Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

1985. ÁPRILIS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Amit a választójogi törvényről tudni kell Választójog — Választókerület - Jelölő gyűlés Az országgyűlés 1983 de- ;emberében — több évi kö­rültekintő előkészítő munka után — megalkotta népköz- társaságunk. új választójogi törvényét, az 2983. évi 111. törvényt, amely megtartva a íorábbi törvények jól be­rnit demokratikus alapelveit, jelentősen továbbfejlesztette választási rendszerünket. A választások fontos poli­tikai célja a szocialista nem­zeti egység további erősíté­se, szövetségi politikánk tár­sadalmi bázisának szélesíté­se, a szocialista demokrácia cibontakoztatása, ezzel szo­cialista előrehaladásunk, az MSZMP XIII. kongresszu­sán meghatározott feladatok eredményes végrehajtásának negalapozása. A választásokkal nyílik le- íetőség arra, hogy az állam- jolgárok — az Alkotmány ■endelkezéseinek megfelelően — részt vehessenek az álla- ni ügyek intézésében, a ha- alom gyakorlásában. A kép- dseleti szervek munkája el- ősorban a megválasztott or- zággyűlési képviselők és ta- lácstagokí tevékenységétől ügg, lényeges tehát, hogy a riasztások során olyan em- >ereket küldjenek a testüle- ekbe, akik képesek megfe- elni a növekvő politikai és cözéleti követelményeknek, riasztóik bizalmának. A választási rendszer re- 'ormja felkeltette társadal­mink legszélesebb rétegei- íek érdeklődését, ami igen űztató jelenség a jogalkotó ■s jogalkalmazó tevékenység lyilvánossá tétele, valamint íz állampolgári aktivitás s beleszólási jog kiteljese- !ése szempontjából. A választások megszerve- ése és lebonyolítása a Ha- afias Népfront alkotmányos oga és kötelessége. A nép­ront programja, társadal- nunk nemzeti egységének negszilárdítására és a szo- ializmus teljes felépítésére rányul. A választások de- rlokratizmuaának kiteíjese- léséhez azonban arra is zükség van, hogy a válasz- ópolgárok minél több politi- :ai és jogi ismerettel ren- elkezzenek. A kettős és töb- es jelölés általánossá tétele igyanis lehetőséget teremt irrá, hogy a vniegtisztel;ö épviseleti-közéleti megbíza- ást valóban nemes versen- ésben nyerjék ej mindazok, kik tevékenységükkel, el- ondolásaikkal a legjobban zolgálhatják választóik aka- atát, a közösség érdekeit. A választási rendszer, a álasztójog és a jelölés he- yes értelmezéséhez szeret­ünk segítséget nyújtani •sszeáli; tásunk kai. Most a álasztások menetének je­llegi szakaszában a tör- ény legidőszerűbb részleteit özöljük; a szavazás módjá- ól később adunk részletes íjékoztatást. Választási rendszer Választási rendszerünk a léphatalmat megvalósító zocialista államszervezet .épképviseleti szervei közül — a legfelsőbb nép­képviseleti-államhatalmi zervünk, a népszuvere- itás letéteményeseként mű- ödő országgyűlés, valamint — a községi, a városi, a óvárosi népiképviseleti ön- ormányzati és államigazga- ási szervek: a taná­sok megválasztásának mód­it határozza meg és foglal- a magában. A választási rendszert a riasztó jog: a választási nyagi jogi és a választási jljárási jogszabályok hatá- ozzák meg. A választási nyagi normák szabják meg, ogy kinek milyen feltételek íellett van választó és visz- zahívási joga, valamint hogy z állami szervek, a társa- almi szervezetek és a jel- jgzetes választási szervek lilyen feladatokat látnak el 3 milyen jogokat gyakorol- ak a választások során. A álasztási eljárási normák mbályozzák a választások lőkészítésének, a