Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-22 / 93. szám
1985. ÁPRILIS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pályázat Ifjúsági szálláshelyek létesítésére Emlékülés Szolnokon 40 éve alakult újjá a Pedagógus Szakszervezet Az alapítók megbecsülése ( Szombaton délelőtt Szolnokon, az SZMT székház színháztermében a Pedagógus Szakszervezet újjáalakulásának 40. évfordulója alkalmából emlékülést tartottak. Az ünnepségen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára ési Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője. Fábiánná dr. Kocsis Lenke megnyitó szavai után Zám- bó Árpádné, a Pedagógusok Szakszervezete Szolnok megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a háború után a pedagógusok az elsők között kezdtek hozzá a (Szakszervezetük saervezésé- hez. Szolnoki megyében már 1944 végén megalakult a „Tanítók, tanárok szabad szakszervezete”, amely célul tűzte ki többek között a tanítás újbóli megindítását, a pedagógusok anyagi helyzetének javítását.,Ennek eredményeképpen Szolnokon már 1944 decemberében megkezdődött a tanítás. Elhagyott lakásokat rendeztek be tanteremnek. Ahogy normalizálódott a helyzet, úgy szélesedett a tevékenységük. A tanítók, tanárok járták a falvakat, műsorokat, előadásokat tartottak. Beszéde további részében az előadó a szocialista fejlődés egy-egy állomását idézte fel, majd így folytatta: — Az MSZMP XIII. kongresszusa is kiemelten foglalkozott az oktatással, s pár napja az országgyűlés elfogadta az új oktatási' töfvényii, melynek megvalósításából a szakszervezet is részt kér, részt vállal. Az ünnepi beszéd után a Szolnok megyei úttörők és kisdobosok nevében piros és kék nyakkendős pajtások köszöntötték a résztvevőket, majd az egykori alapító tagok — így Andrássy Béla nyugalmazott főiskolai főigazgató, G. Molnár Lajos volt gimnáziumi, Tóth Gyula volt főiskolai, Csontos Sándor volt általános iskolai tanárok emlékeztek, s idézték fej a kezdeti nehézségeket, s eredményeket. Ezt követően emlékplaketteket nyújtottak át az egykori alapító tagoknak, mgjrl ünnepi műsor következett, amelyben közreműködött a szolnoki Kodály kórus, a törökszentmiklósi Liszt Ferenc kórus és a tiszafüredi pedagógus női kar. A gyermekek és fiatalok egészséges fejlődését, hasznos szabadidőeltöltését elősegítő kezdeményezésre hívja fel a tanácsokat, vállalatokat, intézményeket, ifjúsági közösségeket, KISZ-szervezeteket, úttörőcsapatokat az Állami Ifjúsági Bizottság. Az ifjúság természetjárásának, táborozásának, a természetben való sportolásának elősegítésére támogatást kívánnak nyújtani mindazoknak, akik vállalkoznak 1985-ben vagy a későbbi években sátorozóhe— lyek létesítésére, illetve a gyalogos, kerékpáros, vagy vízi vándortáborozást szolgáló egyszerű szálláshelyek kialakítására. Mind a sátorozohelyeknek, mind a vándortáborok szálláshelyeinek leírását és a javasolt telepítési helyeit „Az ifjúsági turizmus fejlesztésének területi javaslata” és ,.Az ifjúsági turizmus fejlesztésének létesítményei javaslata” című kiadványok tartalmazzák. A Központi Ifjúsági Alapban e célra 1985-ben 8 millió forint áll rendelkezésre. Ebből sátorozóhelyek, illetve vándortábori szálláshelyek kialakításához pályázat útján támogatás igényelhető. A pályázatokat 1985. május 31-ig kell eljuttatni a megyei (fővárosi) tanácsok ifjúsági titkáraihoz. A Kunhegyes és környéke Vegyesipari Szövetkezet nagy volumenű megrendelései mellett régi partnereinek kisebb összegű munkákat is végez. A posta részére minden évben gyártanak hírlapárusító pavilonokat, ebben a negyedévben négy darabot szállítottak a soproni Postaigazgatóság részére SZENT GYÖRGY-NAPI KIHAJTÁS (Folytatás az 1. oldalról.) belesütötték az állat bőrébe. Így minden gazda megtalálta a saját jószágját. — Hallottam, hogy régen száz kilométerekre is elhajtották az állatokat. — Igen. A 18—19. században a jászoknak a Duna— Tisza közén és a Kiskunságban voltak pusztáik. De ugyanígy a kunok is a falvaktól, városoktól messzire béreltek legelőket. Például Kisújszállásnak Tiszapolgár alatt, Túrkevének Ecseg- pusztán voltak legelőik. — Akkor a kihajtás nagy esemény lehetett. — Persze. Előtte felfogadták a pásztorokat, megkötötték a szerződést és átadták a jószágokat, s azok elindultak. Meghatározott útvonalaik, állorrí|ásaik voltak, hiszen a télen leromlott állatokat pihentetni kellett. A kihajtást azonban még megelőzte egy határszemle. Az elöljáróság elrendelhette, hogy a gazdák menjenek le, és tegyék rendbe a legelőt, a kutakat, a vályúkat. . — Mostanában már csak hallani ezekről — tárja szét a karját Lengyel Zoltán, a kunhegyesi Kunság Népe Termelőszövetkezet elnöke. — Az igazi pásztor kiköltözött a marhával a legelőre, de nálunk ilyen nincs. Csupán annyi maradt ebből, hogy Szent György-nap körül kezdjük a legeltetést. — Szent György-napi kihajtás? — kérdez vissza Imre Péter, a Középtiszai Állami Gazdaság állattenyésztési osztályvezetője. — Ez a gazdaságban csak- a szürke marhát érinti. Persze, az időjárástól is függ. Az idén úgy látom, egy jó héttel elcsúszik az indulás. Egyébként itt a szürke marha télen is kinn van a szabadban. Tiszaigar ailatt van két hodályunk, ahol a gyengébbek meg az ellő tehenek tartózkodnak, de a többiek kinn telelnek a havon. Ott kapják a takarmányt, a vizet és mégsem fáznak. Aztán ha megjön a jó idő, lassan elindul a gulya. Kunmadaras és Nagy- iván között a Gyurókúti 900 hektáros legelőn töltik a nyarat. Pár perc múlva már az autóban ülünk, s Tiszaigar felé robogunk. A falu előtt letérünk a műútról s egy rögös földúton haladunk tovább. Mellettünk zöldelő vetések, friss szántások, fasorok, szalmakazlak suhannak el A kocsiból csodálatosan színes, lapos és végtelen a rét. A távolban két hodály emelkedik ki az egyhangúságból. — Oda megyünk — mutat arra Imre Péter. Még egy-két bukkanó s megérkezünk. Három kutya vad csaholással üdvözöl bennünket. Magas, csontos képű, nagy bájüszú ember jön elénk. Fekete József 1961 óta dolgozik a gazdaságban. De előtte is kinn élt a szabadban. hiszen apáról fiúra szállt náluk ez a mesterség. — Tudja azt a jószág, hogy menni kell — fogad bennünket a pásztor. Indulás előtt a vezértehenekre meg a bikákra kolompok kerülnek, fölrakjuk az ökrös szekérre a pakkot, a személyes holmikat s elindulunk. Ide 15 kilométerre van a nyári szállás. Ha reggel nekivágunk — és nem jön közbe semmi — délután egy órára meg is érkezünk. Persze, előfordult már olyan is, hogy útközben ellett meg a jószág. De ezek föl se veszik a gyaloglást. Még a pici borjú is lábon teszi meg az utat. Akadálytalanul nyargalá- szik körülöttünk a szél. ösz- szébbhúzom a kabátom. Mikor észreveszi mozdulatom Fekete József, megszólal. — Pedig már nincs is hideg. Nézze csak — mutat a karám felé — ezek nem fáznak. Az elkerített részen a bikák egykedvűen álldogálnak. A másik karámban tehenek kérődznek, körülöttük piros színű kis bocik heve- résznek — 121 született az idén belőlük — billent feléjük a pásztor. Kicsit odébb gémeskút ágaskodik az égnek. A mezőt nem nagyon lengeti a szél. Valóban kicsi még a fű. Indulunk visszafelé. Vörös vércse követ bennünket. Már hosszabb idő óta mellettünk egy zöld küllő repül. A kilométerórára nézek. Hatvannal megyünk. Az egyik kopasz fán szarka rakja a fészkét. Fácánkakas szalad a vetésben. Tavaszodik. A szürke gulya útra készül. Nagy Tibor Tanácstagi jelölő gyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) a jelölök, hogy a két tanácstagjelölt bármelyike jobban szót fog érteni velük is. Előkerültek a gyűlésen a problémák is. Elhanyagolta kerületben lévő temető és a résztvevők hamar arra a megállapításra jutnak, hogy ebben a városgazdálkodási vállalat és a lakosság- — mármint azok. akik nem gondozzák a sírokat — közösen „ludas”. Ezért javasolja Kőrizs István városi tanácselnök azt is. hogy zaklassák csak sűrűn bejelentéseikkel kéréseikkel a „városgazdálkodást”, ne várják, hogy fölülről” történjék valami. Szóba kerülnek aztán a töredezett, kátyús betonjárdák, a használaton kívüli utak, a vízelvezető árkok, az utak, háborognak az emberek az utcán ültetett fiatal fákat le- tiprók ellen, majd a kerületből kilépve nagyobb horderejű ügyek szerepelnek terítéken; például a közlekedésé, a Mezőtúrral, főleg Kisújszállással való jobb összeköttetés, a kulturáltabb utazási feltételek reményéé. Késő bánat a vasút, hiába ígérte meg a harmincas évek óta minden országgyűlési képviselője Túrkevének — bólogatnak az idősebb férfiak —, merthogy a város nem szerepel az országos vasút- fejlesztési tervben. Ez tény, ám az is igaz, hogy Tűnkévé későbbi fejlődésére igenis hatnak a közlekedési viszonyok. Jegyzőkönyvbe kerülnek a gondok, a tanácselnök megfontoltan válaszol a kérdésekre, névről szólít csaknem mindenkit. Öt is ismerik jól, 1952 óta túrkevei. A gyűlés résztvevői egyetértenek mindkét javasolt tanácstag jelölésével, úgyhogy a döntést június 8-ra bízzák. Törökszentmiklós Népszerű jelöltek: mindketten bizalmat kaptak Csütörtökön este zsúfolásig megtelt a törökszentmiklósi Kiskúti Általános Iskola egyik osztályterme, ahol a 12-es választókerület tanácstagi jelölő gyűlését tartották. A gyűlésre érkezők természetesen jóismerősként üdvözölték egymást és a jelölteket, akiket talán csak elfogódottságuk különböztetett meg másoktól. Papp János, a Városi Tanács VB titkára, a gyűlés előadója a település utóbbi öt esztendejének krónikájából kiemelte, hogy új iskolák épültek és ha elkészül a most épülő néáytantermes intézmény is, Törökszentmiklóson megszűnik a váltott műszaké tanítás. Megoldásra vár — a tervek már megvannak — a szennyvízelvezető hálózat kialakítása, amelynek elkészülését meggyorsíthatja a szennyvíztársulat létrehozása. Ezután a vb-titkár bemutatta a választókerület tanácstagjelöltjeit, Szécsi Gyu- láné gyógyszerészt, és dr. Vogel Judit fül-orr-gégész szakorvost. A jelöltek nevének elhangzása után felcsattant a taps, amelyből kiderült, hogy mindketten nagy népszerűségnek, köztiszteletnek és közszeretetnek örvendenek. Szécsi Gyuláné huszonhat esztendeje lakik a kerületben és vezeti az úgynevezett „al- végi” gyógyszertárat. Jó munkájáért egyebek között megkapta a Kiváló Munkáért kitüntetést is. És mert a jelölők nem „fogták vallatóra” őket, a gyűlés után az újságíró kérdezte meg, hogy mi a programjuk. Szécsi Gyuláné — Marika — a kerületben élő sok idős ember nevében megválasztása esetén a még meglevő földutak szilárd burkolattal történő ellátását szorgalmazná, hiszen jelenleg szinte lehetetlen feladat a tüzelő házhozszállítása. Szeretné, ha a most ideiglenes helyen működő alvégi patika mielőbb kényelmes és végleges helyet kapna. Dr. Vogel Judit is alaposan ismeri Törökszentmiklós külterületét, választókerületét, az ott élő körülbelül nyolcszáz ember közül többen, állandó betegei közé tartoznak. A jókedélyű fül-orv-gégész szakorvosnő már megkapta az egészségügyi miniszter dicséretét kiemelkedő munkájáért. Közéletiségét pedig az bizonyítja, hogy évek óta tagja a népfront városi bizottságának. (Derültséget váltott ki a gyűlésen, amikor egy idős férfi a hozzászólásában elmondta, hogy a doktornőhöz akkor is szívesen megy, ha semmi baja, mert mindig van egy-két kedves szava mindenkihez.) Dr. Vogel Judit, hasonlóan Szécsi Gyulánéhoz, elfogadja a népfront programját és lényegében ugyanazoknak a bajoknak az orvoslását szorgalmazná megválasztása esetén, mint jelölttársa. Figyelemre méltó, hogy amikor szavazásra került a sor, mindkét jelölt neve után