Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

1985. ÁPRILIS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A törökszent­miklósi Gép­gyártó és Javító Ipari Szövetkezet fél éve kezdte el a kandalló­betétek gyártását. Jelenleg NSZK-ba szállítanak mintegy 10 millió forint - értékben Megyénk legfiatalabb városának új címere új címerét lepülésfejlesztési verseny második helyén végzett. Noha az elmúlt évben a fejlesztési elképzelések meg­valósítására közel 28 millió forintot fordíthattak, válto­zatlanul gond a tanterem­hiány, Jelenleg négy szük­ségteremben oktatnak, és az általános iskolás diákok 28,1 százaléka váltott műszakban ismerkedik a tudományok alapjaival. A tanácsülésen vitára bo­csátották a település új cí­mertervét, amely Felsimann Tamás grafikus munkája. A címer aranyozott szegélyű, ívelt alakú, zöld mezőkkel, szigonyokkal díszített pajzs, felső részében ötágú csillag­gal, alatta négyágú szigony­ra emlékeztető pnotívum- mal A négy ág Tiszafüred négyszeri elnéptelenedését, újjáépítését jelképezi, és azt a négy közsé­get v Tiszafüredet, Tiszasző- iősf, Tiszaörvényt és Kócsot, amelyből a város létrejött. Egyúttal a település és a fo­lyó kapcsolatára is utal. A palást és részei a teremtő munka szépségét, a békevá­gyat fejezik ki. A pajzstartó a táj élővilágát szimbolizál­ja, a vörös csillag a város szocialista fejlődését mutat­ja. A zöld alap a természe­tet, a környezetet és a gaz­daságot jeleníti meg. A vitában a tanácstagok köziül heten kértek szót. A felszólalók az 1984 évi pénz­ügyi tervek végrehajtását jóváhagyólag tudomásul vet­ték, a címertervet pedig kife­jezőnek, egyedinek ítélték. A szóbeli kiegészítések, vélemé­nyek után a tanács jelenlévő tagjai egyhangúlag megsza­vazták Tiszafüred új városi címerét, jóváhagyták a tava­lyi pénzügyi terv végrehaj­tását. Egyúttal döntöttek a „Tiszafüredért” kitüntetés és a Tiszafüred város „Dísz­polgára” cím alapításáról és adományozásának rendjéről. Egy éve még két üzem volt Miért nincs könnyű dolga a Héki ÍG KISZ-titkárának? Nem szívesen cserélnék Szabó Zoltánnal, a Héki Ál­lami Gazdaság KlSZ-bizott- ságának titkárával. Nem le­lhet könnyű dolog ugyanis, egy olyan mezőgazdasági nagyüzem fiataljait össze­fogni, amely egv éve még kettő volt. Tavaly január 1- től egyesült ugyanis a két esztendeje eredménytelenül gazdálkodó Szolnoki Állami Gazdaság és a sikeres Héki ÁG. Természetesen, mindkét gazdaságnál működött KISZ- bizottság. Most mintegy öt­száz, harminc éven aluli fia­tal dolgozik a „nagy” Héki Állami Gazdaságban. Kö­zöttük százhetvenötén KISZ-tagok és ez a 36 szá­zalékos szervezettség igen­csak jó aránynak számít a mezőgazdaságban, ráadásu.í az elmúlt évben elég sokan léptek be az ifjúsági szövet­ségbe. Az érdeklődés tehát „él”, van mire építeni — ál­lapította meg a területileg illetékes irányító testület, a KISZ Szolnok városi Bizott­sága a közelmúltban, amikor áttekintette a Héki Állami Gazdaság KlSZ-szervezeté- nek munkáját A kerületek között Miért nincs könnyű dolga a KISZ-bizottság titkárá­nak? Többek között azért sem, mert az állami gazda­ság üzemegységei — a szolnoki, a kunszentmártoni, a mezőhéki és az alcsiszigeti — bizony jókora távolságra vannak egymástól. Még az is fölmerült, hogy a szolnoki üzemegység tiszavárkonyi kerületében dolgozó fiatalok IKISZ-alapszervezete inkább csatlakozzon a helyi, a vár- konyi KISZ-esekhez. éppen az irányítás könnyebbé té­a KISZ-bizottság titkára — és közösen döntenek a dol­gozókat érintő legfontosabb kérdésekről; például a la­kásépítési-, vásárlási támo­gatásról. Ugyanakkor a ke­rületekben ugyanezen üze­mi négyszög tagjai csupán gazdasági beosztásuknál fogva ülnek ott az „eligazí­tásokon”. Természetesen azokon is a legfontosabb kérdések merülnek föl, csak­hogy éppen a fogalom ér­telméből eredően kérdéses: ezek az „eligazítások” he­lyettesíthetik-e a kívánt de­mokratikus fórumokat, azaz például az üzemi négyszög rendszeres megbeszéléseit? Aztán miért nem cserél­nék szívesen még a KISZ- bizottság titkárával ? Azért sem, mert nem lehet könnyű dolga egy olyan alapszerve- “zet irányításával — az Al- ickiszigeten működő Angela Davis KISZ-alapszervezetről van szó — amelynek élére hosszú idő óta nem tudnak alkalmas titkárt állítani. A sörpalackozóban és az IFA- szervizben több műszakban dolgozó fiatalokról van szó, akik valóban nehezen ta­lálnak időt, módot, lehető­séget az értelmes mozgalmi munkára. Hát még így, tá­volról a gazdaság központ­jából milyen körülményes lehet mozgatni, irányítani őket? Pedig — amint Sza­bó Zoltán mondotta — volna éppen alkalmas fiatal, csak­hogy nem vállalja a titkári posztot. Kezde­ményezések „alulról” Persze mielőtt elhamarko­dottan ítélnénk és netalán- tán túlzott előnyben része­sítenénk a negatív jelzőket, gondoljuk meg; valóban nincsenek könnyű helyzet-, ben a gazdaságban dolgozó fiatalok egyébként se, de a mozgalmi munka imént vá­zolt helyzetét tekintve sem. Amint láttuk mintegy ötszáz fiatalról van szó, akiknek többségében él a tenniaka- rás vágya; hozzájárultak például a KISZ-szervezet bevételeihez a papírgyűjtés­ből, a vasgyűjtésből, a cu­korrépa-kapálásból szárma­zó bevételekkel. Aztán — a fiatal szakemberek megtar­tása érdekében >— ifjúsági klubot hoztak létre a tisza­várkonyi kerületben, termé­szetesen a KISZ-bizottság és az állami gazdaság veze­tőinek támogatásával. A kezdeményezés tehát nem hiányzik „alulról”, a KISZ- bizottság pedig végered­ményben eredményesen úr­rá lett a két »állami gazda­ság egyesülésével járó ne­hézségeken a mozgalmi munkában. Egri Sándor tele szempontjából. Csak­hogy ha így • gondolkozunk — érvelt Szabó Zoltán — tulajdonképpen megszün­tethetjük a Héki Állami Gazdaság KISZ-szervezetét. mint önálló KlSZ-szerveze- tet, és kimondhatjuk, csat­lakozzon mindenki a saját lakóterületi alapszervezetér hez. Am mi lesz akkor a fia­talok szakmai továbbképzé­sével. érdekképviseletével? És az érdekvédelem? Nos, éppen ezért kérdez­tek rá nagyon is konkrétan a városi KISZ-bizottság tag­jai: miért most milyen az érdekképviseleti munka ná­latok? Kiderült, hogy jelen­leg nem működik a gazda­ságban sem a fiatal műsza­kiak és közgazdászok taná­csa sem a fiatal agrárszak­emberek tanácsa — mint a KISZ egyik lehetséges mun­kaformája. De nem írják ki az Alkotó Ifjúság pályá­zatot sem, ami pedig az első számú gazdasági vezető fel­adata volna. Igaz, a KISZ- szervezet sem „bombázta” ötleteivel, javaslataival az igazgatót. Van tehát a jövő­ben mit magukra vállalniuk. Igaz — erről se feledkez­zünk meg — a fiatalok rend­szeresen részt vehetnek az országos szervezésű ifjúsági szakmai tapasztalatcseréken, ankétokon, amelyeken jól szerepelve jogot szerezhet­nek ahhoz, hogy külföldön folytassák a tapasztalatszer­zést. S az érdekvédelem? A gazdaság „legfelsőbb” szint­jén rendszeresen megbeszé­lést tart az üzemi négyszög — így az igazgató, a párt­titkár, a szakszervezeti és Budapesten Szolnok megye bemotatkozik A Szakszervezetek Fővárosi Művelő^ dési Házában ren­dezett kiállításon mutatkoznak be a megyében élő nem hivatásos művészek. A május 2-ig meg­tekinthető tárlatot tegnap Mohácsi Ot­tó, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. A bemutató anyagát az utóbbi tíz év terméséből, illetve a nyári al­kotótáborokban ké­szült munkákból vá­logatták. Hazai felhasználásra és exportra egyaránt csomagolnak gyógyszereket a Kőbányai Gyógyszcrárugyár tiszafüredi üzemében. A város legfiatalabb üzeme mintegy száz- nyolcvan nőnek biztosít munkát GYÁRTÓKAT KERES A KERESKEDELEM Devizát takarít meg, kevesebb lesz a hiánycikk Személygépkocsi- és ha­szongépjármű-alkatrészek kiállítása nyílt meg tegnap az Autóker Népköztársaság úti bemutatótermében. A vitrinekben azok a motoral­katrészek, elektromos szere­lési anyagok, valamint ka­rosszériaelemek láthatók, amelyekre gyártókat keres a két forgalmazó kereskedelmi vállalat, az Autóker és a Mo­bil. A megnyitón a kiállítást szervező vállalatok vezetői elmondották, hogy az elmúlt évben a hiányok pótlására az Autóker 377 millió, a Mo­bil pedig 101' millió forint értékben termeltetett válla­latokkal, szövetkezetekkel, kisiparosokkal különféle al­katrészeket. A hiánycikknek számító alkatrészek jelentős részére 1984-ben is a Gyár­tót keresünk kiállítás nyo­mán sikerült gyártókapaci­tást találni- Sok az olyan al­katrész is, amely tőkés im­portból származik, s hazai gyártása részben devizameg­takarítást, részben pedig az időnkénti hiányok pótlását jelentheti. Ilyen alkatrésze­ket az elmúlt esztendőben összesen 74 millió forint ér­tékben gyártott a két válla­lat. A termeltetésben nagy segítséget jelent az Alkat- részkóordinációs Iroda, amelynek tagjai a kiállítás szervezőin kívül az Auras és a Volán 1-es számú Vállalat. »Az iroda szervezi meg a gyártatást, hozza össze a kereskedő- és a termelő­partnereket. Az alkatrészkereskedelem erőfeszítései ellenére nem ja­vult jelentős mértékben az ellátás. Az Autóker mint­egy négyezer, a Mobil pedig ezer olyan alkatrészt tart nyilván, amelyek megrende­léseiből a szállítók ebben az évben még semmit nem iga­zoltak vissza. Jelenleg az Autóker idei megrendelései­nek 84, a Mobil rendelésál­lományának pedig 79 száza­lékára tettek szállítási ígé­retet a gyártók. A mostani kiállítást a korábbiakhoz hasonlóan azokból a cikkek­ből rendezték, amelyek hiá­nya a legégetőbb mind a magánautó-tulajdonosoknál, mind pedig a járműjavítók­nál. Jót tett a szeles idő, segített a technika Az utóbbi óv legnagyobb belvizes elöntését március 14-ón .mérték a Köti vízig szakemberei. Akkor 9500 hektár vetés, 6600 hektár szántó,, 8600 hektár rét-lege­lő és több. mint 3000 hektár egyéb terület állt víz alatt. Abban az időszakban átlag 30—35 szivattyútelep üze­melt, segítségükkel naponta 2—2,4 millió köbméter vizet emeltek át a főbefogadón. Jót tett az április első nap­jaiban észlelt felmelegedés, a szeles idő is. A belvízzel bo­rított terület 1000 hektár alá csökkent. A szivattyútelepek készültsége változatlan, szük­ség szerint üzemelnek. Elfogadták Tiszafüred Tegnap délelőtt Tiszafüre­den megtartotta utolsó ülé­sét az öt esztendeje megvá­lasztott nagyközségi közös tanács jogutódja, a városi ta­nács. A testület megvitatta a tavalyi pénzügyi terv végre­hajtását, számba vette az el­múlt év fejlesztési eredmé­nyeit és, elfogadta a város új címerét. Az előzetes írásbeli jelent­kezéshez Rente Ferenc, a vá­rosi tanács elnöke fűzött szó­beli kiegészítést. Megtudtuk, hogy tavaly a városi tanács­nak több mint 106 millió fo­rint állt rendelkezésére a lé­tesítmények, intézmények fenntartására, zavartalan működtetésére. Elmondható, hogy az elmúlt évi tanácsi gazdálkodás eredményes volt a helyi feladatok .megvalósí­tásában a lakosság és a szo­Döntött a városi tanács cialista kollektívák tevékeny részt vállaltak. 1984-ben a tiszafürediek „a szűkébb haza” javára 21 millió 120 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, így jelentős segítséget nyúj­tottak az óvoda és az öregék napköz; otthona bővítéséhez, további 1700 méter belterü­leti út építéséhez, a körzeti orvosi rendelő, a Kossuth is­kola felújításához, a Zrínyi, valamint a Kossuth iskola fűtésének korszerűsítéséhez, park- és utcarendezéshez, környezetcsinositáshoz. Nem véletlen, hogy Tiszafüred, ta­valyi eredményei alapján, a városok között a megyei te.

Next

/
Thumbnails
Contents