Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-08 / 56. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁRCIUS 8. ( Kommen-1 tárunk I Felemás mérleg Felemás mérleg vonható meg az elmúlt napok Kö- zép-Amerikáról érkező jelentések nyomán. Miközben a nicaraguai kormányzat újabb és újabb kezdeményezéseket jelentett be, hogy hozzájáruljon a válság feloldásához, addig a washingtoni keltezésű hírek egyelőre merev elutasítást tükröznek. Sőt, a hangnem tovább keményedéit. Donald Regan, a Fehér Ház személyzeti főnöke a hét közepén például kijelentette, hogy az amerikai kabinet adott esetben kész megtorló intézkedéseket hozni Managua ellen. A befolyásos politikus elsősorban gazdasági ellenlépésekre utalt, és egy, a ni- canaguaj ellenforradalmárok által alakítandó el- lenkormány esetleges elismerésére, de a nicaraguai vezetők változatlanul nem zárják ki egy súlyosabb, katonai beavatkozás lehetőségét sem. Pedig a robbanásveszélyes közép-amerikai helyzetben sokkal inkább a diplomáciai erőfeszítések fokozására lenne szükség, mindenekelőtt a politikai rendezés előmozdítását szorgalmazó Conta- dora-csoport közvetítő tevékenységének felújítására. A közvetlen nicaraguai—amerikai párbeszéd kibontakozására ugyanis a jelek szerint megléhető- sen kicsi az esély. Az Egyesült Államok az év elején felfüggesztette az addig Mexikóban folytatott kétoldalú tárgyalásokat, azzal az indoklással, hogy „elemezni akarják a közép-amerikai békefolyamatot”. Később jóné- hány magasrangú politikus nyilatkozata alapján világossá vált, hogy az USA voltaképpen egyáltalán nem érdekelt már a sandinista vezetéssel kötendő bármilyen megegyezésben, s végső célja a mostani forradalmi kormányzat sarokba szorítása. Az elnök elképzelései azonban korántsem találkoznak egyértelmű helyesléssel. A washingtoni kongresszusban e hónapban kerül sor arra a szavazásra, amely a sandi- nisíta-elleneS csoportoknak nyújtandó újabb sokmillió dolláros katonai segély ügyében dönt. A jelenlegi kilátások szerint a Fehér Ház a széleskörű propagandakampány dacára valószínűleg vereséget szenved e kérdésben, vagyis — legalábbis él- méletileg — a törvényhozás megtiltja a hivatalos támogatási felújítását. A Közép-Amerikával kapcsolatos washingtoni irányvonal sok vihart kavart és kavar napjainkban külföldön, még az Egyesiült Államok közeli szövetségesei körében is. Erre utal, hogy szintén a hét közepén hat nyugateurópai ország parlamenti képviselőiből álló küldöttség érkezett az amerikai fővárosba. A delegáció tagjai a washingtoni külügyminisztériumban is kifejtették elképzeléseiket, felszólítva az amerikai illetékeseket: hagyjanak fel az ellenfarradalmárok támogatásával, s segítsék elő a tárgyalásos rendezést. Az elkövetkező napok, mindenekelőtt a kongresszusbeli kötélhúzás: kimenetele és, a konstruktív managuai javaslatokra adandó válaszok mutatják meg, van-e esély a békés kibontakozásra, vagy pedig a kis, hárommilliós ország körül a feszültség további kiéleződésével kell számolnunk. Szegő Gábor Tüntetés volt a libanoni fővárosban amiatt, hogy Izrael még mindig megszállva tartja az ország egy részét, és erőszakos cselekményeket követ el a lakosság ellen Szovjet parlamenti küldöttség Washingtonban fl kétoldalú kapcsolatok az eszmecsere központjában George Shultz amerikai külügyminiszterrel találkozott tegnap a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely az amerikai kongresszus meghívására tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban, Vlagyimir Scserbickij, az SZKP ,'KB Politikai Bizottságának tagja vezetésével. A küldöttség három napon át tárgyalásokat folytatott az amerikai törvényhozás vezetőivel és tagjaival is. A tegnapi eszmecsere központjában a kétoldalú kapcsolatok, illetve a jövő héten kezdődő új