Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
1985. MÁRCIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A 75. nemzetközi nőnap alkalmából Kitüntetési ünnepségek Szolnokon Tegnap a nemzetközi nőnap alkalmából a megye- székhelyen olyan nőknek nyújtottak át elismeréseket, jelvényeket, kitüntetéseket, akik az elmúlt években magas színvonalú, lelkiismeretes szakmai munkát végeztek és közéleti tevékenységükkel is kitűntek. Az előkészítés finisében Demokratikusabb vezetésszervezet, tájékozottabb kollektívák Mezőtúron a vállalati tanács, Kisújszálláson a küldöttgyűlés tagjait választják meg A megyei tanács nagytermében tanácsi dolgozókat köszöntött Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese, majd a kitüntetéseket a megjelenteknek Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke nyújtotta át. Az egészségügyi miniszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott Bede Lászlóménak, a megyei tanács személyzeti és oktatási osztálya főmunkatársának, dr. Sinka Máriának, a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztálya osztályvezető-helyettesének. Kívülük nyolcán vehették át a megyei tanács elnökétől a Tanács kiváló dolgozója kitüntető jelvényt. A megyei tanács vb-termé- ben a nemzetközi nőnap alkalmából pedagógusokat, népművelőket, technikai dolgozókat, nyugdíjasokat köszöntött Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője. Rövid ünnepi megemlékezése után a jelenlevőknek a kitüntetéseket Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese adta át. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Gulyás Gyulámé kunszentmártoni általános iskolai testnevelő; Kovács Jánosné, a szolnoki Egészségügyi Szakiskola szakoktatója; Modla Gézámé, a kisújszállási Kisegítő Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon igazgátója; Oláh Barnabásné tiszafüredi óvodai vezető szakfelügyelő, dr. Szász Lászlómé szolnoki nyugdíjas tanár. A művelődésügyi miniszter tizennégy pedagógust, fizikai és közművelődési dolgozót Miniszteri Dicséretben részesített. A termelőszövetkezetek munkában élenjáró lányairól, asszonyairól sem feledkeztek meg ezen a napon. Őket a megyei tanács kistermében Komjáthi Aladár, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának , helyettes vezetője köszöntötte, majd az elismeréseket Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyújtotta át. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott: Agárdi Imrémé, a tószegi Petőfi Tsz kertészeti szakmunkása, Angyal Jánosné, a f egy verneki Vörös Csillag Tsz munkaügyi előadója, (Folytatás az 1. oldalról.) lió forint értékű korszerű, nagy teljesítményű munka- és erőgépet biztosítottak. Kutatóintézetekkel együttműködve egy nagy terméshozamú őszi búza, egy rozs és több árpafajta meghonosításával biztosítottak a korábbinál jobb biológiai alapokat a kalászosgabona termesztéséhez. Értékelték a részközgyűlésen a GITR szerződéses, hazai és külföldi kapcsolatainak helyzetét is. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalattal kötött együttműködéssel tavaly, 85 ezer tonna napraforgót, szójababot és káposztarepcét vásárolt fel a termelési rendszer, amelynek 60 százalékát saját raktáraiban helyezte el a feldolgozásig. Kölcsönös előnyök alapján — mármint a taggazdaságok, a GITR és a Arlett Józsefné, a jászárokszállási Kossuth Tsz konyhai kisegítője, Baranyi Józsefné, a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz csomagolója, Barna Gyulámé, a túrkevei Vörös Csillag Tsz zöldségtermelője, Barta Istvánná, a kunmadarasi Kossuth Tsz ágazatvezetője, Be- rényi Mária, az abádszalóki Lenin Tsz tejkezelője, Borsós Pálné, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz gépkönyvelője, Büki Mihályné, a Szolnok megyei Sütőipari Vállalat laborvezetője, Cseh Antalné, a tisza- örsi Petőfi Tsz anyagkezelője, Csíkos Lajosné, a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz raktárosa. Deák Józsefné, a tiszaszentimrei Arany Kalász Tsz pénztárosa, Földi Istvánná, a kunhegyesi Kunság Népe Tsz osztályvezetője, G'jenes Gyulámé, a túrkevei Vörös Csillag Tsz könyvelője, Hajdú Lászlómé, a zagyva- rékasi Béke Tsz daraboló szignálója, lgnácz Istvánná, a tiszagyendai Lenin Tsz melléküzemági dolgozója, Gál Józsefné, a cibakházi Vörös Csillag Tsz üzemvezetője, Ispán Ferencne, az öcsödí Szabadság Tsz adminisztrátora, Kánya Lajosné, a törökszentmiklósi Béke Tsz takarítónője, Kapai Mihályné, a mezőtúri Dózsa Tsz könyvelője, Kecse Lajosné, a mező- héki Táncsics Tsz bérelszámolója, Kecső Mihályné, a besenyszögi Kossuth Tsz könyvelője, Kocsis Mihályné, a tiszaföldvári Lenin Tsz pénzügyi előadója, Lázár Andrásné, a zagyvarékasi Béke Tsz terméknyilvántartója, Lévai Sándorné, a mezőhéki Táncsics Tsz baromfigondozója, Makai Demeterné, a kő- telki Ady Tsz cipőfelsőrészkészítője, Makai Sándorné, a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz előadója, Németh Ferenc- né, a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz gyümölcstermesztő szakmunkása, Ökrös Lajosné, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz könyvelője. Patkó Gyulámé, a karcagi Május 1. Tsz csoportvezetője, Patvaros Aladárné, a rákó- czifalvi Rákóczi Tsz baromfi- gondozója, Petes Emánuelné, a jászberényi Lenin Tsz iuh- gondozója, Polgár Antalné, a tószegi Petőfi Tsz kertészeti szakmunkása, Rózsa Imrémé, a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz személyzeti nyilvántartója, Rozsos Lajoskülföldi cégek érdekeit figyelembe véve — szerződést kötöttek az NSZK-beli RAU céggel egy olyan konszignációs raktárhálózat kialakítására. amelybe a RAU úgy biztosít a rendszer által üzemeltetett gépeihez alkatrész- készletet, hogy annak ellenértékét csak a felhasználás után kell megtéríteni. A korszerű biológiai alapok és a műszaki-technikai háttér biztosítása mellett nagy gondot fordított a GITR a legújabb termesztési technológiák széles körben történő elterjesztésére és a partnergazdaságok szakembereinek folyamatos továbbképzésére is. Nyolc szakmai bemutatót tartottak tavaly, és a különböző tanfolyamokon háromszáznál több mezőgazdasági- és gépészmérnök szakismereteinek felfrissítéséről, bővítéséről gondoskodtak. Fontosné, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz ágazatvezetője, Szatmári Györgyné, a nagyrévi Tiszazug Tsz gépi fejője, Teréki Gézámé, a jászberényi Zagyvamenti Tsz pénztárosa, Török Józsefné, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz számviteli vezetője, Váradi Istvánná, a kunszentmártoni Körösmenti Tsz növényitermesztője, Zsíros Gyulámé, a zagyvarékasi Béke Tsz sertésgondozója. A megyei rendőr-főkapitányságon is megemlékeztek a nemzetközi nőnapról. Pocsék János rendőr ezredes ünnepi beszéde után Daróczi András rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője kitüntetéseket adott át. A belügyminiszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával tüntette ki Antal Sándornét és Komáromi Györgynét, a megyei rendőr- főkapitányság dolgozóit. Ugyanezt a kitüntetést vette át Fejes Istvánná, a mezőtúri rendőrkapitányság dolgozója és Lakatos Lászlómé nyugdíjas. Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt kapott Czo- ga Lászlómé (szolnoki kapitányság); Szentesi Imrémé (karcagi kapitányság); Csík Istvánná (jászberényi kapitányság) ; Szilágyi Dezsőmé (kunszentmártoni kapitányság); Erdei Györgyné (tiszafüredi kapitányság). A Hazafias Népfront megyei székházában Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára Népfront Munkáért kitüntetést nyújtott át Krasznai Károlynénak, a martfűi Tisza Cipőgyár dolgozójának. Török Sándorné, a Szolnok megyei Bíróság gazdasági hivatalának főelőadója Kiváló Munkáért kitüntetését az Igazságügyi Minisztériumban vette át. * * * Tegnap délután a nemzetközi nőnap alkalmából megyénkbe látogatott Szilvia Alfonso, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövetségének titkára. A kubai vendéget Szolnokon a népfront megyei bizottsága épületében dr. Krasznai Géza, a HNF megyei bizottságának elnöke fogadta, ahonnan Szilvia Alfonso Zagyvarékasra utazott. Itt találkozott a település párt-, tanácsi, gazdasági, társadalmi vezetőivel, majd tájékoztatót hallgatott meg a község életéről. Este a helyi művelődési háziban ünnepi nőgyűlés kezdődött, amelyen részt vett és felszólalt Szilvia Alfonso is. nak tartják azt is a rendszer vezetői, hogy az előbbrejutás érdekében időről időre megújítsák a GITR tevékenységét. A taggazdaságok adottságait figyelembe véve 1984- től, a MÉM felkérésére ágazattársításként a rét és legelőgazdálkodás koordinálását is végzi a rendszer 43 ezer hektáron. Az idén ismét továbblépnek: a fehérjetakarmányokat termő növények gesztorálására kértek engedélyt az ágazati minisztériumtól. Megtudhatták a részközgyűlésen a partnergazdaságok képviselői, hogy az eredményes 1984 évi költség- és pénzgazdálkodás révén, a tervezettet meghaladó nyereségből több mint ötmillió forint, a nagyüzemek részére felosztható fejlesztési alap képződött. T. F. Jelentős szervezeti változás, újfajta vállalatirányítási formára való áttérés előkészítésének idejét élik az állami gazdaságok is. A megyénkben együttesen 62 ezer |hektáron gazdálkodó nyolc nagyüzemben 7 ezer dolgozó teszi le voksát egy korábbinál demokratikusabb vezetésszervezetre, megválasztja képviselőit egy újabb demokratikus fórumba. Az átállással kapcsolatos előkészítő munkának, a választásoknak úgymond „generál kivitelezője” a vállalati szak- szervezeti bizottság. A kunsági város és a szomszédos Békés megyei település Endrőd határrészeit művelő Mezőtúri Állami Gazdaságban — ahogy Podmaniczky András szb-titkár tájékoztat — a munka „nagyján” már túl vannak. — Az új irányítási formák közül azt választottuk, amelyben a korábbi, szűkebb körű vállalatvezetés helyett huszonöt tagú vállalati tanács dönt majd a jövőben az éves és középtávú tervekről, a gazdaság egészét érintő pénzügyi, létszámgazdálkodási és beruházási kérdésekről. A tanács felét az igazgató által delegáltak és a termelésirányítók alkotják, a másik felét a dolgozók választják maguk közül. Bizalmi testületünk egy kilenctagú bizottságot alakított arra, hogy a nyolc önelszámoló egységünknél előkészítse a munkásküldöttek megválasztását. Nem „szócsövek” kellenek A gazdaságban dolgozók létszámának ismeretében nem lehetett könnyű dolga a munkabizottságnak. Termelési egységenként két-két termelési tanácskozáson kellett