Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
1985. ÁPRILIS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Zilahi Zoltán első Köztéri szobra Lenin emberközeli ábrázolására törekedtem A magyar nyelv hete Őrködni fényessége felett Novemberben avatják Jászberényben A készülő szobor agyagból megmintázva Másfél éve, Jászfényszaru fennállásának 550 éves évfordulóján mutatkozott be a falujában egy fiatal szobrászművész. Az akkor diplomázó Zilahi Zoltánnak ez az első, a vizsgatárgyakból rendezett kiállítása egyéni látásmódról, elmélyült gondolkodásról tanúskodott. A gondolatébresztő gipszfigurák, domborművek biztató kezdést ígértek. Nem telt tétlenül rajta az idő ’83 szeptembere óta sem. Benépesült a műteremnek használt napos szoba, és megkapta első jelentős megbízatását is. A jászberényi Városi Tanács megrendelésére a város egyik közterére Lenin- szobrot készít. Alig maradt két széknek való hely a műteremben, amire liaüllhjetnénk egy rövid beszélgetésre. Szobrok, fejek, töredékek a íöldöni, pádon, szekrényen mozdulatlanul, mégis beszédesen. A lábunk előtt kalapács, véső, márványtömbök a sarokban művészeti könyvekkel |m,egrakott polc, a falakon grafikák, tanulmányok, az ablak előtt középen egy köpenyes férfi áll, mellette zsebre dugott kezekkel József Attila félbehagyott szobra, szemben velünk Benin pádon ülő gipszfigurája. A háttérben Fortuna isten- asszony keresi formáját és a végtagjait. — Hogyan lesz valakiből szobrász? — Már az általános iskolában megsejtettem, hogy az anyag rejt valamit. Ötvös, bútorkészítő vagy szobrász szerettem volna lenni, így kerültem Pestre a Képzőművészeti Szakközépiskolába. Ott megtanultuk a szobrászkodás szakmai oldalát. Formavázlatokat, domborműveket, majd később gipszfigurákat készítettünk. Az ötös eredmény azonban nem volt garancia a főiskolai felvételre. Két év múlva jutottam csak be a Képzőművészeti Főiskolára, addig félműszakos állásokat vállaltam, hogy minél több időm maradjon a felkészülésre. Voltam kőfaragó, fi- guráns gipszöntő, kiállításrendező, néhány hétig még utcaseprő is. A főiskolán azután már kimondottan művészképzés folyt, a szellemi munkán volt a hangsúly. Pál kezét a pad háttámlájára téve, keresztbe vetett lábakkal ül előttünk talpig fehérben Lenin. Arca, tekintete, egész testhelyzete nyugalmat sugároz. Túl a forradalmon, véres polgárháborún, a dolgos hétköznapok egy rövid szünetében elgondolkozva pihen. — Patetikus pózok nélküli, Lenin emberközeli ábrázolására törekedtem. Az emlékmű azonban nem egyszerűen egy pihenő ember, mert a nyugodt testtartást a ruha erőteljes redőzése, gyűrődései ellensúlyozzák és teszik ezáltal mozgalmassá. — Mikor láthatjuk a végleges helyén? — A lektorátus elfogadta, így a gipszfigurával szeptemberre elkészül a bronzszobor. November 7. tiszteletére a Szövetkezet úti ABC melletti téren, a leendő Lenin téren leplezik le. A környezete Jánossy Péter építész tervei alapján készül: a sötét bronzszobor előtt nagy felületű fehér mészburkolat lesz. körben parkosítás, a háttérben enyhe lejtésű íves domb. Az első köztéri szobrot követi egy másik, melyet Fényszarun az új egészség- házban állítanak fel. A szoba közepén álló köpenyes figurát ajándékozza lakóhelyének Zilahi Zoltán. József Attilát egy újabb ötletig félre tette, most az idős Krúdy mellszobrán dolgozik. Az ablak előtti állványon, kedvemért, kihámozza a vizes ruhákból az életnagyságú