Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. ÁPRILIS 17. Gyorsabb és olcsóbb Étkezés Eljár (majd) az elöljáróság Ismét eg/ új lehetőség szavak és tettek közelítésére, a kívánt és a gyakorolható demokrácia hasznos; szembesítésére. Már megtartott, most zajló, a közeli napokban sorra kerülő falugyűlések visszatérő témája a hogyan is lesz, mint is lesz?! Hogyan is lesz, mint is lesz az elöljárósággal, azzal az új formával, amelynek szükséges létét az 1983-ban elfogadott új választójogi törvény mondta ki, s amely első ízben az idén megtartandó országgyűlési és tanácsi választások lebonyolítása után alakul meg a közös tanácsok nem székhely településein. Nem szűk körről van szó! Az országban összesen 1578 olyan község lelhető, ahol nincsen tanácsi székhely, azaz társközség a hivatalos titulus, a gyakorlatban pedig olykor el-elmaradt e.titulusból a társ, maradt a község, maradtak a községek, melyet, melyeket a székhelyről dirigálni kell... Lakossági vélemények, társközségek népfrontbizottságainak állásfoglalásai, közigazgatási elemzések egyaránt azt mutatták, az elv jó — mert hatásosabb, szakszerűbb a koncentráltabb fejlesztési tevékenység éppúgy, miht a hatósági munka —, azaz a közös tanácsok jól járható utat kínálnak a közigazgatás-fejlesztésben, ám formán és tartalmon egyaránt módosítani kell, lehet. Korántsem stílusbeli pongyolaság az előbbi mondatvég kell és lehet szóismétlésnek tetsző befejezése. Arra utal, hogy a szükséges lépésekhez, a követelményekhez illeszkedő forma is megtaláltatott, az elöljáróság, melyet a társközség tanácstagjai alkotnak, s melyet egy általuk kijelölt személy, az elöljáró vezet, elsőként az egyenlők között. Feladatuk, dolguk? Ezernyi. Mindaz, ami a társközség lakosságának bármely nagyobb csoportját, egészét érinti; véleményezhetnek, dönthetnek, azaz ellátják a lakosság érdekképviseletét, támogatják minden célszerű módon a településegyüttes közös terveinek megvalósítását, a jogszabályokban meghatározott anyagi eszközökkel pedig önállóan rendelkeznek. Gyógyír összegyűlt — vélt és valóságos — sérelmekre, bajokra? Gyógyír is, ám elsősorban annak felismerése, hogy a demokratizmusnak ez a testközelisége — a korábbi közvetettség helyett — jelentős erkölcsi, anyagi forrásokat nyithat meg a társközségekben élők körében. Ez a kör tág, az ország lakosságának tíz százaléka él ilyen településen, azaz kerekítve egymillió ember. Közülük a választásra jogosultak joga és kötelessége, hogy kellő gondossággal mérlegeljék, válasszák meg azokat, akik képviselőik lesznek a közös tanácsban és a helyi elöljáróságban, azaz kettős szerepben, de korántsem kettős célokért. Gazdag tanulságokkal szolgált az a társadalmi vita, amelyet országszerte a Hazafias Népfront rendezett az elöljáróságokról, s az így szerzett tapasztalatok, az így összegeződő vélemények már ott vannak abban a jogszabályban, amelyet rendeletéként a Minisztertanács február 14-i ülésén alkotott meg. Ami vonzó ebben a friss jogi keretben, az éppen tágassága, rugalmassága, az, hogy nem kíván mindent megszabni, elveket ad, rábízva a gyakorlatot azokra, akik eredmények bábái és gondok hordozói. Ezeknek az elveknek az alapja az önállóság, az elöljáróság önállósága, amit nem csorbíthat semmiféle módon a közös községi — nagyközségi — tanács szakigazgatási szervének bármely dolgozója, a tanács bármely