leszerelési tanácskozással, a fegyverkezési verseny megállításával kapcsolatos kérdések álltak. Georgij Arbatov, a Szovjet Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatója, aki tagja a küldöttségnek, egy tegnapi televíziós nyilatkozatában szólt a leszerelési tárgyalásokról. Mint mondotta, az amerikai kormányzat jelenlegi magatartása nem ad okot különösebb derűlátásra, a tárgyalások küszöbén. Washington a napokban tett közzé egy olyan „hivatalos” okmányt, amely a jövendőbeli tárgyalás másik résztvevőjét, a Szovjetuniót „szerződésszegéssel” igyekszik megvádolni, s az amerikai kormány a közelgő tárgyalásokat arra is fel akarja használni, hogy újabb fegyverek gyártásának engedélyezésére vegye rá a kongresszust. Mindez felveti a kérdést, hogy vajon menynyire őszinték az amerikai kormányzat szándékai s mire akarja felhasználni még Washington a tárgyalásokat — hangoztatta Arbatov. Légi és tüzérségi támadás Bászra ellen Az iráni nehéztüzérség tegnap reggel mintegy másfél órán át lőtte Bászra déliraki kikötővárost. A helyszínen tartózkodó külföldi tudósítók jelentése szerint mintegy negyven tüzérségi lövedék csapódott a város különböző pontjaira. A támadásnak halálos áldozatai is vannak. Az iráni vezérkar újabb közleménye szerint helyi idő szerint délután ismét együttes légi és tüzérségi támadást zúdított Bászra és egy másik határmenti iraki város, Mandali ellen. Genscher Varsóból Szófiába utazott Varsói hivatalos források szerint a lengyel fél elégedetten fogadta Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszternek azt a szerdai kijelentését, hogy az NSZK kormánya nagy jelentőséget tulajdonít a nyugatnémet—lengyel viszony fejlesztésének és az 1970. december 7-i szerződésnek. Genscher a szerda esti néhány órás varsói munkalátogatása idején, a Wojciech Jaruzelski miniszterelnökkel és Stefan Olszowski külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein szólt erről a kérdésről. A lengyel vezetők Genscher korábbi konstruktív kijelentéseit is elismeréssel fogadták, és ugyanígy pozitívan értékelték Kohl kancellárnak is azokat a bundestagbeli kijelentéseit, hogy a béke alapja az európai országok határainak sérthetetlensége és területi épségük tiszteletben tartása jelenlegi határaik között. Bolgár—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek tegnap Szófiában. Petr Mladenov bolgár Ps Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter időszerű nemzetközi kérdésekről és a két állam közötti kapcsolatokról folytat véleménycserét. Hans-Dietrich Genscher tegnap Varsóból érkezett Bulgáriába. MOSZKVA „Egyetlen éjszakán Tokióban több mint százezer ember halt meg” — írja Vszé- volod Ovcsinnyikov a Pravda szemleírója abban a cikkében, amelyben a japán főváros ellen negyven esztendővel ezelőtt — 1945. március 10-re virradóra — elkövetett amerikai légitámadás borzalmait eleveníti feL A hatalmas bombázásban több mint egymillió ember maradt fedél nélkül, a japán főváros lakásállományának egynegyede megsemmisült. WASHINGTON Vétót emelt a farmerek megsegítésére hozott törvény ellen Reagan amerikai elnök. A képviselőház és a szenátus közös törvénytervezete 1,8 milliárd dollár azonnali támogatást adott volna a rászoruló farmereknek, hitelgaranciák és egyéb segélyek formájában. A képviselőház szerdán fogadta el a törvénytervezet végleges formáját, s azt tegnap küldte meg az elnöknek. BONN Horst Ehmke, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának alel- nöke, aki március 4-e és 6-a között tartózkodott Varsóban, tegnapi bonni sajtóériTelexen | lérkexettl tekezletén azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy végükhöz közelednek a Lengyel Népköztársaság külpolitikai elszigetelését' célzó, nyugati próbálkozások. PRÁGA Magyarország és