agyagfigurát. Ehhez készültek a krétavázlatok és a kedvenc író hangulatát idézi egy korabeli pár cipő is a falon. A könyveit, szokásait ismeri, de az életrekeltést még aprólékos munka előzi meg. A szobor csaknem kész, csak az alkotó tudja, mi hiányzik róla. — Tervek? — Kiállításra készülök, mely szeptemberben a herényi Jász Múzeumban nyílik. A gipsz, bronz, terakot- ta szobrok, portrék. kisplasztikák és rajzok mellett szeretném legújabb munkáimat, elképzeléseimet is bemutatni. A Fortunát és Krú- dyt befejezem, megcsinálom az egészalakos József Attilát, azután pedig még egy Arany János-dombormű foglalkoztat. Lukácsi Pál Alföldi tájak, emberek Fotópályázat, kiállítás Törökszentmiklóson A jászberényi városközpontban Megújul az iskola Ismét szép épületegyüttessel gyarapodik a jászberényi városközpont. Igaz, a Lehel vezér tér északi végében már régóta ott állt a dr. Gyetvai János Általános Iskola (a volt zárda), egyhangú homlokzata azonban nem vonzotta a járókelők tekintetét. Most már félkész állapotban sem lehet az eklektikus jegyeket viselő épület előtt közömbösen elmenni. Az iskola nemcsak megújul, hanem a környezetet is megújítja. Mindez a belső átalakításokkal kezdődött, majd tavaly ősszel a fegy- verneki tanács költségvetési üzeme különleges szigetelési eljárással megerősítette az alap- és lábazati falakat Idén a jászberényi Városgazdálkodási Vállalat pedig 1,1 millió forint költségen április végére újjávarázsolja az épületet. A törökszentmiklósi Városi Tanács és a művelődési központ hatodik alkalommal hirdeti meg az Alföldi tájak, emberek című fotópályázatot. A pályázatra olyan alkotásokat várnak, amelyeknek témája az alföldi ember és környezete; az Alföld különböző évszakokban; élet az alföldi folyók mentén, jellegzetes alföldi tájak; speciális mesterségek; alföldi népműA salgótarjáni Kossuth Lajos Munkásotthonban pénteken megkezdődött a munkásfiatalok országos vers- és prózamondó versenye. Az ezúttal hetedszer megrendezett vetélkedésben hetvenegy fiatal vesz részt az ország minden részéből. A versenyt megyei döntők előzték meg. Az országos vészét, hagyományok, szokások; alföldi születésű, vagy itt élő hírességek portréi. Egy-egy pályázótól maximum öt — egyik oldalán legalább 40 centiméteres — fekete-fehér fotót fogadnak el. A pályamunkákat szeptember 5-ig a törökszentmiklósi művelődési központ címére lehet elküldeni. A legjobb alkotásokból októberben kiállítás nyílik. döntő tétje öt arany-, ezüst-, illetve bronzdiploma. Az öt aranydiplomához öt televíziós készüléket is ..mellékeltek". Ezeken kívül harmincöt különdíjat is kiad a zsűri. Valamennyi a Nógrád. Borsod és Szolnok megyei, továbbá a budapesti ipar- vállalatok ajándéka. Munkásfiatalok a pódiumon Valahogy a nyelvvel is úgy vagyunk, mint az egészséggel, aminek csak akkor érezzük a hiányát, amikor betegek vagyunk. A nyelv fontosságára is csak akkor döbbenünk rá legtöbbször, ha egy általunk nem ismert nyelvet beszélő nép környezetébe kerülünk. A nyelv szerepe mind az egyén, mind a társadalom életében. felbecsülhetetlen“. Időben is térben is a legrégibb korokkal és a legtávolabbi tájakkal kapcsolja ösz- sze az emberiséget. A nyelv egyszerűsített és legelterjedtebb meghatározása, hogy a gondolatközlés eszköze. Ha pedig eszköz, akkor az a sorsa mint a legtöbb eszköznek. Ha használják, „fényesed,ik” de „kopik'’ is, javításra szorul. Ha nem használják akkor pedig „-megeszi a rozsda". Olyanok is, vannak, akik nem tudnak helyesen bánni az eszközzel, igen hamar tönkreteszik. Nemzeti történelmünk azt bizonyítja, hogy volt időszak, amikor nemzeti létünk fennmaradásának a biztosítéka egyedül a „honi” nyelv volt. Nem véletlen tehát, hogy a századok során minden jelentősebb magyar író, gondolkodó elme ismerte fel a „honi” nyelv művelésének fontosságát. Messzire vezetne ha most magyar anyanyelvűnk olyan jelentős ápolóinak a méltatására vállalkoznánk mint Bessenyei György, Révai Miklós, Kazinczy és a nyelvújítók, Kosztolányi Dezsőn keresztül napjainkig. Az ő fáradozásaiknak köszönhető, hogy irodalmunk olyan kifinomult, kiművelt nyelven szólalhatott meg ma is, amely az európai műveit népek-irodalmának rangos sorába emeli. Hogy a nyelv ápolása, a tisztasága felett való őrködés napjainkban - is indokolt, azt Lőrincze professzor vasárnapi 5 perces nyelvművelő .előadásai a rádióban, Péchy Blanka, Deme László Grét- sy László állandó nyelvőrködése és vetélkedőműsorai mellett a minden évben megrendezésre kerülő magyar nyelv hete is jelzi. Az idén Baranya megye e nagyszerű rendezvény házigazdája. Addig is, míg egyszer majd megyénk is otthont adhat az országos rendezvénynek, elsősorban TIT-szervezeteink fordulnak fokozottabb érdeklődéssel az anyanyelvi ismeretterjesztés felé. Mezőtúr vállalta az ünnepélyes megnyitó megrendezését és a me. gye valamennyi helységében előadások, az ifjabb nemzedék körében játékos vetélkedők, népnyelvi gyűjtések bemutatói stb. tartják fokozottabban az érdeklődés középpontjában anyanyelvűnk ügyét. Az anyanyelvűnkkel való foglalkozás nem valami elvont, csak a tudós nyelvészeket érdeklő kérdések felvetését jelenti. A magyar nyelv hete alkalmával, neves tudósaink előadásaiban nagyon .is mindennapi, társadalmi megnyilatkozásainkat túlságosan is jellemző és meghatározó nyelvi jelenségeket taglalnak. A következőkben — a teljesség igénye nélkül — megpróbálunk utalni néhány ilyen problémakörre. így nemcsak egyszerűen nyelvi kérdés, hanem társadalompolitikai gond is az emberek közéleti megnyilatkozása. A magyar társadalom nem ment keresztül a múltban a polgári demokratikus forradalmak demokratizáló füzén. Mindig felülről intézte a sorsát a „közigazgatás”. A fel- szabadulás után egyszerre a „dolgozó nép okos gyülekezetében" folyik a kisebb-na- gyobb közösségek életének irányítása. A megváltozott körülményekhez azonban nem nőtt fel egy az egyszerű dolgozó ember számára is alkalmas közéleti nyelv. Hányszor lehetünk tanúi, hogy a dolgozók életrevaló gondolatai nem jutnak szóhoz, mert a megszólalás gátlásai leküzdhetetlen akadályt jelentenek .számukra. Ha mégis megszólalni kényszerülnek, akkor pedig gyakor. ta egy legyűrűzött közéleti nyelvi stílus ficamaival és bukfenceivel küzdenek. Vagy ugyanígy gondot okoz az idegen szavak indokolatlan, és lassan nemcsak az egyszerű emberek számára érthetetlen használata, mert ugyan ki tud manapság latinul. Ebben elsősorban a sajtó és a hírközlő szerveink a vétkesek, amelyek időről időre bedobnak egy-egy idegen szót. (pl. integráció, innováció, mobilizáció, status quo stb.) A felszabadulásunkat követő nagy társadalmi mozgás következtében megváltozott az egyes tájegységék lakosságának összetétele; a régiek elmentek, újak települtek a helyükre. Ennek következtében lassan kiveszőben van egy-egy tájegység ízes népnyelve. csak a nagymamák őrzik itt-otl és