tisztségviselője sem ... ! S ez, azok számára, akik ismerték az eddigi gyakorlatot, fontos lépés, döntő különbség. Amint az is, hogy az elöljáróságok egyetértési jogkört kapnak seregnyi tárgykörben, a közös tanácsnak megnő a feladata — és egyáltalán, feladata lesz ez a tisztségviselőknek, a szakapparátus embereinek — az előzetes egyeztetéseknél, a döntés előttj érdekütköztetések létrehozásánál. Népképviseleti, önkormányzati feladatok sora vár az elöljáróságokra, ám úgy, hogy nem a papírok, nem az előzetes munkatervek diktálják a „mikor mit”, a „mit miért” menetét, hanem a tényleges ügyek, teendők, azaz az ülések, a tárgysorozatok rendje is ehhez igazodhat. Ez a rugalmasság érvényesülhet a községben levő nem tanácsi szervekkel kialakítandó kapcsolatnál, a jogszabály teremtette ellenőrzési lehetőségeknél is, amint abban szintén, mikor és milyen ügyben, ügyekben hív össze önállóan falugyűlést az elöljáróság. A társközségi viszony a szó igaz értelmében feltételezi és elvárja, hogy valóban társak legyenek a települések, azaz ismerjék. tudják a maguk helyzete, gondja mellett azt is; a másik, a harmadik társ- és a székhely községben mi a helyzet, mi a gond. Az jár el helyesen, igazságosan, a köz érdekében, aki hajlandó és képes a közös érdekek fölismerésére és, tiszteletére. És ebben is, mint sok másban, az elöljáróságnak kell elöl járnia, mert nem egymás ellenére, hanem egymásért vannak. De úgy egymásért, hogy a maguk jussát is szép mozdulatokkal beillesztik abba, ami közös, a tervekbe, teendőkbe. L. G. az élelmiszer- boltokban Az éttermi étkezésnél jóval gyorsabb és olcsóbb, ha ^a boltban megvett hidegkonyhai készítményeket, hentesárukat, vagy más élelmiszereket a vásárló a helyszínen el is fogyaszthatja. A helyben fogyasztást a szakigazgatási szervek nyolcféle üzlettípusban — az éleimiszer-cseme- geboltokban, munkahe'lyi élelmiszer-vegyesüzletek- ben, a tej. és tejtermékboltokban, a hús- és a húskészítményüzletekben. az édességboltokban, a kávé-tea- szaküzletekbén, a baromfi- boltokban, valamint a hal- szaküzletekben — engedélyezik az illetékes közegészség- ügyi -járványügyi felügyelőségek hozzájárulásával, de a lehetőségek nincsenek kellőképpen kihasználva. A Belkereskedelmi Minisztérium ezért felhívta a vállalatok figyelmét, hogy vizsgálják felül hálózatukban az élelmiszerek helyben fogyasztásának lehetőségét, s ahol a feltételek adottak, szorgalmazza a mielőbbi bevezetést. A lakosság jobb ellátása, valamint az üzletek kapacitásának jobb kihasználása érdekében javasolják, hogy mind több olyan reggeli, italt, üdítőt, hidegkonyhai készítményt, grillcsirkét, illetve főtt, sült húst és hús- készítmény árusítsanak, amelyek a helyszínen fogyaszthatok. Fontos, hogy e lehetőségről tudomást szerezzenek a szerződéses, illetve bérelt üzletek vezetői is. Lehetőség van arra is, hogy a már működő szerződéses üzletekben vezesssék be a bolti étkezést, s ennek megfelelően módosítsák a már megkötött szerződéseket. Adó szempontjából mindez nem érinti hátrányosan a szerződéses és bérelt üzletek vezetőit, mert az általános jövedelemadót továbbra is az üzlet fő profilja szerint kell fizetni, azaz a szerződéses és bérelt élelmiszerüzletek akkor sem számítanak vendéglátó helynek, ha lehetőséget nyújtanak a heiybenfogyasztásra. Tojás jégkrémüzem Nádudvaron Már tető alatt van Nádudvaron a Vörös Csillag Termelőszövetkezet új tej- és jégkrémüzeme, s megkezdték a tartályok, hűtők, automaták beszerelését. Naponta 50 ezer liter tejet tudnak fogadni és feldolgozni az új üzemiben, a jégkrémek és fagylaltok készítésére pedig Olaszországból vásároltak modern automata gépsorokat. A tervek szerint májusban indul a próbaüzem. Lucemavetéshez készítik elő a gépet a tiszaörs-nagyiváni Petőfi Tsz-ben Laboratóriumi szárítószekrényeket készít jelenleg a Metefém Műszeripari Szövetkezet kisújiszállási üzeme. A második negyedévben 50 berendezést szállítanak szocialista exportra.,Képünkön a szekrények Hőfokszabályozó automatikáját állítják össze Szemelvények négy évtized krónikájából „Négy évtized tükrében” — címmel dokumentum-kiadványt adott közre a Magyar Távirati Iroda. A 100 oldalas kötet röviden, szinte, címszavakban, kronológiai sorrendben ad áttekintést hazánk négy évtizedes szocialista fejlődésének főbb állomásai íját, politikai gazdasági és kulturális életének eseményeiről. A kötetben természetesen helyet kaptak Szolnok megye fejlődésének érdekesebb eseményei is. A tények hűen tükrözik, hogy az egykori mezőgazdasági megye hogyan indult el az új élet útján, miképpen állt talpra a háború pusztításai után. 1946. június 29-én ünnepel Tiszafüred lakossága, átadták a forgalomnak a fasiszták által felrobbantott és újjáépített első állandó jellegű tiszai vasúti hidat, és ezzel ismét megteremtették a kapcsolatot a Tiszántúl és az ország más vidékei között. 1951. február 18. Túrkevét — elsőként az országban — a városi tanács díszülésén termelőszövetkezeti várossá nyilvánítják, és a szegény, kubikos és zsellérsorban élt, majd a földosztáskor földhöz jutott szegényparasztok cselédek kollektív erővel látnak munkához, kezdik meg a nagykunsági szik meghódítását, jobb életkörülményeik megteremtését. A mezőgazdaság forradalmi változását jelenti, hogy ez év június 10-én Kunhegyesen átadják a község dolgozóinak az EMAG gyárban sorozatban előállított első arató-cséplőgépet. Augusztus 20-án megkezdte a termelést a mintegy ötvenmillió forint költséggel épülő jászberényi AprítógéDgyár, jelezvén, hogy elkezdődött a megye dinamikusabb ipari fejlődése is. 1952-ben várossá nyilvánítják Törökszentmiklósi, és a járási székhely előtt megnyílik a korszerűbb fejlődés útja. 1952 az ipar gyarapodásának is újabb állomása, június 8-án Szolnokon üzembe helyezik a Tiszamenti Vegyiművek első gyáregységét, az volt az első jelentősebb lépés a mai korszerű vegyipari bázis megteremtésére. Szolnok megye fejlődésének legjelentősebb állomásai 1954. május 9-én üzembe helyezik Tiszalökön az első tiszai vízlépcsőt, és megkezdődik az öntözés az Alföld csapadékszegény, aszályos részén. 1958. december 3-án átadják a forgalomnak Szolnokon a belvárost a Zagyván túli városrésszel összekötő új zagyvái közúti hidat. 1959. novemberében bejelentik, hogy Szolnok megyében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az egész megye dolgozó parasztsága elindult a korszerű nagyüzemi gazdálkodás útján. 1963. február 10-én Szolnok lakossága ünnepelt. Felavatták a háború után épült keskeny, korszerűtlen tiszai hidat felváltó új, szó- lés átkelőhelyet. November a megyeszékhely iparának a további fejlődését jelezte; 30-án átadták a Tiszamenti Vegyiművek új kénsav- és szuperfos zfátgyárát. 