezésére bocsátjuk. A VT Kommunális Üzem munkatársa még aznap jelentkezett érte. Elmondásából, valamint a Tiger Mik- lósnénak küldött levél másolatából tudjuk: Az alkalmazott ürítési gyakoriság mellett a garzonházban keletkező háztartási hulladékok gyűjtésére feltétlenül elegendő a két, 1,1 köbméteres gördülőtartály. A vizsgálódások során megállapították, hogy a garzonház mögötti családi házakból kerti hulladékot, gallyat, nyesedéket is hordanak a tartályokba — és mellé ... A konténar környékének esetenkénti kifogásolható állapotát döntően ez a tény okozza. Végezetül egy biztató ígéret: a gyűjtőjáratok pontos, rendszeres munkájával igyekeznek a környezet megfelelő tisztaságához hozzájárulni. Ez azonban nem elég — mondjuk mi. A környék rendszerető lakóinak igyekezete is szükségeltetik hozzá! Kezelési hiba ... Kun Mária szolnoki olvasónknak január 15-én kislánya született. Az örömhírről az apa még aznap délután táviratban értesítette a Cser- keszőlőn élő, aggódó nagyszülőket. Amint ezt március 11-i lapunkban megírtuk, a távirat nem jutott el a címzettekhez. Dr. Szabó Gyula postaforgalmi igazgatóhelyettes (Debreceni Postaigazgatóság) arról tájékoztatta levelében olvasónkat, valamint szerkesztőségünket, hogy a táviratot a felvevőhivatal szabályosan továbbította. Továbjái sorsa azonban a közvetítöhivatal kezelési hibája miatt (?!) nem mutatható ki. A távirat Cserkeszőlőre meg sem érkezett, ezért nem is kézbesíthették ... Olvasónk a postánál nem reklamált, mert mint írta, a visszafizetett összeg a sok aggódást, idegenkedést nem pótolná. Dr. Szabó Gyula válasza így zárul: „Az okozott keltemetlenségért szíves elnézését kérem azzal, hogy a a mulasztásban érdekéit (ez alatt a vétkest kell értenünk — a szerk.) dolgozó ellen eljárok és a távirat díjának visszafizetése iránt intézkedem”. Reméljük, a közvetítőhivatalok „kezelési hibája” miatt több táviratot nem várnak hiába ... összeállította: Farkas Ferencné Zenei napok Mezőtúron A mezőtúri Állami Zeneiskola 25 éves fennállása alkalmából zenei napokat rendeztek a városban március végén. A jubileumi ülésen az igazgatónő rövid áttekintést adott az intézmény 25 esztendejének jelentősebb eseményeiről, eredményeiről és gondjairól. A megemlékezést követő hangversenyen bemutatkoztak a volt tanárok és az iskola növendékei közül azok, akik jelenleg zeneművészeti főiskolások. A művelődési ház zsúfolásig megtelt színháztermében lelkes közönség hallgathatta a kiváló hangszeres szólistákat. A szolnoki szimfonikus zenekar Báli József vezényletével egy igényes műsor segítő részese volt — tájékoztatta szerkesztőségünket tudósítónk, Kirizsánné Józsa Piroska. Fortuna Mária fotójának középpontjában: Szőke Ferenc kürtös. Anyatej Ha ezt a szót hallom, mosolygó, kerek arcú, egészségtől duzzadó csecsemő jut az eszembe, akinek a legillatosabb virágéval vetekedő „babaszaga” van. A csipkés-másnis hófehér imgecske, rékli rejti ezt az illatot, amely a ka- miUás vagy egyéb fürdő- hab, a jobbnál jobb babakrémek „ötvözete”. Elégedett két szemecskét látók, amelyek azt „mondják”: az élet szép... És a baba még nem tudja, hogy miért? Mert anyja féltő gond. ; dal ápolja, óvja lesi rezdüléseit, mozdulatait, s háromóránként — uram bocsa’, esetleg nem is mindig háromóránként — oda tart. ja neki bórvizes vattával tisztított mellbimbóját. A világon az egyik legszebb lávány a. nyugodtan szopó izzadt homlokú csecsemő’ Ennyi bevezető