Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

1985. ÁPRILIS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Javaslatok, törvények, jövőnk Pillantás a fóliák alá ‘Az egykor burgonyán tengődök ma emeletes házakat építenek A primőrtermesztés település- és közösségformáló Jászfelsőszentgyörgyön Ügy tűnik, a néhány éven át amúgy istenigazából kifi­camodott időjárásunk kezd végre ismét — a meteoroló­gus kifejezésével élve — az évszakoknak megfelelően alakulni. ,Az oly nehezen és csak nemrégen véget ért tél mindenesetre igazi tél volt. No, és az áprilisi időjárás sem hazudtolja meg magát: bolondos, mint a szájhagyo­mány szerint maga a tavaszi hónap. Miközben Ménkű Miklósék jászfelsőszeritgyör- gyi kertje felé sétálunk a szabadságon lévő fiával, di­csérjük a rügyduzzasztó, jó napmeleget. Alighogy becsu­kódik mögöttünk a fóliáház ajtaja, esőcseppek koppan- mak a vasvázak fölött feszülő fólián. Nagy tél — kis haszon — Az időjárást illetően bajos lenne összeegyeztetni a közös meg az egyéni érdeke­ket — mondja a fiatalem­ber. — Édesapáim éppen ma reggel is az eget leste, mond­ván, hogy náluk, a Zagyva- menti Tsz-ben jól jönne a 'már elvetett tavasziakra egy kis kelesztö eső.. Csak hát a csapadék az lehűléssel jár, ami az itthoni kertészetben viszont nem hiányzik. Meg­szenvedték már a telet ép­pen eléggé a növények a két fóliasátrunkban. Megtudom Ménlkü Jánostól, hogy rosszkor újítottak: ép­pen ezen a télen próbálkoz­tak először hideghajtatásos sóskatermesztéssel, amikor olyan rendkívüli hidegek kö­szöntöttek be. — Gondoltuk, miért ne le­hetne kétszer is hasznosítani a fóliákat. Sajnc®, az egyik sátorról letépte a vihar a bo­rítást. Majd két hétbe tellett, mire a szeles időjárás, meg a föld fagya miatt újra fel­húzhattuk rá a fóliát. Abban a sátorban nem is tudtuk csak egyszer megszedni ed­dig a sóskát. A települést járva később megtudom, nagyon sokan foglalkoznak Jászfelsőszent- györgyön hajtatásos zöldség-, pontosabban papri katenmes z - téssel. A kertészkedők szinte minden szabad idejüket a fóliasátrak alatt töltik. Czi- gány Imrémének, a fogyasz­tási szövetkezet felvásárlójá­nak megbocsátható, hogy munkaidőben veteményez a jobb időket látott, meglehe­tősen elhanyagolt felvásár­lási épület körül. — Van itt vagy 250 négy­szögölnyi kertje az Egyesült Jászsági Áfésznek, — ma­gyarázza. — így legalább rendben tartom, nem veri fel a gaz. Zöldhagymát dug- gatok, retket és zöldborsót vetek, meg korai karalábét palántátok. Olyasmit, ami ko­rán leérik. Ha ugyanis bein­dul a felvásárlási szezon, percnyi időm se lesz kertész­kedni. Czigányné harminc eszten­deje felvásárló a községben. Ismer Felsoszentgyörgyön mindenkit, minden kertet. Tudja hol, mi nevelkedik a fóliasátrak alatt. Azt is, hogy kinek van szüksége kedvez­ményes fóliára, kinek sátor­bordára. ö gyűjti össze, már előző év őszén a vetőmag - igényeket. A legjobb fajtákat rendelik a kistermelőknek, mégpedig közvetlenül a zöld­ségtermesztési kutatóintézet­től. A termeltetést és a fel­vásárlást koordináló szövet­kezet és a helybeliek közötti kapcsolat azonban — mint mondja, — nem egészen felhőtlen. — Sehogy sincs arányban az áfész nyújtotta segítséggel a termelők teljesítése. Baj van a szerződéses fegyelem­mel. Évente százan, száztí­zen szerződnek zöldpapriká­ra. Sokan közülük egy kiló­nyit se hoznak ide, a felvá­sárlótelepre. A fóliavásár­láshoz adható 40 százalékos kedvezményt pedig ők is igénybe veszik. Persze, elég egy jól sikerült piac a Bos- nyákon, és máris játszva visszafizetik a