szavazás- ak, a választási eredmények megállapításának, a pótvá- lasztásoknak és az időközi választásoknak, valamint a megválasztott képviselők visszahívásának eljárási rendjét. A választási rend­szer demokratizmusát minő­síti, hogy hogyan érvényesül­nek a választási alapelvek: a választójog általánossága, egyenlősége, közvetlensége és a szavazás titkossága. Választójog A választójog hazánkban általános, mert választójog­gal mintegy 7,5 millióan ren­delkeznek. ami összességé­ben megfelel a nagykorú ál­lampolgárok számának. Az Alkotmány szerinti választó- jogi egyenlőség azt jelenti, hogy minden választónak egy szavazata van és minden szavazat egyenlő. A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú, 18. életévét betöl­tött .áHampolgáiTt megille­ti. Nincs választójoga annak, aki elmebeteg, akit a bíróság eltiltott a közügyektől, aki szabadság vesztés büntetését tölti, vagy szigorított őrizet­ben van. Aktív választójoggal ren­delkezik, akinek szavazati joga van. Passzív választó­joga annak van, akit meg­választhatnak képviselőnek vagy tanácstagnak. Hazánk­ban az aktív és passzív vá­lasztójog egybeesik. Országgyűlési képviselővé vagy tanácstaggá az választ­ható, akinek választójoga van: vagyis minden nagyko­rú állampolgár. Akinek a törvény alapján nincs vá­lasztójoga, nem választható képviselővé vagy tanácstag­gá és a választáson sem sza­vazhat. Választókerület Választási rendszerünkre az a jellemző, hogy az or­szággyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait' vá­lasztókerületükben választ­ják meg. (Nem változtat ezen, hogy az országgyűlési képviselők egy részének, mintegy tíz százalékának a megválasztása országos lis­tán történik.) Ezért van szük_ ség az ország területének meghatározott választási te­rületekre, az úgynevezett választókerületekre való felosztására. Minden ország- gyűlési választókerületben egy képviselőt és minden he­lyi tanácstagi választókerü­letben egy helyi tanácstagot választanak. A választókerü­letek nagyságát úgy alakítják ki, hogy az ország területén mindenütt megközelítőleg azonos számú lakost képvi­seljen egy országgyűlési kép­viselő, illetőleg a település nagyságrendjétől függően egy-egy tanácstag. Az országos listán induló * képviselők kivételével az or­szággyűlés valamennyi tag­jának, továbbá a helyi taná­csok minden tagjának meg­választására a választókerü­letek számát, területét, szék­helyét és sorszámát az Elnö­ki Tanács állapítja meg oly módon, hogy mintegy 30 ezer lakos válasszon egy kép­viselőt és a választókerüle­tek területe a főváros és a megyék területén belül ma­radjon. A tanácsi választó- kerületek számát — a válasz­tójogi törvényben meghatá­rozott keretek között — a helyi tanács, területét és sorszámát pedig a helyi ta­nács végrehajtó bizottsága ál­lapítja meg. A tanácsi vá­lasztókerületek székhelyét nem kell meghatározni. Országos választási lista Az eddigi választások fon­tos tapasztalata, hogy vannak olyan személyiségek, akiknek társadalmi szerepe, hatóköre túlnő a helyi érdekek képvi­seletén, tehát azon, hogy egy választókerület lakossága küldje őket az országgyűlés­be. A választójogi törvény ezért lehetővé teszi, hogy személyüket illetően az or­szág valamennyi választó­polgára véleményt nyilvánít­son. Tehát az egyéni válasz­tókerületi rendszer mellett az országgyűlési képviselők választásánál bevezeti az or­szágos, választási listát. Erre a listára a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli a képviselőjelölteket, a Haza­fias Népfrontba tömörült po­litikai, társadalmi és érdek- képviseleti szervek javasla­tai alapján. Jelölés A jelölés a választópolgá­roknak az a joga, hogy elő­zetesen döntsenek, kik közül kívánják a szavazás napján kiválasztani országgyűlési képviselőjüket, illetőleg ta­nácstagjukat. A jelölő gyűles a szocialista demokrácia egyik igen lényeges megvaló­sulási formája, ahol a vá­lasztópolgárok szabadon mérlegelhetik, milyen el­gondolás alapján, kiket kí­vánnak jelöltnek ajánLani, és dönthetnek arról, hogy kit fogadnak él jelöltnek. A je­lölő gyűlés azonban nem szű­kül le kizárólag a jelölt sze­mélyek kiválasztására, ha­nem lehetőség nyílik arra is, hogy értékeljék az előző or­szággyűlési képviselő, illető­leg tanácstag munkáját, számba vegyék a település fejlődését, a soron követke­ző feladatokat és javaslato­kat tegyenek a lakosság el­látásának javítására. A jelö­lő gyűléseken közérde­kű bejelentéseket, javaslato­kat és panaszokat is tehet­nek, amelyekre a a érintett szervék kötelesek válaszolni. A jelölés olyan jelentős jog, amelynek gyakorlása nagy politikai felelősséget követel. A választás politi­kai előkészítése során szóba került — ajánlott vagy java­solt — személyek a választópolgárok bizalma révén új minőségű helyzetbe kerülnek. Képviselő-, il­letve tanácstag jelöltek azok lesznek, akik meg­kapták a jelölő gyűlésen \megjelent választópolgárok egyharmadának a szavaza­tait és jegyzőkönyvben is 'rögzített nyilatkozatot tesz­itek arra, hogy a Hazafias Népfront programját és a je­lölést elfogadják. Az egyéni választókerület­ben induló országgyűlési képviselők és tanácstagok jelölésének joga a választó- polgárok jelölő gyűléseié, vagyis a jelölő gyűlésen megjelent választópolgároké. Az a választópolgár, aki nem megy el a jelölő gyűlésre, (végső Úoron magát, fosztja meg attól a lehetőségtől, hogy meggyőződjék a java­solt személyek alkalmassá­gáról és maga is javaslatot tehessen az általa alkalmas­nak tartott személyekre. A törvény előírása szerin* legalább két jelöltet kell ál­lítani, de többet is lehet. A kötelező kettős jelölés a szocialista demokrácia fejlő­désének egyik újabb lépése, ami nagyobb közéleti aktivi­tást, a jelöltek és programjuk jobb megis­merését követeli meg a választópolgároktól. Ha a jelölő gyűlésen bár­mely okból nem állítanak legalább két jelöltet, akkor a jelölő gyűlést 7 napon belül ismét össze kell hívni. Ha az ismételt jelölő gyűlés sem vezet eredményre, akkor ab­ban a választókerületben az általános választások napján nem lesz választás, hanem későbbi időpontra pótválasz­tást írnak ki. A jelöltek szá­mának jogilag nincs felső határa, az ésszerűség és a választás komolysága azon­ban azt kívánja, hogy ez a szám bizonyos határon be­lül maradjon. A jelölő gyűlésen résztve­vő választópolgár legalább két jelöltre, de több személy­re is szavazhat. A törvény e szabályát az indokolja, hogv a jelölő gyűlésen a választók még csak előzetesen foglal­nak állást a tekintetben, kit tartanak alkalmasnak az országgyűlési képviselői, il­letőleg a tanácstagi munka elvégzésére, hiszen a végső döntés a választás napján lesz. A jelölő gyűlésen a sze­mély; javaslatok megtétele után a javasolt személyek nevének elhangzási sorrend-- jében történik a nyílt szava- ‘ zás. A jelölő gyűlés elnökét a népfronlszervek bízzák meg ezzel a funkcióval, a jelölő gyűlést és a szavazást az el­nök vezeti, ő ismerteti a szavazás módját a