után ta- i Ián tovább „léphetek”. A vérről azonnal az életmentő jut az eszünkbe. Az anyatejről ez még nem ivódott belénk, pedig jogosságát vitatni is kár. Egy ; koraszülött csecsemőnél az ; anyatej igenis életet ment! A beteg babának olyan szüksége van az anyatejre, mint a levegőre. Mindazon tápanyagok megtalálhatók 'benne, amelyek semmi másban, s amelyek a csecsemő fejlődéséhez szükségesek. És most következzék a lényeg: Tudjuk, hogy az anyatej literjéért 90 forintot kapnak a kismamák. Nem a pénzért adják oda felesleges tejüket! Akinek kisbabája van, együtt érez azzal az asszonnyal, aki csak „üres” mellét tudja kínálni kicsinyének! Mégis fel- i hívták a figyelmünket arra, — mi meg most szókét, akikre ez tartozik —, hogy nem jói van ez így: az anyatej ára mái* vagy tíz éve változatlan. Pedig bizonyára jól jönne nemcsak az erkölcsi, hanem a manapság oly sokat emlegetett anyagi ösztönzés is... Ha még több anyatej gyűlne össze, növekedne az egészséges, jóltápiált csecsemők száma. És ennek értékét pénzben mérni nem lehet! » — f j — IA tárgyalóteremből I Ahány méter, annyi liter Bünügy 62 tételben Huszonegy vádlott, 120 oldalas ítélet A vádlottak padján húszon, egyen ültek. Többségében raktárosok, anyagbeszerzők, boltvezetők és néhány gépkocsivezető, a többletet csalással létrehozók, a többletet fiktív számlákkal hitelesítők, a hamis számlákat közvetítők és a többletet fekete fuvarral a helyszínre szállítók. Ez volt a munkamegosztás a bűnszövetségben, amely spontán módon az érdekeltté tehető kulcsemberek közreműködésével jött létre a Tiszamenti Vegyiművek raktárosai vagy úgymond anyag, kiadói, anyagbeszerzői, valamint néhány kereskedő és gépkocsivezető között. Ritkán fordulhat elő, hogy bűnszövetség alakuljon ki — némi külső segédlettel — olyan munkahelyen, ahol fegyelem, szigor és rend van, ahol a bizonylati fegyelem nemcsak elmélet, hanem gyakorlat. A bűnügy nyomozása és a tárgyalása során egyértelműen az derült ki, hogy a TVM központi műszaki anyagraktárában az utóbbi években sem rend, sem fe. gyelem nem volt. 1980-tól rendszeressé vált a munkahelyi italozás, elhanyagolták az anyagok bevételekor és kiadásakor a pontos méréseket, szabálytalanul adminisztrálták és adták ki a készleteket. Egy központi és több, anyagcsoportok szerint specializált kis raktár lévén sok raktárvezető is volt, akik közül néhányan — Palocsai István, Fekete László, Hernádi Ferenc és Balázs Sándor — kihasználva a lazaságot, bebiztosították magukat, s a nyilvántartásban ki nem mutatható többletet halmoztak fel. Hogyan lehet a többleten haszonnal túladni? Vagy egyszerűen a többletből üzletet csinálni ? Egyszerűen. Kellenek hozzá közvetítők, akik a kereskedőktől a többletet fedező fiktív számlákat megszerzik. Közvetítőknek pedig azok az anyagbeszerzők a legalkalmasabbak, akik a kereskedőkkel kapcsolatban vannak, és megfelelő részesedés fejében kockázatot is vállalnak. Baráth András, Bakos József és Nagy Mihály ilyen anyagbeszerzői voltak a TVM.nek. Tudták, kik azok a kereskedők, akiket „kevés rizikóval” be lehet venni a csapatba. Ebben a bűnügyben a „kereskedő partnerek” közül a vádlottak padján ketten ültek. Vass Pál, a tószegi 505. sz. iparcikkbolt vezetője és Czető Sóndorné, a martfűi 603. sz. háztatási bolt vezetője. A másik kettő, sokkal nagyobb tételekben kulcsszerepet vállaló kereskedő közül az egyiket, Majzik Bálintot a Skálában leleplezett bűnügy