az ötszázhetven dolgozóval megértetni a vezetési formára való áttérés szükségességét, előnyeit, majd megtartani a választásokat. — Viszont — folytatta Podmaniczky András — jó alkalom volt a munkásküldöttek megválasztásának előkészítése arra is, hogy megméressen, kinek vagy kiknek van tekintélyük a különböző munkahelyi kollektívákban. A dolgozók, a munkatársuk! alkalmasságának megítélésekor azt tartották legfontosabbnak, hogy a bizalmi testület által javasolt személyek hogyan állnak helyt, mutatnak példát a munkában. Csak azután mérlegelték az emberi magatartásukat, majd az eddigi társadalmi, közéleti tevékenységüket. — Több termelési tanácskozáson elmondták a dolgozók, főleg a szakszervezeti tagok, hogy nem „szócsövekre” van szükségük. Annak semmi értelme, hogy Betonypszimpózium A Betonyp elnevezésű cementkötésű forgácslapról, a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát külföldön is sikeres termékéről rendeztek szimpóziumot Szombathelyen. A tegnap befejeződött kétnapos tanácskozáson a hazai szakemberek mellett huszonkilenc külföldi cég képviselői vettek részt Ausztriából, az NSZK- ból, Olaszországból és Svédországból. A cementkötésű forgácslapból évente 2,3 millió négyzetméter készül, ebbői több mint egymilliót tőkés piacra exportálnak. bárki helyett is jobban megfogják a munka végét, amíg az a vállalati tanács ülésén bólint, egyetért, vagy éppen csatlakozik az előtte hozzászólóhoz. Olyan munkatársaikat akarják az új vezető •testületben tudni, akik ismerik a munkahelyi adottságokat, felelősen tudnak javasolni, vagy ha kell, a kollektíva érdekében ellentmondani is, a fontosabb vállalati döntések előkészítésekor. A bizalmiak tekintélye Az előkészítő bizottságnak a vállalati tanács tagjaira tett javaslatai végül is egy kivétellel mindenütt találkoztak a dolgozók véleményével. Bizonyára a bizalmi testület, egyáltalán a szak- szervezet iránti bizalomnak is betudható ez. Ugyanúgy, mint a szervezettség kedvező alakulása. Az ötéves terv elején ugyanis, a gazdaság [középtávú elképzeléseinek véleményezésekor még csak a dolgozók 93 százalékát, az idjei tervtárgyaláskor már 97 százalékát képviselte a bizalmi testület. Mivel tett szert tekintélyre a szakszervezeti bizottság a dolgozók körében? Erre könnyen talál példát dr. Vincze Imre, a gazdaság igazgatója: — A szakszervezet volt például a kezdeményezője 1982-ben, amikor mélyponton volt a vállalat jövedelmezősége, az új bérezési formák bevezetésének. A korábbi 40 százalékról 68 százalékra növeltük a teljesítménybérben dolgozók arányát, miáltal az egyének is, a gazdaság is jobban megtalálta a számítását. Az előző tervidőszakban jój ha három százalékkal emelkedett egy- egy esztendőben az átlagkereset, az utóbbi években viszont már hat százalékkal. A gazdaság nyeresége pedig, az 1982 évi 6,9 millió helyett tavaly, a második aszályos esztendőben is meghaladta a .11 és fél millió forintot. Nagy tehát a bizalmi testület felelőssége, amikor vállalati szintű döntéseket, terveket véleményez, hiszen a bizalmiak javaslatai vagy éppen ellenvéleményei egyaránt pártolhatnak vagy sérthetnek egyéni és közösségi érdekeket. Az állami gazdaságokban — vallja Sóin odi János, a Nagykunsági Állami Gazdaság szakszervezeti titkára — most, az új vezetésszervezet kialakításakor még fokozottabb a kollektív felelősség. — Gazdaságunk a vállalatirányítás olyan új formáját választotta, amelyben a vállalati tanácséhoz hasonló hatáskört a