résztve­vőkkel. A tanácstagot átlagosan néhány szúz választópolgár választja. az országgyűlési képviselőt pedig több ezer. A törvény ezért úgy rendel­kezik. ho^y a tanácstagok jelöléséhez egy jelölő gyűlést kell tartani, az országgyűlé­si képviselők jelöléséhez pe­dig legalább kettőt, de lehet többet is. Az országgyűlési képviselők esetében .célsze­rű, ha az egyik gyűlést a la­kóterületen, s a másikat va­lamelyik munkahelyen tart­ják meg. Kölcsönösen lehető­vé kell tenni, hogy a válasz­tókerület lakosai és a mun­kahelyek dolgozói egyaránt részt vehessenek mindkét je­lölő gyűlésen. Ha a jelölő gyűlés befeje­zése után nincs két elfogadott jelölt, például, ha a jelölő gyűlés nem fogadott el leg­alább kettőt a javasolt sze­mélyek közül; ha a jelölt a jelölést visszautasította; vagy a választási elnökség a jelöl­tet nem fogadta el valamely törvényes okból; illetve a jelölt időközben elhunyt; — akkor az új jelölő gyűlést 7 napon belül össze kell hívni. Ha a jelölő gyűlés összehí­vására a választás napja előtt a törvényes határidők betartásával már nincs lehe­tőség, akkor abban a válasz­tókerületben pótválasztást tűznek ki. A választási eljárás tiszta­ságát erősítő szabály, hogy a jelölő gyűlés lefolyása ellen bármelyik választópolgár ki­fogást emelhet. A kifogást a jelölő gyűléstől számított .3 napon belül lehet benyújtani a helyi választási elnökség­hez, országgyűlési képviselő jelölése esetén a választóke­rület székhelyén működő helyi választási elnökséghez. A választási elnökség a ki­fogást haladéktalpnul elbí­rálja és véglegesen határoz. A népfront jelöltjei A népfront helyi bizottsá­ga, országgyűlési képviselő jelölésénél pedig a nénfront fővárosi, megyei bizottsága a jelölő gyűlések elnökségeitől kapja meg a jelölő gyűlés eredményét tartalmazó jegy­zőkönyvet. A jegyzőkönyvek ismeretében a népfront helyi bizottsága a tanácstagjelölte­ket a helyi választási elnök­séghez jelenti be. Országgyű­lési képviselőjelöltnél a be­jelentést a Hazafias Népfront Országos Tanácsa teszi meg az Országos Választási El­nökségnél. A bejelentés alapján a ta­nácstagjelölteket a helyi vá­lasztási elnökség, az ország- gyűlési képviselőjelölteket az Országos Választási Elnökség fogadja el. Az elfogadás azt jelenti, hogy a jelölés a tör­vényes követelményeknek megfelelt: a jelölt választó­joggal rendelkezik és a jelö­lő gyűlésen megkapta a tör­vényben előírt számú szava­zatokat stb. A jelölt nevét az elfogadás után felveszik a szavazólapra. Amikor a jelölt a maga részéről elfogadja a jelölést, arról is nyilatkozik, hogy el­fogadja a Hazafias Népfront programját. Így függetlenül attól, hogy a jelölő gyűlésen a jelölt személyére ki tette a javaslatot (a népfront^ kép­viselője vagy valamely ál­lampolgár). az illető a nép­front jelöltjévé válik. Ennék eredményeként a népfront a jelölt személyének. életút­jának. programjának megis­mertetésére gyűléseket szer­vez. A népfront gondoskodik arról is, hogy a versenyben álló jelöltek egyenlő íelté.te- lek mellett ismertethessék elgondolásaikat. Lenin-emlékünnepség a fővárosban (Folytatás a: 1. oldalról.) mindezek a kérdések, ame­lyek Lenint foglalkoztatták és amelyeket mégis válaszolt, egyben napjaink legfontosabb kérdései is. A helyes válasz­tól, a lenini út követésétől és folytatásától függ ma is a szocializmus sorsa. az. em­beriség jövője. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolá­sától, a lenini út követésé­től függ a mi népünk sorsa is, hazánk jövője. Ezekre a kérdésekre keresi és dolgoz­za ki válaszait, a lenini ta­nításokat •figyelembe véve, hazánk adottságait elemezve a mi pártunk is, legutóbb éppen a XIII. kongresszusán. A helyes válaszok megtalá­lásához önmagában nem ele­gendő Marx, Engels és Le­nin tanításainak idézése. A ma kérdéseire a ma emberé­nek kel( válaszolnia. Pártunk és népünk a le­nini úton jár. Ennek az út­nak a követését és folytatá­sát határozta el pártunk XIII. kongresszusa is, — hangsúlyozta Óvári Miklós, majd arról beszélt, hogy utunk nem mindig sima és egyenes; az akadályokról, sok szó esett a kongresszuson is. A pórt reálisan szólt az ob­jektív nehézségekről, és szi­gorúan mérlegelte munkájá­nak gyengeségeit. Nyilván vannak, akiket a nehézsé­gek, a még meg nem oldott feladatok bizonytalanná tesz­nek. De a bizakodásnak ép­pen az az alapja, hogy reá­lisan látjuk helyzetünket, jó­zanul mérlegeljük lehetősé­geinket, illúziók nélkül me­rünk határozni a jövőről. Az ünnepi beszéd elhang­zása után Berecz János, a KB titkára a hagyományoknak megfelelően állami kitünte­téseket és Lenin-emlékpla- ketteket adott át a kiváló propagandistáknak és agitá­toroknak. A Munka Érdem­rend arany fokozatát kapta Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazga­tója és Tóth Béla, alezredes. Tizenkilencen a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát, né­gyen pedig bronz fokozatát kapták meg. A Központi Bi­zottság 183 propagandistát és agitátort Lenin-emlékplaket- tel jutalmazott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A fogadáson megjelent Kádár János. Véget ért a Lukács-konferencia Tegnap befejezte munkáját a Lukács György helye és szerepe a marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel rendezett nemzetközi tudományos konferencia a fővárosban. Az ülésszak zárónapján Lukács György művészetfel­fogásának etikai vonatkozá­sairól, a társadalmi lét luká­csi elemzéséről, a kiváló marxista teoretikusnak a ma­gyar történelemmel foglal­kozó fejtegetéseiről, valamint 1945 és 1949 közötti — a de­mokráciává szocializmus, a realizmus kérdéseit elemző — munkáiról tartottak elő­adásokat a hazai és külföldi szakemberek. Országgyűlési képviselők jelolo gyűléséi Április 22-én, hétfőn 1. sz. országgyűlési választókerület (Szolnok város 14—19. sz. választókerülete lakóinak) a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központban 15 órakor. 4. sz. országgyűlési választókerület (Űjszász, Zagyva- fékas és Szászberek lakóinak) az újszászi művelődési házban 18 órakor. 8. sz. országgyűlési választókerület (Törükszentmiklós város lakóinak) a törökszentmiklósi művelődési köz­pontban 15 órakor. 10. sz. országgyűlési választókerület (Mezőtúr, Kétpó, Mesterszállás és Mezőhék lakóinak) a mezőtúri művelő­dési központban 15 órakor. 12. sz. országgyűlési választókerület (Tiszafüred vá­ros lakóinak) a tiszafüredi művelődési központban 18 órakor. 13. sz. országgyűlési választókerület (Jászapáti, Jász- ivány, Jászkisér és Jászszentandráa lakóinak) a jászapáti művelődési házban 19 órakor. 15. sz. országgyűlési választókerület (Jászberény, Hű­tőgépgyár dolgozóinak) a Hűtőgépgyár Zagyva-parti csarnokában 14.15 órakor. A kenderesi November 7. Tsz cipőfelsőrész-üzemében bővült a modellválaszték. Az eddig gyártott futball és munkavé­delmi bakancs mellett gyermek félcipő felsőrészeket is varr­nak. Az igényes modellből 18 ezret készítenek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents