Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. ÁPRILIS 18. II világűr titkai nyomában Veszélytelen vizsgálat Az atommagspin-tomográ- fia megteremtése korszakalkotó lépés volt az orvosi diagnosztika fejlődésében. Ezzel az eljárással ugyanis a szervezeten kívüli sugárforrás nélkül lehet leképezni a belső szerveket. A készülék azokat a sugarakat regisztrálja, amelyek magából a szervezetből erednek. Persze nem arról van szó. hogy a szervezet maga bocsát ki sugarakat, hanem arról, hogy bizonyos előkezelés után rendkívül energiaszegény elektromágneses sugárzást produkál. Az eljárás azon a törvényen alapszik, hogy számos atommag saját tengelye körül pörög, s ily módon parányi rúdmágnessé alakul. (Ezt az önforgást nevezik a fizikusok spinnek.) Ha kívülről mágneses erőtérrel hatnak rájuk, valamennyien beállnak. egy bizonyos irányba. Ha elmozdítják forgási tengelyüket, „inogni” kezdenek. A [magspiif-tomográfban ez egy nagyfrekvenciájú impulzussal történik, amely a pörgő atommagokat kibillenti egyensúlyi helyzetükből. Amíg ezek „inognak”, jelzéseket adnak le. Ezeket fogja fel egy meglehetősen bonyolult berendezés, hogy azután a számítógépnek továbbadva, képpé álljanak össze. A kép megmutatja, hogyan oszlanak meg a kérdéses szervben az atommagok. A leghatározottabban a| hidrogén atommagjai reagálnak. Megállapították, hogy a hidrogén-atommagok beteg szövetben másképp reagálnak, a nagyfrekvenciájú impulzusokra, mint egészségesben, így minden eddigi mód- szertrel korábban lehetséges nyomára jutni a rosszindulatú szövetelváltozásoknak. Képünkön a magspin-to- mográfot láthatjuk. A páciensnek csak rövid néhány percre kell befeküdnie a mágneses csőbe, a komputer egykettőre rendelkezésre bocsátja a metszetképeket. Szabályozható fűtőberendezések A fűtésre fordított energia mennyiségét lényegében kétféleképpen csökkenthetjük. A passzív eljárások az építészet eszközeit hívják segítségül, azaz valamiképpen fokozzák az épület hővédelmét. A fűtési energia megtakarításának aktív módjai a fűtőberendezések takarékos üzemeltetéséből állnak. A szakaszos — megszakításokkal való — fűtés nagyon takarékosnak tűnhet, hiszen a fűtőberendezés a nap folyamán bizonyos ideig egyáltalán nem működik. Ám a fűtési szünetekben megtakarított tüzelő nagy részét a helyiségek felfűtésekor elveszítjük. A folytonos fűtés is drága, mivel — bizonyos eseteket nem tekintve — fölösleges, hogy éjjel-nappal azonos legyen a fűtött objektum hőmérséklete. A szakaszos és a folyamatos fűtés előnyeit egyesíti a szabályozott (programozott) fűtés. Ha megteremtjük a szabályozás és az ellenőrzés lehetőségét, olyan napi fűtési menetrendet valósíthatunk meg, amely életmódunknak, szokásainknak jól megfelel, s egyúttal takarékos is. Szabályozható fűtőberendezés a gázkonvektor, a termosztáttal ellátott olaj- kályha, a hőtárolós villanykályha. A legtöbb lehetőséget azonban az olaj- vagy gázkazános egyedi központi fűtés kínálja. Ez utóbbiak tartozéka a kazántermosztát, s ez már önmagában is energiamegtakarítást tesz lehetővé: kikapcsolja az égőt, ha a fűtővíz hőmérséklete eléri a beállított értéket. Az ilyen kazánú fűtőberendezésbe Szobahőmérsékjiet-szabá- lyozót is beiktatva elkerülhető a túlfűtés. Egy ilyen fűtési rendszer kiépítése, a hozzá tartozó szerelvények és műszerek beszerzése nem olcsó ugyan, de az üzemeltetési költségek csökkenése jévén viszonylag hamar megtérül a befektetett ösz- szeg. A nyugatnémet Carl Zeiss cég a spanyolországi Calar Alto obszervatórium számára új óriásteleszkópot készített. A kozmosz végtelen távolságainak legyőzéséhez ugyanis mind nagyobb és qgyre bonyolultabb távcsövekre, teleszkópokra van szükségük a tudósoknak. A 3,5 méter átmérőjű, 430 tonnás mammutteleszkóppal a szakemberek jelentős eredményeket várnak egyrészt a fotometriai és spektroszkópiai elemzések, másrészt a nagy távolságban levő égitestek fényének észlelése és analizálása terén. Egy-egy égitest színképe (spektruma) ugyanis elárulja kibocsátójának összetételét, s ennek révén más fontos sajátosságát — például életkorát — is. Hogy milyen problematikus feladat egy ilyen óriás műszer előállítása, az már a nyers üvegöntecs elkészítésénél is megmutatkozott: hét kísérleti öntést kellett csinálni, míg kialakultak a nagy üvegtest öntéséhez szükséges feltételek. Ezenkívül egy teljesen új anyagot is elő kellett állítani, az úgynevezett zerudort, amely kristályos szerkezetével különbözik a közönséges üvegtől, s amely a fizikusok számára csaknem megfoghatatlan sajátossággal rendelkezik: hőtágulási együtthatója gyakorlatilag nulla. Mielőtt Mikrokomputer a telefonban Formája ugyan nem fog sokat változni, de csak néhány alkotórésze fogja túlélni az elektronika forradalmát, mondta a telefon jövőjéről egy Bell-kutató, amikor cége bemutatta az integrált áramkörrel működő legújabb modellt. A sorozat- gyártás előtt álló készülékek jóval kevesebb és üzembiztosába, kisebb (energiafogyasztású alkatrészekből állnak, s tetszés szerint felruházhatok a minikomputerek tulajdonságaival is. Távindítás Remotstart néven hozták forgalomba az Egyesült Államokban azt a zsebnaptárnál nem nagyobb készüléket, amely akár 120 méter távolságról is üzembe helyezi a gépkocsit: bekapcsolja annak gyújtását, a szívatót, indít, három percig nagy, majd kilenc percig alapfor- dulatszámon járatja a mo- torti, végül a kellően fölmelegedett motort leállítja. Egyidejűleg a Remotstart be- ikjapcsajja a fűtőkészüléket) az ablakmelegítőt és — ha van — a légkondicionálót. (Mindez zárt ajtók között megy végbe, ha kinyitják az ajtót, a motor leáll. így a gépkocsi utasait menetkész motor és befűtött utastér várja. Napszél A Napból minden irányban kiinduló részecskeáramlás — a plazmából álló napszél — a Naptól akár százszor akkora távolságra is kiterjed, mint amekkora a Föld és a Nap közti távolság. Ezt állapították meg a plazmaáramlást kutató szovjet szakemberek. Vizsgálataik szerint a napszél a Naprendszer összes bolygóját eléri. A legújabb mérések azt (mutatták, hogy a napszél kiterjedése a naptevékenység némely periódusában valamelyik ’irányban rendkívüli módon megnőhet. A napszélvizsgálatok igen fontosak a Föld és a Nap között végbemenő fizikai folyamatok megismerése szempontjából. A szennyvíz hasznosítása A szennyvíztiszitítás a víz- gazdálkodás legköltségigé- nyesebb területe, ezért világszerte keresik azokat a lehetőségeket és eljárásokat, amelyekkel a fejlődés ütemét e téren gyorsítani tudnák. Ilyen módszer a többi között a szennyvíznek és szennyvíziszapnak az elhelyezése és hasznosítása mezőgazdasági területeken, valamint- fás kultúrákban. A különféle takarmánynövényekből összeállított vetés- szerkezet az egész teriyészidő- ben lehetővé teszi bizonyos mennyiségű szennyvíz folyamatos elhelyezését és hasznosítását, az egész évi meny- nyiség „felemésztését” azonban kizárólag szántóföldi növényekkel a hazánkéhoz hasonló klimatikus viszonyok között nem lehet megvalósítani. Éppen ezért a figyelem egy idő óta a fás kultúrák felé fordult. Bebizonyosodott, hogy egyes fafajok nemcsak jól elviselik, de jórészt hasznosítják is a szennyvízben lévő tápanyagokat, segítségükkel tekintélyes mennyiségű faanyagot termeinek. A kutatók több országiban kísérletsorozatot hajtottak végre a szennyvízzel öntözött és szennyvíziszappal kezelt különböző fajtájú csemeték (terhe lh et őségének, valamint a szennyvíz fás kultúrákra és talajokra gyakorolt hatásának megállapítása érdekében. 'Egyértelműen igazolódott, hogy a faültetvényeken lehetőség nyílik nagy mennyiségű szennyvíz elhelyezésére és hasznosítására. Különösen a nyár- és fűzfák transzspi- rációja (vízelpárologtatása) erőteljes, ezek hasznosítják leginkább a talaj által a szennyvizekből kiszűrt szerves anyagokat. A nagy vízigényű nyár. és fűzültetvények további előnye, hogy a létrehozott öntözőhálózat hosszú időszakon keresztül üzemeltethető (tehát nem kell évente kialakítani, mint a mező- gazdasági kultúrák esetén.) Képünkön: a tenyészedé- nyetoben végzett szennyvíz- hasznosítási kísérlet elrendezését láthatjuk. ezt az anyagot felfedezték volna, a hőmérséklettel együtt változott a teleszkóp optikai minősége is. A csillagászoknak sokszor órákig kellett várniuk, míg készülékük hőmérséklete beállt a kívánt értékre, ami sokszor igen érzékeny időveszteséget jelentett. Az üvegöntvény megmunkálása is nehéz feladatnak bizonyult: a főtükör három és fél évig készült! A számítógép által kiszámított forma torzulástűrése ugyanis mindössze néhány századmilliméter. Képünkön szerelés közben láthatjuk a gigantikus teleszkópot, amelynek mozgatható része 230 tonna. A készülék beállítását — a teleszkóp mozgatását — egy ember végzi. Korszerű áramlásmérő A folyadékok áramlásának a mérése jóval bonyolultabb feladat, mint például a nyomás vagy a hőfok figyelemmel kísérése. Pedig többféle áramlásméresi rendszer ismeretes és használatos, ám ezek egyike sem univerzális, vagyis mindegyik csak bizonyos körülmények között haszriáiható. Így például az úgynevezett ritaméter csak kis áramló mennyiségek mérésére alkalmas. A mágneses áramlásmérő használatakor a folyadéknak feltétlenül vezetőnek kell lennie, A nyomás- különbségek elvén működő műszer nem eléggé pontos, a turbinás számláló pedig nagy ellenállást fejt ki a folyadékáramban. A folyadékkiszorí- tásos mérőműszer csak az át- áramló mennyiséget méri, a sebességet nem, az örvény- lésmérésen alapuló szerkezet viszont csak tiszta folyadékokhoz alkalmazható. Még talán leghasználhatóbb a Doppler-elven működő ultrahangos áramlásmérő. Mindezen hiányosságok ismeretében hazai kutatók meg próbálkoztak egy univerzális műszer kialakításával, s fáradozásukat siker koronázta, így született meg a „Korr-flo” elnevezésű, NHZ—205 típusszámú úgynevezett regiszter korrelációs forgalommérő- készülék, mely az áramlás útjában elhelyezett érzéklő. párral — például két hőelemmel — a közeg valamely paraméterének átlagérték körüli kis ingadozásait méri. A műszer meghatár —a az áramló közegnek az érzékelők közti átfutási idejét, majd az előzetesen betáplált paraméterek — mint például csőátmérő, érzékelő -távolság, hőmérséklet — segítségével kiszámítja a folyadékforgalmat. Képünkön: az 1—5 százalékos pontossággal dolgozó „Korr-flo”-t láthatjuk, amely olyan környezeti viszonyok között is használható, ahol a hagyományos áramlásmérési módszerek nem válnak be (pl. atomerőművek primér- köri forgalommérésénél, vagy zagyok zárt csővezetékben való érintésmentes mérésénél.) A mérési eredményeket képernyőn jeleníti meg, vagy kinyomtatva adja meg a készülék.