során elítélték már, Almási Vendel, az Ideál színesfémboltjának vezetője ellen pedig most folyik büntetőeljárás. Az anyagbeszerzők megmondták neki, hogy mikor milyen értékű számla kell. A Tiszamenti Vegyiművek pedig a számla alapján fizetett. Azután osztoztak egyenlő, egyharmad-egyharmad arányban. Ki-ki óhaja szerint, pénzben vagy áruban kapta meg a rá eső részt. Kissé leegyszerűsítve ez volt a mechanizmusa a bűnszövetség működésének, amely róván kályhához, szőlőpréshez, hűtőszekrényhez, gáztűzhelyhez, hullámpalához, csempéhez, automata mosógéphez, aknafedélhez, festékhez, kulcskészlethez, vascsőhöz, drótfonathoz, rádióhoz, radiátorhoz, egyszóval mindahhoz az áruhoz, ami a TVM raktáraiban vagy az összejátszó kereskedők üzletében volt, ingyen jutottak a bűn- szövetségben részt vevők. A kívülállóknak pedig esetenként bagóért továbbították. A közismerten hiány. cikklistán szereplő radiátorokból figyelemreméltó készlettel rendelkezett egyik-másik raktárvezető, aki a kurrens cikket az ismerősöknek a bolti ár egyharmadáért adta. Az egyik raktárvezető, aki többek között gumitömlőkkel is foglalkozott, alkoholban mérte az árfolyamot. Ahány méter, annyi liter, hangulata szerint a márkás vagy kevésbé márkás italok, ból. Természetesen mint minden törvénytelen, szerteágazó üzleti kapcsolatnak és vállalkozásnak, ennek is voltak több százezres tételekben „utazó” főszereplői, és filléres üzleteket csináló alkalmi résztvevői, dörzsölt értelmi szerzői és naiv, jóhiszemű „balekjai”. A néhány éven át folytatólagosan elkövetett törvénysértésekkel, amelyek között van csalás, sikkasztás, magánokirat-hamisítás, orgazdaság, üzérkedés, árdrágítás, a Tiszamenti Vegyiműveknek durván egymillió forint kárt okoztak. És ebben a vádlottak nagyon eltérő mértékben voltak vétkesek, sőt közülük egyet, a huszonegyed rendűt a bíróság bizonyítékok híján — fel is mentett. Palocsai Istvánt folytatólagosan, üzletszerűen, részben bűnszövetségben elkövetett jelentős kárt okozó csalás, jelentős értékre elkövetett sikkasztás és folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisításáért a szolnoki városi bíróság 3. évi szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 20 ezer forint pénz mellékbüntetésre ítélte. Baráth András büntetése 2 évi szabadságvesztés és 2 évközügyektől eltiltás és személy- gépkocsijára terjedő vagyonelkobzás. Bakos Józsefet 2 évi és 4 hónapi szabadság- vesztésre ítélte a bíróság, 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és 20 ezer forint pénz mellékbüntetést szabott ki rá. Vass Pál büntetése 2 és fél év szabadság- vesztés, 3 év közügyektől eltiltás és 3 év kereskedelmi előadói foglalkozástól való eltiltás, továbbá a személy- gépkocsijára terjedő vagyonelkobzás. Fekete László 2 év 4 hónapi szabadságvesztést kapott, .emellett három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, és elrendelték személygépkocsijának elkobzását. Nagy Mihály büntetése 1 év 4 hónapi szabadság- vesztés, 2 év közügyektől eltiltás és 3 év kereskedelmi mellékbüntetés. Hernádi Ferenc 1 év 4 hónapi szabadságvesztést kapott, 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, és elkobozták a személygépkocsiját. A többi vádlott büntetése vagy rövi- debb •tartamú szabadság- vesztés, amelynek a végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, vagy pénzbüntetés, a legenyhébb esetekben pedig próbára bocsátás. Az ítélet nem jogerős. K. K.
