Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
1985. ÁPRILIS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 x II javuló munka biztosítéka a közgazdasági ismeretek bővítése Kisiparosok tanácskoztak Tegnap a KIOSZ megyei választmányi ülésén kiemelkedő hangsúlyt kapott a kisiparosok közgazdasági ismereteinek bővitése. A tanácskozáson szó volt arról, hogy a gazdasági változások és az új szabályozók hatásaként növekedett a kisüzemi, ezen belül a kisipari tevékenység jelentősége. Az elkövetkező időszakban tovább kell korszerűsíteni a termelés jelenlegi feltételeit. Szükséges továbbá a termékek és a szolgáltatások mennyiségének növelése és minőségének javítása. A kitűzött feladatok elérése érdekében szükség van új szabályozók kialakítására, s ezek széles körű ismertetésére. Több hozzászóló megerősítette, hogy sok esetben érdektelenség tapasztalható az új ismeretek elsajátításával kapcsolatban!. Az ismeretek hiánya pedig jelentősen csökkenti a munka hatékonyságát. Hangsúlyozták azonban, hogy ez a tapasztalat nem általánosítható, hiszen a szervezet minden lehetőséget megragad a tájékoztató imunka elősegítésére. Ismeretterjesztő eladások, szakmai napok, konzultációk, közgazdasági ismereteket tartalmazó kiadványok segítenek ebben. Sajnálatos azonban, hogy a hasznos tudnivalókat tartalmazó hivatalos lap, a kéthetenként megjelenő Kisiparos újság előfizetőinek száma az utóbbi időben egyre csökken. A közgazdasági témájú jogszabályokról, változásokról pontos képet adó rendezvényeken szerzett ismeretek, a tapasztalatok szerint, a gyakorlati életben jól hasznosíthatók. Ezek ellenére a (megye kisiparosadnak körében még nem alakult ki a szükséges közgazdasági szemlélet. Akadnak olyanok is, akik még mindig nem érzik kellő súllyal az ismeretek megszerzésének fontosságát. Ez utóbbi csoporthoz tartozó kisiparosok tevékenységére az ösztönösség, a korábban alkalmazott módszerekhez való ragaszkodás jellemző. Szó volt a továbbiakban arról, hogy a kisiparosok által alkalmazott árak elfogadhatóak, értékarányosak. Szóvá tették, hogy az árképzéssel kapcsolatos újabb jogszabályok gyakran késve jutnak el a kisiparoshoz, nehezítve gazdasági tevékenységük folyamatosságát, s a jogszabályhoz való rugalmas alkalmazkodást. Beszéltek továbbá a iöve- delemadó-rendelet módosításának eredményéről és a megnövekedett társadalombiztosítási járulékfizetéssel összefüggő gondokról. Megállapították, hogy a megye területén a kisiparosok adózási fegyelme az évek során javult. Szakmai napok Szolnokon Napirenden a munkavédelem és a közlekedés A /Szakszervezetek Szolnok megyed Tanácsa, a Munkaruha Kereskedelmi Vállalat, a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a megyei Munka- védelmi Felügyelőség munkavédelmi, közlekedésbiztonsági szakmai napokat szervezett Szolnokon, az SZMT székházában. A tegnap kezdődött, és ma záruló rendezvényen Fekete Istvánnak a Szakszervezetek Szolnok .megyei Tanácsa titkárának bevezető szavai után Egyed Zoltán, a megyei Munkavédelmi Felügyelőség vezetője beszélt a munkavédelem időszerű kérdéseiről és az idei feladatokról. Hangsúlyozta, hogy az új létesítmények elkészítése során és a korszerű gépek üzembe helyezésénél már fokozottabban figyelembe veszik a gazdálkodó szervezetek a különböző munkavédelmi előírásokat, így ezen a téren javulás tapasztalható. De vannak olyan munkahelyek — így elsősorban kommunális és szolgáltató vállalatoknál, az oktatási és egészségügyi intézményeknél — ahol nem sok fejlődés tapasztalható. Egyes vállalatoknál, üzemeknél, szövetkezeteknél szociális terv nem készült. Pedig a gazdasági szervek egy részénél az a tapasztalat —mondotta az előadó —, hogy a munkakörülmények javultak, s a különböző munkahelyek kialakítását nagyban segítették a szociális tervekben megfogalmazottak. A munkakörülmények javítása mellett az üzemi baleseteknél tavaly 7 és félszázalékos csökkenés, a kiesett munkanapoknál viszont 3 és fél százalékos emelkedés volt. Tavaly 38-ról 46-ra emelkedett a csonkulásos, míg 19- ről 23-ra a halálos balesetek száma. Az előzetes adatok szerint az idén az első negyedévben még ennél is* kedvezőtlenebb a helyzet. Igaz, végleges adatok még nincsenek, de látható, hogy az iparban mintegy 30 százalékkal, a mezőgazdaságban pedig 15 százalékkal emelkedett a kivizsgálásra kötelezett üzemi balesetek száma — fejezte be előadását Egyed Zoltán. Ezután Kádár János rendőr százados, a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkára beszélt. — A tavalyi 23 halálos balesetből tizenhat a közúti közlekedési szabályok megszegésével függött össze. Ez is mutatja, hogy a közlekedés szorosan kapcsolódik a munkavédelmi feladatokhoz — mondotta az előadó, majd számokkal is alátámasztotta, hogy mennyire fontos feladat a közlekedési szabályok megtartása, egyáltalán a közlekedési kultúra javítása. Felhívta a jelenlévő vállalatok, üzemek képviselőinek figyelmét a rendszeres munkavédelmi oktatás megtartására, a munkahelyi ellenőrzések szigorítására, a járművezetők továbbképzésére. Az előadások után a jelenlévők munka- és védőruha- bemutatót, valamint az előcsarnokban a Népszava Lap és Könyvkiadó árusítással egybekötött propaganda- és szakkönyvkiállítását tekintették meg. Szovjet újságíró megyénkben Nyikolaj Alekszejevics Koszolapov, a Világgazdaság és a Nemzetközi Kapcsolatok című folyóirat helyettes főszerkesztője április 15-én és 16-án Szolnok megye vendégeként közgazdasági tárgyú előadásokat tartott Kun- s^entmártonfoan (és Szobrokon, az MSZMP megyei bizottságának oktatási igazgatóságán,. A szovjet vendég találkozott Fábián Péterrel, a megyei pártbizottság titkárával. Előadás megyénk gazdasági fejlődéséről MTESZ elnökségi ülés Szolnokon Tegnap délután Szolnokon, a Papírgyár tanácstermében a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének elnöksége ülést tartott. A tanácskozáson — amelyen részt vett Horgos Gyula, a MTESZ társelnöke — Szolnok megye gazdasági fejlődésének eddigi eredményeiről és távlatairól Simon József, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára tartott előadást. Az elnökség az előadás után értékelte a Szolnok megyei szervezet tavalyi munkáját és elfogadta idei munkatervét. A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet jászszenlandrási üzemében kuvaiti exportra ti'nédzser- zakókat varrnak. Jelenleg 700-at készítettek több színben a központi üzemnek Amit ma ültetünk, _azt unokáink is élvezni fogják. Ma délelőtt a fővárosban jubileumi választmányi ülést tart az Országos . Erdészeti Egyesület, amelyen az akkori Földművelésügyi Minisztérium által hozott, 1935 április 17-én kihirdetett „első magyar modern erdőtörvény” életbe lépésére emlékeznek. A hazai erdőgazdálkodás fél évszázados múltjáról, jelenéről és jövőjéről folytatott beszélgetésünket rövid erdőtörvény-történettel kezdi Gáspár-Hantos Géza, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium erdőrendezési szolgálatának igazgatója. — A korabeli erdősítéssel, erdőműveléssel kapcsolatos császári, királyi leiratokat,,, majd az 1852-ben hozott és Magyarországra is vonatkozó osztrák rendeleteket követően 1879-iben jelent meg az első magyar erdőtörvény. Miután a fakitermelés mértékét, az erdőfelújítási kötelezettségeket meghatározó, az erdőlegeltetéssel, valamint a íaúsztatással kapcsolatos kérdéseket szabályozó rendeletéi csak az úgynevezett feltétlen erdőtalajokra korlátozódtak, és mert az ország erdeinek zöme magántulajdonban volt, ez a rendelet még nem tudta megakadályozni az erdőterületek csökkenését. Az 1920-as évek elején Kaán Károly, földművelésügyi államtitkár egy újabb. az egész országot átfogó erdőtörvény megalkotását kezdeményezte. Elképzeléseinek törvénybe foglalása sokáig Váratott magára, ami részben érthető, hiszen az első olyan törvényről volt szó, amely a nagybirtokosok tevékenységét is korlátozta. Nyolcnapi képviselőházi vita után hirdették ki, pontosan ma 50 éve, a kompromisz- szumoktól nem mentes, de akkor közép-európai összehasonlításban is a legkorszerűbbnek számító magyar erdőtörvényt. — A szakirodalom az 1935. évi IV. törvénycikket a magyar erdészeti jog kiemelkedő alkotásaként említi, és a modern jelzővel illeti. Miben állt a fél évszázaddal ezelőtt hozott rendeletek korszerűsége? — Főképpen abban, hogy megállította az erdőterületek csökkenését, sőt ha nem is látvánvos mértékben, de az erdősítések fokozását ered-1 ményezte. Kötelezővé tette az új törvény az erdők felújítását, újratelepítését, szabályozta, a hozamokkal arányos keretek közé szorította a fakitermelést. Elrendelte az ültetvényekben korábban jelentős károkat okozó juh-, kecske- és szarvasmarha-legeltetés tilalmát, az erdőterületeken. Megerősítette a 35-ös törvény az üzem- tervezési kötelezettséget az erdőgazdálkodásban, és létrehozta a hatékony erdőfelügyeleti rendszer országos hálózatát. Fontos erénye az első magyar modern erdőtörvénynek az is, hogy az első olyan hazai rendeletegyüttes volt, amely már a Beszélgetés a MÉM erdörendezési szolgálat igazgatójával természetvédelmi törvényeket is magában foglalta. Korszerűsége csaknem három évtizeden át időtálló volt, hiszen 1961-ben jelent meg a ma is érvényben lévő hazai erdőtörvény. — ötven esztendő nagy idő. A magyarországi erdő- klímát figyelembe véve a szakemberek körülbelül eny- nyire teszik erdeink átlagos életkorát. A hazai erdőgazdálkodás mire jutott az utóbbi fél évszázadban? — Erdeink átlagos életkora valóban 50 év, hiszen 110 —130 esztendő alatt lesznek vágásra érettek a hegyvidéki bükkösök fái, 25—30 év között az alföldi akácosok, mintegy két évtized alatt a nyárfák. Ami az eredményeket illeti, az utóbbi 40 évben elért fejlődés a számottevő. A felszabadulással teremtődtek meg ugyanis a feltételei a tervszerű erdőgazdálkodásnak. Á 40-es évek 1 millió 60 ezer hektárjával szemben jelenleg 1 millió 620 ezer hektár, teljes egészében szocialista — 75 százalékban állami, 25 százalékban pedig szövetkezeti — tulajdonban lévő erdőt tartunk nyilván. Az erdők élőfa-készlete pedig megduplázódott, mert elsősorban gyorsan növő fafajokkal, nyárral, fenyővel és akáccal gyarapítottuk az ültetvényeket. A felszabadulást követő években 3 millió köbméter fát termeltek ki. most 7,5 millió köbmétert, egy-egy esztendőben. Az állami és szövetkezeti erdészeték tervszerű gazdálkodását jól bizonyítja, hogy a kivágott mennyiséggel szemben évente 10,5 millió köbméterre tehető országosan a növedékhozam. — Osztrák javaslatra 1985-öt világszerte az erdők évének nyilvánította az ENSZ. Milyen jelentősége van ennek a mi erdőgazdálkodásunkban? — Elsősorban az erdők gyarapításának, megóvásának és hármas funkciójának a jelentőségével kapcsolatos propagandát kell fokozniuk ebben az évben a hivatásos erdészeknek, az erdőmérnököknek és minden természetet kedvelőd fát ültető és ápoló embernek. Minél szélesebb körben tudatosítani kell, hogy bár az erdőgazdálkodás népgazdasági jelentősége — mivel bővítetten újra termelhető nyersanyaggal, fával gazdálkodik — elsősorban gazdasági jellegű, ezzel nem szabad visz- szaélnünk. Az új erdők telepítését, felnevelését az optimális fajtastruktúra kialakítását nem szoríthatják háttérbe rövid távú gazdasági érdekek. Az erdők évében fokozottan hangsúlyoznunk kell a fásítás szerepét, a gazdasági hasznukon túl, a termőtalaj védelmében, vizeink és a levegő-tisztántartásában. Mindenki számára megszívlelendő adat: egy hektár, erdővel borított, terület tízszer annyi oxigént termel, mint ugyanakkora mezőgazdasági terület, és minden órában 8 kilogramm széndioxidot nyel el. Nem hagyhatjuk említés nélkül a harmadik, a szociális-üdülési funkciót sem. Száztizenötezer hektár, erre a célra kijelölt erdő fenntartásának és fejlesztésének a feltételei vannak meg hazánkban. — Függetlenül az ENSZ által meghirdetett akcióév propaganda-tennivalóitól, melyek erdőgazdálkodásunk legfontosabb feladatai a közeljövőben és középtávon?-— Az állami és erdőgazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek feladata az idén 7 ezer 100 hektár erdő telepítése. Bár területileg az úgynevezett egyéb fásítások közé sorolt 260 hektáros előirányzat nem jelentős, mégis nagy a fontossága, hiszen városok, községek zöldövezeti telepítéseiről, az utak, vasutak védőfásításairól van szó. Középtávon? A VI. ötéves tervben eddig 35 ezer hektár új erdőt telepített az ország, ezt a mennyiséget a VII. ötéves tervben 45—50 ezer hektárra szeretnénk növelni. Elsősorban a mező- gazdasági művelésre kevésbé alkalmas területek, valamint a községi, városi belterületek fásításával. Van Ibővén tennivaló a megyéjükben, Szolnokban is, hiszen a 26 ezer 200 hektárral, Békés megye után a legkisebb, mindössze 4,7 százalékos a Jászkunság és a Tiszazug erdősítettsége. A pihenő- a séta- és kirándulóerdők területét 1990- ig 210 ezer hektárra szeretnénk növelni. örülök, hogy utóbbi kérdésében közeli és középtávú feladatokat említett, nem terveket. Mert tervekről az erdőgazdálkodásban csakis nagy távlatokban beszélhetünk. Az ezredfordulóra 2 millió hektár erdővel és évente 10 millió köbméter fa kitermelésével számolunk. Ez utóbbival nagyban elősegíthetjük majd a jelenlegi évi 5 millió köbméter fenyőimport csökkentését, és a mostani évi másfél millió köbméter papíirfa- és bútoral- katrész-export növelését. Ismétlem, minden, az erdő- gazdálkodással kapcsolatos, elképzelés, terv távlati, mert a fásítási munka mindig jövőbe mutat: unokáink fogják élvezni a most ültetett erdők gazdasági, környezet- védelmi és jóléti hasznát, mint ahogyan mi is az elődeink által, a ma 50 éve kihirdetett első magyar modern erdőtörvény szellemében ültetett-ápolt erdőkét. Temcsközy Ferenc