kedvezményt. Amivel mégiscsak visszaélnek hiszen közben kamat nélkül használják a szövetkezet, il­letve az állam pénzét. A községbeli fóliázok nagyobb többsége perszenem szerződésszegő. Megtermelt árujának jelentős részét azon­ban mindenki igyekszik el­juttatni a fővárosba, a Bos- nyák téri nagybani piacra. — A kilós áru elejét — so­rolja Czigányné — ötven, né­ha hatvan forintért el is tud­ják ott adni. Nálunk eleve negyven forintról indul a paprika felvásárlási ára, és egy-két nap alatt harminc forint alá esik. Ezért hiába tartunk igényt egy.egy sze­zonban ötven vagonnyi pap­rikára, jó ha húsz vagonnal értékesítenek idehaza a ter­melők. Pénzről nem beszélünk Megtudom Czigánynétól, azt is, hogy a száaegynéhány szerződést kötő család között kevesen vannak a Ménküék- hez hasonlóan főállásban is mezőgazdálkodással foglalko­zók. A fóliázok legtöbben „kétlakiak”: műszakba jár­nak dolgozni Jászberénybe vagy Budapestre, de munka után és a hétvégeken levált­ják a fólia alatt szorgoskodó háztartásbeli családtagokat. Az utóbbiak közé tartozik Balogh János is, akinek gye­sen lévő felesége a mér kis­ujj nyi terméseket nevelt pap­rikát gyomlálja a fűtött fó­liasátorban. — Az Országos Mentőszol­gálat jászberényi állomásán gépkocsivezető a férjem. Ami szabad ideje a kötelező pi­henőidőn kívül marad, azt mind a kertben tölti, dolgoz­za le. öt-hat család van még csak velünk együtt itt Felső- szentgyörgyön, akik fűtött hajtatással próbálkoznak. Ha minden jól megy, mi akkor már paprikát szállítunk az üzletekbe, amikor mások még csak a palántákat ültetik ki a fűtetlen sátrakba. Baloghók 800 négyzetméter területet borító két fóliahá­zában szeneskályha ég. Mel­lette hangtalanul tátong az olajtüzelésű kazán hőlégfú­vójának torka. A fiatalasz- szony elmagyarázza: — Csa akkor fűtünk olaj. jal, ha a szeneskályhával nem tudjuk tartani a fólia alatt a tizenöt-húsz fokos me­leget. Szénből 100 kilogram­mot tüzelünk el huszonnégy óra alatt, ami százegynéhány forintba kerül. Ugyanennyi idő alatt olajból 50 litert hasz­nálunk élj ami több mint há­romszáz forint. Igaz, az olaj - kazánhoz nem kell éjjel többször is felkelni, a gzenes- kályhát viszont folyamatosan rakn.j kell. Lemond az em­ber a kényelemről, a nagyobb haszonért. Demeter István iskolaigaz­gató aki egyben a községi párttitkár is mondja: Jól is, okosan is — Nem véletlenül volt té­ma novemberiben, a beszá­moló taggyűlésünkön a fóliá­zás — világosít föl készséggel. Helyi munkalehetőségek hí­ján a kisüzemi primőr ter­mesztése meghatározó a te­lepülésen élők foglalkoztatá­sában. Különösen a több gye­rek miatt vidékre eljárni nem tudó aszonyoknák jó ke­reseti lehetőség a paprika- tenmesztés. Ezért is kíséri fi­gyelemmel a párt és a nép­front községi bizottsága, hogy elegendő segítséget kapnak-e a kistermelők, megfelelő-e az ellátásuk fóliából, műtrá­gyából, kisgépekből, vagy vetőmagvakból. Hadd említ­sem meg a kistermelés kö­zösségformáló szerepét is. Amikor az első szedésű pap­rikával még nem kifizetődő Pestre autózni, négy-öt gaz­da összefog, és egyikük után- futós gépkocsijával felszál­lítja az -összegyűjtött árut a piacra. Féltett kinc6, egy 1854-ben kiadott könyvecske kerül elő a községi párttitkár fiókjá­ból. A Jászfelsőszentgyörgy- röl akkor feljegyzett sorokat olvassa a 146. oldalról: „Egyébiránt a népesség szá­ma csökkenésének fő okául említett mocsáros fekvésen kívül nem csekély tényező a lakosság szegénysége is; fele ennek proletariátus, jóbba- dán burgonyával tengeti éle­tét; e községben a nélkülö­zés egész luxuscikké