valamennyi kéz a magasba emelkedett. Izgalmasnak ígérkezik tehát a június 8-i választás a 12-es kerületben, mert akkor már nem csupán szavazni, hanem választani kell. Szolnok Egy új városrész szerveződő közélete A megyeszékhely 49. sz. tanácstagi választókerületében is csütörtökön este tartották a jelölő gyűlést. A Széchenyi városrész legújabb két utcájában élő mintegy kétezer ember képviselői gyűltek össze az őszszel átadott vadonatúj Ecse- ki úti iskolában. Ezt a lakókörzet gyakorlatilag még ma is építési területnek számít, hiszen a Rigó utcai lakásoknak az utolsó harmada jelenleg épül. így az itt élők kommunális gondjai jóval nagyobbak, mint a városban bárhol, ami érthetően érzékennyé, s olykor — joggal — türelmetlenné teszi a lakókat. Érthető tehát, hogy a rendezetlen környezet okozta mindennapi bosszúságok igen erőteljes hangsúlyt kaptak a beszámolót és a jelöltek bemutatkozását követő felszólalásokban. Elmondták többen, hogy a két fiatal jelölt — bármelyiküket is választják majd meg tanácstagnak —, nehéz és felelősségteljes feladatot vállal, mert itt mindent az elején kell kezdeni. Az emberek többsége nemrég költözött ide, alig ismeri egymást, ami már önmagában is azt követeli, hogy első lépésként közösség majd erre épülve aktív lakóterületi közélet szerveződjék. Ehhez várnak kezdeményezést az új tanácstagtól, de az itt élők is akarnak tenni a lakóterületért, a szebb, kulturáltabb környezet megteremtéséért. Felelősséggel és a cselek.- vés szándékával szóltak a sürgetően megoldást kívánó gondokról: a lakások hőszigetelési és fűtési problémáiról, az akadozó melegvízellátásról. az elmúlt nyáron feltört járdák helyreállításának fontosságáról, a sárról, a játszóterek hiányáról, az élelmiszerellátás minőségének ingadozásáról, a felső emeletek vízhiányáról. Kovács László Ecseki úti lakos így fogalmazta meg a lakók közös kívánságát: „Szeretnénk mielőbb kulturált emberi-lakótelepi környezetet. azt várjuk a leendő tanácstagunktól, hogy ezen munkálkodjon, s ebben mi magunk is segíteni kívánunk. Nem sajnáljuk sem az időt. sem a közért végzett munkát, csak legyen értelme, és legyen az mindany- nyiunk hasznára!” Mindkét jelölt 35 év alatti fiatal; Ágai Emil, a megyei rendőr-főkapitányság; munkatársa, Nagy Ferenc pedig a MÁV Járműjavító lakatosa. Szimpatikus szerénységgel szóltak önmagukról. de annál határozottabban arról, hogy mit szeretnének tenni a választókerület fejlődéséért, mert ők is itt élnek, és „saját bőrükön” érzik, mit kell sürgősen megoldani. A jelölő gyűlés résztvevői mindkettőjüket elfogadták tanácstagjelöltjüknek: Ágai Emil a résztvevők 59 százalékának, Nagy Ferenc pedig 60 százalékának a szavazatát kapta meg. Az állampolgárok többsége fontosnak tartotta, hogy a két jelölt májusban választási gyűlésen is kifejtse részletes programját, ami eldöntheti, hogy június 8-án kire szavaz majd a többség. iE. S. /— te. J. — L. Gy. Országgyűlési képviselői jelölő gyűlések ÁPRILIS 23-ÁN, KEDDEN. 2. sz. országgyűlési választókerület (Szolnok 20—33. választókerülete lakóinak) Szolnok ÁÉV munkásszálló 15 órakor. 5. sz. országgyűlési választókerület (Ti- szaföldvár, Martfű, Rákócziújfalu lakóinak) Tiszaföldvár Lenin Tsz székháza 18 órakor. 9. sz. országgyűlési választókerület (Fegyvernek, Kengyel, örményes és Kuncsorba lakóinak) Fegyvernek—Szapárfalu Vörös Csillag Tsz központja 14 órakor. 11. sz. országgyűlési választókerület (Karcag város lakóinak) Karcag városa Tanács 18 órakor. 12. sz. országgyűlési választókerület (Abádszalók, Tis.zaderzs, Tiszabura, Tisza- örs, Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaszentimre és Tomajmonostora lakóinak) TiszaszentimJ-e Általános Iskola 18 órakor. 14. sz. országgyűlési választókerület (Jászárokszállás és Jászágó lakóinak) Jász- árokszállás művelődési ház 18 órakor.