küldöttgyűlés tölti be. Demokratikusabb- nak tartjuk ezt a testületet, mert minden tagját a munA Tégla- és Cserópipari Tröszt gyárainak dolgozói az idén is vállalták, hogy szombat—vasárnapi munkával segítik a termelés növelését, a sajátház-építők anyagellátását. Így a tröszt az év elején összességében azzal számolhatott, hogy a fejlesztések révén csaknem 100 millió tégla többletet, tehát együttvéve 2 milliard 70 millió téglát ad az országnak. A téli kiesés pótlására valamennyi gyárban átütemezték az idei termelési programokat. Az adósság csökkentésének egyik kedvező lehetőségét készítették elő azzal, hogy a hagyományos kások választják meg, maguk közül. Tíz munkahelyen, létszámarányos elosztásban összesen ötvenkét küldöttet kell választanunk a jövő héten sorra kerülő termelési tanácskozásokon. A jelölőlistákon viszont hatvankét nevet kell feltüntetnünk. A munkahelyi kollektívák ugyanis a bizalmi testület, illetve az előkészítő bizottság által javasoltakkal ellentétben mást, vagy rajtuk kívül másokat is alkalmasnak tartanak áz új vezető testületbe. így a hatszáz dolgozót számláló kollektívánk egészének nagy a felelőssége abban, hogy akiket megválasztanak, alkalmasak lesznek-e küldöttként az érdekeik képviseletére, a vállalatot érintő jelentősebb döntésiek alapos előkészítésére, öt év múlva pedig pályázat alapján a gazdaság első számú vezetőinek megválasztására. Kollektív felelősség Az ugyancsak Szolnok és Békés meeye „mezsgyéjén”, Kisújszállás és Ecsegfalva határában gazdálkodó nagyüzemben sem volt könnyű dolga az előkészítő bizottságnak. Földi János, a Nagykunsági Állami Gazdaság egyik szakszervezeti bizalmija mondja: — A termelési tanácskozásokat megelőzően kihasználtunk minden fórumot, még a szocialista brigádfok gyűjé-v seit, a balesetvédelmi oktatásokat is, hogy valamennyi dolgozóval szót válthassunk a vezetésszervezeti változásról, a megválasztásra javasolt küldöttekről. Akadtak, akik megkérdezték: mire való ez az egész, hiszen eddig is volt aki tervezzen, voltak, akik döntsenek. A többség Gazért megértette, örömmel vette tudomásul, hogy a küldötteken keresztül ezentúl az egész dolgozó kollektíva úgymond beleszólhat a gazdálkodásba. Bőkén Gyula, az állami gazdaság pártbizottságának titkára hozzáteszi: — Persze, hogy eddig is jó döntések születtek. Csak hát a miértről jószerivel akkor tájékozódtak a dolgozók, amikor már végre is hajtották a feladatot, amikor már életbe léptek az intézkedések. Nemcsak abban látjuk az új vállalatirányítási formára való áttérés jelentőségét, hogy a munkahelyi kollektívák tapasztalatait, véleményét jobban tükrözik majd a tervek, a döntések. A jövőben számítunk arra is, hogy a választott küldötteik rendszeres beszámoltatásával, maguk a dolgozók is minden, a gazdaságot érintő kérdésben tájékozottabbak lesznek, mint korábban. Temesközy Ferenc gyárakban — amelyek szabadtéri szárító-színekben szikkasztják a nyers tégláit, s ennél fogva csak fagymentes időszakban dolgozhatnak — máris befejezték a nagyjavításokat, hogy az időjárás enyhülésével megkezdhessék a téglagyá'ríásj idényt. A napokban megenyhült időjárás következtében lassanként felenged a fagy az agyagbányáklban is, s megindulhat a téglaüzemek ínyensanyagelláfiásia. l)gy 72 hagyományos téglagyár dolgozói azzal számolnak, hogy az üzemek többségében hét' főtől üzembe helyezik a téglapréseket. Eredményes termelészervezés, előnyős külföldi kapcsolatok Építőanyagból Pótolják a téli kiesést