vált, miért is ezen község méltán „Jászság Izlandjának” nevez­hető; magának a lakosok sze­génységének pedig tényezője a határ silánysága.” — Nos, — folytatja Deme­ter István — a létszámában« ma már alig csökkenő felső- szentgyörgyí lakosság nagyon jól és okosan hasznosítja ma a múlt század derekán si­lánynak minősített határt. Jól hasznosítja, hiszen a ta­karékszövetkezet és a postai takarékpénztár évi négy és fél, ötmilliós betétnövekedé­sének nagyobb része a fóliák alatt termelt primőráru hasz­nából tevődik össze. Okosan is hasznosítják az udvarukat, a kertjüket. Bár a helybeliek 40 millió forint megtakarí­tott pénzét őrzj a falusi bank és a posta, többségükben nem azért dolgoznak sokat a fóliások, hogy a pénzüktől hízzon a szalmazsákjuk, vagy hogy teljenek a rubrikák a ‘betétkönyvükben. Elmondtuk a községi pártértekezleten is, hogy az utóbbi öt évben hat­van összkomfortos, többségé­ben többszintes ház épült a településen. Minden második családnak van gépkocsija, ugyanannyinak televíziója, aminek az egyharmada színes készülék. És tavaly már két bécsi és törökországi túrára induló autóbusz telt meg olyan községibeliekkel, akik­nek a nagyobb része azelőtt a Jászságot is alig hagyta el. — temesközy — fl ma összeülő országgyűlés napirendjéül az oktatási törvénytervezetnek, a terület- és településfejlesz­tés hosszú távú feladatainak, az állami pénzügyekről, a népgazdasági tervezésről és a tanácskozásról szóló tör­vény módosításának megvi­tatását javasolták. Elismerés- . re méltóan gazdag munka- program. Mi köti össze eze­ket a területeket, természe­tesen azon kívül, hogy egy­azon ülésszak napirendjén szerepelnek? Mi teszi fon­tossá ezeket a témákat? — Az, hogy mindegyikük fon­tos feltétele a továbblépés­nek, amely néhány héttel ez­előtt a párt XIII. kongresszu­sának határozatában is meg­fogalmazódott. Ez utóbbiból, s a kongresszuson elhang­zottakból kicsendül, hogy népünk készen áll a tovább­lépésre, a gazdaság és a tár­sadalom további fejlesztésé­re. E fejlesztés törvényes fel­tételeihez tartoznak a napi­rendi pontok mögött levő feladatok. Az előttünk álló új fejlő­dési szakaszban kulcsszere­pe van annak, hogy közokta­tásunk mennyire áll készen a kiművelt emberfők képzé­sére. Hiszen ezeken a kimű­velt emberfőkön áll vagy bukik a magyar társadalom sorsának jobbra fordulása. A megvitatandó oktatási tör­vénynek a többi között az a feladata, hogy az iskolát kö­zelebb vigye az élethez. Szükséges, hogy az iskola olyan állampolgárokat in­dítson útjukra, akik készek befogadni a tudomány leg­újabb eredményeit, akik ké­pesek arra, hogy aktív mun­káséveik alatt akár több al­kalommal is módosítsák szakmájukat a legújabb kö­vetelmények szerint. Alkal­massá kell tenni erre az Iskolát, mert jeltenfeg még nem az. Az új törvény adta feltételek között növekednie kell az önállóságnak és a de­mokratizmusnak az iskola falai között, önállóbbá kell tenni az oktatási intézmé­nyeket, hogy a tanterveket saját lehetőségeihez és a ta­nulók adottságaihoz alkal­mazzák. Demokratizálni kell, Lukács Györgyről szólva hangsúlyozta, hogy a nagy filozófust ünnepelni még 100. születésnapja alkalmá­ból is maga az ellentmon­dás, hiszen idegenkedett és tartózkodott mindenfajta ün­nepléstől. Annál inkább igé­nyelte gondolatainak, műve­inek a tartalmi hatását, azt, hogy olvasói, hallgatói gon­dolkodó vitapartnerként ért­sék, és reagáljanak azokra a problémákra, amelyeket ő fontosnak, aktuálisnak tar­tott. A korszak nagy konflik­tusainak megoldásában sze­repet vállalni; ez volt Lu­kács