1964 február elsején a Szolnok—Budapest, illetve Záhony közötti vasútvonalon megkezdődött a Dies kivonta tás. 1969 Szolnok vasúti történetének szintén jelentős dátuma; az ország egyik legnagyobb vasúti csomópontján átadták az új rendező és fogadópályaudvart, ‘ majd a hetvenes évek elején az ország egyik legkorszerűbb személypályaudvarát. 1972 november 24-én ismét a Tiszamenti Vegyiművek gyarapodott, felavatták a vállalat negyedik, szovjet technológia alapján épült kénsavgyárát. 1973 május 16-án az egész közép-alföldi térség mezőgazda,ságának; jelentősi eseményére került sor, felavatták hazánk legnagyobb vízgazdálkodási létesítményét, a kiskörei vízlépcsőt. A vízlépcső fejlődésének további dátuma 1974 szeptember 8-a: üzembe helyezik a Tisza II. vízlépcsőre épült energiatermelő vízierőművek Még ez év november 5-én Karcag mellett magyar —szovjet együttműködéssel megkezdődik a Vinyica—Al- bertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték magyar szakaszának építése. 1976. január 9-én megindult a forgalom az Üjszász és Hatvan közötti villamosított vasútvonalon. Ezzel a MÁV villamosított vonalainak hossza meghaladta az 1200 kilométert. 4979 október 30. felavatták a Szolnok megyén áthaladó albertirsa—vinyicai 750 kilovoltos villamos távvezetéket. 1984 január elsején az ország 12 nagyközsége között Tiszafüred is városi rangot kapott, s megindult a magasabb szintű fejlődés útján. 1984-ben november 7-e tiszteletére ünnepélyesen átadták rendeltetésének a 6,1 milliárd forint beruházással épített, illetve rekonstruált szolnoki Papírgyárat, az ország legnagyobb papíripari üzemét. A megyében a felsoroltakon kívül természetesen még sok kisebb-nagyobb üzem, intézmény, egészségügyi, oktatás’, közművelődési, kulturális létesítmény jött létre de a felsoroltak jelzik elsősorban a negyven év alatti dinamikus fejlődést. — endrész — Fejlesztés a Graboplastban Befejeződött a műszaki konfekció gyárrészleg fejlesztése a győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban. Az üzemrész háromnegyed százada emelt épületeit lebontották, s helyükre egy kétszintes, szintenként 1000 négyzetméteres korszerű csarnokot építettek. A kivitelező Győr Megyei Építőipari Vállalat határidőre tető alá hozta az új létesítményt. A . hatalmas csarnokban kaptak helyet a svéd gyártmányú félautomata hegesztőberendezések, amelyek nagyfrekvenciájú hegesztéses technológiával állítják elő a Graboplast alapanyagból a teherautó-ponyvákat, sport- létesítmények befedésére alkalmas sátortetőket és egyéb műanyag tárolókat. A korszerű üzemhez méltó színvonalon készültek el a szociális létesítmények is: az új öltözők, az ebédlő, a melegítő konyha és ,az orvosi szoba. A fejlesztés eredményeként növekszik a termelési érték, amely az idén meghaladja a 230 millió forintot. Ebben az évben a konfekcióüzem termékeinek 15 százaléka a tőkés piacon, 10 százaléka a szocialista országokban talál gazdára. Oktatási központ Nigériának Negyven tanteremből álló oktatási központot szerelnek össze Nigériában az Általános Épülettervező Vállalat, az Industrialexport és a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat szakemberei a Modul- System nevű szabadalom alapján. A vállalkozás érdekessége, hogy az építőválialat által készített acélvázas épületeket konténerként szállították a helyszínre, benne minden tartozékkal, ami a későbbiekben az oktatáshoz szükséges.