Csehszlovákia utóbbi negyven éves történelméről az MSZMP KB és a CSKp KB Politikai Főiskolájának együttműködésével tudományos tanácskozást tartottak tegnap a Prágai Kulturális Központban. PRETORIA Pieter Botha dél-afrikai elnök visszautasította Edward Kennedy és huszonhat másiik amerikai szenátor kérését, hogy bocsássa szabadon az apartheid-ellenes Egyesült Demokratikus Front (UDF) tizenhat nemrégiben letartóztatott vezetőjét PEKING Kilencnapos országos fórum kezdődött a kínai Vu- hanban a hazai gazdasági reform próbavállalkozásairól, azaz, hogy kísérleti jelleggel mely városokban, mely üzemekben vezessenek be reformintézkedéseket. Siker esetén az intézkedést az egész országra kiterjesztik. Jelenleg 59 kínai városban, köztük Csungkingban. Vu- hanban és Kantonban folynak ipari reformkísérletek. A KKP Központi Bizottsága októberi plenáris ülésén döntött átfogó gazdasági reform végrehajtásáról. Közép-hatótávolságú fegyverek Néhány éve terjedt el az „eurohadásza- ti” fogalom a politikai sajtóban, holott az Egyesült Államok és európai NATO- szövetségesei több mint három évtizede folytatják a S^ov egye gyebek között az európai térségből való fenyegetésének politikáját. Washington szüntette meg Európa atomfegyvermentes státusát, amikor néhány évvel a második világháború befejezése után vészterhes rakományukkal együtt átvezényelte Európába az első amerikai atombombázó ezredeket. Washington állította rendszerbe az első közép-hatótávolságú rakétákat, amikor az ötvenes években Anglia, Olaszország, Törökország nyakába varrta őket. Washington élt vissza monopóliumával, amikor a repülőgépanyahajók szinte kizárólagos birtoklásával a tenger felől is atom- csapásokat helyezett kilátásba a Szovjetunió ellen. És mégis, atlanti körökben majd egy évtizede mindenért a szovjet SS—20-as rakétákat teszik felelőssé: Nyugat-Európa új szintű veszélyeztetettségéért, az európai katonai egyensúly megbomlásáért, és természetesen azért is, hogy á NATO „kénytelen volt” megkezdeni az amerikai közép-hatótávolságú eszközök telepité- sét az NSZK-ba, Nagy-Bri- tanniába és Olaszországba. A Genfben március 12-én kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások résztvevői az atomfegyverek kategóriájában a hadászati fegyverrendszerek mellett megvitatják a közép-hatótávolságú atomeszközök problémáit. Itt olyan rakétákról és repülőgépekről van szó, amelyek a Szovjetunió területéről nem érik el az Egyesült Államok területét, de elérhetik Nyu- gat-Európát; az Egyesült Államokból nem érik el a szovjet célpontokat, de Nyugat- és Dél-Európából — igen. Meghatározó körülmény, 'hogy a NATO közép-hatótávolságú eszközei Nyugat-Eu- rópából hadászati fenyegetést testesítenek meg a Szovjetunió viszlonylatáiban, tehát az amerikai hadászati támadó fegyverrendszerekkel azonos mértékben és módon veszélyeztetik a Varsói Szerződés egyetlen atomhatalmát, míg a szovjet közép-hatótávolságú eszközök — a tengeri ellenintézkedések előtt — nem jelentettek hadászati fenyegetést az atlanti tömb vezető katonai nagyhatalmára. A telepítési helyből, tehát katonaföldrajzi tényezőből adódó aszimmetriát növelte, hogy a Szovjetuniónak nincs atomfegyverrel rendelkező szövetségese, míg Nagy-BritanKözel-Kelet Diplomáciai manőverek Husszein jordániai király egynapos egyiptomi látogatását befejezve hazaérkezett Ammanba. A jordániai uralkodó Mubarak elnökkel a közel-keleti helyzet rendezését célzó egyiptomi javaslatról tárgyalt. Izrael elutasította Mubarak egyiptomi elnöknek azt a javaslatát, hogy Washington kezdjen tárgyalásokat a palesztinokkal, és kizárta annak lehetőségét, hogy a PFSZ részt vegyen egy esetleges béketárgyaláson. Az izraeli rádió szerint George Shultz amerikai külügyminiszter Simon Peresz izraeli kormányfőnek küldött táviratában megerősítette: Washington ellenzi, hogy a PFSZ is jelen legyen a béketárgyalásokon. A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet vezetőségének két tagja Ammanban meg- égyezett Husszein jordániai királlyal a közelmúltban megkötött szerződés egyes pontjainak módosításáról. Abu íjad, az El Fatah Központi Bizottságának tagja és Abu Mazen, a PFSZ VB tagja a szervezet nevében azt javasolta Husszeinnek, hogy a szerződésben szögezzék le szó szerint egy független palesztin állam megalapításának szükségességét az izraeli csapatok kivonása után a jelenleg megszállt területeken. nia és bizonyos mértékig Franciaország ilyen minőségben veendő tekintetbe az Egyesült Államok oldalán. Az 1979-esi NATO-határo- zat végrehajtásának megkezdése előtt olyan értelemben állt fenn „eurohadászati” egyensúly, hogy nagyjából egyenlő számú amerikai— brit—francia közép-halótávolságú eszköz veszélyeztette a Szovjetuniót, és közép-hatótávolságú szovjet eszköz Nyugat-Európát, pontosabban az oda előretolt amerikai nukleáris rendszereket, a brit és francia nukleáris erőket. A NATO „kettős” határozata — némi leegyszerűsítéssel — azt célozta, hogy az oldalanként 900—900 közép-hatótávolságú eszközhöz a NATO oldalán csatlakozzék közel 600 új amerikai eszköz (Pershing 2-es ballisztikus rakéta és manőverező robotrepülőgép), miközben a szovjet fél változatlanul az amerikai kontinenst elérni képtelen meglévő — igaz. korszerűsített — közép-hatótávolságú eszközeire szorítkozzék. 1983 végén a genfi szovjet —amerikai „eurorakéta” tárgyalásokon olyan helyzet állt elő, hogy a sorozatos szovjet engedmények következtében fennállt a megegyezés „veszélye”, ami az amerikai te- lepítósi-fölényszerzési tervek veszélybe kerülését jelentette. Washington számára nem maradt más hátra, mint a telepítés egyoldalú megkezdésével befejezett tények elé állítani a szovjet tárgyalófelet. hogy az kénytelen legyen otthagyni az immár tárgytalanná vált tárgyalásokat. Az elmúlt esztendő szovjet katonai ellenintézkedései — a megnövelt hatótávolságú harcászati-hadműveleti rakéták elhelyezése az NDK és Csehszlovákia területén, az SS—20-asok szolgálatba állítási moratóriumának érvénytelenítése, szovjet rakétás tengeralattjárók előrevonása az amerikai partok közelébe — hozzávetőlegesen helyreállították az amerikaiak által regionális, kontinentális és interkontinentális szinten megbontott egyensúlyt ési részben megnyitották az utat az új, komplex tárgyalások előtt. Ezeken a tárgyalásokon nemcsak a közép-hatótávolságú eszközök hadászati kihatásait lehet tekintetbe venni, hanem azt is, hogy az ázsiai—csendes-óceáni térségből milyen előretolt amerikai nukleáris rendszerek fenyegetik a Szovjetuniót. A komplex megközelítésmód lehetővé teszi az amerikai előretolt nukleáris rendszerek és a szovjet ne- hézrakéfták régóta vajúdó kérdésének együttes megoldását, a harmadik atomhatalmak támadó potenciáljában megtestesülő fenyegetések számításbavételót. úgy, hogy ezeknek a hatalmaknak nem kell résztvenniök a tárgyalásokon és nem kell csökkentést végrehajtaniok „független elrettentő erőnek” minősített atomarzenáljukban. Hz új genii tárgyalások e szektorában az egyenlő és nem csökkenő biztonság elvét úgy kell érvényesíteni, hogy ami a közép-hatótávolságú fegyverekben megtestesülő hadászati szintű veszélyeztetést illeti, ez ne Kelet- és Nyugat-Európa, hanem a Varsói Szerződés egésze és a NATO egésze, de legfőképpen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között egyenlítődjék ki. Ennek elemi és első feltétele, hogy az amerikai fél megszűnjön veszélyeztetni a Szovjetuniót olyan új fegyverrendszerekkel, amelyek megfelelőivel a Szovjetunió korábban nem veszélyeztette az Egyesült Államokat. Pirityi Sándor, a hadtudományok kandidátusa