a gondjaikra bízott unokák. Kialakulóban van egy országosan azonos színtelen-szagtalan küznyelv, amelynek a kialakulását nagyban segíti a rádió és a televízió is. A nemzedékváltás is hoz mindig újat a nyelv életében. A fiatalság esetenként az idősebbekkel való szembenállásból, nemegyszer hány avetiségből új szavakat, kifejezéseket gyárt, ezzel is gazdagítva vagy éppen seké" lyesítve- szép magyar nyelvünket. A napjainkban egyik eléggé el nem ítélhető jelenség, hogy a mindkét nembeli ifjúság körében erősen terjed a trágár beszéd. A világot járók és más élő idegen nyelveket ismerők meggyőződhetnek arról, hogy ez teljesen magyar jelenség. Szót ejthetnénk még az udvariasságot árasztó kifejezéseink szegényes voltáróL és annál is gyérebb használatáról. Az imént csak néhány fontosabb nyelvi jelenséget említettünk. Ezeken kívül a mindennapi beszédben széT tében-hosszában felbukkanó nyelvhelyességi hibákról nem is tettünk említést, mert azokat idővel vagy elfogadja vagy kiveti magából a nyelv- használat. Szeretnénk hinni, hogy a magyar nyelv hetében, de azután is akadnák majd, akik „szeretettel csüggenek a hon nyelvén”. Az igazi magyar hazafisá- gunkba beletartozónak véljük az anyanyelvűnkhöz való ragaszkodást, annak megbecsülését, ápolását. Ebben az esztendőben Kosztolányi évfordulója van, aki nemcsak jeles költő, regényíró, hanem lelkes nyelvművelő is volt. Befejezésül fogadjuk el az ő vallomását kötelezőnek a magunk számára is anyanyelvűnkről: „Benne van a múltam, a jelenem és a jövendőm. Benne van az életem. Benne van a halálom is. Benne van a sorsom!” Dr. Borók Imre •a TIT megyei magyar nyelvi szakosztályának elnöke zeneirodalom utolérhetetlen remeke következett: a D-dúr hegedűverseny. Olyan gyöngyszemről van szó, amely különleges alkalmat' ad a művészi csillogásra. Kovács Dénes hegedűművész élt is e lehetőséggel, bravúros játékával — érthetően az est fénypontjává vált: nem vitás, miatta zarándokoltak el sokan a keddi kondertre. Beethoven 1806- ban komponált művét tisztán. meggyőzően interpretálta. látványos virtuozitással felszínre hozta technikai készletének csaknem összes elemét. Mindvégig tökéletes összhangban játszott a zenekarral. s több mint fél órán át hibátlanul ..felelgetett” a zenei koncepciónak megfelelően a kísérő vonósok „kérdéseire”. Kovács Dénes diadalra vitte ezen az estén a virtuózok próbakövének mondott D-dúr hegedűversenyt; lenyűgöző előadásának élménye bizonyára sokakban tovább él. A hangverseny befejezéseképpen a zenekar a IV. B-dúr szimfóniát játszotta el nagy sikerrel. A debreceniek újólag igazolták, hogy továbbra is kiválóan szolgálják a magyar és az'egyetemes zenekultúra nemes ügyét, s méltó folytatói Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemi örökségének. Fotó: Hargitai Beethoven-hangverseny Szolnokon Kedd estére nem mindennapi zenei csemegét ígért az Országos Filharmónia ' felnőtt bérleti hangversenysorozatának újabb előadása: ezúttal a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar látogatott el Szolnokra, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermébe. A tavaly hatvanéves jubileumát ünneplő, s az ország egyik legrégibb zenekarának számító hajdúságiakat vendégként az NDK-ból érkezett Christian Ehwald vezényelte. A műsoron három népszerű . Beethoven-mű szerepelt. Elsőként a mester Fidelio című operájának Leonóra nyitányai hallhatta a közönség, majd a klasszikus