György filozófiai pálya­kezdésének vezérmotívuma. Az előadó beszélt Lu­kács Györgynek a filozófia és a szaktudományok kap­csolatáról alkotott — napja­inkban különösen aktuális — nézeteiről. Végezetül rámutatott:.nap­jaink szocializmusa dinami­kusan változó, a Lukács György halála óta eltelt idő­ben sok tekintetben módo­sult a külső és belső viszo­nyok, feltételek közepette fejlődő társadalom. Követ­hogy megvalósulhasson az iskola és a társadalom közöt­ti visszacsatolás, hogy ez utóbbi közvetítése igényeit az előbbihez, s ezek kielégí­téséhez segítséget is tudjon adni. Erre nyújthat majd lehetőséget, de csak lehető­séget, az új oktatási törvény, mert önmaga nem csodaszer, annyit ér, amennyit megva­lósítanak belőle. A másik napirendi pont abban hasonlatos az elsőhöz, hogy a terület- és település- fejlesztés körében is önálló­sodási, decentralizálási tö­rekvéseket kívánunk erősíte-. ni. Az új elvek a kis telepü­lések szerepének növekedé­sét helyezik előtérbe. A kép­viselők elé kerülő koncepciók a kistelepülések lakosság- megtartó és -eltartó szerepét erősítik. E célból csökkente­ni kell a főváros és a váro­sok, a városok és a községek teltótása közjöttí — helyen­ként igen kirívó — különb­ségeket. A jövőben jobban figyelembe kell venni egy- egy térség adottságait a fej­lesztésnél. Hosszú távú fel­adatunk a fejlődésben elma­radott területek felzárkózta­tása. A fejlesztési koncepció fontos elve, hogy a meglevő értékeket kell őrizni, különö­sen a környezet és a termé­szet értékeit. Fokozni kell a helyi szervezetek érdekeltsé­gét a fejlesztésben, bevonni őket a települési feladatok megoldásába. Ehhez nagyfo­kú önállóságot kell adni a helyi tanácsoknak. A törvényjavaslatot és a feladatkijelölő határozat ter­vezetét széles nyilvánosság ’vitatta meg. A társadalmi, érdekvédelmi és tudományos szervek már jóelőre megkap­ták az oktatási törvény ter­vezetét,! megvitatásra, ösz- szegyűjtött véleményük oda­került a javaslat kidolgozói­nak asztalára. Nem új gya­korlat ez, ugyanazt a célt szolgálja, mint korábban a iváiasztási törvénytervezet, nemrég a kongresszusi irány­ielvek nyilvánosság elé bo­csátása: a legszélesebb rész­vételt közös dolgaink megvi­tatásában. A terület- és tele­pülésfejlesztési koncepcióról, — amelyet Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese az országgyűlési bizott­kjezésképpen módosí'tásí'ta szorulnak a szocializmus vi­szonyairól, történelmi helyé­ről, jellegéről kialakított né­zeteink. Korunk társadalom- tudományainak, köztük a fi­lozófiának egyik nagy feli­adata, hogy az elmúlt idő­szak változásait, fejlődésten­denciáit figyelembe véve — ugyanakkor nem feledkez­ve meg a történelmi fejlődés törvényszerűségeiről — ki­dolgozzák a ma szocializmu­sának pontosabb, adekvál- tabb tudományos képét. Az a feladatunk — mondotta —, hogy bemutassuk, miként áll •ma és itt az az ügy, amely­nek Lukács György elkötele­zett híve volt. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalomtudományi ■Intézet főigazgatója, a Lu­kács György Emlékbizottság elnöke levélben üdvözölte a konferenciát. Levelében egyebek között kifejezte: a párt álláspontját kifejezésre juttatják azok az irányel­vek, amelyeket az MSZMP KB Művelődéspolitikai Mun­kaközössége Lukács György születése 100. évfordulója al­ságok együttes ülésén nem­zeti ügynek nevezett — ki­lencven vitafórumon tízezer ember mondhatta el vélemé­nyét. Azt is megújuló társadal­munk és gazdaságunk tette szükségessé, hogy módosít­suk a tanácsokról, az állami pénzügyekről és a népgazda­sági tervezésről szóló törvé­nyeket. Ez utóbbi törvény módosítása követi a gazda­ságirányítás rendszerének változásait, nagy súlyt he­lyezve a tervezés jobb alkal­mazkodására a külső és belső feltételek változásaihoz, s a széles körű társadalmi rész­vételre a tervek kidolgozásá­ban, megalapozásában. Az állami pénzügyekről szóló törvény javasolt módo- v sításának célja, hogy a terv- törvénnyel összefüggésben jobban kibontakozhasson a tanácsi önkormányzat. A ta­nácsok tervei például kike­rülnek az állami költségve­tésből. azzal az állami támo­gatások rendszerén keresztül tartanak csupán kapcsolatot. A javaslatok elfogadása ese­tén a tanács önállóan dönt­het afelől, hogy pénzeszkö­zeinek mekkora hányadát költi fejlesztésre és a műkö­dési költségvetésre. (Itt is megszűnik a gazdasági zsar­gonban a pénzek „pántliká­zásának” nevezett jelenség.) A tanácsokról szóló tör­vény módosítása pedig a népgazdasági tervezésről és az állami pénzügyekről szó­ló törvény módosításával összhangban kibővíti a taná­csok jogait és kötelességeit a •településfejlesztésben, a la­kosságot ellátó tevékenysé­gében. nz országgyűlés elé kerülő napirendi pontok nem kis feladatot adnak a (törvényhozóknak. Munkáju­kat iránymutatásával köny- nyíti meg a tény: a széles körűen megvitatott, az or­szággyűlési állandó bizott­ságok által támogatott tör­vényjavaslatok, módosítások mindegyikét át meg áthatja a demokratizmus fejlesztése, a helyi szervek önállóságának növelése. G. J. tásával és terjesztésével kell hozzájárulnia az élet meg­változtatásához, mégpedig a a legszélesebb rétegek kö­rében. Lukács Györgynek, mint a hegeli filozófia kutatójá­nak alakját Teodor Ojzer- mann szovjet akadémikus rajzolta meg. Bevezetőjében hangoztatta:’Lukács újraér­telmezte Lenin ismert téte­lét a marxi dialektikáról. A kiváló marxista teoretikus­nak a Szovjetunióban írt Az ifjú Hegel című monográ­fiájáról szólva kiemelte: ez a munka Lukácsot mint a polgári ideológia ellen küz­dő gondolkodót mutatja be. A továbbiakban Szocializ­mus és demokrácia Lukács György politikai filozófiá­jában címmel Tökei Ferenc akadémikus tartott előadást. Lukács és a polgári fi­lozófia a XX. században címmel Manfred Buhr NDK- beli akadémikus referált. A konferencia délután szekcióülésekkel folytatódott. Ma újabb plenáris üléssel, illetve munkacsoportok ta­nácskozásával folytatódik az ülésszak. Lukács György munkásságáról Nemzetközi tudományos Ülésszak Lukács György helye és szerepe a marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött tegnap a Magyar Tudományos Akadé­mia, a Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB Párttör­téneti Intézete, Társadalomtudományi Intézete és a Poli­tikai Főiskola rendezésében, a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára. A háromnapos eszme­cseresorozatot Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, köszöntve a konferencia külföldi — a szocialista országokból és több tőkés állam­ból érkezett — valamint hazai résztvevőit, majd Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgató-« ja tartott előadást Gondolkodva cselekedni címmel. kaiméból közzétett. Ennek iszellemébfcn az ünnepléssel nem a kritikátlan elfogadás a szándék, hanem az életmű­höz méltó tiszteletadás kife­jezése. Lukács György kultúrafel­fogásáról Köpeczi Béla aka­démikus, művelődési mi­niszter tartott előadást. Hangsúlyozta: Lukács egész kultúrafelfogásában jelen van és az évek során erősö­dik az az igény, hogy a kul­túrának igazi értékek alko-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents